Persze, velünk ez így van, én is csak szórakozni járok a honlapjára.:) De képzeld magad egy 8-10 éves gyerek helyébe, aki a tanárbácsi szavait még készpénznek veszi...
Nem csak a gyerekek isszak a szavait, Wanek kollega is hasonlo elveket vall. Amugy azert akinek minden OK a fejeben, az azert nem ul fel ezeknek, max csak jol elszorakozik rajta.
Tényleg, ezt a faszit nem lehetne 'feljelenteni' vhol? Ilyen ember taníthat magyar iskolában... Elképzelni sem merem mekkora károkat okozhat a fiatal diákokban.
Már régóta figyelem a 'munkásságát', ha csak úgy magában agyalna a hülyeségein, hát tegye. De könyörgöm, állítólag tanárember, nap mint nap több száz diák veszi körül, és issza a szavait...:(
Köszi a linkeket, nem gondoltam volna hogy egy alapból 20-25 tonnát feljuttatni képes rakétát „tunningolni” lehet 100+ tonnára. És hogy ezt fele annyi pénzbõl??? Ez biztos? Ugyanis a mostani STS rendszer ugye már most 120 tonnát juttat LEO-ra mindenféle fejlesztés nélkül! A dolgot kicsit leegyszerûsítve az STS rendszerbõl úgy lesz Ares V, hogy a hasznos terhet egyszeûen a tartály oldaláról az orrába helyezik.
Mint minden másnak, az ûreszközöknek is van egy tervezett élettartama. Ugye nyilvánvaló, hogy ezt biztonsági okok miatt nem célszerû túllépni? Az oroszok a Mirrel mégis megtették, kb. megháromszorozták az eredetileg tervezett 5 év élettartamot. A végén már volt is minden baja. Ha magára hagyják, a felsõ légkör nagyon gyenge fékezõ hatása miatt pár év alatt lezuhan (lásd Skylab). Ezek után két választás marad: vagy jelentõsen megemelik a pályát, akár több ezer kilométerre, ahol elvileg évezredekig megmaradhat, vagy irányítottan bevezetik a légkörbe, hogy lehetõleg a Csendes óceánba zuhanjon, ne pedig lakott területre. Ez utóbbi megoldás jóval kevesebb üzemanyagot igényel. Azt pedig felejtsd el, hogy jó lesz még az lakni valakinek. Itt azért nem egy kilyukadt sátorról van szó, ahol maximum beesik az esõ.
Miért kéne megsemmisíteni? Tesznek rá, új modulokat, nemhiszem hogy ne férne el egykét elavult dolog is az ûrben. Legalább ha nem is használják bizonyos részeit, lesz hol kirándulniuk az ûrállomás lakóinak :) Mir-t se értem miért pusztították el, nemszok vizet zavart volna miközben magában kering. Még talán használható lett volna valamire.
Ennek is van elõzménye. Mondjuk egy kukta rádrótozva egy tüzijáték rakétára. :D
Komolyra fordítva. Itt sem kell újra feltalálniuk a spanyolviszt. Ugyanúgy építkezhetnek a korábbi tapasztalatokra akár az ûrhajózás, akár a repülõgépgyártás, akár egyéb gyakorlati téren.
Az ISS talán jó is lenne, csak mire odáig eljutunk, hogy Hold-, pláne Mars expedíció, már rég szét kell szedni és megsemmisíteni. Mire a szerencsétlen úgy-ahogy kiépül, az elsõ egységek már 10 évesek is elmúlnak. Persze lehetne folyamatosan "frissíteni" a modulokat, csak az megint sok-sok pénz.
Mars-expedícióra nekem Buzz Aldrin cycler ötlete tetszik, bár valószínûleg ez is csak terv marad... Pedig a faszi ért hozzá, a MIT-en doktorált ûrrandevúkból és egyéb égi mûveletekbõl.
Szvsz a jó megoldás az lenne, ha lenne egy tartós, bázisként használható ûrállomás, amely aféle átszállóállomás lenne. Innen indulhatnának a Holdra v. bolygóközi misszióra induló hajók, és ide érkeznének a Földrõl felszálló utas és teherszállító ûrhajók is.
Így csak célspecifikus ûrhajók kellenének, pl. egy Hold-transzferhez nincs szükség hõpajzsra, egy Mars-ûrhajó személyzete pedig csak egy aféle "buszjárat" vihetné az ûrhajójukhoz.
Ebben biztos vagy? Lévén az Ares V egyszerre képes 120-130 tonna hasznos teher pályára állítására, míg a Delta meg az Atlas csak 20-30 tonna körül. Az nagy elõny ha holdkompot meg az üzemanyagot a földön összeállítva egy lépésben küldik fel, mert az ûrbeli összeszerelés sokkal több hibalehetõséget, veszélyt hordoz magában.
Innen az alul lévõket nézd meg, az Atlas V Growth Phase 1/2/3-at, ezek ugyan csak tervek, de ezekbõl látható, hogy legalábbis mûszaki lehetõség szempontjából vizsgálták ezeket a lehetõségeket is. A 3.-as 44 tonnát képes a Holdra eljuttatni.
Ez a változata a Delta IV.-nek pedig 32 tonnát képes a Holdra elindítani. Természetesen a megfelelõ változat kifejlesztése, a földi kiszolgálólétesítmények átalakítása, kibõvítése pénz, de valószinüleg jóval olcsóbban megvalósítható lenne, mint az Ares.
Szerintem õk is kis híján így jártak.:) Mindez a legénység életét nem veszélyeztette, csak éppen dolgavégezetlenül, a Holdat megkerülve vissza kellett volna jönniük. Végül azt a tanácsot kapták, hogy amikor létrejön a kontaktus, a kicsiny helyzetstabilizáló hajtómûvekkel pár másodpercre nyomják meg a dokkoló szerkezetet. Így történt, a dokkoló végül bekattant, az expedíció sikerrel zárult.
Nem lesz nagy öszeszerelés, csak egy ûrrandevú, ami manapság már rutinmûvelet. Egybként az Apollo expedícióknál is volt egy ilyen összekapcsoló manõver, amikor a Hold felé vezetõ pályára állás után az Apollo elvált a harmadik fokozattól, megfordult, majd az orrára vette a harmadik fokozathoz csomagolt holdkompot és "kitolatott vele". Egy esetben volt is egy kis gubanc, az összekapcsoló szerkezet csak többszöri noszogatásra volt hajlandó összekattanni.
Igen, ez tényleg erre utal: "and even return up to six crewmembers to Earth on the final leg of a human Mars mission."
Érdekes, amikor a Mars expedíció jelenleg legalaposabbnak tekinthetõ terve megszületett, akkor még s Shuttle-rendszert 2040-ig akarták üzemben tartani, mégis, a Földre való visszatérést egy ilyen kabinnal tervezték. Nyilván így egyszerûbb, mint - a költségeket nagyon megdobó - Föld körüli pályára állás, onnan átszállás, stb.
Azért fele ennyi pénzbõl a Delta IV.-bõl vagy az Atlas-5-bõl is el lehet készíteni egy megfelelõ változatot, és a maradékbõl meg befejezhetnék rendesen az ISS-t...
Ebben biztos vagy? Lévén az Ares V egyszerre képes 120-130 tonna hasznos teher pályára állítására, míg a Delta meg az Atlas csak 20-30 tonna körül. Az nagy elõny ha holdkompot meg az üzemanyagot a földön összeállítva egy lépésben küldik fel, mert az ûrbeli összeszerelés sokkal több hibalehetõséget, veszélyt hordoz magában.
Szerintem a nasa ezt nem úgy értette, hogy CEV-vel mennek a marsra. A terv az, hogy a CEV viszi fel a mars-ûrhajó részeit, és a személyzetet. Erre alkalmas is(lenne), és kb ezt is írták.
Ne aggódj, a NASA is keveri. Itt egy újabb meghatározás: "What is the Crew Exploration Vehicle (CEV)? 09.19.05
The CEV is America’s new spacecraft for human space exploration. It will be able to ferry crews of three astronauts (plus additional cargo) to and from the International Space Station, but has the capability to carry as many as six crew members. It will take four crewmembers to lunar orbit, and even return up to six crewmembers to Earth on the final leg of a human Mars mission."
Itt ugyan mint spacecraft (ûrhajó) szerepel, de azért csak megemlítik az emberes Mars küldetésnél is, amiben Te is egyetértettél, hogy ez így önmagában erre alkalmatlan. Talán, ahogy írtad, a személyzet Föld körüli pályára állítását végzi majd, a Mars ûrhajóra történõ átszállással. A kilencvenes évek terveiben is egy hasonló egység szerepelt, amit külön, személyzet nélkül küldenek Mars körüli pályára a visszatérõ lakóegységgel együtt (ami hasonló az odafelé használt egységhez). Onnan együtt indulnak vissza, majd a Földet megközelítve átszállnak és ebben térnek vissza, miután a lakóegységnek nincs hõvédõ pajzsa.
Nem túlzás. Az F-22A program alapja az ATF tender volt, ami 1990-ben indult. Az elsõ szériapéldányt 2003-ban adták át, szolgálatba 2005 Decemberébe állt a típus. Az Eurofighter program 1983-ban kezdõdött (ekkor alakult meg a konzorcium), 1994-ben szált fel az elsõ prototípus, az elsõ szériapéldányok pedig 2004-ben kerültek a légierõkhöz, idén várható, hogy szolgálatba állnak a gépek.
A JSF a'la F-35 eredetileg még a JAST programként indult 1994-ben, 1996-ban választották ki az indulók közül a két döntõst (Boeing és Lockheed), 2001-ben hozták meg a döntést (Lockheed-Martin F-35 Lightning II.) és végül idén készült el az elsõ szériagép. A szolgálatba állása az F-35A-nak várhatóan 2011-ben, az F-35B és C változatnak 2012-ben lesz.
Az ares raketak pedig alapvetoen a siklo gyorsitoraketait hasznaljak. (ares5: 2db, ares1: 1db)
Ehhez képest (legalább) 4 milliárd dolláros a várható fejlesztési költsége az Ares-I. és Ares-V. hordozórakétának. Ezek pedig az eredeti SRB egy kissé megváltoztatott, meghosszított, 5 szegmenses változatai, illetve az Ares-V. a Delta IV.-ben jelenleg használt RS-68 egy kissé módosított változatát használja majd.
Azért fele ennyi pénzbõl a Delta IV.-bõl vagy az Atlas-5-bõl is el lehet készíteni egy megfelelõ változatot, és a maradékbõl meg befejezhetnék rendesen az ISS-t...
Jó, az egy év túlzás. De asszem 4 év volt a JSF fejlesztése. "Az új Airbus-t is mióta tervezik már. Már a tesztrepülése is régen volt, nemhogy a fejlesztés kezdete." A tesztrepülés utáni részt nem számítanám bele a szigorúan vett fejlesztési idõszakba.
A CEV (Crew Exploration Vehicle) a jármû, ami most nevet kapott. Idézet a NASA oldaláról: "Styled on Apollo, the CEV will parachute back to Earth" (http://www.nasaspaceflight.com/content/?cid=4715)
Tehát ezek szerint az egész program ejtõernyõvel tér vissza a Földre?
Ez nem igaz. A világháborúban is több mint egy év kellett. A mai gépeket mag vagy 10 évig tervezik.
Pl. F-22. Már 90es évek elejénis hallottam róla, de még ma is fejlesztik. Az új Airbus-t is mióta tervezik már. Már a tesztrepülése is régen volt, nemhogy a fejlesztés kezdete.
Még egy Forma1-es kocsi sincs kész 1 év alatt. Se egy közûti kocsi.
A CEV önmagában alkalmatlan Mars-expedíció lebonyolításához.
Lehet, hogy én kavartalak most össze. A CEV az egész program neve, amibe beletartozik az Orion ûrhajó (szvsz te erre gondolsz), a Holdkomp, a majdani Mars-ûrhajó, stb.
Az Orion természetesen csak transzferjármû lehet egy Mars-ûrhajó esetében.
A régi technológiákból már semmi nincs meg. Azt tudjuk, hogy kell összerakni az alkatrészeket, de azok az alkatrészek ma már nincsennek meg. Már csak a számítógép is mekkorát változott. Nem egy tonnás gépet kell vinni, hanem egy 10kg-sat, és már az is mindenre elég. Van sok új anyag. A hajtómûvek is fejlõdtek. Minden. Még szép hogy ezeket kell használni, minthogy újra legyártani (amihet már a gyárak/gépek sincsennek meg) az elavult technológiát. És ahhoz bizony újra kell tervezni az egészet.
Léghajókat tudsz használni kb 10-20km magasságig. A magaslégköri léghajó amirõl beszélsz, sem mehet szerintem 50km-nél magasabbra. Afölött? Onnan szerintem még mindig sokezer tonnás rakétákat kellene indítani a pályára állításhoz...
"Miért? A space fountain elvileg megvalósítható a jelenlegi technológiával is..."
Ennel mar az is egyszerubb lenne ha kikotott leghajokat hasznalnank. A jelenlegi kabelek maximalis hossza megadja a maximalis athidalhato tavolsagot. Itt el kell helyezni egy hajtomuvekkel stabilizalt leghajot. A kovetezo szakasz kikotesi pontja ez a leghajo lenne. A rendszer alapja hogy a terheles a leghajokon oszlik el egyenletesen. Stabilizalasra a felhok felett mar lehet hasznalni napelemes elektromotorokat is. A felhok alatti (idonket viharos) teruletet pedig egy kis magassagu szallito leghajoval lehet athidalni, vagy tobbszoros (redundans) kotelekkel. A felhok folotti zonaban egeszen a legkor felso hataraig mar konnyu stabilan tartani egy leghajot. (leghajo oszlopot)
Alternativakent egy nagy meretu magaslekkori valtozat is megfelel ami a foldtol a legkor tetejeig jar, onnan mar olcson lehet raketat inditani.
Kis terhekre jelenleg is hasznalt megoldas a repulogepes inditas egy magaslegkori bombazo alol. Ekkor a kezdosebesseget sem a raketanak kell elernie. (jelenleg a scaled composites gyart ilyen inditorendszereket a nasa-nak)
A regi technologia meg megvan. Az usiklok is arrol az alvanyrol indulnak ahonnan annak idejen az apollo 11. A tervrajzok megvannak, ma mar szabadon elerhetoek (nincs jelszo) a nasa megfelelo ftp szervereirol. A program leallitasakor meg 3 kesz rendszer vart kilovesre, ebbol 2-ot szetszedtek a harmadik egy az egyben muzemumba kerult, barmikor utangyarthato.
Az ares raketak pedig alapvetoen a siklo gyorsitoraketait hasznaljak. (ares5: 2db, ares1: 1db) A masodik fokozat a regi saturn-okbol van. A holdraszallasra pedig a kovetkezo az otletuk: az ares 1-el megy a legenyseg, az ares 5-el pedig a holdkomp es az uzemanyag. A kettot fold korul osszerakjak, majd irany a hold. Innentol ugyanaz a megoldas mint az apollok idejen. Ilyet epitenek a kinaiak is. A cev csak egy apollo/sojuz masolat. A tenyleges melyuri hajok inkabb neznenek ki urallomasnak. (alapvetoen a mir es a iss egyes reszei is a regi, soha meg nem epitett szovjet melyuri urhajok alkatreszeibol vannak)
Mármint az ûrfelvonó? Nem valósítható meg. Ötletek már vannak, az igaz. Mégpedig a nanocsövek ELVBEN képesek elviselni a terhelést. De még ma sem tudják, hogyan lehetne többezer km hosszú nanocsövet építeni. egyszerûen a szálakat még nem tudják megfelelõ erõsséggel összefûzni.
"Gyakorlatilag tehát a CEV elsõ sorban most a Holdra, távolabbi jövõben a Marsra koncentrál"
A CEV önmagában alkalmatlan Mars-expedíció lebonyolításához. Még ha nem a Hohmann-ellipszisen repül, akkor is jelenleg 6-7 hónapra tervezik az utat. A CEV ehhez sem az életfeltételek hoszzú idejû biztosításával, sem megfelelõ méretû élettérrel nem rendelkezik. Legfeljebb visszatérõ kapszulának alkalmas, amibe közvetlenül a leszállás elõtt költöznének át az ûrhajósok. Nem véletlen, hogy a jelenleg legmegvalósíthatóbbnak tûnõ tervekben kétszintes, összesen kb. 90 négyzetméteres alapterületû modulban utaznának. Ilyen hosszú utazásnál elengedhetetlen a megfelelõ méretû élettér. Pszichésen is, kondicionálisan is. Hiszen az idejük nagy részét (mint ahogy az ISS-en) is testgyakorlással kénytelenek tölteni, amihez a CEV-ben egyszerûen nincs hely.
A pár évtizedbe én beleszámoltam már a technológiai fejlesztéseket is. De pl. a sok km magas indítóépületett már e közben is lehet építeni, ;)
Persze, hogy nem. Õk is pontosan tudják. Csak egy érdekesség, hogy jéé, ezt is meg tudnánk csinálni. De az árából sokkal tovább lövöldözhetjük a rakétákat, mint a élettartama.
Figyuzzatok már! Nem lehetne egy liftet építeni arra a kb 200 km-re? Mert azért az nem megoldás, hogy egy hegynyi üzemanyagot el kell égetni 6 ember miatt. Így meg egyszer megépítenék és utána mehetnének fel-le a cuccok nullenergiával.
Nos nem egészen. A NASA nemrég hírdetett gyõztes a COTS (Commercial Orbital Transportation Services) program keretében. Két cég, a SpaceX és a Kistler összesen 500 millió dollárt kap azért, hogy 2010-re három hordozórakétával bebizonyítsák, hogy képesek a kereskedelmi piacon helyt állni, továbbá hogy az ISS-re képesek legyenek hasznos terhet, illetve késõbb akár embereket is feljuttatni. Nem kimondva, de gyakorlatilag a program célja az, hogy olcsón (a CEV árának töredékébõl) létrehozzanak egy olyan ûrhajót, amely képes hasznos terhet és embereket feljutattni a világûrbe - és itt most elsõ sorban az alacsony Föld-körüli pályára, azon belül is az ISS Alfa ûrállomás a fõ célpont. Tehát ha minden jól meg, a CEV 2014-es indulásakor lehet a NASA-nak legalább egy, de talán két olyan civil alvállalkozója, amely rendelkezik az ISS Alfa ellátására és kiszolgálására képes ûrhajója, a személyzet szállítását is beleértve. Gyakorlatilag tehát a CEV elsõ sorban most a Holdra, távolabbi jövõben a Marsra koncentrál, és a COTS lesz az ISS valamint a LEO pályára szánt ûreszköz... Ha mûködni fog a SpaceX vagy a Kistler ûrhajója...
Fantáziarajz arról ahogy a Kistler K-1 tehermodulja az ISS-hez dokkol
A SpaceX személyzetszállításra tervezett moduljának korai vázlata
Nomeg ezt nem csak holdra használják majd! Ez lesz a mindenük!
Néha szárnyrakelnek ilyen-olyan hírek egyes elveszett dokumentumokról... Ilyenkor két dolgot tehet az ember, attól függõen, hogy mennyire intelligens:
1. Elhiszi a bulvársajtó által felfújt történeteket (mert ha teszem azt egy oldal tûnik el a több tízezerbõl, azt is úgy fogják tálalni, mintha az egész veszett volna el), és habár nem ért hozzá, azért csenden/hangosan elkezd összeesküvés-elméleteket szõni.
2. Belegondol, hogy valójában mi történhetett, tisztában van vele, hogy a NASA nem egy mindenek felett álló szervezet. Ebbõl következik, hogy csomó mindent ugyanúgy pénzéhes alvállalkozókkal csináltat meg, mint bárki más a világon; ugyanúgy a "sarki közértben" veszi meg a cuccait, csak jobban figyel a minõségre és a gyártásra. Ha pedig vmelyik alvállakozó úgy dönt, hogy õ már pedig nem fogja tovább tárolni a 40 éves dokumentumokat, akkor egyszerûen kidobja õket.
Egyébként pedig még mindig nem értem, hogy a mai digitális világban mit számít, hogy egy tervrajz eredeti vagy másolat... Ugyanez 30 évvel korábban: hogy papíron van meg, vagy mikrofilmen...
A Saturn tervek lehet, hogy mára hiányossá váltak, mindenesetre nem is nagyon lehetne mit kezdeni velük. Eltelt 40 év, nincs már meg az a gyártástechnológia, nincsenek meg a szakemberek. Tényleg célszerûbb elölrõl kezdeni.
Bár ez sem teljesen igaz, mert a CEV hajtómûve az Apollók továbbfejlesztett J2 motorja lesz.:)
Hát nem. A Saturn rakéta tervei nincsennek meg (úgy tudom), de mivel maga a rakéta megépült ,így ebbe nem lehet belekötni. És megépült, mert mindenki látta felszállni, sõt még ma is létezik ilyen rakéta múzeumben.
Azért hasonlísd már össze mi a különbség a Szojuz és a Buran között...
Szojuz: Max. 3 fõs legénység, 30 kg hasznos teher az utastérben (3 fõs személyzetnél), 50 kg hasznos teher visszahozása a Földre. Buran: Max. 10 fõs legénység, 30 tonna hasznos teher LEO pályára, 20 tonna teher visszahozása a Földre.
Igen, drágább, nemhogy 3x, de sokkal nagyobb mértékben, de a két ûrhajó képességei még véletlenül sincsenek pariban...
És azért kell újrakezdeni, mert a hidegháború vége óta semmilyen koncepció nincs az ûrrepülésben. A technológiák fejlõdtek, de maga az ûrhajózás alig. Fellõttek 1-2 ûrállomást, meg egy rakás mûholdat és ennyi. De ez nem vezet sehova.
Talán ebben a tervben már látszik ez a koncepció. Szerepel benne a holdbázis, meg a mars meghódítása is. Ha nem fullad be ez a program is, akkor olyan technológiákat fejlesztenek ki, amire lehet késõbb is építeni, és nem kell minden új programhoz vadiúj rendszert kifejleszteni.
Épp most írtam le.
"De tényleg:Ha ismert a leszálló és a visszatérõ egység súlya, ahhoz csak ki kell számolni a szükséges tolóerõt. Ezt egy középiskolás fizika szakos diák is megoldja.." Szerintem nekik sem ez a gondjuk:)
Ezek a technológiák egyrészt csak papíron léteznek. Más részük használatban van, de nem ilyen rendszerben. Szóval ki kell dolgozniuk egy rakás új technológiát, és egy másik rakás már létezõvel egybe kell építeni. Ûrhajótervük sincsen még.
Most kb ott tartanak, mint 1960-ban, amikor bejelentették, hogy még abban az évtizedben a holdra mennek. (najó, akkor még az ûrbe sem mentek, de kb ezt az 1 lépést lehet lehúzni).
Kb ez az 5-10 év kéne most is, hogy feljussanak. De mivel most nem sietnek, mivel nincs verseny, fele olyan gyorsan haladnak. Így lett ez 10-20 év.
LOL , majd nézed a TV-n picture in picture megosztásban:)
De tényleg:Ha ismert a leszálló és a visszatérõ egység súlya, ahhoz csak ki kell számolni a szükséges tolóerõt. Ezt egy középiskolás fizika szakos diák is megoldja.. És sztem nem kell az egész cuccot egyszerre felküldeni k. nagy rakétákkal, hanem külön-külön az egységeket. PL azt a modult simán Föld körüli pályán hagyhatnák, amiben a Föld és a Hold között utaznak. Ez így többször felhasználható lenne, csak üzemanyagot kellene tankolni. Sõt a Holdra-leszállóegység is maradhatna az ûrben. egyedül csak a Földre visszatérõ kapszulát kellene cserélni. A szükséges üzemanyagokat is fel lehetne küldeni automata ûrhajóval az emberi balesetveszély megelõzésére. Ezek a technológiák már évtizedek óta rendelkezésére állnak mind az amerikai, mind az orosz ûrkutatásnak. Mi tart ezen még most is 14 évig???
EGyébként vicces lesz a tv-t kapcsolgatni a budapest olimpia és a holdraszállás között:)
100 millás rakétaprogram, azon csak röhögök. Abból igen sok dolgot lehet csinálni. Pl egy komplett kis háború, egy rakás repülõ-anyahajó, holdprogram, aids és rák ellenszere. Abból a 100ból sztem 90 vándorol a politikusok és a haverjaik zsebébe. Amit magyarországon csinálnak a hatalmon lévõ politikusok 16 éve, az kispálya hozzájuk képest.
Az ûrkuttatás azért fejlõdik lassabban, mert rövidtávon nem éri meg. Akinek pénze van, az meg rövid távon gondolkodik. A másik amiért ennyi ideig tart, annak ellenére, hogy már voltak a holdon, az hogy túlképp elõlrõl kell kezdeniük az egészet. Az akkori technika már elavult, tehát nem lehet csak úgy elõvenni azokat a terveket (amiket úgy tudom el is vesztettek:P).
A CEV program indításakor elég jó kis pályázatok is voltak. Bár nem volt teljesen világos, hogy mit akarnak khozni.
Aztán elfogadták a legolcsóbbat. 3,9 mrd $???? hahahaha. Ez vicc.
Az Apollo program asszem 100 körül volt akkori árfolyamon. (Az most monnyukl 300 mrd $).
Az hogy balfaszkodnak Irakban évente elvisz 50-100 mrd-t.
Van a béna (korlátozott képességû, nemzeti) rakétavédelmi kezdeményezésük, az most van van 100 mrd körül, és még sehol se tartanak vele. Miközben tök szükségtelen az egész, mert 100%-osan úgy se fog mûködni, és valójában pár mosoly a politikusoktól, meg néhány raklapnyi kokakóla, esetleg egy mekdonaldsz megnyitása Teheránban megoldaná az egész világfájdalmukat.
Aztán majd ha jön a meteor Bruce Willisék nem tudnának leszálni az aszeroidára mert nem lenne mivel. :)
"A másidik a Szovjetúnió felbomlása óta hangárban van, teljesen összeszerelve a hordozórakétákkal együtt, valószínûleg sosem lövik fel." Tuti hogy sosem ugyanis az a hangár pár éve ráomlott az egészre :)
Majd, ha megnyílik az elsõ kínai gyorsétterem a Holdon, lesz itt kapkodás...
ha nincs kit megelõzni nincs is motiváció....Ezért nem történik semmi az ûrkutatásban.
Kettõt is építtettek. Burán-nak hívják/hívták õket. A Burán I sikeres ember nélküli ûrutat tett meg, hogy teszteljék a technikát. Valahol Moszkvában ki van állítva. A másidik a Szovjetúnió felbomlása óta hangárban van, teljesen összeszerelve a hordozórakétákkal együtt, valószínûleg sosem lövik fel. (Olcsóbb tárolni, mint fellõni vagy szétszerelni.) Nem tudom, hogy a sikló milyenre sikeredett, de tudtommal a hordozó rakéta sokkal jobb, mint az amcsi üzemanyagtartályos/segédrakétás megoldás.
Mi lesz ennek a vege? Felkuldenek egy kis muholdat ami bip-bip jeleket sugaroz? mint az elso orosz muhold volt 1960 korul? :)))
Amit manapsag urkutatasnak neveznek az tenyleg egy nagy szar.Mas technologiak mekkorat fejlodtek 40 ev alatt.Szamitastechnika,elektronika,telekomunikacio.Nevetseges hogy tobb ezer milliard dollar elkoltese utan a sikert az jelenti,ha az urhajo nem robban fol meg kiloves kozben.Kb ott tartanak mintha ma a mobil telefon helyett meg mindig szikratavirot hasznalnak beszelgetesre.
Egész véletlenül az oroszok nem építettek egy saját ûrsiklót? Dehogynem.
Sajnos azt kell mondjam, hogy azért kell még 14 év, mivel nem sietnek. Senki sem siet. Megoldható lenne a jelenlegi eszközökkel, az Ares-I. és V. igazából kiváltható, az ûrhajó és a holdkomp végülis pár év alatt megtervezhetõ és legyártható. Csak akarni kell. De itt nem az a cél, hogy minél gyorsabban eljussanak a Holdra.
Az Ares-I., az Ares-V. lesz majd a hosszú távú ûrutazások eszköze. Az Ares-I. gyakorlatilag a jelenlegi ûrsiklóprogram szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétájára (SRB) épül.
Mekkora sz@rság ez az egész.. Még arra se képesek hogy 200km magasra küldjenek biztonságosan néhány embert...komolyan mintha visszafejlõdnénk.. 40 éve voltunk a Holdon, azóta mi a SZ@RT csinálnak ezek????? ez a nyamvadt kapszula a jövö?? 3.9 milliárd?? egy szaros Hordozó vagy 5x ennyi, arra bezzeg van zseton.. Tök tele van amcsikkal, meg az egész világgal is...
Hát igen... miért is változtassanak azon a technikán, ami egyszer már mûködött anno 1969 környékén. Az ûrsikló egy nagy bukta a NASA részérõl, mert gyakorlatilag drágább üzembentartani, mint építeni egy régimódi ûrhajót. az Orosz technológia is bebizonyította, hogy az egyszerübb jobb. És meg merném kockáztatni, hogy olcsóbb is.
Informatika és tudomány
