hmm.. a még mûködõ csillagnak nagyon lassan kellett forognia, hogy ilyen lassu neutroncsillag legyen belõle
szóval mondjuk mellette van valami, ami hatalmas lassító energiát fejtett ki és fejt ki rá (egy fekete lyuk?) --- nem vagyok szakértõ, de szeretek elméleteket gyártani
Ha jól tudom, a fekete lyukak párolgása, amire gondolsz, egyenlõre nem bizonyított. De ha igaz is, a fotonokra ugyanaz vonatkozik, amit leírtam. Nem könnyítene az antianyag sem a fekete lyukon.
OFF: Egy igazán jó suli, ahol nem idegbeteg szellemi félnyomorékot, meg intézményesítve félmûveltet nevelnek az ember csemetéjébõl, az meg még sokkal drágább. Igaz az emberiség érdekében megéri ;)
Nah, CARO: gyerunk, olvass csak utana, tenyleg nem kepes semmi sem kiszokni a fekete lyukbol?? /ha utana olvasol, majd meglepodsz/
GPLAY: Annyiban segit, hogy meg kell nekik mondani, hogy: tanuljatok, hogy legalabb szellemileg legyetek joltaplaltak :) /ez talan segitene elobbre vinni a dolgaikat, talan kevesebb haboru es belso viszaly lenne, etc..../
Ez mind szép és jó. Költeni kellene az ilyenenekre még pár milliárdot dollárban. De áruljátok már el ez mennyiben segít a harmadik világ éhezõin?
Nagy tévedés, hogy ha antianyag kerülne egy anyag alapú fekete lyukba, akkor az "elillanna". Ellenkezõleg, attól is csak nehezebb lenne! Az antianyag energiája ugyanúgy pozitív, és sugárzás formájában sem tud kilépni az eseményhorizont alól, ezért ugyanúgy növelné a tömegét, mint ha sima anyag kerülne bele.
Nah jo, akkor erre az egeszre en meg azt mondom, hogy mig a normal anyag ilyen oriasi tomegu neutron csillagga alakul etc, addig az antianyag fekete lyukka, es a ketto egyesulese hoz egy normal teret, amely reven ujra kezdodhet egyfajta anyagaram. (vagyis minden elolrol kezdodik)
S mi van akkor, ha eloszor az anti anyag volt, es az anti anyag hatasakent kelettkezett az altalunk ismert normal anyag, ami valojaban az igazi anti anyag, s ezert oregebbek a fekete lyukak?!
Na erre varjatok gombot, meg gombostu fejet :)
Valamit nem értek. "a szögmérõ csillagképtõl 10000 fényév"
Egy csillagkép tudtommal fizikailag NEM összetartozó csillagokból áll. Vagyis annak lenne inkább értelme, hogy egy csillagképtõl mondjuk 10 szögfoknyira északkeletre ... vagy ilyesmi.
Természetesen napüzemanyag kitermelõ modul maradéka - ezért robbant föl - munkahelyi baleset...
"Ha télleg valami alapvetõ dolgot nem tudunk a szupernovákokról az azt is jelentheti, hogy a legutóbbi népszerû kozmológiai elmélet a gyorsulva táguló univerzumról sem igaz. Ui azt épp a szupernovák sugárzásának összehasonlításából találták ki!"
Azt olyan típusú szupernovák alapján számolták, amiket jól ismernek.
De nem csak spirális galaxisok léteznek! Gázfelhõk, kis gömbhalmazok, ezek nem forognak. Azért hülyeséget nem akarok írni, a csillagászatban ennyire nem vagyok benne. Valamennyi biztosan volt neki, mert azért forgott legalább ennyire. Csak elenyészõ ahhoz képest, ahogyan a többi csillag szokott forogni.
jah, azt a hülye 3-ast tényleg mindig elfelejtem... de ha a robbanás során elveszíti a tömege nagy részét, akkor már mégiscsak százezres nagyságrendrõl beszélünk :) úgyhogy sztem legyen valami arany középút :) részemrõl ennyi
A neutroncsillag magja nem 8-szoros naptömegû, mint az cikkben is szerepel, hanem kb. Napnyi tömeget hordoz (némileg többet). A kiinduló csillagnak kell 8-szor nagyobbnak lennie; a robbanás során anyaga jelentõs részét ledobja.
A sûrûséget csak hozzávetõleges becslésnek írtam, mert fejbõl arra emlékeztem, hogy egy cm3 több milliárd tonna. Mindenesetre arról elfeledkeztél, hogy #6-ban "több száz" tonnát adtál meg, ami cirka 4 nagyságrendre van a saját második becslésedtõl is. Én erre reagáltam, ehhez képest telitalálattal.
Ja és javaslom nézz utána, hogy kell kiszámolni egy gömb térfogatát...
A jelenlegi csillagfejlõdési elméletek szerint kötelezõ jelleggel forognia kell: a gázfelhõ, ami kialakul, szintén körpályán mozog a galaxis középpontja körül, ezért egy kiragadott részének mindig van eredõ impulzusmomentuma.
Tulajdonképpen ezért is jönnek létre a bolygók. A Naprendszer esetében az egész imulzusmomentum 90%-át a bolygók hordozzák (!), pedig tömegük elenyészõ a Nap méreteihez képest. Ha nem lennének bolygók, a Napnak olyan gyorsan kellene forognia, hogy nem is biztos, hogy mostani formájában egyben tudna maradni.
ha már ennyire kukacoskodsz akkor számolj egy kicsit utána :) : a cikk szerint legalább 8-szoros naptömegnek kell lennie, ami kábé 1,591*10(a 31.-en) kg (ezt máshogy nem tudom írni). ha a sugara 10 km, akkor a térfogata nagyjából 12566 köbkilométer. néhány osztásból ki is derül hogy minden köbmilliméterre jut olyan 1,2 millió tonna, ami mégsem sokmillió, ráadásul vannak ennél kisebb gombostûfejek is :))
a forgásról meg csak annyit hogy nem tudjuk hogy egy extrém gravitációs mezõ (értsd egy vagy akár több fekete lyuk a térségben) hogyan befolyásolja egy nutroncsillag mozgását. ha két vagy három fekete lyuk egyszerre, megközelítõleg ugyanakkora távolságból, és persze ellentétes irányokból hat rá, de elég messze vannak ahhoz hogy ne tépjék darabokra, akkor néhány ezer év múlva akár le is állhat a forgása
De mi van, ha nem forgott a csillag? Az, hogy a legtöbb forog, nem jelenti azt, hogy ez szükségszerû. Ha a csillag nem örvénylõ gázfelhõbõl keletkezett, akkor a csillag sem forgott. Pontosan az általad említett impulzusmegmaradás miatt. Ez lehet, hogy ritka, de szerintem lehetséges.
Szerintem félreértettél. Én szeretem, ha kutatják az ilyen "haszontalan" dolgokat is. És tényleg "éljen a fejlõdés!", ez a kis felfedezés lehet, hogy egy szép új kozmológiai elméletet szül, míg néhány h*lye azon buktatná meg mondjuk, hogy: "mennyire hasznos?", szerencsére ez nem sikerül nekik általában. A hozzászólásom vége szó szerint értendõ: "nekem nem számít"->hogy: "mennyire hasznos ez?" Köszönöm, hogy "meghallgattatok".
A neutroncsillagok anyagának egy gombostûfejében sok millió tonna van. A neutroncsillag tulajdonképpen egyetlen gigantikus atommag. A legtöbb ilyen ezredmásodpercek alatt fordul körbe. Az összezuhanó csillag eredetileg forog a tengelye körül, és ha összepréselik ilyen picire, muszáj neki baromi gyorsan forognia, hogy az impulzusmomentuma megmaradjon.
és ebben mi az érdekes valaki kisza*rt az ürben és az elkenõdõtt:D
Nyugalom, ne egyél meg azonnal!
Arra céloztam, hogy ez a cikk önmagában nem ér túl sokat (kb annyit, hogy megtudtam, meginn van valami, amit nem tudunk). Olyan ez, mintha beülnék moziba, és leadnának egy teaser-t. Nem akarom leszólni a cikket, télleg nem rossz, de a lényeg majd csak a folytatásában lesz benne.
Az a baj, hogy sok hozzád hasonló barom van a világon; és egy részük vezetõ pozícióban, emiatt nem pénzelik ezeket a kutatásokat, helyette a hadseregre etc-re költenek, pedig sokkal fontosabb lenne megismerni a világunkat.
Ez a cikk arról szól, hogy a tudósok megtudták, hogy valamit nem tudnak...
Ha télleg valami alapvetõ dolgot nem tudunk a szupernovákokról az azt is jelentheti, hogy a legutóbbi népszerû kozmológiai elmélet a gyorsulva táguló univerzumról sem igaz. Ui azt épp a szupernovák sugárzásának összehasonlításából találták ki!
egy ûrhajó vonósugara csinálja ezt
Esetleg ezt a forgási sebességet is félremérték mint a legutóbb a Charon-nál... ott is egy hónapig tököltek hogy mitõl lehet olyan a forgása amilyen, kisérõt sejtettek hozzá, végül kiderült hogy szimplán rosszul mérték a sebességet...
azért futópadnak nem használnám.
na meg a sûrûségük! gombostûfejnyi bogyóban több 100 tonna azért nem gyenge :)
Azért mókás, nem? "Csillagászati szám" alatt mindig überbazinagy számokat értenek, és itt van egy napnyi tömegû dolog, aminek 6,7 órás forgási ideje LASSÚ! :)
Éljen a tudományos fejlõdés! Az ember egyre több dolgot fedez fel és ért meg. Már csak az a kérdés: mennyire hasznos ez? [nekem nem számít:-)]
Informatika és tudomány
) effektusban és a mesében (lásd: Csillagkapu ...) van.
