#1884: ha köznevesül, akkor kiejtés szerinti írásmódja lesz, ahogy a zsilettpengének is (és a többi felsoroltnak). Nem igazán fog, hiszen a közösségi háló, mint magyar köznév elég rövid és közismert, nem fogják a "közösségi háló" kifejezést "fészbúk" köznévvel helyettesíteni - "Az iWiW egy magyar fészbúk, a G+ pedig a Google fészbúkja." A zsilett például a "eldobható biztonsági borotvapenge" kifejezést helyettesíti, ami az (egyik) elsõ, és legelterjedtebb volt évtizedeken át, így tudott köznévvé válni (nálunk), ahogy a többi példa is a második linken. Ezek közül egyik sem igaz a Facebookra, így nem lesz belõle fészbúk.
...viszont már hallottam olyat, hogy "guglizd meg a Yahoon" - amitõl a Google jogászai is egy cseppet kiborultak, és próbáltak egy ideig széllel szembe ... hadakozni, hiába (ahogy a fotosoppolás sem kötelezõen az Adobe cég egy bizonyos termékével történik).
Ezek köznevesült tulajdonnevek, már kisbetûvel írod õket, elvesztették a márkanévhez tartozó jellegüket - ilyen például a modern "guglizik" - mint internetes keresõt használ (angolul "to google") kifejezés is.
De ott van az aszpirin is, mint fejfájás-csillapító, ami a Bayer cég Aspyrin nevû termékébõl köznevesült, de ilyen a kerozin, a heroin, a linóleum, a termosz és még ezer másik mindenféle nyelveken.
Aztán akkor ne lepõdj majd meg a "veb", "ímél", "vifi", "fészbúk", "gémél", "tvitter", "fájörfox", "ekszplórer", "vindóz", "offisz" és hasonló szavakon se :D
Hát tény, hogy némelyik idegen szó elég furcsán hat ejtés szerint leírva (ízlés dolga persze, hogy kinek melyik), de annak nem sok értelme van, hogy egyes szavaknál elfogadjuk a "magyarosítást", másoknál meg a szemünket forgatjuk. Szerintem.
Idegen szó, nem egyértelmû az írásmódja, és igazából - ahogy a "fájl", a "bájt", vagy akár a "televízió" írásmódja is kiejtéskövetõ lett amikor bekerült a köznyelvbe, így logikusan az "ámblokk" is mûködhet így.
Kérdés, hogy ki mennyire konzervatív vagy engedékeny a saját nyelvhasználatával szemben.
Szakdolgozatot (és fontosabb írást) ezért is szokták elküldeni "barátnak és ellenségnek", mert aki nem tudja, hogy mit kellene ott olvasni, az sokkal könnyebben, gyorsabban észreveszi az ilyesmiket. Aki írja, az tudja, hogy mirõl szól a szöveg, és felületesen olvas, nem akad bele az egyébként feltûnõ hibákba (fõleg úgy, hogy tizenhétszer átfogalmazta és oda-vissza másolta azt a bekezdést).
Ezért is piszok nehéz (és drága) a korrektori munka, és ezért spórolják meg nagyon sok helyen.
Nehogy azt hidd, nem csak a sietség lehet az oka... Barátnõm anno elküldte a szakdogáját nekem, hogy nézzem át helyesírási-nyelvtani szempontból, mielõtt leadja, és õ pl. tele volt ilyenekkel. Sokan képtelenek alany-állítmányt egyeztetni, vagy akár egy összetett mondatot összehozni. Diplomával. :)
"Megkérjük kedves vásárlóinkat, hogy a próbafülkékbe nagyobb táskát bevinni tilos!"
elszeretném adni Derbi cross motrot sürgössen,,6 sebeséges vizhüttéses ,, 60 ezerrél!!!! plusz adok hozzá még alkaszrész is 1 morotbolkot ami még megy!!!érdetlöni lehet telefon szám 06306176103 non !!!!
Amúgy ez inkább melléütésnek tûnik (a b a v mellett van), mint helyesírási hibának, de azért az komoly, hogy senki nem vette észre és kirakták a táblát.
Már akkor fel akartam tölteni, amikor készült, csak az idõ múlásával elfeledkeztem róla. A minap nézegettem át a képeket a fényképezõgépen, és eszembe jutott, hogy miért is készült ez a kép:
És amikor elõveszem a buszon a könyvecskémet vagy éppen elkezdem mesélni a sztoriját, akkor úgy néznek rám, mint valami ufóra. Rosszabb esetben együttérzõn megkérdezik, hogy kötelezõ olvasmány-e, és csak bámulnak értetlenül, mikor mondom, hogy nem...
Te nem is dolgoznál (kényszeren kívül) mondjuk pénztárosként (ha már ezt hoztam fel az elõzõ példában) gondolom, bõven túlképzett vagy hozzá. És igen, pont errõl szól az a cikk, hogy a fejszámolás is elég bonyolult dolog egy jelentõs réteg számára, nincs is szükségük rá.
300 millió lakosról van szó, 80 százalékuk városlakó, a felük (tehát a teljes lakosság 40 százaléka) 50 ezer fõnél nagyobb településen él. Mindenképpen van különbség államról államra, de ez akkora érték, hogy nem lehet csak a "vidéki" és "gazdasági" állapotra fogni, ugyanúgy, ahogy nálunk sem, ez tendencia. Alkalmazni pedig - bárhol, ahol a számítógép összeadja neki a számokat, ha arra van szüksége - lehet akár pénztáros is, nincs szüksége ilyen bonyolult tudásra a munkájában.
#1838: Lehet, hogy sajnos, de magadon és a saját gyermekeiden kívül nem sokat tehetsz az olvasás mûvészetének, szeretetének fenntartásáért. Kérdés, hogy jobban tud-e érvényesülni egy olvasni szeretõ csodabogár a társadalomban? Szükség van-e túl sok "okosra"? Az "okosok" régen is vagy vezetõk vagy perifériára szorultak voltak. Ez pedig már komoly, és igen aktuális szociológiai kérdés, amire egy mondatban biztosan nem lehet válaszolni.
Azért, mert volt párszáz év (mondjuk 19. század elejétõl-közepétõl), amikor elterjedt és valamennyire szükséges volt az, hogy valaki komoly mennyiségû szöveget értelmezni tudjon, az nem jelenti azt, hogy késõbb is szükség lesz rá.
Akinek szüksége lesz rá - tanítók, vezetõk, stb. - azok ugyanúgy írni, olvasni tudó emberek lesznek, de a tömegeknek addig volt erre szüksége, amíg az újságok és a nyomtatott szöveg volt a kultúra elsõdleges átadófelülete. Ennek jól láthatóan vége van mostanában.
Durva. A világ száguld a pusztulás felé [ezek a fiatalok kerülnek majd olyan helyzetbe, hogy kisebb-nagyobb mértékben a befolyásolják a Társadalom sorsát!]