"Meg tudnád nekem indokolni, hogy miért lehet a föld mozgási energiáját elhanyagolni? mert nagyon nincs igazad!"
Megindokoltam. A mozgási energia képletében a sebesség második hatványon szerepel, az impulzusséban meg elsõn. Namármost a Föld és a tornyok impulzusa ugyanakkora, de a Föld tömege milliárdszor nagyobb, így a sebessége milliárdszor kisebb. Tehát az energia képletében a Föld és a tornyok tömegének hányadosa 1x szerepel a tömegben, és 2x a sebességben. Vagyis ahányszor nagyobb a Föld tömege, annyiszor kisebb a rá esõ mozgási energia. De mint mondtam, ez tökéletesen lényegtelen ebben az esetben, mert úgyis összeadódik az energia.
"Elõbbinek relative a tömege a másiknak meg a sebessége lesz kicsi, viszont mozgási energiája mindkettõnek ugyanakkora."
Tévedés. Az impulzusuk egyenlõ, a mozgási energiájuk nem. Ennek megértéséhez elégnek kell lennie az általános iskolai mateknak.
"Ez a kettõ impulzus azonban kioltja egymást."
Igen. De az energia nem vész el, csak átalakul.
"Ha az általad vázolt eset forogna fent, akkor eléggé fura lenne a fizika: pl. csak ráfütyülnék egy tárgyra, az meg vagy jönne, vagy nem."
Mélységesen egyetértek veled. András barátunk kellõképpen nem figyeli a dolgokat, mi több alkalmatlan baromság is elhagyja keyboardját, ami valahogy itt köt ki a fórumon. Lásd, Newton(III)-axióma semmibevétele pl.
fura mód, még mindig nem kaptam választ András bartunktól, hogy a föld mozgási energiája miért elhanyagolható.
"Mostantól én már CIA ügynök is vagyok" - az érintettség nem erre vonatkozott. Egyébként is alkalmatlan lennél cia ügynöknek. "Próbálj már meg olvasni" - te meg felfogni azt, amit olvasol. És persze nem szelektíven nézni a dolgokat.
The server at www.loosechange911.com is taking too long to respond.
Ja, oké. Bár így olvasva (+kis klipek), linkekkel az eredeti cikkekre, nyilatkozatokra, szal ennek is megvan a feelingje. :)
Nem olvastam el az utobbi hozzaszolasokat, de latom, hogy meg mindig porog a topik. A loosechange911.com szerveret toroltek, egesz idaig 404-et kaptam ra es nehany oraja egy domainspekulans vette at.
Kerdes: miert?
Registrant: Louder Than Words PO BOX 53088 Washington, District of Columbia 20009 United States
Registered through: GoDaddy.com, Inc. (http://www.godaddy.com) Domain Name: LOOSECHANGE911.COM Created on: 09-Jun-05 Expires on: 09-Jun-07 Last Updated on: 28-Aug-06
Administrative Contact: Avery, Dylan Whois Privacy and Spam Prevention by Whois Source Louder Than Words PO BOX 53088 Washington, District of Columbia 20009 United States (202) 294-8507 Fax --
Technical Contact: Avery, Dylan Whois Privacy and Spam Prevention by Whois Source Louder Than Words PO BOX 53088 Washington, District of Columbia 20009 United States (202) 294-8507 Fax --
Domain servers in listed order: NS3.SECURESERVER.NET NS4.SECURESERVER.NET
BTW, jovo juniusig volt kifizetve a domain...
"A helyzeti energia m*g*h, ez pozitív. A mozgási energia 0.5*m*v^2. Ez is pozitív, tehát eddig jók vagyunk. Mivel a tömegtól lineárisan, a sebességtõl meg négyzetesen függ, a Föld mozgási energiája elhanyagolható (de ez végülis nem befolyásolja az eredményt)."
csódálom, hogy ezt még meg tudtad jegyezni. Meg tudnád nekem indokolni, hogy miért lehet a föld mozgási energiáját elhanyagolni? mert nagyon nincs igazad!
ugyanis: nem csak a tárgyat gyorsítja erõ a Föld fele, de a Földet is a tárgy felé. Elõbbinek relative a tömege a másiknak meg a sebessége lesz kicsi, viszont mozgási energiája mindkettõnek ugyanakkora. Ez a kettõ impulzus azonban kioltja egymást.
Ha az általad vázolt eset forogna fent, akkor eléggé fura lenne a fizika: pl. csak ráfütyülnék egy tárgyra, az meg vagy jönne, vagy nem.
Lehet, csak az az érdekes, hogy több emelettel lejjebb törnek elõ azok a füstcsóvák. Ide sorolható még a tûzoltók beszámolói sorozatos robbantásokról (amit a mai napig fenntartanak), közeli földrengés-jelzõ szeizmikus érzékelõk jelei, továbbá az a tény, hogy 2-3 héttel az esemény elõtt sorra lezártak területeket, és valamiféle fúrásokat végeztek... És a korábban rutinszerûen körbevitt bombakeresõ kutyák is szabadságot kaptak... Érdekes véletlenek.
a #289-es link már nekem sem mûködik,tegnap még jó volt.
Egyébként szerintem a hirtelen összenyomódó levegõ préselõdik ki az épületbõl,ahogy esnek össze az emeletek. Valamint akkor,ha bombákkal omlasztották volna össze az épületet, akkor szerintem nagyobb ereje/látványa lett volna a robbanásoknak,nem csak egy-egy ablakon kiáramló levegõ.Mivel gondolom nem kis robbanás kellett volna ahhoz hogy a magot szétrobbantsák.
Egyébként láttam a filmet, és elég sok mindenben egyetértek vele. a wtc7-es összeomlására semmi ok nem volt, attol hogy hullott rá némi törmelék nem kellet volna ilyen szabályosan összeroskadnia. Nah meg a pentagon és boeing is elég elképzelhetetlen.Fõleg így,hogy nem adnak ki egy normális videofelvételt ami rögzítette.
"Csakhogy,a helyzeti energiát sem csak úgy tették oda neki."
Ezt nem értem. A helyzeti energiáját az építés során szerezte daruk által. Mi ezzel a gond?
"Becsapódáskor a két tömeg (Föld és a lezuhanó tárgy) impulzusa megváltozik. Ez viszont munkavégzéssel jár, amihez energia kell. Na ebbe az energiába tûnik el az általad hiányolt energiatöbblet."
A munka nem hoz létre és nem tûntet el energiát, csak átviszi egyik helyrõl a másikra. A helyzeti energia m*g*h, ez pozitív. A mozgási energia 0.5*m*v^2. Ez is pozitív, tehát eddig jók vagyunk. Mivel a tömegtól lineárisan, a sebességtõl meg négyzetesen függ, a Föld mozgási energiája elhanyagolható (de ez végülis nem befolyásolja az eredményt). Naszóval most jön a bonyolult rész : Amikor vége az összeomlásnak, és minden megállt, a mozgási energia pontosan zéró. A helyzeti energia se nõtt vissza. Szóval akkor mi lett az energiával? Mint mondtam, a munka nem hoz létre vagy tüntet el energiát. Erre semmi sem képes legjobb tudomásunk szerint (még mindíg energiamegmaradás).
BiroAndras hiányolta az elõzetes robbantások jeleit. Hát itt vannak: link.
Mint azt megvitattuk, a helyzeti energia mozgási energiává alakul. Csakhogy,a helyzeti energiát sem csak úgy tették oda neki. De a másik dolog. Becsapódáskor a két tömeg (Föld és a lezuhanó tárgy) impulzusa megváltozik. Ez viszont munkavégzéssel jár, amihez energia kell. Na ebbe az energiába tûnik el az általad hiányolt energiatöbblet. Ha gondolod, le is vezetem neked, de akkor a diplomáddal menj leközelebb vécére, mert kb. xart sem ér
"a két test egymást fékezi le, miáltal munkát végeznek a másik testen. Ehhez a munkavégzéshez a saját mozgási energiája adja a fedezetet."
Te nem érted az alapvetõ dolgokat. Nézz utánna az energiamegmaradásnak. Aztán még vedd hozzá, hogy a hõ is energia. Bõvebben : energiamegmaradás Itt meg ezt írják : "ha két test ütközés után összeragad, akkor a mozgási energiájuk nem marad meg, hanem nagyrészt hõvé alakul"
"Az pedig, hogy ott az energiákról írnak, az még nem jelenti azt, hogy hõröl is szó esik benne."
Mi mássá alakulna az energia? Mozgás nincs, helyzeti energia nincs, elektromosság vagy sugárzás nem keletkezik, kémiai reakció nincs, stb.
wazze, valamit elfelejtesz. a két test egymást fékezi le, miáltal munkát végeznek a másik testen. Ehhez a munkavégzéshez a saját mozgási energiája adja a fedezetet. Az pedig, hogy ott az energiákról írnak, az még nem jelenti azt, hogy hõröl is szó esik benne. Te úgy vagy fizika diplomás, hogy foggalmad sincs alapvetõ dolgokról.
Alapvetõ tárgyi tévedések vannak itten. Az energia nem vész el, csak átalakul. Ezt már az általános iskolában is tanítják. Az oké, hogy a helyzeti energi mozgási energiává alakul a munkavégzés révén, de a becsapódáskor a mozgási energia tovább alakul hõvé. De ha nekem nem hiszel, ezt olvasd el. Itt még ki is számolják az energiát.
No, ha fizikus vagy.. mint azt írtad, a helyzeti energia mozgási energiává alakul. Csakhogy, ilyenkor mindkét test impulzura tesz szert. Amikor az impulzusát megváltoztatod egy testnek, tetszik-nem tetszik, munkát végzel. Akár gyorsítasz, akár lassítasz. na most ugye a munkavégzéshez energia kell. mivel a két test impulzusa megváltozik a becsapódáskor, azt hiszem, nem kell tovább ecseteljem....
"1., házidolgozatodat szerintem ne add be fizika óra elõtt, mert tuti magad égeted vel, ha ilyen baromságokat írsz..."
Ezzel a figyelmeztetéssel sajnos elkéstél. Nálad valószínûleg sokkal képzetlenebb professzorok adtak nekem fizikus diplomát.
"2., úgy látom, felesleges vitázni veled, mert sötét vagy mint a belsõzseb alkonyatkor."
Ha csukott szemmel nézel szét, ne várj világosságot.
"ennyi erõvel minden erõteljesen melegszik, aki csak egy test felé közeledik."
Súrlódás mindíg van, csak kis sebességeknél elhanyagolható a hõtermelése. Egy másik dolog az ütközés, amikor szintén hõ keletkezik, és altalában szintén kevés.
"A meteor azért melegszik, mert nagy sebességel lép be a Föld sûrûbb légkörébe, és ott a nagy sebesség okozta súrlódás felmelegíti."
Fokozatosságról még nem hallottál? Egyszerû : kis sebesség-kis melegedés, nagy sebesség-nagy melegedés.
"Hatás ellenhatás törvénye"
Mint mondtam ismerem.
"Jelen esetben a tesrre kifejtett gravitációs erõnek éppen a Föld adja a párját."
Egész pontosan ezt úgy van, hogy a zuhanó test maga felé húzza a Földet (egészen picikét), és ez az ellenhatás. A becsapódás energiája szempontjából ez nem érdekes.
"Nos, és amikor becsapódik, az impulzusuk egyenlitík ki egymást"
Igen. De az energia és az impulzus nem ugyanaz. Itt az a trükk, hogy az impulzus vektor mennyiség, az energi meg skalár. Két azonos nagyságú, de ellentétes irányú impulzusvektor összege nulla, viszont a megfelelõ energiák összege nem nulla, mert nincs irányuk.
"Keletkezett helyzeti energiák egy jó része mozgási energia"
Pontosabban a helyzeti energia mozgási energiává alakul.
"ami az impulzusuk megszünésével javarészt eltünik."
Nos, az energia nem szokott csakúgy eltûnni. Errõl szól az energia megmaradás elve (biztos hallottál már róla).
"Plusz még akkor ott vannak a mindenféle törések, nyírások, stb. fizikai igénybevételek, amelyek a testet formálják."
Ezek mind hõvé alakulnak végül. Próbáld ki, hogy egy fémdarabot hajlítgatsz ugyanazon a ponton sokszor. Ha nem túl rideg, akkor érezhetõen fel fog melegedni, mielõtt eltörik.
Egyébként ki is számolták, hogy kb. mennyi lehetett a helyzeti energiája a tornyoknak. Az eredmény a kettõre összesen több mint fél kilotonna TNT-nek felel meg, ami már közelíti egy kisebb atombomba erejét.
"A villanyt azért is ki szokták kapcsolni, mert a tûz vezeti az áramot, és esetleg további elektromos tüzeket gerjeszt."
Errõl még nem hallottam, de tulajdonképpen logikus, hiszen a láng ionokból áll. Mindenesetre én is azt mondtam, hogy kikapcsolhatják az áramot, vagyis az elektromos hálózaton keresztül nem lehet robbantani.
"ha én terrorcselekményt akarok végrehajtani, és kint vannak a berendezéseim, nem gondolod, hogy szarok arra, ki rádiózik a környéken?"
Nem szarsz rá, mert ha rosszkor robban valamelyik töltet, az garantált lebukás. Egy átlag terroristát nyílván ez nem zavar, de ha valaki álcázni akarja a robbantást az egész más tészta.
"5., remélem nem nekem akarod megmagyarázni mit lehet tenni a kommunikációban."
Csupán a nyílvánvaló dolgokat említettem. Te mondtad, hogy a rádiózás véletlen gyújtást okozhat. Ebbõl elég nyílvánvaló, hogy nem okos dolog rádiós detonátort nem okos dolog használni egy nagyváros közepén.
"Dig. technikából pedig talán jobb, ha meg sem próbálsz okoskodni."
Nem okoskodom. Van közöm a témához, mégha csak áttételesen is. De ha valamit rosszul tudok, akkor egyszerûen javíts ki.
"Sehol még nem láttam egy hivatalos anyagot arról, hogy milyen típusú-összetételõ acélt használtak az építkezésnél. Ez ugyanis nagyon nem mindegy!"
Gondolom akik tervezik az ilyen épületeket azok tudják. Márpedig terveztek rá tûzálló bevonatot (máshol erre a célra betont használnak). Nézd meg a linkeket, amiket írtam. Ahol én olvastam, ott "szerkezeti acél"-ról beszéltek, és annak a tulajdonságairól. Idézem : It is known that structural steel begins to soften around 425°C and loses about half of its strength at 650°C Link
"7., Árnykolás kérdése... sok fém körülötted. Mondcsak, vasgyárban hogyan rádió telefonálnak az emberek?"
Szerinted a sok fém nem árnyékol? Próbáltál már vasbeton épületbõl telefonálni? Én igen. Ha nem ablak közelében vagy (lift, garázs), akkor elmegy a térerõ. Nem hiszem egyébként, hogy a kohók mellett sokat mobiloznának.
"8., precíz idõzítés...hát tudod, aki digitális detonátorokkal játszik, annak ez csak egy ujjgyakorlat."
Nos, a feladat az, hogy egymáshoz képest ezredmásodperc pontossággal a megadott idõben robbanjanak. Ehhez az kell, hogy össze legyenek szinkronizálva az óráik ilyen pontossággal, vagy mindegyik külön jelet kapjon megfelelõ idõzítéssel. És egy ekkora épületnél több ezer töltetrõl van szó. Ha ez megoldott, akkor oké. Én nem vagyok járatos a témában, csak annyit tudok, amit a tévében láttam. Ott meg kizárólag gyújtózsinórt használtak.
wtc dokumentum film nézzetek ide fel itt van wtcrõl egy dokumentum magyarnyelvû film 45 perces, abban benne van hogy miért dölt össze.. a videoknál letölthetõ
2 dolog van: 1., házidolgozatodat szerintem ne add be fizika óra elõtt, mert tuti magad égeted vel, ha ilyen baromságokat írsz... 2., úgy látom, felesleges vitázni veled, mert sötét vagy mint a belsõzseb alkonyatkor.
1., A meteor (jelen pillanatban még) nem azért melegszik fel, mert zuhan a Föld felé, mert ennyi erõvel minden erõteljesen melegszik, aki csak egy test felé közeledik. Lehet, hogy te ilyenkor melegedsz, ez már magánügy. A meteor azért melegszik, mert nagy sebességel lép be a Föld sûrûbb légkörébe, és ott a nagy sebesség okozta súrlódás felmelegíti. és itt nem 100 km/H sebességrõl van szó. 3., Hatás ellenhatás törvénye: ha egy testre erõ hat, akkor annak az erõnek valahol lesz egy párja is. Jelen esetben a tesrre kifejtett gravitációs erõnek éppen a Föld adja a párját. Nos, és amikor becsapódik, az impulzusuk egyenlitík ki egymást, csak te a Földbõl semmit nem veszel észre, mert tömegéhez képest a becsapódó test tömege elhanyagolható. Keletkezett helyzeti energiák egy jó része mozgási energia, ami az impulzusuk megszünésével javarészt eltünik. Plusz még akkor ott vannak a mindenféle törések, nyírások, stb. fizikai igénybevételek, amelyek a testet formálják. Ezek viszont a nagyobbik részét teszik ki még mindig a keletkezett hõmenyiséghez képest. és a maradék lesz a hõ, ami persze még talán egy fél századdal sem fogja megemelni a test átlaghõmérsékletét. 3., A villanyt azért is ki szokták kapcsolni, mert a tûz vezeti az áramot, és esetleg további elektromos tüzeket gerjeszt. 4., ha én terrorcselekményt akarok végrehajtani, és kint vannak a berendezéseim, nem gondolod, hogy szarok arra, ki rádiózik a környéken? 5., remélem nem nekem akarod megmagyarázni mit lehet tenni a kommunikációban. Dig. technikából pedig talán jobb, ha meg sem próbálsz okoskodni. 6., hogy írnak acélt, az még csak annyit tesz, hogy milyen csónakod van? -Aluminium. Nem mindegy ugyanis mivel van ötvözve az illetõ anyag. Sehol még nem láttam egy hivatalos anyagot arról, hogy milyen típusú-összetételõ acélt használtak az építkezésnél. Ez ugyanis nagyon nem mindegy! 7., Árnykolás kérdése... sok fém körülötted. Mondcsak, vasgyárban hogyan rádió telefonálnak az emberek? 8., precíz idõzítés...hát tudod, aki digitális detonátorokkal játszik, annak ez csak egy ujjgyakorlat.
"A természet NÁLAD IS JOBBAN TUDJA a fizika törvényeit."
Lehet, de az biztos, hogy nálad sokkal jobban tudom.
"Szerinted a Newton axiómákat hova tehetjük?"
Hova kellene?
"tudod, hatás-ellenhatás?"
Igen. És ez hogy jön ide konkrétan?
"aztán milyen hõrõl beszélsz?"
Arról amivé a mozgási energia alakul.
"Bakker ez egy toronyház, nem meteorit"
A fizika mindkettõre vonatkozik.
"ráadásul a meteorit sem azért melegszik fel, mert zuhan a Föld felé..."
Háthanem mitõl?
"Szerinted ha a fizikát arra építenénk, hogy na most gondol egyet a helyzeti energia és elmegy fagyizni, elfogadható lenne?"
Tudtommal a mechanika és a termodinamika illetékes ezügyben. De ha te tudsz valami fagyizásról is, kifejthetnéd bõvebben.
"A becsapódáskori hõmennyiség töredéke a helyzeti energiának."
Az energiamegmaradás rémlik? Szerinted hová tûnik el a helyzeti energia?
"az áramot tuti lekapcsolják több okból is, pl. azért mert a jóöreg tûz vezeti az áramot."
Ezt most nem értem.
"Aztán szerinted gondot okozna bárkinek is hogy kialakítson egy távirányítási rendszert, ha már tölteteket tud felszerelni?"
Te mondtad, hogy a hálóaztot is használhatták. Erre mondtam én, hogy az nem elég megbízható erre a célra.
"hmmm.. mondjuk azért GO,GOb anyagokat te 600 fokon kovácsolni sem fogsz... igaz, a WTC-ben valószínû nem pont ilyen anyagok voltak, de azoknak sem kottyanhat meg még 800 fok sem, pontosan a tûzesetekre gondolva."
Hát, te biztos jobba tudod, mint az WTC tervezõi. Ha az acél olyan jól bírja a tüzet, akkor szerinted miért kellett rá vastag tûzálló bevonat? Itten is írják : http://www.tms.org/pubs/journals/JOM/0112/Eagar/Eagar-0112.html Idézem : It is known that structural steel begins to soften around 425°C and loses about half of its strength at 650°C
"LOL... nézz utánna a Faraday kalitka kritériumfeltételeinek."
Nem kell tökéletes ahhoz, hogy árnyékoljon. Annyi kell, hogy sok fém legyen körülötted. Szerintem a külsõ acélváz is elég jól árnyékol, de a mag az garantáltan.
"Szerinted ott a rádiótelefonok hogy mûködtek?"
Teljesen normális, hogy az irodaházakban a liftekben és a garázsokban nincs térerõ. Jobb helyeken külön mobil állomást raknak ezekre a helyekre.
"Akkor még nézegesd egy kicsit tovább, mielõtt hülyeségeket írkálsz."
Mit nézzek rajta? Ott volt mindenhol a sok-sok kilóméter drót. Még el is mutogatták, hogy hogy mûködik.
"A rádiót azért nem használják rá, mert az kell a beszédre. És ha beszélsz, esetleges tranziens intermoduláció beindíthatja a folyamatot."
Naugye. Most képzeld el, hogy rádiót használnak a robbantásra, és õk nem beszélnek közben, viszont a szomszédban valaki meg rádiózik. Ugyanez a probléma a WTC esetén is. Ég tudja, hogy ki hol mennyit rádiózik a környéken. Pláne, hogy még repülõtér is van nem messze. Képzeld el milyen gáz lett volna, ha idõ elõtt robbannak a bombák. Persze a probléma megoldható, ha kicsit komolyabb felszerelét használnak, ahol nem egy egyszerû analóg impulzus kell a gyújtáshoz, hanem pl. egy digitális kód. Egyébként még a preceíz idõzítést is meg kell oldani (nem egyszerre robban az összes töltet), ami gyújtózsinórral nem gond, de rádióval már problémás.
""Igen. Ezért omlott össze függõlegesen, és nem dõlt el." Tudnád ezt a mondatodat szó szerint értelmezni nyíltan is, hogy mit állítasz benne?"
Mit lehet ezen nem érteni? Sokan kifogásolták hogy a tornyok pontosan magokba roskadtak, nem pedig dõltek valamelyik irányba. Ez többek közt azért volt, mert a repülõk mozgási energiája elhanyagolható az épület tömegéhez képest.
"Nem kell súrlódni. A helyzeti enetrgia mozgási energiává alakul, az meg hõvé, amikor végül megállnak a darabok a földön. Nincs más lehetõsége az energiának, mint hõvé alakulni."
Hát persz, Télapó meg Hógfehérke lesz születésnapján... A természet NÁLAD IS JOBBAN TUDJA a fizika törvényeit. Szerinted a Newton axiómákat hova tehetjük? tudod, hatás-ellenhatás? aztán milyen hõrõl beszélsz? Bakker ez egy toronyház, nem meteorit, ráadásul a meteorit sem azért melegszik fel, mert zuhan a Föld felé... Szerinted ha a fizikát arra építenénk, hogy na most gondol egyet a helyzeti energia és elmegy fagyizni, elfogadható lenne? A becsapódáskori hõmennyiség töredéke a helyzeti energiának.
"És ki garantálja, hogy a becsapódások nem vágják el a kábeleket? Meg simán lehet, hogy ilyenkor lekapcsolják az áramot, hogy ne okozzon további tüzeket. És az is lehet, hogy eleve külön rendszeren vannak. Ekkor épületeknél szoktak saját generátort használni, mert megbízhatóbb, mint a hálózat."
az áramot tuti lekapcsolják több okból is, pl. azért mert a jóöreg tûz vezeti az áramot. Aztán szerinted gondot okozna bárkinek is hogy kialakítson egy távirányítási rendszert, ha már tölteteket tud felszerelni?
""Amõúgy pedig a háztartási és irodatüzek max 5-600 fokosak."
Bõven elég az acél meggyengítéséhez."
hmmm.. mondjuk azért GO,GOb anyagokat te 600 fokon kovácsolni sem fogsz... igaz, a WTC-ben valószínû nem pont ilyen anyagok voltak, de azoknak sem kottyanhat meg még 800 fok sem, pontosan a tûzesetekre gondolva.
""Rádióval meg játszi könnyedén megoldható a dolog"
Kivéve ha a rengeteg acél leárnyékol."
LOL... nézz utánna a Faraday kalitka kritériumfeltételeinek. Szerinted ott a rádiótelefonok hogy mûködtek? minden irodába beraknak egy átjátszót???
"Nem voltam, de a Discovery-n több sorozat is megy ami épület robbantásokról. Rádiót csak beszélgetésre használtak. Nyílván azért mert nem elég megbízható."
Akkor még nézegesd egy kicsit tovább, mielõtt hülyeségeket írkálsz. A rádiót azért nem használják rá, mert az kell a beszédre. És ha beszélsz, esetleges tranziens intermoduláció beindíthatja a folyamatot. Meg a robbantózsinór olcsóbb.
""Szakértõk szerint pedig az az erõ, amivel belecsapódott a repülõ a toronyba, maximum olyan erõs volt, mint a percenként belehasító szelek erejének a fele."
Igen. Ezért omlott össze függõlegesen, és nem dõlt el."
Tudnád ezt a mondatodat szó szerint értelmezni nyíltan is, hogy mit állítasz benne?
Egy sima, szimulált lakástûz 5 perc alatt 1000fok fölé hevítette a 'szobát'. És se kerozin, se robbanóanyag, semmi extra nincs ott.
"Mindenesetre a negyedik gép történetét modositották egy kicsit. Ugyanis az amerikai légierõ lõte le (amit, nem ismernek be)."
Ez elképzelhetõ. Persze ha az amcsik rendezték meg az egészet (vagy akár csak közremûködtek), akkor ez egy érdekes lépés lett volna.
"A negyedik gép célozta meg a fehérházat"
Én úgy tudom (de nem vagyok benne biztos), hogy a 3. gép ment volna oda, de mivel közben kiderült, hogy az elnök nincs ott, inkább a Pentagont választotta.
"te annyira vagy szakértõ, mint én tanyasi paraszt, má bocs. a WTC egy épülete sem volt jurta, amit eddig megismertél életed során."
Szép bemutatkozás.
"Egyszer írod, hogy beton épület, aztán eszedbejut, hogy hoppá, ez acélmagvas, tehát acélról beszélünk?"
Hol beszéltem én betonról? Erõsen töröm a fejem, de nem tudom elképzelni.
"a kerozin nem tud akkora hõvel levegõ elõmelegítés nélkül égni, hgoy az acélt megolvassza."
Igen, tudjuk. Soha nem is mondta senki. Arról van csak szó, hogy már jóval alacsonyabb hõmérsékleten is meglágyul az acél.
"Aztán, valamelyik szagértõ kitalálta,hogy ok, volt az épületben aluminium a repülõrõl, + a mag acélgerendái is meglehetõsen korrodáltak voltaqk. szerinte kész a termit."
Ezt arra írták, hogy találtak sok olvadt fémet. Nem feltétlen acélt. De oda van írva az is, hogy ez csak találgatás.
"Aztán mondod a baromságát tovább, hogy volt ott éghetõ anyag bõven. Persze, ez így van, egy csomó mûanyag dolog, ami lehet PC, PE, ABS, stb. Ezek max 6-700 fokon égnek"
Nem mondtam soha, hogy ezek a magas hõmérséklethez kellenek. Tény, hogy minden épület tele van remekül égõ dolgokkal. Különben mitõl égne le egyház, mikor se üzemanyag, se bomba nincs benne?
"Ráadásul a WTC-t már eleve úgy építették, hogy a tûz ne terjedhessen tovább."
Persze, csak épp a tûzálló rétegek sok helyen hiányoztak. És soha nem terveztek ekkora tûzzel.
"Aztán kitaláltad nagyokosan, hogy kerozint vízzel."
Mint már mondtam, más nemigen van a 80. emeleten. De a lényeg az, hogy se idejük, se felszerelésük nem volt a tûzoltóknak oltani. Ezek után nem is gondolkodtam tovább rajta, hogy ha lett volna lehetõségük, akkor mivel oltottak volna. Lényegtelen. Egyébként a kerozin gyorsan alatt elégett, utánna már a berendezés égett.
"Habbal megoldható, minden komolyabb toronyházban van egy felszálló vízvezeték + egy tûzoltósági vezeték"
Nem tudom, hogy volt-e, de lényegtelen, mert :
1. Megsemmisült a becsapódáskor. 2. Nem volt idõ oltani. 3. Ekkora tüzet szerintem meg se próbáltak volna oltani. A tervezésnél az volt a cél, hogy egy komoly tûz esetén 3-4 óráig álljon a torony, ami bõven elég a kiürítéshez. Ennyi idõ édeskevés egy nagy tûz megfékezéséhez, még a földszinten, bent rekedt emberek nélkül is.
"Amõúgy pedig a háztartási és irodatüzek max 5-600 fokosak."
Bõven elég az acél meggyengítéséhez.
"Az pedig hogy a külsõ hélyon a gerendák illesztését lefigtymálod, hogy gyengék, bazz..."
Egész pontosan az emeletek rögzítése az ami gyenge volt. Nem én mondom, hanem a szakemberek. Nézz utánna (pl. ott vannak a linkek amiket írtam).
"építészetbõl nulla vagy barátom"
Mert te biztos nagy ész vagy. Egyébként én a szakértõk véleményét idéztem csupán.
"Aztán a hõtágulás. Ha volt hõtágulás a toronyban, akkor a felette elhelyezkedõ emeleteken az összes ablaknak a mi a deformációs zónában van ki kellett volna esni"
Pl. mert az ablakok a kívül vannak, ahol nincs nagy tûz. A mag környékén volt igazán meleg.
"S beszéltél még a helyeti energiáról, hogy termelt az elég hõt."
Nem számoltam ki, hogy konkrétan mennyi, csak egy példa volt, hogy mi termelhet még hõt.
"A helyzeti energia nem fog neked egy épületet sem felmelegíteni."
Önmagában nem.
"és vajon hogy is tenném, amikor nem súrlódik semmivel?"
Nem kell súrlódni. A helyzeti enetrgia mozgási energiává alakul, az meg hõvé, amikor végül megállnak a darabok a földön. Nincs más lehetõsége az energiának, mint hõvé alakulni.
"Aztán volt még hogy azok is kilágyultak, gyak a teljes acélmag. Basszus, ez a legnagyobb baromság."
Egy lehetõségként írtam, nem mondtam, hogy tuti biztos.
"És ha izzik is, meglehet, lágyul, de ezek az anyagok, amik a WTC-ben voltak, olyanok, hogy az izzó vastömböt eléggé kínosan fogod meg bármiféle eszközzel, mert olyan szívós kemény anyagok."
Ezt a mondatot nem sikerült értelmeznem.
"ja a robbantásokról: mondod gyujtózsinórt használnak rádió helyett. Voltál már robbantásokon ember?"
Nem voltam, de a Discovery-n több sorozat is megy ami épület robbantásokról. Rádiót csak beszélgetésre használtak. Nyílván azért mert nem elég megbízható.
"úgy kellett megszervezni, hogy magas hõfok mellett (5-600 fok) is mûködjön a dolog"
Hát annak az a dolga, hogy égjen, nem?
"és ráadásul annak biztosan marad nyoma (több kilométer robbantási madzag azért hagy egy kevés nyomot minidg)."
Nem feltétlen, de lényegtelen. Csak arra reagáltam, hogy valaki azt mondta, hogy rádióval szoktak robbantani.
"Rádióval meg játszi könnyedén megoldható a dolog"
Kivéve ha a rengeteg acél leárnyékol.
"sõt, még csak az sem kell, elég egy 220Voltos madzag, és némi power line communications ismeret"
És ki garantálja, hogy a becsapódások nem vágják el a kábeleket? Meg simán lehet, hogy ilyenkor lekapcsolják az áramot, hogy ne okozzon további tüzeket. És az is lehet, hogy eleve külön rendszeren vannak. Ekkor épületeknél szoktak saját generátort használni, mert megbízhatóbb, mint a hálózat.
"gyak foggalmad sincs a gyakorlati dolgokról"
Én tudom, hogy sokmindenhez nem értek. Ezért nézek utánna a hozzáértõbbek véleményének.
"wikipéda = nemtudás"
Értem. Mindenki hülye, csak te vagy villamos. Egyébként ha figyeltél volna, volt ottan más link is.
"volt már jópár olyan szakmai dolog, amit egy tizenéves kis pöcs rakott fel, hogy õ ért hozzá, aztán szépen lehurrogta a szakma."
Pontosan ezért nyílt a wiki. A hozzáértõbbek ellenõrizhetik és javíthatják a cikkeket.
nem beszélve arról, hogy ha szó szerint veszem a mondatod, akkor nem lett volna 9.11. már az építkezés alatt leomlott volna nagyokos... a szél erejének felével csak összeomlik. és ha jön egy nagyobb szél? Domino Day lesz vagy mi? húwazze az igen:D...
ember, ennyi ellentmondást egy HSZ-en belül:D saját magadnak is ellentmondasz...
egszer azt mondod, hogy azért omlott össze, mert kilágyult a vas, ok.
most meg azt is, hogy mert belecsapódott egy repülõ a szelek erejének felével? és hogy ezért roskadt magába? nem vagy néha idõzavaros? a tûz a repülõ után keletkezett és nem elõtte! Bakker, legalább hülyeséget ne mondj, fõleg ne magad ellen....
"De az hogy van, hogy az ecél olvadáspontja 5000 farenheit, míg a kerozin 3500-on ég. Ez kizárja azt, hogy az égéstõl olvadt volna meg a WTC acélszerkezete."
Nem olvadt meg, csak meglágyult. Ehhez sokkal kisebb hõmérséklet is elég.
"Szakértõk szerint pedig az az erõ, amivel belecsapódott a repülõ a toronyba, maximum olyan erõs volt, mint a percenként belehasító szelek erejének a fele."
Igen. Ezért omlott össze függõlegesen, és nem dõlt el.
"Az a legnagyobb baj itt az "igazi szaGértõvel", hogy amikre hivatkozik, azok csak feltételezések, és nagyon kétesélyesek. A kételkedõk érvei viszont tényeken alapulnak és nagyobb a realitásuk."
Ne röhögtess már! Még hogy nagyobb a realitásuk. Próbálj már meg olvasni. Mennyivel nagyobb a realitása annak, hogy a WTC7 ép oldalát mutatják, és ez alapján kijelentik, hogy sértetlen volt, miközben a másik oldalon 20 emeletes lyuk, és hatalmas tûz volt?
"Megpróbálja azokat az összetevõket kiragadni, amik vitathatók."
Igen, ezt csinálják az összeesküvéselmélet hívõk.
"Valami azt súgja, hogy bizonyos érintettség áll fenn."
Hát igen, egy jó összeesküvés elmélet bármilyen tényt be tud építeni magába. Mostantól én már CIA ügynök is vagyok. Szólnál nekik, hogy akkor már fizut is küldjenek?
"Abból nyilvánvaló hogy egy akkora gép ami úgy becsapódik hogy nem marad belõle semmi"
Nézz meg pár képet ilyen becsapódásokról. Általában apró pici darabokra törik a gép. Itt meg még egy jól megerõsített épület is volt az útjában. Meg ugye a roncsok az épület belsejében kell hogy legyenek, így nyílván a képeken nem látszanak.
"nem olyan kis lyukat hagy ami a képeken látható"
Nem a lyuk kicsi, hanem az épület nagyon nagy. Meg lehet egyébként határozni a pontos méreteket is. PL. Itt egy kép : Pentagon vs. Boeing
"Azt gondolom te sem hiszed, ami a hivatalos, történelemkönyvekben leírt álláspont: hogy terroristák titokban eltéritettek pár gépet, belevezették pár épületbe mint akik jól végezték dulgukat."
Nem értem miért ne hihetném el.
"A lényeg hogy TUDTAK róla."
Elég sokféleképp lehet ezt értelmezni. Az állam nem egyetlen entitás, hanem jó sok kis darabból áll, amik néha nem túl optimálisan mûködnek együtt. Plusz az intézményeken belül is van bürokrácia. A hivatalos álláspont az, hogy az infó pár nappal a támadás elõtt már rendelkezésre állt valahol valamelyik hárombetûson belül, de ez kevés volt ahhoz, hogy eljusson a legfelsõ szintre, és cselekedni tudjanak. A filmek világában ez persze nevetséges, de a valóságban simán elõfordul.
"az amerikaiaktól kapták azt a harci gázt, amit bevetettek a csecsenek ellen, az eredmény lesújtó volt, a csecsenekkel eggyût a túszok is meghaltak, pontosabban kevesen élték túl."
Erre van forrásod, vagy csak kitaláltad, hogy amcsi gáz volt? Amennyire emlékszem, nem árulták el, hogy mit használtak. A kevesen élték túlra: a túszok negyede/ötöde halt meg. Szóval csúsztatásból jeles vagy.
Mindenesetre a negyedik gép történetét modositották egy kicsit. Ugyanis az amerikai légierõ lõte le (amit, nem ismernek be). A negyedik gép célozta meg a fehérházat, hejette kitalálták a hõstörténetet (Szuperemberré átváltozó utasok, megfékezték a gonosz teroristákat). Képzeljûk el, hogyan vélekedtek volna az amerikai emberek errõl az akcióról? Moszkvában amikor a csecsen teroristák , egy szinház nézõközönségét ejtették túszúl, az amerikaiaktól kapták azt a harci gázt, amit bevetettek a csecsenek ellen, az eredmény lesújtó volt, a csecsenekkel eggyût a túszok is meghaltak, pontosabban kevesen élték túl.
BiroAndras: te annyira vagy szakértõ, mint én tanyasi paraszt, má bocs. a WTC egy épülete sem volt jurta, amit eddig megismertél életed során.
Egyszer írod, hogy beton épület, aztán eszedbejut, hogy hoppá, ez acélmagvas, tehát acélról beszélünk?
No, hogy egy picit beszálljak a ringbe: a kerozin nem tud akkora hõvel levegõ elõmelegítés nélkül égni, hgoy az acélt megolvassza. Az elõmelegített levegõben amit égése során felmelegít már erõteljesen oxigénszegény. Ezért is csak óvatosan szabad megközelíteni egy zárt térben keletkezett olajtüzet, mert ha oxigént kap, robbanásszerûen újból lángra kap. Persze ez nem olyan, mint amikor egy C4-es töltetet akasztasz az ajtókilincsre, itt a kicsapó lángynyelvek okozhatnak durva sérüléseket az emberi életben. Aztán, valamelyik szagértõ kitalálta,hogy ok, volt az épületben aluminium a repülõrõl, + a mag acélgerendái is meglehetõsen korrodáltak voltaqk. szerinte kész a termit. Namost, a termit kb. 2300-2500 fokon ég, ami elég lenne már, de ezzel is van számos bökkenõ. egy derékvastagságú I gerendán nincs több egy kiló rozsdánál méterenként. ez kb. két kiló termitet jelentene, ami még egy vasúti sín elvágásához is jó eséllyel kevés. Nem beszélve olyan zavaró tényezõröl, hogy atermit max. szúrólángra indul be, különben csak az alu olvad ki. De hogy tudd, a szúróláng hõmérséklete kb. 1500-1700 fok. annyi biztos nem volt ott. Aztán mondod a baromságát tovább, hogy volt ott éghetõ anyag bõven. Persze, ez így van, egy csomó mûanyag dolog, ami lehet PC, PE, ABS, stb. Ezek max 6-700 fokon égnek, és van amelyik nem is éghetõ rendesen, hanem csak szenesedik. Akkor is, ha körülötte tûz van. Ráadásul a WTC-t már eleve úgy építették, hogy a tûz ne terjedhessen tovább. Aztán kitaláltad nagyokosan, hogy kerozint vízzel. Ember. Kívánom neked, hogy egy liter gázolajat megyújtanak rajtad, vízzel oltsanak téged. oda még kb. hatásos, de amikor egy helységben olajos jellegû tûz üt ki, azt sosem vízzel oltják. Vagy hab, vagy por. por itt meglehetõsen hatásnélküli lenne, mert nincsen 500 tûzoltó,aki feladogatja láncban a homokosvedreket. Habbal megoldható, minden komolyabb toronyházban van egy felszálló vízvezeték + egy tûzoltósági vezeték, amin pl. a habképezõt küldhetik fel (ugyanis a habhoz is víz kell, de egy liter vízbõl kb. 10-15 liter habot készít a habosító adalék). na most odafent már nem kunszt összerakni a habosítófejet. Nem kell hozzá semmi két bajonett konzolon, a habosító-keverõn + néhány ipszilonon és fecskendõn kívûl más mint néhány tömllõ, és mehet az oltás. Amõúgy pedig a háztartási és irodatüzek max 5-600 fokosak. Az pedig hogy a külsõ hélyon a gerendák illesztését lefigtymálod, hogy gyengék, bazz... építészetbõl nulla vagy barátom. Ezekkel a hélyszerkezetekkel erõsítik meg a mag stabilizációját. Egyik sem kispályás elem, a hidakat kb. ugyanígy készítik. Aztán a hõtágulás. Ha volt hõtágulás a toronyban, akkor a felette elhelyezkedõ emeleteken az összes ablaknak a mi a deformációs zónában van ki kellett volna esni, vagy a hõsokktól, vagy a feszültség miatti berobbanástól. S beszéltél még a helyeti energiáról, hogy termelt az elég hõt. Ember, fizikából már kivágtak volna egy középszintû házidolgozatról is. A helyzeti energia nem fog neked egy épületet sem felmelegíteni. és vajon hogy is tenném, amikor nem súrlódik semmivel? mert ha súrlódna, akkor nem úgy esne le mint az alma a fáról, hanem jóval lassabban (pl. 1g helyett 0.2-0.3g gyorsulással, mert a többbi energiát elviszi a keletkezett hõ). Aztán volt még hogy azok is kilágyultak, gyak a teljes acélmag. Basszus, ez a legnagyobb baromság. Kohászatban amikor ott jártam és dolgoztam, nemegyszer csináltuk télen, hogy az egyik vége még izzott, amásik végén meg a seggünket melegítettük mindenféle égési sérülések nélkül (igaz arany szabály: mielõtt ráülsz, köpj rá, mert lehet meleg -de ez nem a témához tartozik). az a tucatnyinál is több, több derékkeresztmetszetú I idomok akkor melegednének át annyira, hogy az egész szint kilágyuljon, hanem két órát, hanem két napot izzítják a kemencében (Ahol ideális a hõfok is). Hengerdékben egy 5 tonnás vasdarabot kb. másfél napig melegítenek nagyjából ideálisnak mondható kemencében, mire elkezd izzani. És ha izzik is, meglehet, lágyul, de ezek az anyagok, amik a WTC-ben voltak, olyanok, hogy az izzó vastömböt eléggé kínosan fogod meg bármiféle eszközzel, mert olyan szívós kemény anyagok. aztán pedig mint olyan, szerintem a politikát hagyjuk, látszik az elfogultságod mindenben. ja a robbantásokról: mondod gyujtózsinórt használnak rádió helyett. Voltál már robbantásokon ember? Használnak is de ha itt is ezt használtak volna akkor ez bibis ebben: úgy kellett megszervezni, hogy magas hõfok mellett (5-600 fok) is mûködjön a dolog. Erre gyújtózsinõrral képtelen lennél, és ráadásul annak biztosan marad nyoma (több kilométer robbantási madzag azért hagy egy kevés nyomot minidg). Rádióval meg játszi könnyedén megoldható a dolog, sõt, még csak az sem kell, elég egy 220Voltos madzag, és némi power line communications ismeret (ez az, ami a 220/110V-os hálózaton adatokat továbbít - az újjabbak már közel ADSL sebességgel). és mindig lehet találni egy eldugott szegletet, ahol biztos eldugható a dolog. sõt, még ott is ahool a gép csapórik be, pl. a mag tlsó oldalán, amit elvben nem érint meg a gép, csak max a hõ. Namost a C4 sem olyan hogy hõre robban (hirtelen hõre szúrólángra viszont annál inkább). Akár le is darálhatod, ha úgy tetszik. de egy csomó plasztik ilyen.
gyak foggalmad sincs a gyakorlati dolgokról, és a wikipéda = nemtudás volt már jópár olyan szakmai dolog, amit egy tizenéves kis pöcs rakott fel, hogy õ ért hozzá, aztán szépen lehurrogta a szakma. utánna pedig mehetett a korrektúra, a kispöcs meg örült, hogy jujj de jó lett a bejegyzése. Na ennyit a wikirõl...
Javaslom, elõször gondolkozz, mielõtt hülyeségeket írsz. s ha írsz is, legalább támaszd alá a mondandód, mert már nem vagy hiteles....
Mi lehet az igazság? 500 éve a Föld még "lapos" volt. Hiába tudta valaki a teljes igazságot, az nem volt elfogadható... És ha holnap elmondja valaki, miért volt az egész 9.11, akkor megszûnnének a találgatások? Senki sem tudná, hogy tényleg úgy történt-e. Csak lenne néhány dolog, ami elfogadható lenne és még néhány, ami nem...
De az hogy van, hogy az ecél olvadáspontja 5000 farenheit, míg a kerozin 3500-on ég. Ez kizárja azt, hogy az égéstõl olvadt volna meg a WTC acélszerkezete. Szakértõk szerint pedig az az erõ, amivel belecsapódott a repülõ a toronyba, maximum olyan erõs volt, mint a percenként belehasító szelek erejének a fele. Ha gondoljátok mutathatok egy videót, amiben ilyen és hasonló adatok vannak. (Bár ezt a videót még nem láttam)
Csak kedvcsinálónak: A WTC7-rõl azt mondják (a tûzoltók, akik ott voltak), hogy a tornyok felõli oldalán 20 emeletes lyuk volt, és óriási tûz égett benne. Miután megnézték közelebbrõl be se mentek, mert látták, hogy bármikor összedõlhet.
Nem lehet az, hogy az USA kormánya tervezte meg ezeket a támadásokat, hogy legyen oka elvenni "terrorizmus elleni adatgyûjtés" által a világ szeméklyiségi jogait? Nekem ez a gyanúm... :(
Az a legnagyobb baj itt az "igazi szaGértõvel", hogy amikre hivatkozik, azok csak feltételezések, és nagyon kétesélyesek. A kételkedõk érvei viszont tényeken alapulnak és nagyobb a realitásuk. Megpróbálja azokat az összetevõket kiragadni, amik vitathatók. A tényeket pedig elbagatelizálja, mintha azok lényegtelenek lennének. Valami azt súgja, hogy bizonyos érintettség áll fenn.
Mert azt ugye senki sem gondolja komolyan, hogy egy ilyen akciót véghez tudnak vinni mezei terroristák titokban?
"Mibõl nyílvánvaló?" Abból nyilvánvaló hogy egy akkora gép ami úgy becsapódik hogy nem marad belõle semmi, nem olyan kis lyukat hagy ami a képeken látható, de ezt is már sokan leírták itt a fórumban is. De ha a repülõben akarsz hinni, csak nyugodtan. De egy pillanatra felejtsük most el a körülményeket, hogy volt- e bomba vagy tényleg a repülõktõl dõltek-e le a tornyok. Hogy mi csapódott a Pentagonba, és minden mást. Azt gondolom te sem hiszed, ami a hivatalos, történelemkönyvekben leírt álláspont: hogy terroristák titokban eltéritettek pár gépet, belevezették pár épületbe mint akik jól végezték dulgukat. Ez nevetséges. Hogy mi történt pontosan tulajdonképp lényegtelen. Hogy Amerika csinálta az egészet, vagy valódi terroristákat bérelt fel, esetleg valós terrortámadás volt, csak direkt hagyták hogy véghezvigyék, hogy volt-e bomba vagy sem. A lényeg hogy TUDTAK róla.
"Vagy is még mindíg 2-3X olyan erõs volt, hogy elbírja a terhelést!"
Igen. Ehhez jön hozzá a hõtágulás miatti deformáció, ami elintézte a maradékot.
"A zászló beszakadt mert alatta a mag megindult lefelé, pedig õk meg azt írják, hogy az emeletek szakadtak le."
Legyen. De akkor is ott van még a külsö váz. Ha megnézed hogy épült fel a WTC, akkor láthatod, hogy a külsõ acélváz csak gyengén kapcsolódik az emeletekhez, és egyáltalán nem kapcsolódik a maghoz. Tehát ha az emeletek belül megindulnak lefelé, a külsõ váz simán késhet 1-2 tizedmásodpercet. De az is lehet, hogy az épület másik oldala indult meg elõször, és emiatt mozdul az antenna. A videókon látszik, hogy a felsõ rész egészben esik le, és közben el is fordul legalább 45 fokot. Szóval simán lehet, hogy az antenna bemozdulása a kezdõdõ forgás jele.
"Le is szakadtak de csak ezután és majd aztán az összeomlás oda ért ahol a torony égett is!!!"
Nézd már meg rendesen a videókat. Pontosan a lyuknál törik ketté az épület, és a lyuk feletti rész egészben esik le. Egyébként attól, hogy a füst a lyukon jön ki, a tûz sokfelé szétterjedhetett (fölfele a hõ megy, lefele a kerozin), tehát nem tudhatod, hogy pontosan hol mennyire égett.
"Lehet, de ilyen vizsgálatoknál csak azokból az infókból lehet kiindulni, amit a politika a szakemberek részére bocsájt."
Ez nagyon nem így van. A politikusok nem mondanak semmit a technikai részletekrõl. Nem õk határozzák meg az acél olvadáspontját, és nem õk rajzolták a videókat. Egy tudományos vizsgálatnál tényekbõl szokás kiindulni (vagy valószínûségekbõl, ha jobb nincs). Ez esetben a tények az épületek tervrajzai, az építészeti, anyagszerkezeti, termodinamikai, mechanikai és egyéb tudományos ismeretek, az épülettüzek tapasztalatai, a videófelvételek, és fényképek, a szemtanúk vallomásai, stb. Ezek mind olyanok, amikbe a politikusoknak nincs beleszólása.
"Nézd, az általam #245-ben belinkelt szakértõi vélemény ugyan felteszi a kérdést, hogy akkor most rosszul tervezték meg az épületet. És azt mondják hogy nem."
Pontosan. De azt is mondja, hogy nem ilyen katasztrófára tervezték. Az összeomlás elkerülhetelen volt, de ez nem a tervezõk hibája. Azt mondták, hogy egy komolyabb tüzet 3-4 óráig kellet bírnia az épületnek a tervek szerint. Mi viszont nem komoly, hanem extrém tûzrõl beszélünk plusz a becsapódó repülõgépek mechanikai pusztításáról. A katasztrófa mérete messze meghaladja a tervezési paramétereket. Ennek fényében az, hogy 1-1.5 órát bírtak ki, szép teljesítmény.
"Na most itt egy enyhe ellentmondást érzek, miközben teljesítik a politikailag korrekt állásfoglalásra vonatkozó igényt, kénytelenek magukra (építészekre) terelni a felelõsséget, amit viszont a köv pontban vehemensen elutasítanak."
Amirõl szó volt: 1. Az épület szerkezete egyedi. Sokkal gyengébb a szokásosnál, de bõven elég erõs, ahhoz hogy minden elképzelhetõ terhelést kibírjon. A teletankolt óriás repülõgépek becsapódása nem az elképzelhetõ kategória. Ugyan számoltak repülõgép becsapódással, de kissebbel, és kevés üzemanyaggal. A tervezett katasztrófa esetén 2x-3x több idõ lett volna a kiürítésre. 2. Szintén egyedi, hogy sok acélt, és naygon kevés betont használtak. Normálisan ezzel nincs semmi baj. 3. Tervezési probléma, bár normális körülmények közt nem kritikus, hogy az összes lépcsõház a magban volt egymáshoz közel. Az elv az volt, hogy a mag elég masszív ahhoz, hogy megvédje a lépcsõházakat. Ez esetben sajnos azt eredményezte, hogy majdnem minden lépcsõház megsemmisült, és a maradékot nem találták meg a túlélõk. Plusz a liftek használata ilyenkor tilos (ez igazából elavult elõírás). Ázsiában használnak lifteket is a kiürítéshez, így pl. a Petronas tornyok kiürítése másfél óra helyett 10-15 perc. 4. A kivitelezésnél és a karbantartásnál voltak hiányosságok, amik miatt az acél elemeken a tûzálló réteg sok helyen hiányzott, vagy az elõírtnál sokkal vékonyabb volt.
Szóval összességében nem volt komoly tervezési hiányosság. Egyszerûen senki nem gondolt ilyen méretû katasztrófára, és különösen nem szándékosságra. Viszont megvizsgálták az összes többi felhõkarcolót, hogy azok hogy viselnének egy hasonló támadást. Az eredmény az volt, hogy a többiek sokkal tovább bírnák, mert erõsebb a szerkezetük, és sokkal több beton van a magjukban (ami ugye nem ég, és nem olvad). Az ázsiai tornyok pedig különösen erõsek, mert komolyabb természeti csapásokra készültek fel, valamint náluk drága az acél, így fõként betonból építkeznek. A felhasznált szuperkemény beton miatt az épületek tömege és szilárdsága is sokkal nagyobb. Sokkal kevésbbé árt a tûz is a szerkezetnek. És persze sokkal gyorsabb a kiürítés.
"Így vagy úgy, összeesküvés ide vagy oda, a tornyok ledõléséért sokkal inkább amerikai emberek a felelõsek és csak kevésbé a terroristák."
Egyáltalán nem. Komoly hibát senki nem követett el (kisebbeket igen). Bár ha szokványos építési technikákat használnak, akkor talán tovább állva maradtak voln a tornyok, de ez nem a tervezõk hibája, mivel nem volt elõre látható egy ilyen katasztrófa.
"És miért is biztos ez? Mert benne volt a tankönyvekben?"
Izé, hát a leégésrõl mintha lenne film. Azért ez elég biztos, nem. Jó, ha nagyon szkeptikusak vagyunk, akkor mondhatjuk, hogy lehetett véletlen tûzeset is, de túl jól jött ahhoz. A fordítottját sokkal nehezebb lenne védeni.
"Csak egy ember lehet teljesen biztos a történtekben ott is, az aki megtette!!!!"
Õ sem. Ha már extrém szkeptikusak vagyunk, akkor ne álljunk meg az út elején. A világot múlt csütörtökön reggel fél kilenckor teremtették. A korábbi események nem történtek meg, csupán ügyesen elhelyezték a nyomokat a világban, és az agyunkban. Ezzel kapcsoladban ajánlom figyelmedbe : Pathological skepticism
Lehetséges. Tudsz példát mondani? Az általam eddig hallott szakértõrõl szorsan kiderült, hogy valójában kevés köze van a témához.
"És ugye teljesen véletlenül ezek a gyanús dolgok mind egy irányba mutatnak..."
Nos, nem mutathatnak másfelé, mivel összesen két lehetséges alapvetõ variáció van (röviden : Bin Laden vs. Bush). Tehát ha egy tény az egyik ellen szól, akkor automatikusan a másikat erõsíti. De így nézva, ha egymás mellé rakjuk a tényeket, akkor a hivatalos verzió mellett több tény szól (már ha utánnajárunk a dolgoknak, és nem felületesen ítélünk).
"Mindent meg lehet magyarázni, ha nagyon akarjuk..."
Nem belemagyarázásról beszélek, hanem valódi magyarázatról. A kettõ közt nem nehéz különbséget tenni, ha van egy kis gyakorlata az embernek.
"A hivatalos oldal meg hajlamos arra, hogy pár dolgot - amit lehet - megmagyaráz, amit meg nem tud, azzal nem foglalkozik."
Nézd meg a linkeket. Pontosan azokkal a kérdésekkel foglalkoznak, amiket felvetettet az összeesküvés hívõk.
"De, láttam õket. Egyes dolgokat meggyõzõnek tûnõen megmagyaráznak, de persze egyátalán nem mindent."
Nézz meg még párat. Pl. amit az elõbb linkeltem be, az még jópár dolgot megmagyaráz. Nem mondom, hogy mindenre van magyarázat, de épp elégre van ahhoz, hogy a hivatalos álláspont hihetõ legyen.
"Elõre eltervezett robbantások sokasága az összehasonlítási alap, ami az omlásokat illeti."
Azok rohadtul nem összehasonlítási alapok. Nem az a kérdés, hogy fel lehet-e robanteni egy ilyen épületet, vagy hogy az hogy nézne ki (ezt tudjuk), hanem az, hogy a hivatalos verzió lehetséges-e. Ehhez nincs megfelelõ példa.
"Nem mindenki mondja azt, hogy biztosan, de a gyanú az ott van, és jópár dolog ad neki alapot."
Gyanó mindíg van. Ha valaki nagyon akarja, a végtelenségig találhat kritizálni valót. A lényeg az, hogy egy ponton túl már nincs értelme kételkedni. A WTC esetén valóban van még pár kérdés, amit tisztázni kell, mielõtt ítéletet hírdetünk. De ahogy járok utánna a dolgoknak, rohamosan fogynak a kérdések.
"Azt írják, hogy ugyan nem olvasztotta meg az acélt a tûz, ahhoz elég volt, hogy megygengítse."
"It is known that structural steel begins to soften around 425°C and loses about half of its strength at 650°C.4 This is why steel is stress relieved in this temperature range. But even a 50% loss of strength is still insufficient, by itself, to explain the WTC collapse...Even with its strength halved, the steel could still support two to three times the stresses imposed by a 650°C fire."
Vagy is még mindíg 2-3X olyan erõs volt, hogy elbírja a terhelést!
"Mint mondtam, belül volt a legmelegebb, és a legnagyobb sérülés. Meg egyébként is a meg tartja a súj nagy részét. Tehát nem meglepõ, hogy belül indul meg az összeomlás."
De hiszen a mag teherbírásáról volt szó!!!!!! A zászló beszakadt mert alatta a mag megindult lefelé, pedig õk meg azt írják, hogy az emeletek szakadtak le. Le is szakadtak de csak ezután és majd aztán az összeomlás oda ért ahol a torony égett is!!!
"ITT egy jó kis link, gondolom ezt már te is elfogadod szakértõnek."
Izé, nekem úgy tûnik, ez ponotsan azt írja, amit én is.
"Itt leírják, hogy milyen eszméletlen redundanciával építették az épületeket. Kb 30X-os energiájú behatásra tervezték, mint amit a becsapódó gépek okoztak."
A becsapódást igen. Nem is omlottak össze azonnal. Viszont azt is írják, hogy ekkora tûzre nem készült senki ("Az ellen nem véd").
"Leírják, hogy a hõmérséklet messze nem volt elegendõ ahhoz, hogy a struktárában ez kritikus gyengülést okozzon."
Azt írják, hogy ugyan nem olvasztotta meg az acélt a tûz, ahhoz elég volt, hogy megygengítse.
"Aztán elõállnak a hivatalos verzióval, hogy a keletkezõ nyíró erõk miatt az emeletek leszakadtak"
Pontosan.
"és az egymásra zuhanó emeleteket már nem volt képesek az alatta levõk megtartani."
Nyílván. Ha egyszere elindul egy ekkora tömeg, az már nemigen áll meg a földig.
"Csakhogy a #231-ben belinkelt képsorozaton kitûnik, hogy elõször a tetõantenna kezdett sûlyedni, ami középen a mag felett van, majd a felsõbb szintek (ahol tûz sem volt!) és csak ezután került sor az égõ szintekre!!!!"
Mint mondtam, belül volt a legmelegebb, és a legnagyobb sérülés. Meg egyébként is a meg tartja a súj nagy részét. Tehát nem meglepõ, hogy belül indul meg az összeomlás. Az is jó látszik ,hogy a becsapódások feletti rész egészben zuhan rá az alsóbb szintekre. Egyébként az összes felsõ szintrõl dõl a füst szerintem.
"Szal igen egy emelet nem tud felette levõ tizet megfogni. De ahhoz annak a fölötte levõ tíznek meg kellene indulnia. De kérdezem mitõl, ha nem ott volt a tûz????"
Ha a 80. emelet összeroppan, akkor a 81,82,83,stb. mind vele megy. Mi olyan érthetetlen ezen?
"Azt tekintem szakértõnek, aki valóban ért hozzá, vagyis az a szakmája." és "Nem attól lesz valaki szakértõ, hogy valami papírja van, hanem attól, hogy az adott témában van papírtj, és gyakorlati tapasztalata. Ez esetben építész mérnök, illetve robbantási szakértõ jöhet számításba, eseleg tûzoltó."
Egy állítólag fizikus végzettségû, de programozónak avanzsált emberke mióta építész mérnök, robbantási szakértõ, tûzoltó? MEGALOL!
"El is olvastad, vagy csak fikázol?" - fikázni te fikázol azzal, hogy másokat lenézel. És rettenetesen csúsztatsz. Az érveid sántítanak. Van egy sejtésem, hogy ezt miért teszed, de az offtopic lenne.
"Azért nem tiszta politika, van sok tény, amit lehet tudományosan vizsgálni."
Lehet, de ilyen vizsgálatoknál csak azokból az infókból lehet kiindulni, amit a politika a szakemberek részére bocsájt. Illetve még tisztábban ha a politika nem mondja meg nyíltan, hogy mit akar hallani.
Nézd, az általam #245-ben belinkelt szakértõi vélemény ugyan felteszi a kérdést, hogy akkor most rosszul tervezték meg az épületet. És azt mondják hogy nem.;)))
Na most itt egy enyhe ellentmondást érzek, miközben teljesítik a politikailag korrekt állásfoglalásra vonatkozó igényt, kénytelenek magukra (építészekre) terelni a felelõsséget, amit viszont a köv pontban vehemensen elutasítanak.
Ez viszont rávilágít a lényegre! Így vagy úgy, összeesküvés ide vagy oda, a tornyok ledõléséért sokkal inkább amerikai emberek a felelõsek és csak kevésbé a terroristák.
""A Reichstag felgyújtása"
Az egészen más. Ott nem kérdéses, hogy mi történt, maximum azon lehet vitatkozni, hogy ki tette."
És miért is biztos ez? Mert benne volt a tankönyvekben? Ugyan már! Csak egy ember lehet teljesen biztos a történtekben ott is, az aki megtette!!!!
"3, Az is nyilvánvaló, hogy ezekbõl a támadásokból csak az amerikai kormány húzott hasznot."
Igen, ez igaz. De ebbõl még nem következik, hogy bármi közük lett volna hozzá.
"Ez a 3 tény önmagában elég ahhoz, hogy rájöjj Amerika rendezte meg az egészet. Ezt csak megerõsíti még az a rentgeteg dolog amit itt a fórumon már sokan leírtak."
Olvass más véleményeket is, és rájössz, hogy egész másképp néznek ki a dolgok.
"Teljesen igazad lenne, ha az eset egy természeti jelenség vizsgálatáról szólna. Ez nem az. Ez egy politikai ügy."
Azért nem tiszta politika, van sok tény, amit lehet tudományosan vizsgálni. De lehet azt is vizsgálni, hogy a tények és feltételezések melyik elkövetõre utalnak. Pont ez az egyik legfõbb érv az ilyen összeesküvésekkel szemben : feleslegesen komplikált lenne. Pl. ez esetben én az amcsik helyében pontosan úgy csináltam volna mindent, mint ahogy a hivatalos verzióban van. Csak repülõk, semmi bomba. Bár én 747-eseket használtam volna, hogy nagyobb legyen a pusztítás (valószínûleg azokat nem használják belföldön, a nemzetközi gépeken pedig sokkal komolyabb az ellenõrzés, ezért 767-eseket használtak). Sõt, lehetne valódi arab terroristákat megbízni, és biztosítani számukra a terveket, a kiképzést, és az eszközökat, majd elintézni, hogy senki ne akadályozza õket. Nagyságranddekkel egyszerûbb, és a lebukás veszélye elenyészõ.
Lásd Irak megtámadása, amire elvileg az egész cirkusz kiment.
"A Reichstag felgyújtása"
Az egészen más. Ott nem kérdéses, hogy mi történt, maximum azon lehet vitatkozni, hogy ki tette.
"Tévedés. Azt tekintem szakértõnek, aki valóban ért hozzá, vagyis az a szakmája." Ilyenek is megszólaltak a másik oldalon.
"Gyanúsnak gyanús pár dolog. De ez még igen messze van az összeesküvéelmélettõl." És ugye teljesen véletlenül ezek a gyanús dolgok mind egy irányba mutatnak...
"A gyanús dolgokat meg lehet vizsgálni, és lehet magyarázatot találni. Nagyon sok felmerült kérdésre már van válasz." Mindent meg lehet magyarázni, ha nagyon akarjuk...
"Elvileg átvizsgálták a romokat, és minta is van mindenbõl." Nem, szakértõk nyilatkozták, hogy 1-2 fontos elem hiányzik. (Szakértõket megszólaltató tévés dokumentumfilmben hangzott el.)
"Pontosan errõl van szó. Ezért ítram le a másik oldal érveit is. Az összeesküvést kiabálók hajlamosak totálisan figyelmen kívül hagyni ezeket az érveket. Én ellenben foglalkozom az õ érveikkel is, hiszen pontosan azokat cáfolom." A hivatalos oldal meg hajlamos arra, hogy pár dolgot - amit lehet - megmagyaráz, amit meg nem tud, azzal nem foglalkozik.
"Gondolom nem olvastad a belinkelt cikkeket, mert különben láttad volna, hogy vagyis minden oldal kb. egyenlõ szerepet kap." De, láttam õket. Egyes dolgokat meggyõzõnek tûnõen megmagyaráznak, de persze egyátalán nem mindent.
"Nem minden egyértelmû persze, hiszen egy egyedi eseményrõl van szó, így nincs elegendõ tapasztalat minden részlet megmagyarázásához." Elõre eltervezett robbantások sokasága az összehasonlítási alap, ami az omlásokat illeti. De ott van még a többi körülmény is.
"És mint mondtam, a "nem tökéletesen egyértelmû és egyszerû" nem egyenlõ azzal, hogy biztosan összeesküvés történt (mint ahogy sokan állítják)." Nem mindenki mondja azt, hogy biztosan, de a gyanú az ott van, és jópár dolog ad neki alapot.
"Néhány dolog, ami magyarázhatja: - Az épület elsõsorban acélból volt, nem betonból. Az acél oszlopok könnyen törhettek darabokra teljes hosszukban az elsõ komolyabb ütéstõl. - Az épület térfogatának jelentõs része levegõ, és jó nagy súly jött fentrõl (20-40 emelet). 20 emelet tömege áll szemben egy emeletével. Nem kérdés, hogy nem sokat lassít rajta. Miután meg az következõ emelet is összetört, már a gravitáció gyorsítja lefelé. - Nem tudjuk, hog a tüzek mennyi hõt termeltek. Az acél jó hõvezetõ, elképzelhetõ, hogy az egész mag átforrósodott (jó sok acélról van szó, de a tûz se picike volt). Utánna kéne számolni, hogy mennyi hõ kell az egész szerkezet felmelegítéséhez. Azt tudjuk, hogy zárt helyen egy kisebb tûz is iszonyat sok hõt tud termelni. Alagút tüzeknél a jármûvek elég szépen meg szoktak olvadni."
ITT egy jó kis link, gondolom ezt már te is elfogadod szakértõnek.
Itt leírják, hogy milyen eszméletlen redundanciával építették az épületeket. Kb 30X-os energiájú behatásra tervezték, mint amit a becsapódó gépek okoztak.
Leírják, hogy a hõmérséklet messze nem volt elegendõ ahhoz, hogy a struktárában ez kritikus gyengülést okozzon.
Aztán elõállnak a hivatalos verzióval, hogy a keletkezõ nyíró erõk miatt az emeletek leszakadtak és az egymásra zuhanó emeleteket már nem volt képesek az alatta levõk megtartani.
Csakhogy a #231-ben belinkelt képsorozaton kitûnik, hogy elõször a tetõantenna kezdett sûlyedni, ami középen a mag felett van, majd a felsõbb szintek (ahol tûz sem volt!) és csak ezután került sor az égõ szintekre!!!! Legalább is én, (meg a kételkedõ szakemberek) ezt látom.
Szal igen egy emelet nem tud felette levõ tizet megfogni. De ahhoz annak a fölötte levõ tíznek meg kellene indulnia. De kérdezem mitõl, ha nem ott volt a tûz????
"de a léyneg ugyanaz mindkettõnél, hogy elõbb aljától a tetejéig a belsõ részeket semmisítik meg, hogy a külsõ falakat magába szívják, ne az utcára potyogjanak."
A magyarázat rendkívül egyszerû. A külsõ acél szerkezetek sértetlenek maradtak (kivéve a becsapódások helyét), így az összeomlás belülrõl kifelé történt.
"sztem ehhez nem kell hozzáértõnek lenni, ha három épület ugyanúgy dõl össze pontosan, de az egyikben nem volt egy csepp kerozin sem, akkor nem kell olyan sok ész rájönni, hogy a másik kettõnél sem az üzemanyag volt a ludas"
1. Nem ugyanúgy dõltek össze. 2. Olvasd el a wiki-s linket. A WTC7-ben jókora adag üzemanyag volt a generátorokhoz. Plusz a tornyok összeomlásából származó törmelékek rendesen megrongálhatták (felülrõl érkezett a törmelék nagyja, így a sérülések oldalról nem feltétlen látszanak).
"jah és ha "meglágyította" volna az amúgy 2 perc alatt elégõ kerozin az acélt"
Önmagában nem, de rendes nagy tüzet csinált, és minden épületben bõsélgesen van jól égõ anyag.
"tegyük fel(amúgy láttam statikai teszteket, ebben az esetben sem dõl össze egy halom porrá, hanem megroggyan, de ehhez EXTRÉM tûz kell)"
Hol láttál ilyen teszteket? Amirõl én tudok, azok megerõsítik a hibvatalos álláspontot. Egyébként meg az extrém tûz adott volt.
"akkor magyarázd meg légy oly kedves, hogy mégis, hogy lehet, hogy a becsódás okozta lukon emberek bambulnak kifelé? õk jobban bírják a meleget mint az acél?"
A gépeket csak a mag fogta meg, ott volt a legnagyobb a pusztítás. És a hõ leginkább zárt térben halmozódik fel jól, márpedig a lukaknál nem volt épp zárt tér.
"sem azóta sem elõtte soha nem dõlt õssze acélépület tûztõl."
Nincs a WTC-hez hasonló épület. És ekkora tûz még egy épületben sem volt.
"pentagonnal talán azért nem foglalkoztak annyit amiért a wtc7-el sem. akinek még morzsányi esze van az nem veszi be, hogy az egy boing volt"
Miért ne lett volna boeing? Egyébként meg mi értelme volt szétrongálni a Pentagont, ha utánna nem tudják felhasználni a médiában? Ha az amcsik csinálták, attól még simán lehetett volna boeing. Forgalmas utak vannak a környéken, nagyon kockázatos lett volna nem repülõgépet használni.
"és egyébként azon a kevés képen látszik a roncsokon, hogy robbantás volt."
Te ennyire értessz a robbantásokhoz?
"biznyos tárgyak csodával hatásos módon megmenekültek, de az összes tartó oszlop kb ugyanakkora fecnikre tört"
A tartóoszlopok, ahogy a nevük is mondja tartják az épületet. Tehát összeomláskor rájuk hatnak a legnagyobb erõk.
"pont oylan méretûre amit könnyen lehet szállítani"
Szerintem normális, hogy nem maradtak nagy darabok, hiszen elég szép erõk hatottak ott. Másrészt a szállíthatóság nem tudom miért lenne gond. A nagyobb darabokat is szét lehet vágni könnyen. Ami állva maradt volna, azt irányított robbantással gyorsan szétkapták volna.
"ezmiylen hülyeség már, hogy azért dõltek szimmetrikusan mert magasan voltak(???) "
Ki mondott ilyet? Azért dõltek szimmetrikusan, mert fentrõl lefelé omlottak össze. Ha megnézed a videókat, láthatod is. Meg azt is, hogy a felsõ részek messze nem szimmetrikusan dõltek.
"nem fenntrõl lefele dõltek, semm iértelme ennek a mondatnak."
Nézd már meg a videókat.
"nézzél már utána, hogy történik egy irányított robbantás."
Tudom hogy történik. Nem így. A WTC7 nézett ki úgy.
"belülrõl kifele rádiós bombák tömkelegével az egész épületben."
Arra még mindíg kíváncsi vagyok, hogy ki és mikor szerelte be azt a rengeteg bombát észrevétlenül. Egyébként nem rádiót használnak, hanem gyójtózsinórokat.
"ha szted a felsõ szint darálta be az alsókat, meséld már el, hogy lehet, hogy miért szabadesésben pottyant le."
Ezt nem tudom. De mint mondtam, ilyen méretõ épület még sosem omlott össze, még irányítottan sem romboltak le ekkorát, így nincs mihez hasonlítani. Néhány dolog, ami magyarázhatja: - Az épület elsõsorban acélból volt, nem betonból. Az acél oszlopok könnyen törhettek darabokra teljes hosszukban az elsõ komolyabb ütéstõl. - Az épület térfogatának jelentõs része levegõ, és jó nagy súly jött fentrõl (20-40 emelet). 20 emelet tömege áll szemben egy emeletével. Nem kérdés, hogy nem sokat lassít rajta. Miután meg az következõ emelet is összetört, már a gravitáció gyorsítja lefelé. - Nem tudjuk, hog a tüzek mennyi hõt termeltek. Az acél jó hõvezetõ, elképzelhetõ, hogy az egész mag átforrósodott (jó sok acélról van szó, de a tûz se picike volt). Utánna kéne számolni, hogy mennyi hõ kell az egész szerkezet felmelegítéséhez. Azt tudjuk, hogy zárt helyen egy kisebb tûz is iszonyat sok hõt tud termelni. Alagút tüzeknél a jármûvek elég szépen meg szoktak olvadni.
Mellesleg az acél szerkezet magyarázza azt is, hogy miért nem maradt épen sehol beton. Egyszerûen azért, mert az acélhoz képest kevés volt belõle, így az összeomló acél szerkezet könnyedén porrá zúzhatta mindet.
Igazából hiába magyarázkodsz. 1, A pentagonba semmilyen repülõ nem csapódott be, ez nyilvánvaló. Hivatalosan mégis ezt hazudják. 2, A wtc7 leomlására még mindíg nincs magyarázat. 3, Az is nyilvánvaló, hogy ezekbõl a támadásokból csak az amerikai kormány húzott hasznot. Ez a 3 tény önmagában elég ahhoz, hogy rájöjj Amerika rendezte meg az egészet. Ezt csak megerõsíti még az a rentgeteg dolog amit itt a fórumon már sokan leírtak. Én személy szerint nem szeretem az összeesküvés szót, a sok idióta B film már teljesen lejáratta, de most nemlehet másra kkövetkeztetni, minthogy errõl van szó.
Teljesen igazad lenne, ha az eset egy természeti jelenség vizsgálatáról szólna.
Ez nem az. Ez egy politikai ügy.
Marha szövevényes a dolog, és tudomásul kell venni, hogy az érintettek pl a Bush kormányzat erõs hajlandóságot mutat arra, hogy tényeket letagadjon, infókat tudatosan megváltoztasson. Lásd Irak megtámadása, amire elvileg az egész cirkusz kiment.
Ha az összeesküvés elmélet igaz lenne (én sem döntöttem még el szerintem mi lehet az igazság) akkor messze nem egyedülálló az eset, sem az eszköz sem a célok tekíntetében:
Nem attól lesz valaki szakértõ, hogy valami papírja van, hanem attól, hogy az adott témában van papírtj, és gyakorlati tapasztalata. Ez esetben építész mérnök, illetve robbantási szakértõ jöhet számításba, eseleg tûzoltó.
"Egyébként most is azt csinálod, hogy a hivatalos álláspont mellett szóló szakértõket tekinted "igazi"-aknak, a többiekkel meg egyátalán nem foglalkozol."
Tévedés. Azt tekintem szakértõnek, aki valóban ért hozzá, vagyis az a szakmája.
"Sok más "igazi" szakértõ is van még, akiknek szintén gyanús a dolog."
Gyanúsnak gyanús pár dolog. De ez még igen messze van az összeesküvéelmélettõl. A gyanús dolgokat meg lehet vizsgálni, és lehet magyarázatot találni. Nagyon sok felmerült kérdésre már van válasz.
" Pl. több szakértõ nagyon is hiányol bizonyos szerkezeti elemeket."
Elvileg átvizsgálták a romokat, és minta is van mindenbõl.
"Nem azt kellene csinálni, hogy csak az egyik oldal meggyõzõ érveit vesszük, és hagyjuk is magunkat meggyõzni általuk, hanem mindkét oldalt alaposan meg kell nézni, meg még a 3.-at is."
Pontosan errõl van szó. Ezért ítram le a másik oldal érveit is. Az összeesküvést kiabálók hajlamosak totálisan figyelmen kívül hagyni ezeket az érveket. Én ellenben foglalkozom az õ érveikkel is, hiszen pontosan azokat cáfolom. Gondolom nem olvastad a belinkelt cikkeket, mert különben láttad volna, hogy vagyis minden oldal kb. egyenlõ szerepet kap.
"Ha ezt tesszük, az jön ki, hogy nem tökéletesen egyértelmû és egyszerû ez a dolog."
Nem minden egyértelmû persze, hiszen egy egyedi eseményrõl van szó, így nincs elegendõ tapasztalat minden részlet megmagyarázásához. És mint mondtam, a "nem tökéletesen egyértelmû és egyszerû" nem egyenlõ azzal, hogy biztosan összeesküvés történt (mint ahogy sokan állítják).
Addigra az már elégett teljesen, viszont volt ott még bõségesen éghetõ anyag. Egyébként meg mi mással oltanának? Semmit nem tudnak felvinni (80 emelet!), csak azzal dolgozhatnak, ami ott van.
Még egy adalék: http://www.lolloosechange.co.nr/ A kritika kb pont annyira tárgyilagos és tudományos, mint maga a Loose Change, de nem árt ezt is megnézni/olvasni.
Itt egy LINK Ezen tök jól látszik, hogy elõször az épület tetején levõ antenna indul meg lefelé, meg a felsõbb emeleteken megjelennek a kifújások és csak aztán zuhannak rá az égõ szintekre.
Nagyon hasonló azokhoz a videókhoz, amiben az ilyen házakat robbantják!
az is fura amúgy, hogy már nemtom melyik toronynál menetközben elfordult ez a csúcs, mégis vhogy visszafordul, hogy nehogymá fél méterre messzebb essen az alaprajznál
de a léyneg ugyanaz mindkettõnél, hogy elõbb aljától a tetejéig a belsõ részeket semmisítik meg, hogy a külsõ falakat magába szívják, ne az utcára potyogjanak. de a roncsokat elszállító vállalatnak mint modntam bejegyzett márkaneve van erre a technikára, kis utánjárással ki lehet deríteni ,hogy is mûködik ez pontosan.
Informatika és tudomány
