Könnyek záporát rejted szemedben kicsi lány, ajnándék az neked ne vesd meg!
Késõ nem lehet a varázslat, varázséjnek alkonya vezetett utamon könnyeidhez Jennyfer, s arcodat ismerem belõlük lelkedtõl lelkedig merengve tévedek egyre jobban beljebb szívedbe -ha engeded
Hát, most írtál, költõhöz méltón, Malkavian, neved marad szívem alatt ha zúg a város tompa hangokat, neved marad szívem felett, ha a Hold rámnevet, neved marad, csak nekem, Malkavian, bûvöletem vedd, de csókot még ne lopj, ne hidd, könnyelmû vagyok!
Ezekért a sorokért a köszönet kevés, de csupán kezdeti keret, vajon az életre is kész?
Zúgó csillagjegyek alatt, ódón rém-utcákon oly sokáig vártalak, s annyira izzón, hogy féltem, semmi sem marad nekem belõled - s most éles fényben állok elõtted, kezemben tétova sorok, hisz én vagyok, hisz én vagyok..
A rímek néha fáradtak, hogy felkeljek és adjak, vonj ki unalmamból meglepetéseddel, írj olyat nekem, amit még sosem, oly szavakkal, hogy ne ismerjem fel, már láttam, vagy sem.
Nekem a második tetszik, az elsõ unalmasan áll, mintha sose akarnák azt a füzetet felvenni. A másidik jó, csak a pasi nem teli talált, olyan Ady Endrés :D De szintén gratula
(Azé a rímeket is faragjátok) û A másodikra faragok szavazatot
ezer hála haver mind2 bannner király lehet szavazni melyiket kellene berakni persze majd cserélgetni fogom csakúgy mint a logóm
én az egyszerûségben látom a szépet nem a csicsában mi hülyíti a népet...
tessék választani és az ászt berakatni :D
Bárcsak mostan több idõm is volna, irogatnék ide régebbóta De a vizsgák idõt kérnek tõlem túl sokat - és amíg rímet szõttem, el is telt vagy öt perc uramisten, így többet vesztettem mint én azt hittem. Most ezért nem sikerül majd a vizsga, omg hát ennek mostmár nyista :C
jól nyomjátok vazze:O
(Értelek :) A kihajtás alatt azt értem, h az illúzió - inkább álom - idõvel valóssá válhat, részben legalábbis. De igazad van, maradjunk annál az értelmezésnél.)
Álmot hoz lassan szememre a fáradság, végre, talán most alszom majd s elkerül az ámatlanság.
Jó éjt mindenkinek, akit érint, aki meg most ébred, áááá, én átalszom az egészet
(Ej no, nem jó, ne fordítsunk értelmeket, az a fátyol azért van, hogy alatta élhessen az illúziú.Illúzió bárhol kihajthat, de nincs mindenhol fátyol, hogy a hajnaltól megvédje azt)
Kék bársony a Hajnal, félem én szavát. Elszakít morallyal, elûzi álmom zugát.
Kicsi zúg az, de oly szendereg, nem érti még mi gonosz mi téveteg, mi beteg.
Rossz angyalok nékem a hajnalok, mert csak álmodni szeretek, de kötött az ébredés, a határ is körülfon, csipkés éjjelek, búcsút mért kell mért kell mondnaom...
Nem vagyok már az ki voltam, több lettem: mert nem félem már ezeket, s ha magamat elveszíteném is egy hosszú úton, nem volt hiába.
Szabadságod szemeid dallama, s én örök rabja vagyok - csak kezed kérem újra, s karmolj, ha kedved majd úgy hozza, s nesztelen táncolunk majd át az éjeken.
A Holdfény csalóka, akár a macska, kinek szeme éjbe húz, teste lázba von és megremegsz, ha elfeleded, hogy a macska micsoda, tûz és ártalom, bûn és fájdalom, szerelem és kéj, nesztelen ha fél, s mégis kell mindez, mert mind remény, hogy szelíd lehet, ha csókot lehel, de a macska szabad míg csak él!
elõzõ versem fontos pontnál botlott el, elnézést érte, de erre újraírni kell
A Holdfény csalóka, akár a macska, kinek szeme éjbe húz, teste lázba von és megremegsz, ha elfeleded, hogy a macska micsoda, tûz és ártalom, bûn és fájdalom, szerelem és kéj, nesztelen ha fél, s mégis kell mindez, mert mind remény, hogy szelíd lehet, ha csókot lehet, de a macska szabad míg csak él!
Minden, amit csak adhatok, örökké a tied marad, akár az a dal, mely egy helyrõl szól, a szívben, mely örökké megmarad.. lázam is tiéd, melyet a Hold fénye hordoz, míg az éj fátyla ölel át minket.
a játék meg is szakad, rövidke idõ alatt, de kár, szinte szívem fáj érte már
S a Holdsugár nem szalad, megragad lelkünkben egy éj alatt, örökre táplálva azt, mit adok és mit adtál egykor, s mit adni fog az éji csend, s a mámor kedve érint, fokozd ígéreted, valóság legyen szava, a játék viszont csendet int, elhalkul a szó, Jenny Micuno nem válaszol.
Most kivel menjek? Ki erõsebb? Kinek tánca kelendõbb, kinek láza szeretõbb, s ki vagy te árnyék? Nincs rólad adat, csak véletlen sorozat, a másik is pont olyan. Talán ti egyek vagytok? Lehet, Malkavian kéri, hûségem tekintetét? S ez okból vagy itt, te titokzatos rém?
Számunkra már nem létezik õ, hisz veszendõ, tûnik az esttel, mi reánk vár varázs-tájakon, s táncolhatunk tovább, akár két láng - oly sokáig kerestelek, kezed nem engedem, kérlek, jöjj velem :)