Mi a..... Kiderül hogy van már rég Csillagkapu, meg Domm3 láz, az Alienekrõl meg a Predatorokról ne is bezséljünk xD csak álca a felfedezés
Dehogynem maradna "fent". A Holdnak nincs nagyon ritka felõ légköre, mint a Földnek, ezért nem fékezõdnek az ûrszondák. A Holdon akár 15 kilométer magasságú keringési pálya is lehetséges, csak a hegyek magassága szab határt az alacsony pályáknak. Ebben az esetben üzemanyagra nincs szükség, nem kell korigálni a légkör fékezõ hatását. Egyszerûen arról van szó, hogy nem kell ott is szaporítani az ûrszemetet, pláne, hogy az "eltakarítás" is gyarapíthatja az ismereteinket a kirobbanó törmelék spektrálanalízise révén.
"Ilyenkor nem bözörögnek az EU-ban az újrahasznosítás miatt?"
Csak arrol van szo, hogy megprobaljak a lathato oldalon lehozni, mivel magatol a Hold tuloldalan zuhanna le. Fentmaradni nem fog, mivel fogyoban az uzemanyaga. A tudosoknak meg eszukbe jutott, hogy meg a zuhanasbol is lehet kiserletet csinalni.
Egy par telemanipulator felkuldese azert tenyleg idoszeru lenne. A Hold eszaki sarkan egy bazist siman ossze lehet hozni es meg urhajosok sem kellenek, a Hold eleg kozel van a sima taviranyitott jarmuvek hasznalatahoz. Ha tobbet kuldenek fel, akkor az egyik kepes megjavitani a masikat, igy viszonylag sokaig (amig van alkatreszutanpotlas) kepesek lennenek dolgozni. A Holdra is olcsobban lehet felszerelest kuldeni, ha nem kell neki returjegy, azaz nem emberes kuldetes megy.
alumínium ?
Ilyenkor nem bözörögnek az EU-ban az újrahasznosítás miatt?
Már küldtek, a 70-es évek eljén a szovjet Lonohod-1 és Lunohod-2 automata jármûvek hónapokig dolgoztak a felszínen, ez utóbbi kb. 37 kilométert tett meg. Hogy miért nem volt több, más? Az amcsiknak nem fért bele az Apollo-programba egy ilyen automata jármû, egyrészt, mert az emberes expedícióra gyúrtak (ahol viszont az utolsó háromnál ott volt a Rover), másrészt az elõkészítõ szondák (Ranger, Surveyor, Lunar Orbiter sorozat) maradéktalanul elvégezték az elõkészítõ munkálatokat. A szovjet autók is valószínûleg kényszer szülte megoldások, hiszen az elsõ is 1970. november 17.-én szállt le, tehát Armstrongék után. Talán ezzel akarták demonstrálni, hogy õk nem is akartak emberes expedíciót (na persze), amikor automatákkal is elvégeztethetik a munkát, mint ahogy volt két sikeres mintahozó expedíciójuk is. Mindazonáltal a két Lunohod igen komoly munkát végzett. Annak idején még viccelõdtek is, hogy az Apollo expedíciók ûrhajósai nehogy valami szakadékba borítsák a verdákat. Persze errõl szó nem lehetett a valóságban, több száz kilométerre voltak a legközelebbi Apollo leszállóhelyétõl is.
"Vajon milyen vastag lenne most a Föld vízrétege, ha az a becsapódás nem történt volna meg? Valószínûleg nem is léteznénk, talán a Föld légköre is a Vénuszéhoz lenne hasonló?" Midnegy, mert a fiatal földön nemnagyon volt légkör sem, víz se volt a felszínen, és hasonlíott a felszín a vénusz mostani felszínéhez.
Valahol azt olvastam, hogy a szárazföldi élet létrejöttében igen nagy szerepe volt a Holdnak. Azáltal, hogy az árapály (sokkal nagyobb volt, mint ma) sok vizi élõlényt "segített" ki a szárazra :-)
Igen érdekes kérdést feszegetnek. Bár az eredménytõl még nem szabd túl sokat várni. Ez egy pici tégla egy hatalmas (tudás)falban. A téglák többsége még hiányzik.
Vajon milyen vastag lenne most a Föld vízrétege, ha az a becsapódás nem történt volna meg? Valószínûleg nem is léteznénk, talán a Föld légköre is a Vénuszéhoz lenne hasonló?
Informatika és tudomány
