Persze, van pár feladat, amit nem nagyon lehet többszálúsítani, de ez nem indokolja, hogy ilyen kevés többszálú program van: jópár fajta programból (tömörítõ, renderer, stb.) van többszálas, csak épp mindegyik fajtából csak néhány, pedig ugye több is lehetne. Játékmotorból is van 1-2, ami tudja ezt (legalábbis 2 szálat), és bizonyára lesz több is. Inkább arról van itt, ezeknél szó, hogy eddig kevés dualcore proci volt a piacon.
teljesen jol ertettem, hogy mire gondolt, de az a helyzet, hogy nem veletlenul van olyan keves tobbszalu app, csomo mindent egyszeruen nem lehet ertelmesen tobb szalra bontani.
Szerintem is arra gondolt. Programozáson meg arra, hogy viszonylag kevés többszálú (olyan értelemben, hogy a fõ feladatot több szálon valósítja meg) program van.
Az intel is készített már aszinkron procit(a Pentium1-nél 4-6x jobb számítási teljesítmény/W), de akkor is az volt a konkluzió, hogy sokkal költségesebb kifejleszteni, mind idõben, mind szellemi erõforrásban, hogy nem érné meg. Egyébként szerintem Nexus6 arra gondolt, a mai azaz szinkronprocikban, a két vagy több mag egymáshoz képest aszinkron.
mondanal egy ilyen procit? mert szerintem baromira nincsenek ilyenek csak experimentalis allapotban... legutobb a SUN probalkozott egy asszinkron procival, 2001 magassagaban lettek keszen vele, 8 bites volt, es hozta egy 8086os teljesitmenyet. azota nem kovetem az eziranyu fejleszteseket, de ebbol azert lehet extrapolalni arra, hogy most milyen ,,sebessegre'' kepesek ezek a cumok. Es tenyleg varom a linket egy _letezo_ asszinkron processzorrol mert erdekel. Itt jegyzem meg meg halkan, hogy asszinkrom processzorok eseten a ,,mag'' fogalom nem ertelmezett, de tegyuk fel, hogy csak elgepelted amikor vegrehajtoegyseget akartal irni es nem arrol van szo hogy fingod sincs mirol beszelsz csak valahol valamikor olvastal rola hogy ez rulez. egyebkent atallni ilyen procikra torteno fejlesztesre finoman szolva is kurvara nem trivialis.
Sajnos hiába vannak már többmagos procik, amelyek párhuzamos asszinkron módon is tudnak mûködni, ha senki nem akar átállni olyan programozásra, amik ezt ki is használnák.
Akkor marad az ilyen technológiai finomítgatás, egyre nagyobb ráfordítással egyre kisebb teljesítmény növekedést elérve.
Sajnos még mindig ott tartunk hogy a technológia fejlõdik nem a technika. :(
De most tényleg... légyszi ne irogassatok hülyeséget gondolkozás nélkül. Mondjuk nézd meg a top1000 számitógép listáját, és akkor már tudod, hogy kik veszik az új, 10K USD árú procikat. 100-asával.
marciusban volt tapeout, ahhoz kepest minimum fel ev mire a sorozatgyartast be tudjak inditani, ha ezt most el tudjak kezdeni az az elmult par ev felvezetoipari fejlesztesek fenyeben egy igen kellemes meglepetes volna :)
azt, hogy mire van igeny nem kifejezetten te, hanem a globalis piac donti el. egyebken ezek az IBM procik jellemzoen 100K USD koruli aru gepekbe kerulnek, es a processzor bizony nem a legdragabb alkatresz.
Az IBM már márciusban készen volt a POWER6 processzor elsõ változataival (ami a 45nm technolóiával készül), azonban szándékosan késleltetve rukkol velük elõ a piacon, ugyanis jelentõs profittól esne el, ha azonnal a piacra dobná.
Pár éve kinek volt pénze a 250nanométeres technológiára? Kinek volt pénze egy 500MHz-es procira?
Ha mindig a legjobb gépet szeretnéd, akkor megveszed 3 havonta, de az emberek 99%-ára ez nem igaz. Õk megelégszenek a majdnem legjobbal, akkor elég csak évente.
Egyébként meg egyre lassabban fejlõdik sztem a technika. Egész jól elvagyok a lassan 4 éves gépemmel. Most jönnek az olyan játékok, amik már lehet nem futnak el rajta. Az elõzõ gépem már 1-2 év alatt teljesen elavult.
Informatika és tudomány
