Mit szarakszunk itt a Holddal??? Irány a Jupiter! Kicsit messze van, az igaz, de: nem kell leszállni rá, elég egy nagy kanállal meríteni a felhõkbõl és máris több tonna He3-at kortyolhat a raktér! "Mellesleg" van egy-két holdja is, melyet érdemes lenne felkeresni (pl. Europa). Kellemest a hasznossal? Hajrá!
Igen. Ezért kell megfordítani az ülés lassuláskor :D
Miért ne lenne célszerû 3g-nél több? Egy pilóta 9 g-t is kibír. 6g még egész elfogadható lenne olyan embernek is aki csak egyszer-kétszer edzett centrifugában. Ember nélkül meg amennyit az ûrhajó bír... Van B terv, ugyanolyan free return pályán kell elindulni a hold felé mint az apollo-, csak még pontosabban megtervezve, és ha nem jön össze a leszállás akkor szépen visszarepül a földre. Ehhez a korrekcióhoz elegendõek az rcs hajtómûvek, és pár kg üzemanyag.
Allor hajrá Oroszok és ESA.Remélem sikerrel jártok!Elõzzétek le a nagyképû,hülye jenkiket!GO RUSSA&EUROPE!
szerintem 2025-2030 az az idõskála, amikor már reálisan mûködni fog a He3 bányászat. Az pedig még sok idõ...
Egy kicsit talán túl optimista vagy. A He3 fúzió széleskörû használatához elõször az kell, hogy a jelenleg fejlesztett D-T alapú rendszerek bizonyítsák gazdasági kompetenciájukat a többi co2-õt nem kibocsátó energiaforrás között. Ezek után további árcsökkentést kell elérniük, hogy akkor is versenyképes maradjon a fúzió, ha a Holdról kell beszerezni az üzemanyagot. 1 tonna He3-hoz kb. 250 millió tonna holdkõzetet kell feldolgozni, ami sejteti, hogy a He3 nagyon-nagyon drága egy üzemanyag lesz.
3 G lassulásal számolva (nagyobb nem célszerû) 1.5 km/sec sebesség felemésztése majdnem 40 kilométeres pályát igényelne. Többszázezer tonna. Ez nagyon a jövõ zenéje, ráadásul nincs B terv, korrekcióra nincs lehetõség. Ha mégis, akkor ott vagyunk, ahol a part szakad, vinni kell az üzemanyagot is.
birom, mikor jonnek az okos forumozok es lehulyeznek mindenkit. Szerintuk ok jobban tudjak, hogy hogy is megy ez a Holdra szallas, mint Nasanal az emberek. `fu de hulye ilyen raketat hasznal, fu de hulye, ezt meg se lehet csinalni, fu de hulye...`
kis okostojasok...
Már eldõlt a helye. És franciaországban lesz. A világ országainak nagy része benne van a projektben. Ezért vmi kompromisszum kellett. Bár tény hogy USA Japánt favorizálta.
Mivel csak egy pontos pályaszámítás kell, amit egy mai átlagos pc is röhögve elintéz, eltalálni simán el lehet az indítósínt. És a mágnesekkel elég jól lehet lassítani, és a felszín fölött lebegve tartani az ûrhajót míg lelassul. Csak egy rövid deorbitáló égetés kell megfelelõ idõben, a többit elintézi a leszállópálya :)
Kétségtelen, hogy a He-3 igéretes üzemanyag, ui. a fúziós reakció során keletkezõ energia nagy részét nem viszi el az a fránya neutron. De nem ez az egyetlen ilyen reakció, pl. a deutérium-deutérium vagy a Li-6 + H-2 vagy Li-7 + H-1 . Ez utóbbiból még elég sok is van a Föld kérgében.
Asszem hogy a fúziós erõmû megvalósítását jelenleg nem a He-3 izotóp hiánya gátolja. De azért hajrá Holdexpedíció! Sok más, hosszú távon még hasznosabb hozadéka is lesz.
51% ÖSSZ hatásfokkal:-) (H-2 + He-3 => H-1 + He-4 + villamos energia jön a drótból)
Felszállni még csak-csak, no de leszállni! Milyen módon akarsz egy több mint 1 km/sec sebességgel érkezõ jármûvel elsõre eltalálni egy indítósínt? Mert amit írsz, abból az jön le, hogy gyakorlatilag lendületbõl hajtanák végre a leszállást. Vagy körpályára állás után minimális fékezésel.
Ha utannanezunk, akkor kiderul hogy a sojuz rendszer mellet ugyanazon a platformon letezett egy molniya nevu rendszer is, ami kepes melyuri palyara allitani egy urhajot. Amig a sojuz csak 2 fokozatot tartalmaz addig a molnya ez kiegesziti egy harmadikkal is, es ezt akartak a holdraszallashoz is hasznalni. A cikkben emlitett politikus valoszinuleg azert mondott sojuzt, mert ugyanaz a rendszer. Tehat az osszeallitas lehetne: molnyia+orbitalis egyseg nelkuli sojuz+holdkomp
Egyebkent egy holdkomp nelkuli holdraszallashoz egy magneses befogo/indito sin lenne a legjobb. Igy a magnesparnan kepes lenne leszallni egy hold korul keringo hajo. Inditasnal pedig gyorsitosinkent lehet hasznalni. A rendszer mukodesenek egyetlen feltetele hogy meg kell epiteni, es el kell latni energiaval. Innentol a holdra/holdrol torteno fel/leszallasokat gyakorlatilag raketak nelkul meg lehet oldani. A sint erdemes a holdi egyenlito egy szakaszan megepiteni, mivel ekkor a legkonnyebb a foldrol inditott hajoval palyamodositas nelkul eltalalni.
Az USA-ban per pillanat négy (illetve öt) komolyabb fúziós kísérletrõl tudok (NTSX, DIII-D, Alcator-C, NCSX, plusz még idesorolható a NIF). De érdemes elolvasni ezt is...
még a klipert sem tudják kifejleszteni nemhogy Holdra szállni:S
ember.. 2030??2012 vel mivan? hmmm 2012 vs 2030... király... mindegy... de azért a fúziós reaktorhoz írodott valamit nevû emberke állítása érdekes...(lehet hogy nem írok többet??)
"Az elsõ egy Szojuz ûrhajó eljuttatása a felszínre" Ekkora hülyeséget az elnöktõl nem várok, akkor talán a hírügynökség intézte el így az ügyet, az újságíróktól kitelik. Amúgy nagyon hasonlít a politikusok lózungjaira, amikor általánosságokkal dobálóznak, de semmi konkrétum nem derül ki a mikéntrõl. Egy kis üzemanyag tartály bõvítés itt, egy kis digitális technika ott, szóval ez a hír eddig nulla, pár év múlva meglátjuk, mi sül ki belõle.
Viszont több mint érdekes, hogy a fúziós reaktor Európában és Japánban kerülne megvalósításra. (asszem ilyen tervek vannak) USA-t nem hallottam én még e téren. És nagyjából 2030-tól helyeznék üzembe. Addigra a He3 kitermelés terén is alkothatnak akár. Kérdés, hogy milyen mennyiségben kell felhasználni, h x energiát kinyerjenek. Gyanítom viszonylag kis súly is óriási energiát jelent, ami irtózatos pénzt jelenthetne annak, aki onnan lecipeli. Egyébként társadalmi vonzata (hasznossága) is lehetne a dolognak, de ezt itt hosszú lenne kifejteni.
Már tavaly is szóba került az orosz holdraszállás, és hihetlen módon akkor is pont az enyergiára gondoltak ami felviszi az egész cuccot. És valószínüleg nem olyan hülyék, hogy holdkomp nélkül próbálnak meg leszállni a holdra. Tulajdonképpen a holdkompot mégcsak említeni sem kell, mert annyira egyértelmû, hogy lesz holdkomp. Tudom hogy önmagában a szojuz nem képes holdraszállásra, virtuálisan kipróbáltam már párszor, kb tudom mit tud, a sima szojuz :).
emberek.... ha jobban megfigyeltétek a világvége szót akkor az egy ilyen" úgynevezett idézõ jelben volt.. tehát azért írtam így mert talán így köznapi értelemben könnyebben lehet rá reagálni...de mindenkinek ajánlok egy nagyon jó kis linket http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/tv9712/maja.html olvasssssgassssatokkkkkk... okosodjatok... és mondom DIREKT raktam idézõjelbe....
Ez a Hold megkerülés azért is érdekes, mert a Zond szondák közül több is orosz nyelvû rádióforgalmazást sugárzott. A hívatalos álláspont szerint csak magnóról és csak a kommunikációs rendszert tesztelték.
Úgy tudom az Energia booster fokozatait (Zenit) továbbra is használják, különálló rakétaként (hasonlóan a majdani Orion-t indító az SST boosterén alapuló rakétához). Szal nem olyan reménytelen az Energia felélesztése, akár rövid idõn belöl is. Az új Zenit 16 indításából 2 volt sikertelen, ami nem rossz arány.
Igen, a Szojuzt használták volna, de ahogy Te is mondtad, holdkomppal. Azért is próbálkoztak a Zonddal, csak éppen nem készült el az N1, anélkül meg esetleg a Holdat lehetett volna megkerülni a Szojuzzal. Gondoltak erre is, de végül nem vállalták. A cikk elég pongyolán fogalmaz (vagy már az orosz hír is ilyen volt), mert a Szojuzzal lehetetlen Holdra szállni, a teljes rendszert viszont nem említi, mármint hogy holdkomp is lenne. Hordozórakétakéntt is csak az Enyergia jöhetne szóba, de az nem egy bejáratott szerkezet. Vagy õk is több fellövéssel szerelik össze a rendszert, mint az új amerikai elképzelés. A Saturn V 120-140 tonnát tudott alacsony Föld körüli pályára vinni, ez az Apollo ûrhajót, a holdkompot, illetve a kigyorsításra használt harmadik fokozatot jelentette. Az Apollo-holdkomp páros 40-45 tonnát nyomott, nagyjából ennyire lehet most is számítani, ezt viszont egyben csak az Enyergia képes elintézni. Szerintem bármelyik változatot nézzük, nagyon szoeros határidõt adtak meg, kétlem, hogy sikerülne tartani.
Hát a te meg én szemszögedbõl nézve nyilván mind1, de a maják szerint mindig jött egy új faj az elpusztult helyett. Szóval a világvége kifejezés ezért erõs. Nem kõ rögtön pánikot kelteni pár milliárd humanoid miatt:-D
"és mennyibe kerül a végterméket visszajuttatni a földre." Hát egy lineáris gyorsító kiépítése kerülhet sokba a holdon, onnantól viszont fillérekért lehetne visszajuttatni a holdra bármit. A gyorsító felgyorsít a föld felé akár egy tökhülye hajtómû, elektronika nélküli simán csak hõpajzsos konténert, és az szépen eléri a földet, belép a légkörbe, és valamelyik óceánban vagy akárhol landol (najó azért nem akárhol) :).
Amúgy a cikkben le van írva, hogy nem CSAK fúziós üzemanyagként használható a He-3.
Érdekes... Pedig a 60-as években is a szojuzt használták volna a holdutazáshoz, csakhát az amik beelõztek. Nemhiszem hogy vicceltek volna a szojuzzal, és megépítették volna az N1-et, meg az orosz holdkompot egy holdutazásra használhatatlan jármûhöz...
Ez azért nem teljesen így van. A maja naptárban 2012-ben lesz egy olyan fordulópont, amikor az aktuális civilizáció elpusztulhat. Vagyis nem világvége, csak az emberiség halhat ki. És nem biztosan 2012-ben, hanem lehet hogy ezen a 2012-es fordulónapon, de az is lehet hogy csak a következõn, vagy az az utánin (ami pár 1000 év asszem).
azt ne feledje senki hogy a maják által készített naptárban 2012-re idézik a "világvégét".. pont ideális egy holdbázis kialakítása neeeeem?????? barmok
"Ezt azért nembiztos, hogy kéne, mármint tönkre tenni a Holdat is."
Miért, mit tudsz ott tönkretenni? Rossz lesz a levegõ? Vagy büdös lesz a víz? Vagy kihalnak az állatok?
Szvsz mit ki lehetne telepíteni azok a nagyon sok energiát igénylõ, de kis mennyiségû, értékes végterméket elõállítõ folyamatok. Annyi atomerõmûvet lehet oda telepíteni amennyit csak akarnak, és a nukleáris/mérgezõ hulladék elhelyezésével sem lesz gond... Bár az Alfa holdbázis is valahogy így indult. :DDD
A további iparnál meg csak az a kérdés, hogy milyen nyersanyagokat találnak, és mennyibe kerül a végterméket visszajuttatni a földre.
"...idõvel a Föld környezetszennyezõ iparágait ki lehetne telepíteni a Holdra..."
Ezt azért nembiztos, hogy kéne, mármint tönkre tenni a Holdat is.
Igazából nem is értem mit akartak ezzel a mondattal, hacsak nem nagyot mondani. Vajmi kevés iparágat lehetne áttelepíteni, ha egyáltalán lehetne, vagy bármelyiknek értelme volna.
Én nem hiszem, hogy egy kissebb holdbázis üzemeltetése nagyobb nehézséget okozna, mint egy ûrállomásé.
Hajrá, oroszok és az ESA hódítsák meg a holdat, és vegyék el a sok holdtelket vásárló amcsi idióta területeit!
Igen, le is szálltak, csak a két Lunohod a mai napig ott van. Azonkívül azokat nem Szojuzzal vitték oda, hanem Luna típusú szondákkal. Az embereket viszont vissza is kellene hozni. Szilárd hajtóanyagú rakéta ide teljesen alkalmatlan. Ugyanis ha egyszer beindult, nem lehet leállítani. Képzeld el, mi történik, ha csak annyira elméretezik az üzemidejét, hogy 100 méter magasságban leáll. 100 méter szabadesés még a Holdon is sok, még ha felfújható párnákat is alkalmaznak. Vagy ha tovább ég, mit csinálnak vele? Továbbá a tolóerõ sem szabályozható. Ezek az eszközök nagyon jók gyorsítórakétáknak, nyomja, ami a csövön kifér, amíg ki nem ég, de a leszállás precízebb eszközt igényel.
Ahhoz elõször nem csak le kell szállni a Holdon, de ott ki kell építeni egy ipari szintû He3 kitermeléshez szükséges infrastruktúrát, úgy, hogy a kibányászott He3-at vissza is tudják juttatni a Földre. Jelenleg ott tartunk, hogy sima Holdraszállás, valamikor a jövõben. A NASA 2020 körülre teszi a Holdbázisának kiépítését, és a CEV Holdprogramjuk is erre összpontosít. Ez az, amiben tapasztalata még senkinek sincs, még a NASA-nak sem. Anno leszálltak a Holdon, ott pár napig tudományos kutatásokat végeztek, de ennyi. Nincs senkinek gyakorlati tapasztalata azzal kapcsolatban, hogy milyen nehézségek is lehetnek egy Holdbázis mûködtetése kapcsán. Szóval szerintem 2025-2030 az az idõskála, amikor már reálisan mûködni fog a He3 bányászat. Az pedig még sok idõ...
Mivel még azzal sem vagy tisztában, hogy mikor történt az elsõ holdraszállás, ez a tény elég jól minõsít téged és a tudásod, tehát felesleges reagálni a többi agymenésedre.
"Módosított Szojuz ûrhajó, hehehe... A hatvanas évek végén eljutottak Hold körüli pályára apró élõlényekkel a Zond sorozat keretein belül. Ez egy orbitális fülkéjétõl megfosztot Szojuz volt, csupán visszatérõ egységbõl és a mûszaki egységbõl állt. Leszállásról pedig szó sem volt."
A szovjetek le is szalltak, a nyolckereku jarmuveik pont ugy neztek ki mint a nasa marsjaroi, csak joval nagyobbak voltak. A sojuz nagyon jo visszatero egyseg. Egy kulso hajtomuegyseggel (a szerviz modul mogott) tokeletesen elmegy a holdig. A leszallashoz a hagyomanyos holdkomp helyett lehet hasznalni szilard hajtoanyagu raketakkal es felfujhato parnakkal fekzett egyseget is, csak ekkor pontosabb palyaszamitas kell, mivel nem lehet korrigalni.
"Akkor '69-ben , hogy a rákba szálltak volna le, meg jöttek volna vissza?"
Verseny volt. Azt mondtak hogy az elso esetben (apollo 11) 30% volt az eselye a sikernek, de ennek ellenere megprobaltak. Ma ezt mar politikailag mar nem lehet keresztulvinni.
Az elsõ holdraszállás. SA-507. Apollo–12 · 1969. november 14. Gondoljátok, ha ez akkor kivitelezhetõ volt, akkor mit tököltek azóta? Azóta senki sem "akart" felmenni mi...? Szerintem ez a Holdraszállás egy nagy kamu, senki sem volt még a Holdon, az amcsik sem és ezt mindkét fél nagyon jól tudja. A mai idõkben összehasonlíthatatlanul fejlettebb a technológia és még mindig az a para, hogy felszáll, nem száll, felrobban, megsérül a hõpajzs, nem jönnek vissza, stb, stb. Akkor '69-ben , hogy a rákba szálltak volna le, meg jöttek volna vissza???
"Rekordszintû költekezést tervez az orosz államháztartás 2006-ra. Az állami duma a 2005-ös elõirányzathoz képest közel harmadával, 29 százalékkal szándékozik növelni a kiadásokat 2006-ban, és még így is 3,2 százalékos szufficittel számol. Ezt a rendkívül magas kõolajárak miatt megnõtt exportbevételek teszik lehetõvé"
Egyelõre ne várj sokat a Hold ipari hasznosításától, fõleg ne egy akkora gazdaság viszonylatában, mint az orosz. Viszont tény, hogy az ûrkutatás húzóágazat tudna lenni, hiszen az oda kidolgozott technológiák nagyon sok esetben átültethetõk a hétköznapokba.
Mellesleg az Oroszoknak tényleg létkérdés a Hold minél hamarabbi hasznosítása... Ha õk érnek oda elõször, azzal monopol helyzetbe kerülnek, ami a mostani gazdaságukat is fellendítené...
Mese habbal. Bár az ország pénzügyi helyzete lehetõvé tenné az expedíciót, azért ez csak egy uborkaszezonba való hír. Módosított Szojuz ûrhajó, hehehe... A hatvanas évek végén eljutottak Hold körüli pályára apró élõlényekkel a Zond sorozat keretein belül. Ez egy orbitális fülkéjétõl megfosztot Szojuz volt, csupán visszatérõ egységbõl és a mûszaki egységbõl állt. Leszállásról pedig szó sem volt. A Szojuz visszatérõ egysége légköri fékezésre, ejtõernyõs leszállásra való, ami a Holdon nem nyerõ. A holdkompok tömege kb. 19-20 tonna volt, a Holdról felszálló rész kb. 4 tonna és ebbõl a mai miniatürizálással sem lehet sokat faragni, mert ennek a tömegnek a túlnyomó része üzemanyag. A Szojuz ösztömege 7 tonna. Ezek után nagyon merész dolog a Szojuz frissített változatáról beszélni.
A He3 egy olyan izotóp, amely nagyszerû üzemanyaga lehet egy fúziós reaktornak. Ugyanakkor a Földön ez az anyag csak nyomokban lelhetõ fel, mesterségesen elõállítani pedig méregdrágán lehet csak. A Hold felszínén elviekben viszonylag könnyen kinyerhetõ formában jelen van.
A probléma persze az, hogy például mikor lesz mûködõképes, valóban használható fúziós reaktor, mert jelenleg még ez is csak álom kategória. Tehát ha még lesz is He3, azt per pillanat nem tudnánk felhasználni...
Kétségkívül fontos nyersanyaglelõhely lehet a Hold. Csak egy kérdésem van: hogyan akarnak több(száz) tonna cuccot visszahozni onnan? Egyébként meg hajrá! Irány a Hold!
(Holdraszállás volt, van és lesz)
Ezek jó hírek, a versenyszellem mindig pozitiv. A kérdés, már csak az, hogy ahélium-3 on kivül mi az ami ennyire fontos "hirtelen" mindenkinek: )
Ez a 2011-12 olyan, mint hogy 1980-ra elkészül a fúziós erõmû. Aztán csak csúszik, csúszik és csúszik... Már ha lesz belõle valami.
A SZU Hold-projektje sokkal nagyobb támogatást kapott, mégse sikerült, a legyártott N-1 rakétahajtómûveket is amerikaiak vették meg (mondjuk akkor jobbat gyártottak, mint most õk). Amíg az orosz ûripar turizmusból próbál fennmaradni addig nyilvánvaló, hogy Oroszországnak nincs ereje egy holdraszállás kiadásait vállalni.
Aztán meg hogy mivel mennek fel. Az enyergiját úgy tudom a Buran-hoz használták legutóbb, már 17 éve volt. Valamint jó lenne valamivel le is szállni, kéne egy holdkomp is. Meg azt a He-3-mat is össze kéne szedni valamivel.
Az oroszoknak régi álmuk a holdraszállás, de attól hogy sûrûn mondogatják nehezen következik be. Szép lehet a He-3 gyûjtögetésrõl álmodozni, de az a Holdon van és tutira veszteséges még elhozni, a türkmének meg a Földön emelik a gázárat, és jobb üzlet lehet a gáz mint a He3. Kíváncsi vagyok melyik érdekli jobban Putyint.
Ez is érdekes lépés, ha jól tudom az esa nem támogatta az amik tervét, az oroszokét pedig igen? Vissza a gyökerekhez ? :)
"Oroszország 2011-12 környékére tervezi elsõ emberi ûrrepülését a Holdra" - ezt komolyan lehet venni?
"Az Energija terveit nem csupán az Orosz Szövetségi Ûrügynökség, de az ESA is támogatja, ami jelentõs lökést adhat a hangzatos bejelentés megvalósításának, fõként a modernizált Szojuz 2010-es indításának." - az nem lenne semmi, ha ezt megcsinálnák, USA-nak is fel kéne kötnie a felkötnivalót, ha Európa és Oroszország a Holdon sétafikálna 2010-12-ben... mer az egy dolog, hogy ott voltak, de azóta lassan 2 generáció felnõtt, plusz ez az ottlét is sokak számára megkérdõjelezõdött.
Látjátok, ez a szánalom, hogy az oroszok meg tudják csinálni ilyen hamar, az amik meg nem is álmodnak róla. Pedig mennyivel szegényebb Oroszország! Bár azért szerintem várjuk ki a végét, de legalább a terv megvan.
Hát nem :\ én nem láttam élõben, mer akkor még nem is éltem :D szóval nekem új.
Nem kõolaj :) de hasonló :D ottvan a cikkben: Hélium-3 Amúgy milyen rakétát akarnak használni a holdutazásra? Mert eddig azt verebelték a csiripek :) hogy az eredetileg a Buran-hoz készített Enyergija rakétákat fogják használni.
Ez durva. Már 2011-2012-ben emberes repülés a holdra? Ha ez igaz, akkor nagyon zsír! Még az amcsik is csak 2018-ban akarnak visszamenni. Bár az oroszoknak most megvan minden hozzá, míg az amcsiknak még meg kell építeniük, az apollo 2.0-át :)
Nem árt egy kicsit újra feldobni az ûrkutatást egy kis versenyszellemmel. Talán nem a földi fegyverkezésre irányulna végre az összes pénz és figyelem. Mindenkinek csak elõnye származna abból, ha minél több ország vethetné meg a lábát a holdon. Akkor talán ott háborúznának a területekért. Hmmmm. Talán teljesen újfajta fegyvereket kellene kitalálniuk, s ez lekötné õket néhány évtizedre. Még hasznunkra is válhatnak az új találmányok:)
Hol maradnak a Kínaiak?
"az oroszok hamarosan megkezdenek egy Mars-utazás szimulációs programot, melyben a csapatra nehezedõ lélektani hatásokat tanulmányoznák"
Szolzsenyicin: Iván Gyenyiszovics egy napja. Valszeg minden benne van :)
Na jo ez, beindul a verseny, és talán kicsit jobban összekapják magukat az amcsik is. :)
hátha anetkát akarják felküldeni, és "véletlenül" a nap felé veszi az irányt az ûrhajó:P
akkor siessenek és hozzák a héliumot!:D:D amúgy még mindig amcsinak szurkolok:D
Informatika és tudomány
