"Tudtatok, hogy a regi videoton tv-k 50 Hz-es _progressziv_ scan-esek voltak" - ez eléggé valószínûtlen, mert az adó nem progresszív jelet ad. Progresszív jelet akkor tudna megjeleníteni az általad említett TV, ha a félképet eltárolta volna, de ilyen áramkör nincs benne. Persze a félkép megjelenítése progresszív módon történik, de az nem azonos a megjelenítendõ _teljes_ képpel.
Azt azért elárulhatnád, hogy mit és hogyan "mértél".
Minden (50Hz-es) CRT TV tud ilyen 50Hz-es progresszív módot. Ez nem más, mintha interlace lenne, csak nincsenek fél sorral lejjebb tolva a páros(?) fieldek. :) Pl. ilyen képet produkáltak a régi home-computerek.
Nem azt akarod mondani, hogy a régi Videoton TV-k nem tudtak interlace módot? (Nem mûködött a félsoros eltolás.)
A fenti kepen a hibat a lassu digitalis fenykepezogep okozta. Egyszeruen a rajzfilmbol 2 kep jelent meg a tv-n amig a fenykepezogep exponalt egyet. (ez 15-17 fps-es rajzfilmnel eleg nagy zaridot jelent)
A technologiakrol meg csak annyit, hogy a plaza alapvetoen fenycsoves ezert villog. Az lcd-k csak annyira villognak mint hattervilagitasuk (ha led-es akkor semennyire). A crt-k legnagyobb baja a villogason kivul az hogy meg a leglaposabb is torzit egy keveset. A jovo pedig jelenleg ugy nez ki, hogy vagy az oled-es kijelzo vagy a mikroprizmas lesz.
ps: Tudtatok, hogy a regi videoton tv-k 50 Hz-es _progressziv_ scan-esek voltak? (en sem hittem amig egyet nem sikerult kimerni)
Nagyon jó hír. Nekem speciel egy 20-25 cm körüli LCD Tv-re volna szükségem 30 %-al olcsóbban. A konyhába nem fér nagyobb. :)
Itt a felcserélést úgy értem, a kettõ tartalma kerül felcserélésre.
Nem igazán a gyors típusból? :) Egy csomó filmet megnéztem rajta, sok játékot kipróbáltam, és még nem találkoztam utánhúzással. Inkább vagyok egy 20ms-os PVA/MVA paneles kijelzõ boldog tulajdonosa, mint egy 2ms-os TN+Film-é. :)
Akkor is van vibrálás a képen (mármint szabad szemmel látható), ha nincs felcserélve a páros és páratlan field, csak akkor nem lesz ronda a kép is ráadásul. :)
kár, h nincs egy harmadik, normális formátum a plazma és az lcd mellett :(
Frekvenciakülönbségnél lehet vibrálás (ha egy kamerával egy megjelenítõ képét veszed), illetve a képen egy függõlegesen mozgó sáv lesz látható. Stúdiókban a kamerák és a megjelenítõk képét szinkronizálják, ezért nincs soha hiba.
Csak nem arra gondoltok, mikor remeg a kép? Mert az arra vezethetõ vissza, hogy béna volt a studióban az emberke és felcserélte a félképeket :-) Interlaced a pal felbontás, tehát 2x25=50 Hz... mindig a páros és páratlan sorokat látod egymás után, de ha felcseréled a sorrendet akkor vibrálást látsz :-)
különben ez egy 17 fps körüli rajzfilm, lehet hogy elkapott a fényképezõ egy képváltást, amikor a korábban beizzított cellák még épp hûlnek ki, de az új kép, az új infoval már felvillan. szerintem kéne még 30 kép, hogy hasonlót lássunk megint:)
szerintem is a felvétel és a megjelenítés közti frekvenciakülönbség okozza az interferenciát. de ha nem így van, akkor lécci lécci írd le az okát és ne 2 semmitmondó hozzászólásban alázd a népet. :)
Mit tud rosszul? Mivel ez így van. Viszont a fenti kép esetén nem errõl van szó. Hanem egyrészt interferencia látható, ami a képernyõ pixelei és a fényképezõgép pixeleinek éles egymásravetülésébõl jön létre, másrészt szerintem túl hosszú volt az expoziciós idõ, és ezért látszik 2-3 fázis egyszerre.
a két különbözõ méret szándékosan lett kiemelve. egyébként ha kisebb képméretben mindig jobbnak látja az ember a képet, akkor mivel magyarázod, hogy "Az LG (...) még idén piacra dobja elsõ, 109 cm-es Full HD-s LCD tévés kijelzõjét, a 152 és 178 cm-es Full HD-s plazma készülékek mellett."? :) a 100 Hz meg azért lényeg, mert elvileg ott már nem vibrál (vagyis nem láthatóan), de egy idõ után mégis bántja a szemet a technológiából adódóan, ezért egy idõ után már annyira nem tûnik szépnek a kép.
ez úgy tudom videóknál szokott elõfordulni, amikor a felvevõ kamera és mondjuk a tv frekije egymáshoz képest fáziskésésben van, és akkor vibrál a felvételen nagyon durván. (lásd híradó vagy bármely bulvár mûsor)
Kaphatók még olyan típusok (xVA/IPS/S-IPS közül), amik kicsit lassúcskák, persze nem annyira, mint régebben. Onnan lehet megismerni a gyorsakat, hogy külön meg van adva a szürke, pontosabban közép-árnyalatok közötti váltás is, mert fõleg az xVA-k (MVA, PVA, stb.) ebben elég lassúak voltak, és a fõ gond ez volt velük, nem a fekete-fehér váltás. Persze ez az érték is alacsonyabb itt némileg.
Igaz, amit írtál az xVA/IPS panelokról, hogy fordítottan mûködik a fénykitakarás, de abban is másik, mint a TN-ek (amik ma is ugyanúgy kaphatók, csak próbálják fejleszteni õket), hogy az elfordulás tengelyének iránya is más. A TN esetén a tengely a vízszintes, egy síkban van a képernyõvel. Ezért függõlegesen sötétedik/világosodik a kép (mert változik a szög, amin látod az adott részt), és ha mozogsz föl/le, még változik is. A fent említett típusoknál a tengely merõleges a képernyõre, továbbá minden szubpixelben két irány is van, ezért sokkal egyenletesebb a képe. De még van olyan különbség is, hogy a TN-ek 18 bitesek, a maradék biteket az alsó bitek gyors, de jobb szemûeknek jól látható kapcsolgatásával keverik ki, a többi típus 24 bites.
Ez az utánhúzás dolog ma már egy tévhit. Még a 2001-ben vett LCD monitoromon sem tapasztaltam soha semmilyen utánhúzást, a mai alacsony reakcióidejû monitoroknál meg már nevetséges megemlíteni ezt a dolgot.
A kristálytiszta képet erõsen vitatom. Az, hogy nem vibrál, az nem egyenlõ a kristálytiszta képpel. Helyesebben úgy lehetne mondani, hogy nyugodt (vagyis nem vibráló), de szar, zajos képe van.
Szerintem meg te nem érted, hogy én mit írtam. De egyébként lényegtelen. Az LCD-k nem vibrálnak, ez a technológiájukból adódik. Egyik sem vibrál. Tehát nem csak a samsung nem vibrál, hanem a többi sem. Teljesen felesleges volt kiemelni ezért a samsungot, és pont ezért tûnt reklámszagúnak. A kisüléses technikán alapuló megjelenítõk, mint a crt és a plazma, ha nem elég nagy frekvencián mûködnek, akkor vibrálhatnak. Egy _jó_ plazma és egy 100Hz-es TV nem vibrál (észlelhetõen).
De te áruházról írtál, nem pedig otthoni megtekintést. Vagy a rokonnak otthon van még plazmája is közvetlenül az lcd mellett? Egyébként meg általában az azonos megjelenítõket szokták áruházban egymás mellé tenni, nem pedig keverve.
Én csak azt tudom mondani, hogy ha a MM/Saturn/akárhol egymás mellett nézel egy 2 milkás plazmát, valamint egy ¬100-150e.-Ft -os Samsung LCD-TV -t, a plazma vibrálni látszik ( frekitõl függetlenül ), míg a 60 Hz -es LCD-TV -nek kristálytiszta a képe. TV adásnál nem lehet észrevenni a pixelek késését, max, ha rákötöd a C64 -ed és IMP -ezel, a gyorsan mozgó gömb ( halvány, gyorsan eltûnõ ) csíkot húz maga után. Lehet, hogy jövõre megkérdem a rokont, nem akarja e eladni mondjuk 80% -on ...
lcd: hátul fehér fényt csinálunk, ezt szabályozva juttatjuk el a felhasználóhoz. elõtte egy rakás kis celléban folyadékkristályok vannak. ezek a cellák egy mátrixot alkotnak, minden cella feszültsége külön szabályozható. a cellák user felõli oldala színszûrõ réteget tartalmaz, tehát ha jön a fehér fény és ezen áthalad, akkor vagy kék, vagy piros, vagy zöld színként látjuk, így alakulnak ki a színek. a szín intenzitását szabályozni tudjuk mégpedig azáltal, hogy mekkora feszültséget kapcsolunk a cellára, annál jobban elfordulnak a folyadékkristályok a cellában, polarizálják (egy irányba forgatják) ezáltal a fényt. mivel a színszûrõs felület maga is polarizált, ezért minél nagyobb feszültséget kapcsolunk a cellára, a benne lévõ kristályok annál jobban elforgatják a fényt, ami a külsõ polárszûrõ miatt egyre kevésbé fog áthaladni. ezér t van az, hogy a régebbi panelok nem tudnak tökéletes feketét csinálni, mert a 2 polarizáció iránya nem merõleges egymásra. az újabb mvp panelok, alapból nem engednek át fényt, a fényt elforgatják, hogy az áthaladhasson a külsõ polárszûrõn is.
plasma: itt is megvan a mátrixrács, de a cellákban valami neon/xeon féle gáz van. ezért ha egy cellára feszültséget kapcsolunk, akkor ott elektronok szabadulnak fel. a cellák fala és hátulja foszfor alapú fluoreszcens keverékkel van bevonva, így a feszültség hatására felszabaduló elektronok(ez a "plasma") amint elnyelõdnek a fluoreszcens anyagban, ott fotonok keletkeznek. így jön létre a fény. itt is van piros/kék/zöld színszûrõ a cellák elõtt(a cellák felénk esõ oldala átlátszó) a fény intenzitását itt is a cellára kapcsolt feszültség szabályozza.
ez alapján érthetõ, hogy miért fürgébb a plasmaképernyõ, hiszen sz elektronok sebessége jóval nagyobb, mint ahogy az lcd monitorban a folyadékkristály-molekulák torzítják a molekula-szerkezetüket töltés hatására. ennek a torzulásnak az ideje adja aztán azt a milisecundumban megadott idõigényt, ami általában szürkébõl fekete fehér majd ismét szürkébe történõ átmenethez kell. azért ez, mert feketébõl fehérbe váltani egyszerûbb, mint egy konkrét köztes feszültségszintre állítani egy konkrét cellát. na a teljesség igénye nélkül ez a két technológia közt a különbség.
Az összehasonlítás nagyon sántít. Egyrészt azért, mert a két képméret nem volt azonos. Kisebb képméretben mindig jobbnak látja az ember a képet... Másrészt attól, hogy valami 100Hz-es, még nem garancia a minõségre. Ha egymás mellett látsz két azonos méretû kijelzõjû TV-t, és mindkettõn ugyanazt a forrást nézed, akkor lehet véleményt alkotni.
PS: attól, hogy egy TV képcsöves, még nem garancia a minõségre. De egy jó crt TV simán leveri a legjobb LCD és plazma TV-ket is.
szerintem ez nem így van, 72 cm-s 100 hz-es tv-n azt hittem szép kép amit látok. aztán néztem egy 51 cm-s lcd tv-t, és valami gyönyörû. persze biztos nem olyan mint egy hd, de legalábbis mûholdas upc-vel nekem bõven elég.
Nekem is lcd a monitorom, de egy lcd tv-t nem tudnék még most sem megfizetni.
Nekem is van LCD monitorom, de LCD TV-t nem vennék (ma még). Számítógéphez nagyon jó, TV adásokhoz nemigazán. Legalábbis analóg adáshoz rettenetes. És mivel kis hazánkban analóg adás van egyelõre, így nincs is értelme _most_ venni ilyesmit (plazmát sem). Mikorra már nálunk is lesz digitális adás, addigra fejlettebb és lényegesen olcsóbb TV-k lesznek, amiket már lehet, hogy érdemes lesz megvenni.
hát ez alapján a kép alapján az életben nem veszek LCD tv-t...
Na ez egy jó kérdés, mert sokan tudják a választ, mégis érthetõ, jó és pontos választ csak kevesen tudnak adni hirtelen. Ezért nem is fogok most okoskodni. :) Csak annyit teszek hozzá, hogy mielõtt vettem volna LCD monitort, egy csomóan jöttek, hogy a katódsugárcsövesnek sokkal jobb a képe, meg hogy a 20 ms miatt túl nagy utánhúzások lesznek, stb, stb. Aztán hazahoztam az én kis Samsung 193P+ monitoromat, és... Biztosan vannak ennél szebb képû monitorok, elismerem, de ennél jobbat én még személy szerint nem láttam, és még a gyors játékoknál sincs utánhúzás, az elõzetes okoskodások ellenére sem. Tudom, itt most más a téma, de tud valaki 173P, vagy 173P+ monitort eladót, bontatlan csomagolásút, vagy nagyon újszerû állapotban?
valaki el tudná nekem magyarázni, hogy mi a különbség az lcd és a plazma tv-k között? illetve melyik a jobb? (nem venni akarok, csak egy kicsit álmodozni :) )