van utánzás a majmok között is. pl egy mosolyog, felhúzza az ínyét akor a többi is akaratlanul felhúzza, csoportos beidegzõdés lehet:)
egyébként miért ásítunk? a fáradtság váltja ki alapvetõen? mondjuk talán az álmosságot próbálja ezzel csökkenteni, oxigénbevitel, hogy ébrentart, vagy mi? :)
Lenne egy kérdésem az ásítással kapcsolatban.. Azt tudom, hogy miért ásítunk, de miért van az, hogy sok ember ha lát egy embert ásítani, akkor õ is ásítani fog? Rám ez annyira igaz, hogy még akkor is ásítok ha csak ránézek arra a szóra, hogy ásít, már látnom sem kell :) És akkor ez már valamilyen szinten ellent is mond annak, hogy az ásítás az az alacsony oxigén szint miatt van.
Ha jól tudom, akkor azért, mert a felhõk ott alakulhatnak ki, ahol a vízgõzre éppen annyira telített a levegõ, hogy kicsapódhasson a légkörben lévõ aeroszolok felületére. Vagyis a felhõ amolyan "felhõcseppekbõl" áll, amikben a víz folyamatosan cserélõdik(hol elpárolog a felületrõl, hol újra lecsapódik, esetleg kifagy, és a jégkristályokra csapódik ki a víz stb...) Ha túl gyorsan párolog, akkor a felhõ feloszlik, ha túl lassan akkor a felhõcseppek megnõnek, és lehullanak (esõ) Tehát felhõ mindig csak ott lehet, ahol ezek a nagyon kritikus feltételek (az egyensúlyé) teljesülnek, ezért aztán éles lesz a határfelület.
A Fizika topikban kérdezte shakwill:
"Sziasztok! Utána tudna vki nézni annak, hogy miért van a felhõknek éles kontúrja? Én valami elektrosztatikus hatásra gondolok. Rákerestem a témára, találtam sok mindent a felhõk fizikájával és kémiájával kapcsolatban, de választ erre a kérdésre nem. (Egy repülõpilóta írja, hogy úgy repült a felhõ "tetején", hogy a pilótafülke kint volt a napfényen, de a szárnyak elmerültek a "tejfölben".)"
"Ha nincs a Hold, a Nap ugyan fékezte volna valamennyire a Föld forgását, de az eltelt évmilliárdok során a napok hossza alig változott volna; napjainkban még mindig kb. 8 óra lenne. "
"Idegrendszeri hatás. A néphit szerint a kutya éjjel a Holdat ugatja, s a farkas is holdtöltekor szokott üvölteni. Mások szerint teliholdkor növekszik a bûncselekmények, a balesetek és az öngyilkosságok száma. Eddig csak ez utóbbit sikerült részben igazolni. Bizonyos tanulmányok szerint, amelyeket nyilvántartások alapján végeztek, ilyesmi valóban statisztikailag is kimutatható. Az összefüggés azonban egyelõre nem világos."
Hát ez jó kérdés. Nem is tudom,hogy van-e rá érdemleges válasz. A farkasok azért üvöltenek, hogy a figyelmet felkeltsék a többi farkas között és hogy érvényesítsék területi követeléseiket,vagy találkozóra hívják a többieket. De hogy miért éppen teliholdkor,azt nem hallottam még soha. És érdekes módon a kutyák is nyomják,amit az ösztönük súg,és hasonlóképpen üvöltenek. Na,ha erre van válasz,én is kíváncsian várom. :)
mai kérdés. miért üvöltik a holdat a farkasok? lehet egyszerû magyarázata van és egyszerû megkeresni, de ha valaki válaszol akkor a többi fórumolvasó is okosabb lesz legalább ha ezt eddig nem tudta :P :)
az izommûködés csak bizonyos molekulákkal és mechanizmussal mehet végbe, tehát azoknak meg kell egyezniük, de akkor csak a fehérjék, és azok elsõdleges másodlagos harmadlagos és negyedleges szerkezete határozná csak meg az ízt?
Hát erre baromi nehéz röviden válaszolni, nem egy túl egyszerû dolog, legalábbis nekem, mert én rühellem az elektronikát, nem értek hozzá. Elektrotechnikai és mehactronikai tankönyvekben benne van. Alapvetõen tranzisztorok és egyéb félvezetõ elemek nagyaszámú logaikai kapcsolásával érhetõ el a cél.
Nekem 1 dolog érdekel:D:D -------------Hogyan számol a számológép???------------
de azt értem,hogy vmi chip de az hogy számol tehát teljes választ az alapoktól vmi ilyesmit szeretnék hallani. Köszi elõre!:)
Mai kérdés: Miért más ízûek a különbözõ húsok? Miben különböznek ezek a húsok egymástól? A vázizom mindenhol vázizom, de mik azok az anyagok amik megváltoztatják az ízt?
katt rá :D
http://trabinevelde.hu/latog.php?id=990682
azt hogy nem értjük a hangjaikat, az csak azt jelenti hogy a verbális kommunikációjukat nem értjük
Emberekre nézve teljesen helytálló. Viszont ha megkérdeznénk egy macskát... pl. ha macskának születtünk volna, akkor amellett, hogy whiskyst vennénk, lehet, hogy az ember zenéjét nemn értenénk, és a CatSG-n (éjszakai faluhangverseny macskanyávogásra) azt kérdezgetnénk, hogy mit érthet ebbõl az ember, és az elismerés jele-e az, hogy hozzánk vagdalja a papucsát.
azt mondtam egyelõre! nade viszont nem tudhatjuk hogy nem lehet -e megtudni ezeket a dolgokat jövõben, amirõl még fogalmunk sincs, így nem feltétlenül ez az egyetlen lehetõség hogy nem fogjuk megtudni ezekre a választ! :)
nem minden állatra hat a zene (kivéve persze olyanokat hogy pl a rezegtetett levegõ hatással volt az állat kültakarójára) és amikre hatással van azt nem tudhatod egyelõre hogy mit érzékelnek ebbõl.
persze az hogy a zene hatással van más élõlényekre is - ezt nem kell bebizonyítani mert tény. de az hogy az állatok máshogy hallják vagy esetleg mást hallanak ezt nem hiszem hogy meg lehet állapítani lehet hogy ritmus helyett csak zajt hallanak vagy nemtudom szerintem:)
jövõbeli vizsgálatokra gondolok feltételesen amikkel esetleg meghatározható lenne az elkövetkezendõkben létezõ - a végtelen számú körülmények egyik kombinációja által létrehozott - világban hogy pl a boldogsághormonok a hallóidegek fokozott aktivitása következtében áradnak szét a vizsgált állati egyed szervezetében humanoid zene hatására így közvetlen bizonyítva a kettõ vizsgált tényezõ közti párhuzamot, igazat adva nekem (az elõbb leírtakat figyelembevéve) :)
mert nem tudhatod hogy mit lehet megtudni a jövõben, de oda is irtad a "szerintem" szót bölcsen:)
nyilván nem volt senki, de lehet hogy majd egyszer vizsgálni lehet a dolgot mélyebben, így azt legalább nem lehet mondani, hogy lehetetlen kérdést tettem fel :)
az éneket csak idézõjelben használhatod a nyelvükre. Más tónussal, hangszínnel tudnak hangot kiadni, de az nem ének. Az énekesmadarak énekelnek, akiknek az éneke ismétlõdik, és jellegzetesen ugyanaz az adott fajra nézve. Szóval nem énekelnek, de azért egy precíz ütemre hallható dobot, mondjuk zenével õk is hallanak, és az érdekel, hogy ez a zene (mert hát zene) az nekik zaj e? Vagy hallják hogy ismétlõdik, visszatérõ hangokvannak benne, és lüktet, de nem olyan fejlettek hogy feldolgozzák, felfogják, vagy csak idegen tõlük és csak ezért nem "élvezik" úgy mint mi?
Még nem voltam macska, de szerintem kb. annyit, amennyit mi értünk meg az õ énekükbõl. Számukra nincs két egyforma miau, nekünk nincs két egyforma dal. (azazhogy dehogynem, sajnos.)
Amikor mondjuk egy eszméletlen jó zene megy (mondjuk akusztikus fémhúros gitáron egymagában, vagy akármin), akkor pl egy kutya/macska mennyit vesz le a zenébõl? Mert ugye nem fogja annyira élvezni a zenét mint az ember, de akkor meg is haladja a képességeit, hogy felfogja a zenét, és a legpontosabb ritmust is zajnak hallja, vagy csak nem érti, vagy nincs hozzászokva, és így nem is fogja fel a zene csodálatát?
:ADSDFASDD Akartam mondani
Mondjuk ioncserélt vizet használnak? Speckó hûtés, tartó? Fene tudja, csak akarok olyan jeget :P
átlátszó anyag jellemzõ tulajdonsága hogy kismértékben nyeli el a fényt, ami viszonylag egyenes úton (vagy tört úton, de kis fényelnyeléssel) képes áthatolni az adott anyagon, jég esetén (és egyéb tárgyaknál is) akkor átlátszóbb az anyag, ha igen monogén a test, vagyis nincsenek egyenetlenségek benne, illetve a test (adott esetünkben jégkocka) minél párhuzamosabb oldalakkal rendelkezik
Mindazonáltal nem válaszoltam a kérdésedre, de ez kit érdekel :D
elektrosztatikai jelenség, ill másmilyen energiafelszabadulás következménye, ami az adott anyag hasítása mentén játszódik le a te munkavégzésed következtében
Több kérdés is elhangozhat,csak próbáljuk megválaszolni õket. Õszintén,vagy nem figyeltem fel a jelenségre,vagy rossz a szemem,de ez nekem új...meg is nézem legközelebb.
naponta csak egy kérdést lehet feltenni? (bár már ez is egy kérdés volt)
Mert eszembe jutott egy talány amire évek óta nem tudok rájönni.
Biztosan Ti is tapasztaltátok mér, hogy ha feltéptek egy csomagot/borítékot, akkor a tépés mentén a ragasztás vonalában (közvetlenül a már feltépett és a feltépendõ felület között) halványkék fényjelenség tapasztalható. Mi lehet ennek az oka?
ezt eddig én is csak tapasztaltam. meg a másik amit láttam, azok a szántóföldek: ott a mezõgazdi repcsiknek/helikoptereknek kell. állítólag rohadt sok ilyen baleset van fõként a helikoptereknél hogy a pilóta nem veszi észre a magasfeszültségû kábelt és nekimegy.
Egyébként az elsõ gondolatom nekem is ez volt,de sok helyen van,ahol nem hinném,hogy vannak repülõk (illetve nem hinném,hogy a fák közt szállnak) és sok helyen ahol kellene,ott meg nincs. Persze még fennáll a dolog,hogy ez a válsz,mert az tény,hogy általában a fa nélküli sík terepeken vannak felgömbözve a vezetékek.
Mire szolgálnak az elektromos vezetékeken elhelyezett piros gömbök? Nem tudom láttátok-e már vagy valaki megfigyelte,de néhol az autópálya vagy autóút felett/mellett elhelyezett magasfeszültségû oszlopokat összekötõ kábeleken piros gömbök vannak. De mi célt szolgálnak ezek? (én csk ribizlinek hívom õket)
Jónak kell lennie az idegrendszernek (vagyis épnek), ott kezdõdik a dolog :) A kisagy legfontosabb feladata például a mozgások összerendezése, koordinálása. Ez azt jelenti, hogy a mozgás során minden idõpillanatban összehasonlítja egymással a mozgás tervét, a tényleges végrehajtás valamennyi fázisával, és ha szükséges, korrigálja az eltérést. Ezen kívül szerepet játszik a mozgások tanulásában, a megtanult mozgások rögzülésében, automatizálódásában (úszás, kerékpározás, autóvezetés, hangszeres játék, stb.).
A másik meg a jellem. Ha nem akar valaki valamit megtanulni (lusta) akkor nem fogja. Szóval legyen a lelkében tûz hogy nagy akarattal csinálja, vagy legyen egy kényszeres lelki dolga amiatt csak ezt csinálja stb.. rengeteg . sõt természetesen végtelen útja lehet :)
Azért, mert az elmélet nem minden, az ember olvasással, tanulással szerzett tudását tapasztalatával párosítva képes igazán nagy tettekre. Vagy ha felfedezi egy valóságshow. :)
Miért van az, hogy az ember, ha elkezd valamit gyakorolni, akkor szinte emberfelettire képezheti magát, egy tevékenységen belül? Gondolok ilyenekre: -mindenki tudja mi az a labda, és mindenki bele is tud rúgni, de van aki ezreket tud dekázni vele, vagy éppen olyan trükköket csinál meg vele ami másnak lehetetlennek tûnik. -a legtöbb ember ha két méteres magasságból leugrana igen csak megérezné az esést, egyeskenek akár eltörne a lába is, vagy valamilyen szintû sérülést szenvedne - ellentétben vannak olyanok akik háztetõkrõl ugrálnak le vagy tornyokból, mégsem esik semmi bajuk(free run). -vagy például a gépelés, ami mindenkit érint aki éppen olvassa a fórumot, hiszen neki is muszáj:) kezdetben még keresgélni kell a betûket, ügyetlenül csapkodjuk õket, késõbb, több évi gakorlás után már úgy is megy hogy oda sem néz az ember és lényegesen nagyobb sebességgel mint a kezdetekben:) Tehát. Az ember valyon bármely képességét tökélyre tudja fejleszteni? Csak gakorlás kérdése? A felsoroltak egyikéhez ügyesség kell, megérzés, máshoz a mozgáskoordináció növelése és a szervezet megerõsödése, a harmadikhoz pedig memória és gyakorlat, esetleg mindegyikhez kell mindegyik? De ezek átlagos példák voltak, hallottam olyat is, hogy egy csávó egész életét azzal töltötte hogy dobálta a varrótût, és ma már felnõttként úgy eldobja hogy belefúródik az üvegbe. Sok ilyen érdekes dolog van, gondolom Guinnes rekordok könyvébõl lehetne csemegézni.
én a tudomány által megismertet kérdeztem amire ráJöttek. Hogy van ezzel kapcsolatban elképzelés vagy vmi :)
ez valóban érdekes de sajnos olyan kérdés mint hogy van-e isten meg hogy a hókotró sofõrje hogy jut be reggel a munkahelyére, nagy valószínûséggel nem jövünk rá egyhamar :)
hát jó a kémia része nem mindenkinek lenne világos, de mondjuk én ilyeneket tanulok szal ezért mondtam:)
ez már annyira tudományba merülés hogy épeszû ember nem is foglalkozik vele, én is onnan tudom azt amit tudok, mert megnéztünk egy videót errõl még suliban:)
na ez oké csak a biokémiai lépései érdekelnének. Kellett egy körfolyamat (energiaforrás(tápanyag) átalakítása - beépítés a saját molekulákba - és utána eltávolítás)
az "élõ" anyag kialakulásához egy véletlen kellett. És ha egyszer valamit megtett a természet akkor megteheti másodszor is. A szaporodás minden élõ alapja. Nem tudom hogy gondolkodtak az elsõ sejtek, de valahogy csak eszükbe jutott hogy osztódni kéne:)
Az elsõ élõlények kialakulásához a molekulák véletlensz helyes kötõdése kellett. Miután ez megtörtént a természet megismételte önmagát. Eleinte nem oxigénes légkör volt a földön. A sok baktérium 99%a elpusztult mikor az oxigén megjelent, és csak néhány volt képes alkalmazkodni ehhez az új anyaghoz, belõlük fejlõdött ki minden egészen máig
Mi az, hogy 42?
de hogy jött létre ennyiszer egymás után egy teljesen új élõ anyag? És a szaporodást mi inditotta el?:)