csak azt nem értem: miért kellett egy alakot megölni?
Eegen. Az emberek egyszer panaszkodnak, egyszer meg nem. Egy részük panaszkodik, más részük meg nem. Sose 100%-uk. A döntéshozói hatalommal rendelkezõk meg egyszer odafigyelnek, máskor meg nem.
Nagyon kellenének azok a szabványok és törvények. Erre már sok ezer évvel ezelõtt rájöttek az emberek. Akkor is ugyanilyen esetleges és kiszámíthatatlan lehetett az "igazságszolgáltatás". Amikor az írott törvények helyett a despota pillanatnyi hangulata adta meg az "igazságot".
Egyre több területen mintha visszafelé fejlõdnénk mostanában.
Általában m/s-t használják már, a hülye amcsik is az ûrutazásban(apollo-nál, ez most komoly, de ilyen mértékegységet is használtak, hogy láb/sec...). Amúgy a 11,9 km/sec a szökési sebesség, másnéven második kozmikus sebesség(bár ez az elnevezés nemtom honnan jön, mert én errõl az elnevezésrõl nemrég hallottam, és sztem elég gáz, félreérthetõ elnevezés). Az "elsõ kozmikus sebesség", vagyis a legalacsonyabb földkörüli pálya sebessége ~7,8 km/sec a föld helyzetéhez viszonyítva, de a föld felszínhez viszonyítva a pálya dõlésszögétõl függõen változhat. Pl föld forgásával megegyezõ irányban egyenlítõi pályán a föld forgása miatt felszínhez viszonyítva 7,8 km/sec - 0,6 km/sec(föld forgási sebessége). Az orbiter is a felszínhez viszonyítva számol a statisztikában.
Bocs. Elnéztem. fel se merült benenm , hogy végre merikusan használnak valamit. de akkor mikortól rögzített a drága. Mert ennyivel nem lehet fennt maradni. Az elsõ kozmikus sebesség az nem 11,9 km/s?
2431-tõl 1831-sec-ig a gyorsulás -10,08 m/s2, ez 1,02 g, úgyhogy valamit elszámoltál :) most kiszámoltam 2 szer, és ennyi jött ki két idõpont között 600,13 sec telik el, és -6053.35 m/s a sebességváltozás, és gyorsulás= sebességváltozás/idõ. Amúgy emléxem is rá, mert ezt a légkörbe lépést orbiterben amirõl van ez a statisztika én csináltam, és figyeltem közben a gyorsulásmérõt :) és max -15 m/s2 volt végig az meg kb 1,5 g.
Nem kellettek szabványok. Az emberek panaszkodtak, a kormányok betiltottak. Ennyi. Ha hátsó szándékot keresünk, akkor esetleg az jöhet szóba, hogy az USA a Boeing-et védte azzal, hogy keresztbetett a Concorde-nak (de ha jól tudom Európában is ugyanúgy tiltva van a civil gépeknek a hangsebesség átlépése).
Az egész hangrobbanásos dumát én csak ürügynek tartom. Valakik nagyon be akarták tiltani a hangsebesség feletti repülést. Gondolom azok, akik nem tudták kifejleszteni az ehhez szükséges eszközöket...
Másfelõl JELENLEG a hangsebesség feletti repülés csak a gazdagok kiváltsága. Többnyire azoké, akik nem a saját verejtékükkel gazdagodtak meg. Azokat meg én sem sajnálom.
A problémát abban látom, hogy a tiltó hangok akkor fognak felerõsödni, amikor a tömegek számára is elérhetõvé válik majd a dolog. Nem ez lesz az elsõ ilyen.
Ezt a hangrobbanás alapú tiltást nem értem. Ugyanis:
-- Nem tudok olyan szabványról, amely az embert ZAVARÓ (pl. az alvását felszínesebbé tevõ) hanghatásokat fizikai mértékük és emberi károkozásuk mértéke alapján jellemezné, megadná.
-- Nem tudok olyan szabvány mérési eljárásról, amely alapján az elõbbi jellemzõket precizen, reprodukálhatóan megmérnék, a LAKOSSÁG, azaz leginkább a pihenni vágyó emberek környezetében és kívánsága alapján.
-- Nem tudok olyan szervezetrõl, amely ezeket a méréseket a megzavart lakosság kérésére el is végezné. Pl. éjszaka. (Ha lenne ilyen szervezet mondjuk Magyarországon, akkor ajánlanám figyelmébe a Petõfi híd Budai hídfõjénél található Zöld Takonyhoz címzett egészéjszaki okádó és óbégatóhelyet)
-- Nem tudok oyan törvényrõl, amely a fokozott zajhatást megfelelõ visszatartó erõvel büntetné és továbbfolytatását akadályozná. MINDEN tipusú zajra, nemcsak a technikai eredtûekre!!!
Hmmm. Nem rossz. Én az 2431-tõl 1831-sec idõtartamot vizsgáltam. ezen a részen az ÁTLAG lassulás kb 2G. Ott ahol erõteljesen lassul ez valszeg elérheti a 3-3,5G-t is, mert a végén már elég csigatempóban lassul.
deorbitálás amikor lelassít, hogy leessen a földkörüli pályáról, hogy a megfelelõ szögben, és helyen beessen a légkörbe. Viszonylag gyorsan beesik 70 km-es magasságra, még vízszintes 7,4 km/sec sebességgel, majd ott hirtelen elkezd az esés lassulni, mivel ott kezd el a szárny jelentõs felhajtóerõt termelni, ilyenkor jön az elsõ bedöntés, hogy ne pattanjon vissza az ûrbe, eléri a 60km-et itt visszavesz a dõlésbõl, hogy lelassuljon az esés kb 50 m/s sebességre, még 6,6 km/sec vízszintes sebességgel, és kb 47 és 40 km között lassul a legerõsebben, - 15 m/s-el(ezt a lassulást is fokozatosan éri el, szóval jóval elõtte is lassul már, csak nem ennyire). Majd 100 km-re a kifutótól már csak 1 km/sec sebességgel repül, közel a már hagyományos katonai gépekkel elérhetõ 3 mach-hoz(innentõl már gyerekjáték :) ). Elér a kifutópálya fölé olyan 2 mach-al, és spirálban fordulva ereszkedik(kb 24 km-rõl) 2 kört, a 2. végén szépen leszáll 500 km/h körül. Itt van egy táblázat repülési adat, orbiterben ûrsikló visszatérésétõl deorbitálástól földetérésig(annyira élethû szimulátor, hogy nagyon közel áll a valósághoz, sõt talán meg is egyezik vele), láthatóak a fõ adatok hogy is megy ez.
Bocs, én írtam le rosszul és félreérthetõen. Az ûrsiklónál lefele jövet van nagyobb lassulás.
"Az ûrben pedig a leghosszabb, legerõsebb lassulás a deorbitáláskor van ami ~90 m/s lassulás jelent, ûrsiklónál ~135 sec alatt! Ez -0,66 m/s2 gyorsulást jelent, ami nem valami sok."
Ezt a részét nem igazán értem. Ezt azt jelentené, hogy ebben a szakszban összesen kb. 300 k/h-t lassul. De ez melyik szakasz is. Amkor lassítanak még a legeslegelején? Merthogy az viszatéréskor még a leszállópályától 3000km-re is 20Ma felett van a sebesség. Csak kb. becsüld meg, hogy ahhoz mekkora lassulás kell, hogy kb. 500 k/h-ra lassuljon a végére, mikor az elején megtesz 5-6 km-et másodpercenként!
Egy ûrsikló emelkedésnél a max gyorsulás 26 m/s2 ezt akárhogy is számolom 3 g körül van(hullámvasúton is van ennyi gyorsulás). Sõt légkörbe lépésnél a lassulásnál sokat mondtam elõbb, mert max -15 m/s a gyorsulás. Az ûrben pedig a leghosszabb, legerõsebb lassulás a deorbitáláskor van ami ~90 m/s lassulás jelent, ûrsiklónál ~135 sec alatt! Ez -0,66 m/s2 gyorsulást jelent, ami nem valami sok :) ezeket g ruha nélkül, és tiszta oxigén nélkül is ki lehet bírni simán. Amúgy nem 80 évesen kell az ûrbe járogatni, de ha valaki jó erõben van, akkor is megteheti.
Igen, mert szkafadner van rajtuk és tiszta oxigént lélegeznek. Úgy azért könnyebb. De modjuk 30-80 éves milliomos Joe bácsi már kicsit nehzebben viseli ezt el ezek nélkül.
Mellesleg lassuláskor lenne nagyobb a gyorsulás. Egyébként egy edzetlen ember 3 G fele már IGEN rosszul érzi magát G ruha és tiszta oxigén nélkül.
Milyen gyorsulás miatt? pl az ûrsikló egész küldetésénél, max 3g-s gyorsulás tapasztalható( kb 30 km magasan, itt egy ideg le is folytják a fõhajtómûvet, hogy 3g-n belül maradjon a gyorsulás, és légkörbe lépésnél 5,5 km/sec és 2,5 km/sec közötti lassuláskor), ezt szerintem még egy edzetlen ember is kibírja lazán. Egy ilyen gépnél se lenne több, fõleg nem emelkedéskor.
Az ilyen gépek utasszálításra teljesen alkalmatlanok lennének a nagy gyorsulás miatt. Az átlagember nem viselné el. Védõruhában kéne utazni. Azt meg idõbe kerül le-fel venni, drága, nem feltételnül kényelmes. Elveszik az idõnyrereség és a kényelem. Akkor meg ki utazna vele?
De nem kéne sok oxigént magával vinnie, mert csak végén kéne rakéta üzemmódban kapcsolni. Ha 80 km-en eléri a 25 mach-ot scramjettel elég lendülete van, hogy emelkedjen mondjuk 170 km-ig, csak ott a 170 km-nél kéne pár másodpercre bekapcsolnia a rakétát, és pályán van, mert 80 km fölött már nem fogja a légellenállás jelentõsen lassítani. Aztán még a rakétával mehetne magasabbra is, megint csak rövid égetésekkel, de ezekhez már nem kell sok üzemanyag.
na igen de tudna e egy a scramjet olyan toloerot biztositani addig amig csupan a legkor oxigenjet hasznalja, hogy a magaval vitt oxigen (ami ugye kell a pusztan raketa elvu rendszerhez) sulyat plusz az ossztomeget elbirja? vagy a scramjat a legkor olyan szintjeig jo ahonnan mar nem kell jelentos lokes a gepnek?
De kísérleteznek scramjet hajtómûvekkel, amivel majdnem földkörüli pályára lehet állni, és az is a légkör oxigénjét használja. De pályára állás se lenne gond egy kis rakétás besegítéssel. Ramjet hajtómûvel meg a normál sugárhajtású és a scramjet(minimum 8 mach) közötti "lyukat" is nagyjából be lehet foltozni(2-6 mach). Sõt a legjobb az, hogy egy scramjet hajtómû végülis nagyon hasonlít egy rakétához, szóval scramjet üzemmódról a beömlõ nyílás megfelelõ zárásával(amikor már nincs elég levegõ) rakéta üzemmódba is lehet kapcsolni, sõt még ramjet hajtómûvé is tudna változni, de ott már nem csak a beölõnyíláson kéne módosítani, hanem a légáramlásterelõ testen(nemtudom jobban megfogalmazni :) ) is. 2 in 1 hajtómûvet lehetne csinálni biztosan, de talán 3 in 1-et is :) így pluszban már csak egy normál sugárhajtómû(vagy használják a hajtómûvet rakéta üzemmódban amíg fel nem gyorsul megfelelõ sebességre), vagy egy vontató gép. És elvileg így lehetne elérhetõ az ócsó ûrutazás is, és a tényleg nagyon gyors utasszállítás :)
igen oxigen termeszetesen kell az egeshez en a levegovel a konkret legterre gondoltam :) bar igaz hogy a sugarhajtasu gepnek pont az az elonye hogy semmit nem kell vinnie magaval. kiveve a kerozint :)
Húha.Amerikai szuperszónikus utasszállító.Érdekes mondhatom.Csak az a baj,hogy annak idején csak az amcsik nem tudták kifejleszteni a nagyhatalmak közül a szuperszónikus utasszállító gépet.Akkor 3 program volt a világon ami egy szuperszónikus utasszállító gép kifejlesztését tûzte ki célul:a szovjet Tu-144 program, az angol-francia Concorde program és az amerikai SST program.A megvalósulásuk sorrendje is kb ez volt:a szovjet gép 1969-ben szállt fel elõször a Concorde 1970-ben az SST pedig soha.Nem lett belõle semmi.A szuperszónikus utasszállítók maximális sebesség adatai érdekesség képpen:Tu-144:2.50 Mach Concorde:2.03 Mach SST:- Aztán jöttek az amcsik pár éve a Sonic Cruiser tervvel.Abból se lett semmi.Lehet h ebbõl se lesz.
Ez a hivatalos verzió, de sokak szerint mire a gép elérte a fémdarabot, már defektes volt.
Én pont tegnapelõtt olvastam el a wikipedián a jet meghajtásokat, szerintem nézd meg, mert nagyon érdekes dolgok vannak leírva. Van pl.: pulsejet, ahol beszívják a levegõt egy félig zárt hengerbe, belenyomnak üzemanyagot és berobbantják. Ez félig rakéta/félig jet, de azt mondják rossz a hatásfoka. Viszont van egy fejlettebb változata a pulse detonation jet, ahol ez a robbanás hangsebesség feletti, és ezzel el lehet érni, hogy az üzemanyag döntõ többsége még az égéskamrában elégjen, és csak az égéstermék távozzon, és azt mondják, hogy elméletileg ennek lehet a legjobb a hatásfoka. A rakéta egyébként pontosan azért nem jó, mert oxigént is kell vinnie. Csak összehasonlításként: az ûrsikló nagy tartályában ~100000 kg hidrogén és ~600000 kg oxigén van. Pont az oxigén a nehéz, és ez a baj. Ezért kísérleteznek mindenféle air-breathing megoldásokkal, mint a ramjet/scramjet, de egyenlõre sajnos nem sok sikerrel.
igazad van a felhajtoerore nem is kondoltam :) tenyleg, raketameghajtasu repulokkel soha nem kiserleteztek? ahhoz elvileg nem kell levego mint a sugarhajtasuhoz. bar a felhajtoero kerdese meg mindig ott van. esetleg egy eliptikus palyan inditott repcsi? oda annyira nem is kellene iranymodositas. persze ha nem szamolnak el valamit...
De az az egy Concordes baleseset sem a gép hibája volt tudtommal. Az elötte felszálló DC10 gépbõl szakadt le egy 43cm -es meghajlott fém darab, ami a Concorde futómûvén keresztül bemászott az üzemanyagtartályba. Itt imho az volt a bukás, hogy õk következtek a felszállásban...
Itt a Concorde arra példa, hogy sajnos nem igazán kifizetõdõ a dolog még. A csendesebb szuperszonikus gépek kifejlesztésére pedig komoly összeget kell beálldozni, márpedig egy gazdasági szemléletû világban csak azok a befektetések vonzóak, amelyeknél a megtérülés nem kérdéses. A szuperszonikus utasszállítók esetén ez nem áll fent. Amerikában a QSP (Quiet Supersonic Plane) program részben katonai finanszírozású, hogy ezzel is csökkenthetõ legyen a lopakodó gépek árulkodó jeleit.
És mi van azzal a japán fejlesztéssel, ami már normális mennyiségû utas befogadására is alkalmas? Voltak sikertelen kísérletek, de most túl nagy a csend körülötte.
"Apró gond volt mondjuk a concorde-nál, hogy minden felszállás elõtt le kellett polírozni a gép orrát, hogy csökkenjen a légellenállás. Viszont ha a concorde 2 mach felett ment // ezt nem tudom// de akkor ez a 1,8 machelég gyenge egy amúgy kisebb géptõl, míg ennyi év elteltével ez a 10 dB is kevésnek tûnik."
A hajtomuvek szarny fole helyezesevel a hangok jo reszet felfele lehetne iranyitani. Ha a hajtomu eleve superszonikus aramlasu lenne (ramjet), akkor 4-5 mach-ig siman fel lehetne menni vele, bar annak az uzemanyagfogyasztasa tul nagy. Az 1.8 mach-ot ugy nezhettek ki, hogy a sebesseg / uzemanyanyagfogyasztas meg uzletileg ertelmes eredmenyt adjon. Az 1.8-as sebesseg a mai utanegeto nelkuli vadaszgepek vegsebessege korul van. Ez azt jelenti, hogy a concorde-ot a legtobb uj amerikai vadaszgep nem tudna utolerni.
A jaxa fele jeleszteseket erdemes megnezni. Europaban letettek a tervrol, mivel a concorde teljes anyagi csod lett. Helyette van egy lassabb de nagyobb gep, az uj airbus. (lasd: Mit eri meg jobban gyartani, sportautot vagy buszt?)
Arra azért kíváncsi lennék, hogy hogyan gondolod a két motor hangjának koherensé tételét. De még az is kevés, olyat, hogy mindenhol kioltás legyen 3 dimenzióban nem lehet megcsinálni két pontforrással.
Olyan magasan nem tud repülni, mert a hagyományos hajtómûveknek van egy magasságkorlátja. Bizonyos magasság fölött nem kap a hajtómû elegendõ levegõt, és csökken a teljesítménye, és a szárnyak se tudnak elég felhajtóerõt termelni. Magasabban, és gyorsabban, majd kicsit késõbb, a hiperszonikus repülõknél :)
elvileg ha olyan magasra emelkedne ahol mar ritkabb a levego es ott "kapcsolna" ra akkor kisebb lenne a hangrobbanas is nem? ez mar a Concorde nal sem ertettem hogy pl az ocean folott milyen epuletekbe tesz kart? a szarazfold folott meg egyszeruen mach 1 ala lassit. meg igy is sok idot takarit meg, ha nem is olyan gyors mintha a szarazfold folott is 1.8 mach al menne.
Apró gond volt mondjuk a concorde-nál, hogy minden felszállás elõtt le kellett polírozni a gép orrát, hogy csökkenjen a légellenállás. Viszont ha a concorde 2 mach felett ment // ezt nem tudom// de akkor ez a 1,8 machelég gyenge egy amúgy kisebb géptõl, míg ennyi év elteltével ez a 10 dB is kevésnek tûnik. Az alacsony frekvenciás rezgéseket szerintem meg simán le lehetne csökkenteni, ha a két motor által keltett hangok kioltanák egymást.
Igen jogos a kérdésed és neked van igazad, 3dB hangerõ változást érzel meg biztosan, és 10 jelenti a 2szeres szorzót vagy osztót.
Hogy a cikkrõl is szó legyen: Nem értem az EU miért nem csinál ilyesmit, a Concorde (meg a fejlesztõcsapata, technikai háttér, stb..) kiindulásnak jó lehet. 1értelmû hogy nagy igény van erre a gépre (lásd: 6#-os elsõ pontja).
Úgy emléxem a 'Jákó Péter - Digitális hangtechnika'-ban is ez van.. :)
Magassági elválasztás volt a normál, és a Concorde utassszálítók között. Ami logikus is, nagyobb magasságban kisebb a légellenállás, gyorsabban repülhetnek.
Valószinüleg új légifolyósokat jelölnek ki a szuperszonikus repülésre (ami amúgy is szükségszerû lenne, hiszen lehetettlen, hogy egy folyosóban közlekedjenek Mach 0.85-el és Mach 1.8-al a repülõgépek).
Elektromos jeleknél szoktak 20*lg(x)-szel számolni, akusztikában 10*lg(x)
Egy 10db-es különbséget a fül 2x olyan hangosnak hall, teljesítményben viszont 10x-es ugrás. Tehát 3 db-en inkább a teljesítmény felezõdik, mint a hangerõ.
Ez, a tervek szerint "csak" 1,8 Mach sebességgel fog repülni. Azaz a menetidõ inkább három és fél, négy óra körül fog járni. De még mindig kb. a fele a normál utasszállítókénak. A Concorde utazósebessége két Mach fölött volt.
A baleset csak a végén jött, bár nagyon látványosra sikerült. A gazdaságossággal volt a gond, egész egyszerûen sok üzemanyagot zabált, és nagyon sok karbantartást igényelt. Ja és pokolian lármás volt a régi tervezésû hajtómûve, ezért is tiltották ki több reptérrõl.
A Concorde-nál is megoldották valahogy, hogy tudjun nagy sebességnél az irányán változtatni!....inkább a biztonság az ami szóbajöhet, hisz emlékezzünk vissza! A Concorde esetében a kevés utas és balesetek voltak a problémák! És inkább a balesetek miatt lett vége a projectnek:(.
A légiirányító nem vezérli a gépet, csak utasításokat ad. Ezért ül a pilóta a gépben. Nade 2000km/h-nál ember legyen a talpán aki így tudja irányítani a gépet.
Egy: az élet más mint a játék. Ha nem találod el elsõre az irányt, késõbb korrigálod. Nem köröznek, inkább a légiirányító vezérli helyes irányba.
Kettõ: a hangerõdecibel, az egy logaritmikus skála, mert így illeszkedik az átlagos fül érzékenységének karakterisztikájához. A normál viszonyítási érték 20xlog át kell venni, azaz 20 Db -es hangerõcsökkenés azt jelenti, hogy a hangerõ tul. a tizedére csökkent.
Azért az érdekelne, hogy 2000km/h sebességgel hogyan cikáznak a levegõben az elõre meghatározott légifolyosókon... szerintem lehetetlen ilyen sebességgel befordulni minden új irányra... FS2004 élményekre gondolok konkrétan, amikor a Boeing 747/400 gép sem tud mindíg megfelelõen ráfordulni a folyosóra, ezért az autópilóta addíg próbál körözni a levegõben, míg el nem találja a megfelelõ irányt
Nameg: "tudni kell, hogy minden 3 decibel felezi a hallható hang erejét." én úgy tudtam, hogy 10 decibelenként duplázódik a hang ereje... biztos 3 decibel az??
Megint Concorde - szerû privilégium lesz ilyen gépeken utazni.
Nem semmi lehet egy ilyen pilótájának lenni. :)
Mennyi idõ alatt érne át amerikából európába ez a gép?
Ezeket én inkább az elsõ csoportba sorolom. Minden prosztóságuk és beképzeltségükkel együtt.
Kifelejtetted az amerikai hip hop sztárokat, akik rock sztároknak mondják magukat, és minden olyan dolgot megvesznek amivel megmutathatjak hogy kicsodak is ök. Szerintem az sem zavarná öket hogy nem mehetnének a szárazföld fölött hangsebesseggel.
Szóval én két csoportot gondolok, akik megvennék ezt a gépet: a nagyon tehetõs üzletmemberek, akik gyakran utaznak Európa és Amerika között, illetve azok a légitársaságok, amelyek ilyen kis gépek kölcsönzésébõl élnek.
Informatika és tudomány
)
