Köszönöm a forrásokat, beleolvasgatok. A tegnapi/mai észak-koreai rakétaindítás talán indokolna egy fejezetet a következõ részbe az észak-koreai atomprogramról is.
A nagy magasságból való indítás jelent ugyan némi elõnyt, de olyan keveset, hogy gyakorlati haszna nem sok van. A ballisztikus rakétáknál inkább fontosabb az, hogy lehetõleg van jól védett helyen (pl. bunkerben), vagy jól álcázva (pl. szétszórva, folyamatosan mozgásban lévõ vonaton, vagy egy tengeralattjárón) legyen elhelyezve, hogy ne pusztíthassák el, mielõtt bevetnék. Ilyen téren tehát nincs komolyabb jelentõsége ennek a lehetõsége (de létezik a nagy magasságú indítából fakadó elõny, tehát maga az elgondolás ilyen téren helyes).
Ballisztikus rakate inditas szempontjabol mekkora elonyt jelent pld Tibet kinanak? Valahol olvastam egyszer regen,hogy eleg sokat, mivel ha eleve x kilometer magasbol indul a raketa messzebre lehet vele loni. uzemanyagsporolas, stb. Nekem logikusnak tunik, de a cikkben nem volt emlitve. koszi
Érdemes lett volna írni arról a balhéról, ami pár éve volt, amikor Amerikában dolgozó kínaiak (vagy kínai amerikaiak?) atomtitkokat szolgáltattak ki Kínának
Egész pontosa a Trident II. ballisztikus rakétákon használt W88 harci robbanótöltet adatai (tervei ?) kerültek ki állítólag. Az esetrõl legalább 3-4 változatot olvastam eddig (kínai származású amerikai állampolgárok szolgáltattak ki adatokat, kínai kémek szerezték meg a tervrajzokat Los Alamosból (?), illetve amerikai tudós adta el pénzért a tervrajzokat, stb.). Valóban bele lehetett volna venni, így utólag tényleg belefért volna bõven (legalább kevésbé lett volna száraz "ekkor és ekkor ilyen és ilyen rakétát terveztek és építettek" a szöveg), de sokminden mást is (pl. hogy a tengeralattjáróról indított rakétatesztekhez egy szovjet Golf osztályú tengeralattjárót kaptak 1966-ban, amely aztán az 1990-es évekig rendszerben is maradt). De valahol határt kellett szabni a méreteknek... :)
Indiával kapcsolatban isegy észrevétel: Én úgy emlékszem, hogy az elsõ atomrobbantást 1998. május 11-én hajtották végre, amin a világ meg is döbbent, a CIA iszonyú nagyot égett, hogy még csak nem is sejtették elõre. Meglepve olvastam, hogy a szerzõ szerint az inidiaiak már 1974-ben robbantottak. Van esetleg valami forrás, ahol utánanézhetnék?
Márpedig az elsõ indiai kísérleti robbantás 1974-ben volt, ez azonban inkább tudományos kísérlet volt, hogy igen, képesek vagyunk rá. Az 1998-as tesztek már katonai célú eszközök voltak.
Érdemes lett volna írni arról a balhéról, ami pár éve volt, amikor Amerikában dolgozó kínaiak (vagy kínai amerikaiak?) atomtitkokat szolgáltattak ki Kínának. A mini nuke-okkal, vagyis a miniatürizált atomrobbanófejekkel kapcsolatos több tíz fontos technológiai adat volt, amit a kínaiaknak átadtak és az amcsik eléggé be is szartak miatta. Indiával kapcsolatban isegy észrevétel: Én úgy emlékszem, hogy az elsõ atomrobbantást 1998. május 11-én hajtották végre, amin a világ meg is döbbent, a CIA iszonyú nagyot égett, hogy még csak nem is sejtették elõre. Meglepve olvastam, hogy a szerzõ szerint az inidiaiak már 1974-ben robbantottak. Van esetleg valami forrás, ahol utánanézhetnék?
Kicsit rossz érzés, hogy akiktõl vesszük a cípõink 80%át (én nem), akár 1 gombnyomásra letörölhet a föld színérõl!
Röviden összefoglalva: Indiaba inkabb a service sector fektet be i.e: call centers, software fejlesztes es vegyesz, gyogyszer cegek. Mert igenis s fontos az angol nyelvtudas, es hogy a latin abc-t haszaljak. (most nem az eldugott kis falvakrol beszelek). A nagy software cegek amugy meg egy nagyon fontos okbol ide fektettek be: az idö eltolodas. Amikor az USAban lemegy a nap es befejezik a fejlesztes, atküldik az adatot indiaba ahol felkel a nap es megy minden tovabb majd vica versa.
Kinara meg mindig inkabb a gyartas, összeszereles - labour intensive production jellemzö.
Amire te gondolsz az a "gammabomba",mely a hírek alapján úgy mûködne,hogy hosszú felezési idõvel (20-30 év) gamma bomló gerjesztett magokat (hafniumot,tóriumot emlegetik) "feltöltik" gerjesztik gamma sugárzással.Ezután röntgensugárzással pillanatszerû legerjesztõdést,emissziót indukálnak aminek az eredménye egy gammasugár robbanás,amikor a magok teljes gerjesztési energiájukat a másodperc tört része alatt leadják.Ezt az USA szánja terroristairtásra neutronbomba helyett,de legyártani nagyon nehézkes és drága lesz állitólag...
Persze egy ilyennel elvileg begyújtható egy fúziós bomba is....
Steam: nem is a call centereiket helyezgetik ki, hanem a gyáraikat. USA pl. anno Mexikóba tette ki egy rakat autógyárát, és az ott összetákolt verdák (mivel mexikói eredõ lett a termék) mentek EU-ba (ez azért volt jó az amiknak, mert USA termékekre ugyebár erga omnes, azaz legnagyobb vámtétel érvényesül). Ilyesmi állt a közelmúltban a Daewoo-Chevrolet mizéria hátterében is (EU pl. rájött a turpisságra, és bár Mexikóra még mindig kedvezményes vámtételek érvényesek, az autókat már erga omnes szerint számolják).
Arról nem is beszélve, hogy nem is olyan régen még annyira megvesztek a külföldi tõkebefektetõkért, hogy adott esetben hajlandóak voltak bizonyos környezetvédelmi/biztonsági kihágás és elégtelenség felett is szemet húnyni. Lásd még anno United Carbide esete Bhopalban.
1949-59 között aligha az uránérc miatt szállták meg Tibetet a kínaiak. Ez inkább nacionalista/politikai okokra vezethetõ vissza. Továbbá nem tudok róla, hogy Tibet területén uránbányászat folyna.
lehet, én is utánrajártam nemis olyan rég, és nemis egy tervet meg ötletet találtam, hogy hogyan és mit kéne tennem ... nem próbáltam de az ottani hozzászólások alapján, egyértelmü igen
Amúgy lehet akkor most mikrohullámmal gerjesztett "ólcsó" rádióktív anyagokból atomfegyvert barkácsolni, vagy ahhoz még senkinek sincs elegendõ technikai szintje?
Az igaz, hogy Kína Tibetet nem is erõdemonstráció vagy történelmi okokból foglalta el, hanem mert jó kis Urán lelõhelyek voltak arrafelé?
India alapvetõen más gazdasági potenciálokkal bír, mint Kína, gyakorlatilag tökéletesen kiegészítik egymást. Míg Kína az olcsó tömeg munkaerõre építhet, India az olcsó szakképzett munkaerõre. Nemhiába kezdtek el egymással mindenféle stratégia partnerségi viszony kialakításába. Az angol nyelvet ezért nem kell túlmisztifikálni, több száz nyelv és nyelvjárás található meg Indiában, az angolt aki ismeri is igen csak "táj jelleggel" beszéli. A kezdeti outsourcing lelkesedés le is lohadt India iránt, az amerikai cégek manapság inkább belföldi kisvárosokba, szegényebb amerikai régiókba helyezik a call centereiket.
outsourcing tekintetében meg az elemzések szerint egy évtizeden belül le fogja elõzni kínát, mert két nagyon fontos tényezõben jobb: 1. nyelvismeret. Alapbol beszélnek angolul, azaz a külföldi cégek könnyebben viszik oda a cuccaikat. 2. oktatás. Klasszisokkal jobb mint a kínai.
Igen - kitörni a helyi középhatalmi státuszból egy világhatalmi státuszba. India népesség és terület tekintetében Kínával pariban, technikai fejletség terén ugyan van egy kis különbség, de nem olyan rendkívûl jelentõs. India politikai státusza viszont hosszú ideig fõleg a belviszályoknak (pl. vallási villongások) és a Pakisztánnal való üzekedésnek volt alárendelve. Már egy ideje próbálnak kitörni ebbõl az állapotból, de meglehetõsen szerencsétlenre sikerültek ezek a próbálkozások (az elsõ nukleáris kísérleti robbantás is valamilyen szinten ezt szolgálta).
India igyekszik, hogy felnõjön a feladathoz. Egyre nagyobb szerepeket vállal az ENSZ missziókban, lobbyzik a Biztonsági Tanács állandó tagságáért, a hadseregét egyre inkább fejleszti, saját ûrprogramon dolgozik már évtizedek óta (van is saját hordozórakétája, még ha egy viszonylag kis méretû is), sõt, nemrég már azt is észrevette, hogy nem csak Pakisztánnal és Kínával szomszédos, és megpróbál normális külpolitikát folytatni, sõt, képviselni a saját érdekeit. :)
India pedig valóban egyre fontosabb politikai tényezõ is. Ázsiában Kína nagy ellenpontja lehet, emiatt is kezdte el az USA is egyre inkább "puhítani" indiát. Az elkövetkezõ 10-20 évben mindenképpen meg fog nõni India súlya és fontossága ázsiában.
Akkoriban a Szovjetunió és Kína kapcsolata nem volt túl jó, Lin Biao számára tehát ez tünt a legjobb meneküli helynek. Dél-Korea pedig aligha várta volna tárt karokkal (Lin Biao volt a Kínai erõk parancsnoka a Koreai háborúban).
Készen van, de túl sok lett volna azt is belevenni ebbe a cikkbe (bár igazából igencsak egybetartoznak, lásd Kasmíri terület térképe). Elõvezetve annyit, hogy a fegyverszállítások valóban megakadtak 1990 után, de nem az átjátszott technológiák miatt. Az amiatti ejnyebejnye pedig 1998-2000 között volt, majd 2001 után politikai okokból lett feloldva (de effektíven csak 2003-ban történt változás).
Lin Biao egy kínai tábornok volt, aki már a II.VH elött is a kínai Vörös hadsereg tisztje. Az 1950-es években a legfelsõbb szintig jutott, elõször a Politbüróba választották be (a legfelsõbb politikai testület a kommunista kínában), majd hadügyminiszter és végül Mao Ce-tung után a második ember, Mao utódja. Mikor a kultúrális forradalom elkezdett végleg irnyíthatattlanná válni (1970 körül), Népi Felszabadító Hadsereg Lin Biao vezetésével átvette a hatalmat az ország felett, szemben a kommunista kormányal. A feltételezések szerint Lin Biao úgy tervezte 1971-ben, hogy Mao-t meggyilkoltatja, és így õ lesz Kína elsõ számú vezetõje. Valószinüleg ezt megorrolta Mao, és õ ölette meg Lint. Hivatalosan Lin repülõgépe (amely a Szovjetunióba tartott, ahova Lin szökni próbált) túl kevés üzemanyagot vett magához, és félúton lezuhant. Az eset után a kínai katonai felsõ vezetés jó részét letartóztatták és kivégezték, az 1971-es nemzeti ünnepre tervezett felvonulásokat lemondták, stb.
az 5-os es 7-es cikk kivetelevel most olvastam el mind1iket egyben. respekta.
Kíváncsi leszek a köv részre, mert a hívatalosan nyugat barát, iszlám vallású Pakisztán elég sok technológiát játszott át a gonosz tengelyeként aposztrofált országoknak. És ezért kaptak is egy rettentõ erõs ejnyebejnyét, ami csak nagyon lájtosan akasztotta meg az országnak szánt fegyverszállításokat is.
Minden esetre azért jó kis összefoglaló lett ez is;)
Mi az a Lin Biao incidens?
Szerintem is jó lenne vmi ilyesmi: "letölthetõ: haditechnikai zsebkönyv Cifka Miklóstól":-) Jó lenne. De maradjunk a cikknél: !!!Congratulation Cifu!!!
Informatika és tudomány
