Hát ez igaz többnyire, azért mondjuk én lehet hogy naiv vagyok, de szerintem azért nem csak az önzés hajtja õket, bár ez mind attól függ, hogyan határozod meg az elitet:-)
Különben a történelemben a legtöbbször volt egy elit, és utána kullogott a plebs. A különbség csak annyi, hogy a régi eliteket mindig hajtotta valami ideológia (néha jó, néha kevésbé jó). A ma uralkodó elitet csak a saját érdekei hajtják, persze kifelé az van kommunikálva, hogy "közjó" stb.
Bizony, rovarizálódunk (jó szó, tetszik :) - de kasztokra is oszlunk. Megfigyelhetõ, hogy egyre jobban elválik egymástól az a réteg, amelyik a képben van a jelenkor eredményeit és feladatait illetõen, és az, amelyik intellektuálisan és morálisan nemcsak ezeketõl elmaradva, hanem messze a régi korok embere mögött van. Ez nem egy "aranykor" dicsõítése, hanem csak arról van szó, hogy a ma embere sokkal több dolgot kap készen, fizikailag, szellemileg, de morálisan sem kell megerõltetnie magát: gépek, kényelmi szolgáltatások, kész ideológiák, szabadon választható vallás és kultúra, minden levehetõ a polcról.
Nemtom, én 12-es számrendszerrõl hallottam, meg két kéz ujjai+könyök vagy ökölfene tudja A lényeg, hogy 12-es asszem az indogermánokra jellemzõ számrendszer, az is lehet hogy a sumeroktól ered, fene tudja, én nem:-)
Nem tizenkettes hanem hatos számrendszer és ezért van jelen szinte mindenhol.
Ami meg a 6-ost illeti ahhoz nem kell egy hatodik ujj, elég egy ököl is :)
"Base six can be counted on hands by using each hand to represent a digit, 0 to 5. The digit zero is represented by a fist (no fingers extended). Using this method, it is possible for one person to represent values from zero to 55senary (= 35decimal), rather than the usual ten obtained in standard finger-counting." link
ez is van olyan "kézenfekvõ" mint a tíz ujj -> tizes számrendszer
Nevetünk, pedig eléggé talányos, hogy miért számolt sok közösség a tucattal. Mert ez 12-es számrendszer, ugye. Az amcsik ma is azt mondják, hogy 12 hüvelyk = 1 láb stb. stb.
Vajh' miért? Hisz két kezünk van, egyenként 5 ujjal, az meg testvérek között is 10. Innen a tizes számrendszer.
Minek kell akkor 12-es számrendszer? Talán elõtte 6 ujjunk volt? :-)
pl.: 12=3*4-re gondolsz? Ha jól emlékszem, akkor egyesek a 3-mal és a 4-gyel magyarázzák a piramisok alakját is. Egyébként kérdés: a tizenketteshez mi kapcsolódik még? [információkérés, nem feladvány]
hehe századfordulóra nekem is reflexbõl a XIX-XX ugrik be
Szeretném felhívni egy dolog a cikk írójának figyekmét. "századforduló elején a görög Antikythera sziget közelében". Nos az most volt 7 éve. És akkor nem tudták volna 1960-ban vizsgálni. Talán az elõzõ század végén nem???
Nem épp erre gondoltam, de lehet, hogy igazad van. Én a 12 állatövi jegyre gondoltam, meg egyáltalán a 12-es szám misztikájára. Csak azért hoztam elõ, mert szerintem az ókori görögök számmisztikája nélkül ez a szerkezet sem megérthetõ.
Istenem, szegény Homo sapiens sapiens. Ti aztán leszedtétek rõla a keresztvizet, illetve nem is róla, hanem az átlagról.
Egyet ne tessék elfeledni: beindult a munkamegosztás. Ma már az egyén a társadalomtól függ, jobban, mint 2000 éve. Rovarizálódunk, tetszik, nem tetszik.
Amúgy, ha olyan okosok vagytok, mondjátok meg nekem, hogy miért választott Jézus éppen 12 apostolt?
(Poén: én is csak sejtem :-)
Aki megfejti, azt beengedem az Akasha Könyvtár ritkaságok osztályára. :-)
Arisztotelész garantáltan nem volt túl okos. Semmi sem bizonyítja, hogy tudta volna, hol a törölközõje :P
A villamosságról többet tudunk mint a görögök (átlagember is), kevesebb az analfabéta, stb. de ez a tudásanyag bõvülése miatt van, nem az intelligencianövekedés miatt! Az ember mindig ilyen hülye lesz, ha csak bele nem nyúlunk a saját dns-ünkbe. Annyit tudunk, hogy a már megszerzett tudást (amit az átlagon felüli x% talál ki általában) jobban adjuk át. Ma itt az internet, akkoriban meg lehetett alexandriába hajózni ha valamirevaló könyvtárat akart látni az ember. Le is égett, pótolhatatlan egyiptomi iratok is odavesztek, feleannyira lenne homályos ma az ókor...
A plebs akkor is volt, ugyanolyan színvonaltalan volt mint ma, csak nem az õróluk szóltak a feljegyzések. Az átlag athéni akkor is hülye volt, csak akkori (és késõbbi) átlaghoz képest sok gondolkodót termelt ki a rendszer, így levonhatjuk a téves következtetést, hogy fél Athén a trigonometriával ütötte el szabadidejét.
A rómaiak meg inkább birodalomépítõk voltak, a tudást, mûvészetet a görögöktõl nyúlták, katonáskodni meg népet hülyíteni viszont kiválóan tudtak.
A magyar oktatásról meg mindenki megmondja, hogy katasztrofális, majd mindenki megreformálja úgy, hogy még jobban hasonlítson a még katasztrofálisabb amerikaira. :P
Egy majom is tudja, hogy ha hozzáért a tûhöz az nem lesz jó, de azt, hogy miért azt már nem!
Ez mind szép és jó, de nem azért nem tudott 80% olvasni, mert nem volt rá pénze! Az ész nem hiányzott valszeg ott sem.
Az, hogy meg az égi jelenségeket nen tulajdonítjuk isteniekenek az nem "okosság" hanem tudás. MÁS JÖTT RÁ!! TE ezért nem tettél semmit. Attól, hogy tuod nem vagy intelligensebb csak tudod és kész.
Az meg, hogy valamit tudsz használni nem jelenti azt, hogy okosabb vagy. Mérnökök meg tudnak/tudtak tervezni egy repülõt. De kettõt találhatsz, hogy miért nem õk repülnek vele, hiába okosabbak, mint egy pilóta.
Jut eszembe pilóta. Sokan azt hiszik, hogy csak okos emberek kezelhetnek korszerû technikát. Hát egyes pilóták akkora barosgátot csinálnak abból kifolyólag, hogy nem gondolkodank... (így lõtt le két F-15-ös pilóta két ENSZ helikoptert, mert nem végezték el tisztességesen a célok azonosítását...)
Sokmident amit a pilóta urak használnak nem is tudják, hogy mûködik. A légikatasztrófák sorozatban is voltak olyan hibák amire én és a fater is azonnal rájöttünk(meg a munkatársak is Lufi karbantartóknál), hogy mi is volt a hiba, de a pilóták nem. Pedig állítólag õk okosak...és tényleg azok, de ha nem tanultak róla honnan tudhatnák????
Tehát a lényeg. Az INTELLIGENCIA és a TUDÁS nem ugyanaz!!!
Én nem hiszem, hogy ma a szellemiség kevésbé lenne fontos. Azt sem hiszem, amit egyes ezoterikuosk állítanak, hogy olyan pszichikai képességeink voltak, amelyek az idõk folyamán visszafejlõdtek. Talán nem hallunk olyan jól, nem olyan jó a szaglásunk, de ennyi, szó sincs 6. érzékrõl, meg ilyenek, szerintem.
Túlbuzgó vallásosok mondják, hogy a bibiliai idõkben termézsetes, mindennapi dolgok voltak a csodák, pláne mikor Jézus a földön járt. Én nem tudom, nem hiszem, hogy az a kor kitüntetett kor volt. Azt sem hiszem, hogy a történelem kezdetén többszáz éveket éltek az emberek, amolyan matuzsálemi kort megérve. Szerintem akkor holdnaptár volt érvényben, és egy hónapot számítottak egy évnek. Ilyenformán Matuzsálem 900+ éve sima 75 év körüli életkor.
Ma sem ismerjük teljesen az emberi testet. Még az is lehet, hogy õk tudtak dolgokat, ami mi ma (általánosan) nem.
A mai korban a legnagyobb hangsúlyt a fizikális, anyagi (ez mindkét értelemben) dolgok kapják, akkoriban a szellemiség valamivel fontosabb volt. És ez nem merül ki a babonákban.
az tény, hogy az oktatási rendszerünk egyre rosszabb lesz (vajh miért?), de azért minõségi különbségek vannak az ókor embere és a mai ember között. Akkor a lakosság kb. 20%-a tudott írni-olvasni, néha kevesebb, ma azért 80% fölött van. Alapvetõ fogalmakkal nem voltak tisztában: villámlás, égitestek, csillagok, emberi test, stb.
Ma még egy analfabéta is tudja, hogy a Hold nem isten, elsõsegélyt tudna nyújtani, ha baleset történik (reménykedjünk), a villámlást nem Jupiter nyílának nézi stb. Persze, sok más téren az ókor embere ügyesebb volt: túlélõversenyben szerintem legyõzött volna minket, meg voltak egyéb pozitívumai is, köszönhetõen a kevesebb stressznek. Azt sem kell elfelejteni, hogy akkor fürdõkádja csak az arisztokratáknak volt, és ma azért majdnem mindenkinek van. stb.
Igaz. Én is úgy vettem észre h. a hülyébb réteg nézi le itt is most a régi görögöket, nem az, akinek van egy csöpp kis esze. :D
Sztem elég ha annyit mondok h. Magyarországon a mai tizenévesek több mint fele funkcionális analfabéta. Ez bizony szegénységi bizonyítvány mind az oktatási rendszerünkre, mind pedig a szülõkre nézve. Még valami: Én addig nem engednék egy gyereket sem gép mellé ülni, amíg meg nem tanulja a matematika alapjait, és nyelvtani hibák nélkül meg tud fogalmazni egy szöveget. Ez van.
Hát lehet, hogy ti tudjátok, hogy mitõl mûködik a villany, meg hogyan mûködik a tévé, de ha TÉNYLEG érhetõen el kéne magyarázni, NEKEM feladná a leckét. Pedig én sokkal okosabb vagyok, mint egy átlagember.
Igazából azt akarom mondani, hogy attól, hogy egy sokkal fejlettebb technológiát használunk, még egyáltalán nem vagyunk okosabbak a kétezer évvel ezelõtti embereknél. Szerintetek ti tudjátok, hogy hogy mûködik a fénykép, a film, a számítógép, a mobiltelefon vagy az árvztõl védõ gátak? A mindennapi használati tárgyaink mögött álló óriási technikai tudás töredékét ismerjük csak.
És szerintem egy ókori szabad polgár néhány hetes (vagy hónapos) szoktatás után ugyanolyan jól bánna ezekkel a dolgokkal, mint mi.
És egy sima rabszolgából is pár hét alatt tökéletes panelbunkót lehetne képezni.
Aham, elképzelem a korabeli görög, római átlagember átlagos napját: 3 óra mai egyetemi matekfeladvány-fejtés, 3 óra szépirodalom-gyakorlás, 3 óra filózófia-gyakorlás, 3 óra olimpiai felkészülés (minden ágra ~fél óra). Aztán 3 óra véres gladiátor-párviadal nézés. De persze ezt is sokkal kultúráltabban, mint a mai focimeccsek! :)
Érthetetlen, miért bukott meg a Birodalom... :)
A villamos áramot mintha úgy a 15.sz. környéként fedezték volna fel, nem? (Bár titokban állítólag az egyiptomi papok is ismerték.)
:-DD Ez jó én az athéni polgárra szavaznék az elsõ körben, és az atomfizikusra a másodikban! De mondjuk azért manapság vannak olyan emberek akik rosszabbul élnek, mint a rabszolgák akkoriban.:-(( De azért oly szívesen néznék beszélgetéseket Arisztotelésszel vagy Platónnal vagy Arkhimédésszel vagy Démokritosszal vagy Homérosszal vagy ... Az ELSÕ nagyok a görögök voltak, ez van
szerintem meg sokkal kevesebbet tudtak az áramról, mint mi, mert kb tudhatták az elektrosztatika néhány részét, meg tudták, hogy a villám miket csinál, puff ennyi, ennyire messzemenõ következtetéseket nem vonnék le, de abban igazad van, hogy az abban a korban az átlag jobban közelített a felsõréteghez minden szellemi, kultúrális, sport dologban, mint ma, ma az átlagember OKOSABB! mint akkor (asszem az agyunkban is van vmi különbség), de sokkal hülyébb a korszakhoz képest, az utóbbi száz évben (szerintem) az átlag egyre távolabb van a kor követelményétõl (ha nem a gazdaságot vesszük alapul). Nemssokára szerintem el kéne következnie egy harmadik (vagy második) aranykornak, mert különben rossz világ lesz itt nemsokára!
Hát én meg lefogadnám bármibe, hogy az ókori athéni polgárok ötvenszer gyorsabban oldanák meg a matematikai feladatokat, mint a mai magyarok, sõt nagyon sok mai állítólagos okos ember hozzá se tudna szólni olyan feladatokhoz, amiket az athéniak kisujjból kiráznának; de ha verselemzésrõl, filozófiáról, mûvészetekrõl beszélgetnénk velük, akkor is felköthetnénk a gatyánkat; a csúcspoén, hogy mindezek után bírkózásban, úszásban, futásban meg diszkoszvetésben is legyõznének bennünket (a helyesírási versenyrõl nem is beszélve).
Egy mai átlagember csúcs agyi teljesíménye abban merül ki, hogy fényképet készít a mobiltelefonjával meg megnézi a megaszar hármat. És kapaszkodjatok meg: egy mai átlagember nem is tud windowst telepíteni!
Elsusognám, hogy az ókori Római-birodalom átlagemberei ugyanolyan kötelezõ oktatásban részesültek, mint mi. És attól, hogy nem volt villany a szobájukban, még nem tudtak kevesebbet a villamos áramról, mint mi.
Bocs, hogyha megbántottam valakit! Meg bocs azéris, mert elég off voltam. :-)
"feltehetõleg egy konvoj részeként Rodoszról zsákmányolt kincseket szállított Julius Caesarnak i.e. 87 környékén."
Nem feltétlenül görög szerkezetrõl van szó
"Meg arról is talált egy cikket, h valamelyik Dél-Amerikai romvárosban kõedényeket találtak amiben kénsav ( volt valamikor) ólomlemezek stb tehát egy egyszerû savas akkumulátor . Nincs új a Nap alatt, csak be kellene látni, h az emberiség történelmében még óriási fehér foltok vannak. ( Pl Atlantisz, Nazca fennsík rajzai, Óceánia szigetvilágán kik építkeztek több száz tonnás kõtömbökbõl, miért ábrázol ûrhajóst az a bizonyos kõ D.-Amiban?? stb)"
Azért szép nagy ugrás egy primitív galvánelemtõl (akkumulátorral nem sokra mentek volna, mert nincs mivel tölteni) az Atliantiszi ûrhajókig eljutni egy pár mondatban.
Én ennek a dolognak a legyártását nem tartom lehetetlennek. Valszeg. így tötént: élt egy polihisztor matematikus/csillagász. Végzett egy sor megfigyelést, "papírra vetette", megállapított fontos összefüggéseket. Nagy valószínûséggel felhasználta elõdei ismereteit is. Tervezett egy szerkezetet (óra)(,ami eddíg ismeretlen módon) tudtára adta a jelenségek "helyzetét/fázisát". Most jön a gyártás: , ha bronzból van, akkor öntõforma kell stb. kézenfekvõ megoldás a fa. Tehát kifaragtatta egy mesterrel a dolgot, összerakták, kijavították a bugokat, aztán szétkapták és vitték egy fémmûveshez, aki több lépcsõben (akit érdekel utánanéz) elkészítette a fa elemek lehetõ legpontosabb bronz mását.
Órát fából is lehet készíteni, csak gyorsan kopik. Fontosabb kérdés, hogy a mûködéséhez szükséges energiát hogyan kapta a szerkezet. (vannak elképzeléseim, valaki majd úgyis leírja)
"Én inkább a gladiátorjátékokra szavaznék, mint a focira. :D" Potenciális oroszláneleségként is?
"Márpedig a mai ember okosabb bárkinél és bárminél, eddig az ellenkezõjére nincs bizonyíték :)" - akkor fogalmazzunk úgy, hogy nagyobb tudású, az korrekt. Az intelligencia nem nõtt meg. Akkoriban gladiátorviadalt néztek, ma focit.
Látom gyakorlatilag egy véleményen vagy #97-tel, csak másképp fogalmazzátok meg ;)
Ne kezdjük el a szõrszálhasogatást hogy ki számít "okosnak"
Régen is éltek szellemileg átlagon felül teljesítõ emberek, polihisztorok és zsenik is éltek de mellettük analfabéta tökhülye tömegek is és õk voltak többen, a mai emberek átlagosan okosabbak hála a közoktatásnak és a lényegesen nagyobb tudásanyagnak amivel ma már az emberiség rendelkezik, ha felmerül egy probléma akkor sokkal hatékonyabban és gyorsabban találunk rá megoldást mint azt az ókorban bárki is tehette volna a jelenkori sokkal jobb "tudományos infrastruktúrának" hála.
Igaz hogy az ókor átlagembere is elvileg(!) képes lett volna ugyan arra a teljesítményre mint egy átlag mai ember de gyakorlatilag az akkor adott körülmények miatt mégis kisebb tudású és kevésbé intelligens volt az akkori átlag mint a mai.
Ha egy komplikáltabb feladat megoldására kiválasztanánk ezer ókorit és ezer mai embert az ókoriak közül az 1 db Euklidész megoldaná a 999 kecskepásztor meg nem, a maiak közül viszont már lényegesen többen járnának sikerrel mivel ma már nem okosnak kell születni hanem a környezeti/kultúrális befolyás sokkal jobban kihozza az emberek szellemi képességeit.
Hát, igen. Tudtommal az egyiptomi Szent Bárka sincs már meg, bár annak egy másolata - ha jól emlékszem - Tutankhamon sírjából elõkerült. Érdekes azért, hogy mennyire veszendõk az emberi alkotások, gondoljunk csak az Alexandriai Könyvtárra. Tel Avívban van egyébként egy kupolaalakú múzeum, amely ha nagy problem van, akkor befordul a föld alá, és védve van bombatámadás ellen. A Magyar Nemzeti Múzeum ilyen szempontból sehol nincs. Szerintem a Duna komolyabb áradása simán elsöpörné. Talán jobb helyen lenne a Gellért-hegy gyomrában. Különben vannak magyar vonatkozású elveszett kincsek is, például Attilla kardja, meg egyáltalán, a sírja. De ez egy másik történet. :-)
Áron vesszeje egy darab száraz karó volt, amolyan vándorbotszerû, amit (mikor a fáraó csodát kért "Isten-erõ-bizonyítékul") Áron (és nem Mózes!) leszúrt a fáraó elé a földbe és a száraz karó kizöldült - és úgy is maradt. Maga a láda jóval a rómaiak megérkezése elõtt elveszett. A Babilóniai fogság elõtt még megvolt, utána már nem. Egyes legendák szerint a zsidók ásták el olyan jól, hogy azóta még õk sem találják meg (ezt viszi tovább az "Elveszett frigyláda fosztogatói" c. film), más legendák szerint ma is megvan és õrzik - csak éppen Etiópiában, Akszum-ban. Hát errõl ennyit... Üdv DarkKyle
Nem vagy/vagyunk okosabbak mint õk. Csak többet tudnuk. Nagy különbség. Neked megtanítják pl. matekból és fizikából azokat az alapokat amin a régi okos emberek évtizedekig agyalatak néha és azokból lettek a ma oktaott ismeretek levezetve.
Tehát te is tudod, hogy mi is az a gravitáció és meg is tudod fogalmazni és le is tudod írni és még sorolohatnám.... De SAJÁT MAGADTÓL mikor tudnál ilyesmikre rájönni, leírni, megfogalamazni és bizonyítani? Még az Euklideszi geometria sem menne nagyon...
"Hát akkor a többi történelemtudós hova járt iskolába???" Ugyanoda. Csak õk nem technikatörténettel foglalkoznak.
Másrészt az általam idézett mû is kihangsúlyozza, hogy a köznapi életben a görögök nem használtak nagyon újdonsült dolgokat (egy új technológiának idõre van szüksége, míg köznapi használatban meghonosodik).
Senki nem mondta hogy Arisztotelész hülye volt viszont SZERINTEM egyértelmû hogy az emberiség mai technológiája illetve a ma élõ tudósaink nagyobb tudásúak és "okosabbak" mint az ókoriak.
De ha szerinted az ókoriak elõrébb voltak mint mi ma akkor asszem inkább nem vitatkozom veled!
"És nem is a mechanikai megvalósítás a figyelemre méltó, hanem a mûködési elvhez szükséges évtizedes, évszázados megfigyelések, hogy hogyan is mûködnek a dolgok a világban."
Ez a lényeg!
A marxista filozófiának mondjuk ez volt a nagy tévedése, mármint, hogy a lét határozza meg 1az1-ben a tudatot. Tény, hogy kellenek anyagok, a technikának el kell érnie egy bizonyos szintet, de csak akkor tudsz elõrelépni, ha érted a világ mûködését. Persze, a megfigyelés, a kísérletezgetés azért sokat segít. Ma ugyanazt csináljuk, mint elõdeink, csak nagyban. Gondoljatok csak a fúziós erõmûre. Még egy gondolat: az ügyesség, a lángelméjûség kétségtelenül fontos, de nincsenek elszigetelt csodák. Egy ilyen mûszaki remekmû megalkotásához kell egy társadalmi háttér, fejlett munkamegosztás, szellemi élet. Zarándoklat egy híres kolostorhoz, jósdához, esetleg ott eltöltött inasévek...
És még ezután higgyétek azt néhányan h. az ókorban csak buta emberek voltak... :D A mai emberek hajlamosak azt hinni magukról h. okosabbak bárkinél és bárminél. Ez azonban közel sem így van...
A szirakuzai Marcellus mechanikus planetáriuma i.e.212-bõl. Rézgömb, rajta lyukakkal a csillagoknak megfelelõen, másik rézgömb eltérõ tengellyel, egy lyukkal a holdnak, és még egy a napnak. Segítségével elõre jelezhetõek voltak a holdfogyatkozások. A szerkezetet valszeg vízenergia hajtotta. (Schalk Gyula:Planetárium és csillagászat, 1977)
Kicsit késõbbrõl Héron úthosszmérõje i.sz. 1.századból. Ha fölcserélnénk az otromba fakereket egy Camping-bicó kerekére, olyan szerkezetet kapnánk, mint az "Egymillió lépés Mo-on" klasszikus virtuáltúra távolságmérõje. Valószínûleg a városi szintû térképészetben használták. http://www.ttk.pte.hu/ami/phare/tortenet/TARTMECH.html
Kicsit off, de: Jóval késõbb az 1600-as évekbõl a Pascal- és Leibniz-kerék, amelyek elkészítése nem igényel különösebben komoly szerszámokat, és viszonylag egyszerû szerkezetekkel megvalósítható az összeadás/kivonás és szorzás. Nem volt különösebb elõdjük, szinte egy vizimalom is bonyolultabb szerkezet. Az igazán nagy dolog benne az ötlet. Ezeknek persze már volt utóéletük, még az 1960-as években is a mechanikus számológépek fõ alkatrészei voltak, némi elektromech. "kényelmi" kiegészítésekkel.
Leszögezhetjük, hogy 2000 évvel ezelõtt "külsõ" segítség nélkül is képes volt egy ráérõ, átlagosnál picit jobb megfigyelõ képességû ember fogaskereket eszkábálni? Asszem igen. Még többet is. És nem is a mechanikai megvalósítás a figyelemre méltó, hanem a mûködési elvhez szükséges évtizedes, évszázados megfigyelések, hogy hogyan is mûködnek a dolgok a világban.
Hogy a kihalászott szerkezet mi célt szolgál, arra a használati utasítás megfejtése lesz a biztos megoldás. Valszeg nem navigációs segédeszköz, inkább csillagászati elõrejelzõ volt. Vagy "csak" az intellektuális szórakoztatást szolgálta, mint az 1700-as évek felülnézeti naprendszer-modelljei, az igen hasonló elven mûködõ orrery-k, a mai planetáriumi mûszerek "kifordított" megoldásai.
1. "A törvény nem ismerete nem mentesít a büntetés alól." <= alapvetõ jogi elv
2. "A történelem nem ismerete nem mentesít azon erkölcsi kötelesség alól, hogy ha lehet ne beszélj butaságokat."
"valszeg a müködési elvével se lehettek teljesen tisztában.." "Kr. e. 400-301 Arisztotelész tudósít a higanyról, és leírja a fogaskerék-meghajtást is (->322)." Forrás: Felix R. Paturi: A technika krónikája, Officia Nova, Budapest 1991 55. oldal
"Kr. e. 300-201 A szürakuszai Arkhimédész, a görög matematikus és fizikus többek közt a kúp a henger, és a félgömb térfogatával foglalkozik... ...kitalálja a végtelenített csavart; az úgynevezett archimedesi csavart, és bonyolult csigasorokat tervez, továbbá csavarhajtású fogaskerék-szerkezetet."
"248. Az elsõ fogaskerék-szerkezetû idõmérõ eszközök." Forrás: Felix R. Paturi: A technika krónikája, Officia Nova, Budapest 1991 59. oldal
"akkoriban még nem volt olyan fontos az eredetiség mint ma" Talán mert akkoriban a másoláshoz is kellett vmi:-)
nem tudom miért gondoljátok sokan azt hogy a görögök nem rendelkeztek elég elméleti ismerettel meg nem volt olyan fejlett a technológiájuk hogy ilyeneket készítsenek, végülis õk voltak azok akik összegyûjtötték az ókor tudásanyagának nagy részét, mezopotámiától egyiptomig, és õk maguk is hozzátettek elég sokat. gondoljatok csak például az atommodellre, ami aztán 2000 évig feledésbe merült. az meg, hogy miért nem találtak hasonló gépeket? mert lehet hogy csak pár tucat készült belõle kísérletképpen, amiknek a nagy része aztán eltûnt vagy elpusztult, és a rómaiakat jobban érdekelte a birodalomépítés meg a mûvészet, mint a csillagászat. (például a görög szobrok nagy része csak római másolatokból maradt ránk, akkoriban még nem volt olyan fontos az eredetiség mint ma) vagy csak egyszerûen akkoriban senki nem értette hogy hogy mûködne egy ilyen gép (és miért), mert a feltalálója megelõzte a korát (volt már ilyen), ezért aztán nem is volt rá kereslet. de tényleg rengeteg féle logikus magyarázat lenne, nem kéne azonnal ufo-t kiáltani! persze valószínû volt néhány kivétel, az is lehet hogy Ceaser is ezt a gépet használta amikor megalkotta a naptárát, ezért is vitték neki, persze nem 13 éves korában, hanem egy kicsit késõbb
Hozzád nem szóltam ha jól emlékszem... De ezek után neked is ajánlom a Bibliát elolvasásra. :D Te elsõsorban ne a történet valódiságát, hanem emberséget tanulj belõle!
Itt teljesen új megközelítése van a számolás mechanikussá tételéhez. Felbukkant a semmibõl egy zseni (akinek volt ideje és kézügyessége, anyaga, és egy nagy ötlete) kivitelezte, majd ismeretlenül el is tûnt ...Engem ez a történet Jules Verne regényeire emlékeztet.. Vagy tudunk az akkori korból más, szintén mechanikus alapú számológépekrõl???
Informatika és tudomány
fene tudja
(ezt viszi tovább az "Elveszett frigyláda fosztogatói" c. film), más legendák szerint ma is megvan és õrzik - csak éppen Etiópiában, Akszum-ban.
