Ez végülis az elektronmikroszkóphoz hasonlít egy kicsit, csak itt a (hosszában is pártíz nm) tû a plazmon, vagy hogy mondjam. Nos, tudok gratulálni annak, aki ebbõl optikai meghajtót csinál. Kicsit komplikáltabb, mint lecserélni a fejet egy ilyenre.
A cikkben szereplõ linkek alapján szerintem nem fake.
A pdf-ben már megemlítik, hogy plasmon(ikus?) lézerekrõl van szó. A plasmonok egyik legfontosabb tulajdonsága pedig tudtommal az, hogy a diffrakciós limitnél jóval kissebb méretekben is használhatóak.
Nem az 1 TB adat tárolása a nagy szám, hanem az, hogy mindezt hagyományos optikai tárolásos módszerrel tudják megtenni, anélkül, hogy az ultraibolya tartományba kellene csökkenteni a lézer hullámhosszát.
Ha ez tényleg így müxik, és nagyüzemileg is megvalósítható az elõállítása, akkor rengeteg területen felhasználható lesz.
Nem azért de már 2002-ben írtak itt az SG-n egy olyan CD-méretû lemezrõl ( Holodisk) ami bár még fejlesztés alatt volt de már akkor 1 Terabájt-os kapacitással bírt. Akkor ez most miért olyan nagy szám? http://www.sg.hu/cikkek/24785
Informatika és tudomány
