Hogy a tudásom mi felett áll.. ezt inkább hagynám.. bármelyikünk tudása végtelen.. csak az adott kérdésben néha korlátos..
A szabad energiáról viszont jó beszélgetni, mert magáról az energiáról is fura elképzeléseink vannak.. Így nem csoda, ha a világunkban lévõ, de eddig nem birtokolt energia források megnyitására törekszünk.
no nem egészen, mert az áram akkor is átfolyik ha terhelésen folyatjuk át! Viszont ekkor háromszor annyi munkát végeztethetünk egy közönséges akkuval, mint akkor, ha simán kisütjük.
Sajnos a nagyfesz generátor és a többi "díszítés", csupán a nem hozzáértõk félrevezetését szolgálja. Egy induktivitáson alapuló rezgõkör nem állít elõ energiát.. Ha tudod, hogy az induktivitás olyan mint egy rugóra felfüggesztett súly, ha megfeszíted, szépen lassan, akkor ha elengeded nagyot lendít.. De ha magára hagyod, akkor önmagától leáll.. Pedig ha termelne plussz energiát, akkor sohasem állna le.. Így a "melléfolyatott" töltés mennyiség pótlására sem képes.
És ezzel a számítással mi a problema??? Nem stimmelnek a képletek? Alá van becsülve az akku töltõárama? Meg a töltési feszültség miért 10 Volt? Az igaz, h jelen esetben cellánként 1,2 V, de mivel sorba vannak kötve ( 60 Volt) akkor a töltõ feszültségnek is 60V-nak kellene lennie nem?
Tegyük fel, hogy mind a két akkumulátor csoport 1-2 és 3-4 50 db Edison cellából áll. Mindegyik cella 1,2 V-ot produkál, így sorba kötve 1,2 * 50= 60 V-os egy akku. Minden cella kapacitása 40 Ah, tehát az akkumulátorok kapacitása is 40 Ah. Abban az esetben, ha akkumulátor 1-2 40 A-rel teljesen kisül egy óra alatt, akkor az eközben felszabadult energia: 60 V * 40 A = 2400 W. Ugyanakkor ha fel akarjuk tölteni a másik akkumulátort 3-4, akkor ez alatt az idõ alatt legalább 40 A töltõáramról kell gondoskodjunk. Tegyük fel hogy ennek az áramnak az elõállításához a kisülõ akku áramának egy részét használjuk. Ez legyen:
40 A * 10 V = 400 W
Tehát az egyenáramú motor áramfelvétele 40 A kell legyen, és az áramkörön 10 V feszültség kell essen. Az egyenáramú motor hatásfoka 95%, ilyenkor a fenti 400 W-os motor teljesítménye:
400 * 95 -------- = 380 W 100
A generátor 42 hatásfokát 95 %-nak véve a belõle kivehetõ teljesítmény hasonló módon számítva:
380 * 95 -------- = 361 W 100
Ez az energia a transzformátor primerjére vezetve a szekunderén újra veszteséggel jelenik meg . A trafó hatásfokát 89 % -nak véve:
361 * 89 -------- = 321 W 100
Ennyi az az energia, amely a rezgõkörbe vezetve elõ kell hogy állítsa a minimum 40 A és töltõáramot.
Legyen a generátor 42 frekvenciája 500 Hz, vagyis másodpercenként 1000 feszültségcsúcsot keltünk, így a kondenzátor másodpercenként ezerszer fog kisülni azalatt az idõ alatt, amíg feszültség maximum keletkezik. Így a szükséges energia, amit a kondenzátornak produkálnia kell a következõképpen határozható meg:
Legyen az oszcillátor váltóáramú ellenállása 15 W. Ha 40 A áramot akarunk fejleszteni, akkor a szükséges feszültség:
40 A * 15 W = 600 V
Azonban ha 600 V-ot akarunk a kondenzátorból kivenni, akkor azt 1200 V-ra kell töltenünk, ugyanis az átlagos potenciál a kisütés alatt U/2, tehát:
U/2 = 600 V, így U = 1200 V
Ha a felhasználható energiája a transzformátor szekunderének 321 W és a kondenzátor töltõfeszültsége 1200 V, akkor az áramerõsség a szekunder oldalon így számítható:
P 321 W I = - = -------- = 0,267 A (2) V 1200 V
A rezgõkör frekvenciáját elõzõleg 1000-nek megállapítva a szekunder tekercs árama egy ezredmásodperc alatt 0,000267 C (vagy 267 mC) töltést fog a kondenzátorra tölteni. Tehát a kondenzátornak ezt a töltést kell elraktároznia. A szükséges kapacitást a következõképpen számítjuk ki:
Q = C * U (3)
C a kondi kapacitása mF-ban, Q mértékegysége mC és U a maximális feszültség V-ban.
Q 267 mC C = - = ------- = 0,222 mF (4) U 1200 V
Rezgõkör esetén az alábbi egyenlet eredménye nagyobb kell legyen, mint a rezgõkör egyenáramú ellenállása:
1000 * L ---------- (5) C
ahol L az induktivitás mH-ben, C pedig a kondenzátor kapacitása mF-ban.
A rezgõkör ellenállasát 15 W-nak véve a fenti egyenlet eredménye:
1000 * L ---------- = 20 W (6) C
Ebbõl kifejezve:
400 * C 0,222 L = ------- = ------ = 0,0222 mH (7) 4000 10
Most már kiszámítható a másodpercenkénti rezgések száma a fenti adatokkal ebbõl a képletbõl:
5033000 f = ---------- (8) (L * C)
Behelyettesítve az ismert értékeit a kapacitásnak és váltakozó áramú ellenállásnak:
5033000 f = ---------------- = 71900 rezgés per másodperc. (22200 * 0,222)
Vagyis 72 rezgés szikránként, mivel megállapítottuk, hogy másodpercenként 1000 szikrát keltünk.
A keletkezett áramerõsség a következõ egyenlettel számolható:
U I = --------------------------------------------- (9) [R2 + (6,26 * f * L) - {1/(6,26 * f * C)}]
ahol:
* U - az áramkör feszültsége * R - a rezgõkör egyenáramú ellenállása * L - a rezgõkör induktivitása Henry-ben * C - a kapacitás Faradban * f - a rezgésszám másodpercenként
Ezeket behelyettesítve I = 40 A.
Azt hiszem ezzel az egyenletözönnel a topic kezdi elveszíteni a varázsát. Mint mondtam Albertusnak, már nincs semmi fantázia a dologban, csak a száraz tények.
Szabadalmaztatom a VILÁGot. Hiszen a legnagyobb, szinte kimeríthetetlen energialelõhely. :D
Ugyan nem mondom, h mutass rá az elmélet gyengéire, mert nem vagy rá képes. Nézd csak meg a címet! Vagy esetleg tudsz valami jobbat??? Ha meg nem akkor... senki sem kérdezett..
meg kéne építeni ezeket. :D Persze csak miután albertus jóváhagyta a képleteket, és utánaszámolt. Human meg otthon megépíti, hiszen ezek úgyis garázsban összetákolható dolgok.
"Szabad energia" mint úgy nincs!! A domb tetejérõl legurulok / surli nuku /, jé nem használtam fel energiát, és itt vagyok. De könyörgöm ki vitt fel a domb tetejére. A semmibbõl vett energiáról nem beszélhetünk, legfeljebb a kihasználás fokáról.
A 'semmi' itt kb az 'olyan hely, amit nem ismerünk' szinonímája lehet.
Bár ez már nem igazán állja meg a helyét, mert a fizika már ma is ismeri ezen területeket, amikbõl gyakorlatilag végtelen mennyiségû energiát lehetne felszabadítani.
Mondjátok már meg végre, mit értetek "szabad energia" alatt?!
"szabad energia" = ami nem hiányzik sehonnan
Ilyen létezik?!
Tudósok szerint végtelen, s mégsem az. Önmagába forduló. Azt hiszem a legnagyobb koponyák sem tudják igazából értelmezni, hát még mi. Te el tudsz képzelni több dimenziót? Pedig matematikailag bizonyított.
Nincs vége és végtelen az nem ugyanaz. Gondolj a föld felszínére, annak sincs vége, mégsem végtelen. Ezt az önmagába fordulást (én is így szeretem elképzelni) ugyanígy kell elképzelni, mint a föld felszínét, csak eggyel nagyobb dimenzióban. Tehát elindulsz valamerre a földrõl, egyenesen mész, és egyszercsak visszajutsz a földre a másik irányból. De a tér, az anyag és az energia ettõl még véges marad.
És ezen kívülrõl is lehet h lehet energiát szerezni, mert lehet, hogy ezen a rendszeren kívül, más dimenzióban is van még valami. De akkor meg a világ is addig tart. Így akkorsem a semmibõl van az energia. Sõt ez nem is csak egy 'lehet', a tudósok valószínûsítik mindennek a létét.
"Bár ez már nem igazán állja meg a helyét, mert a fizika már ma is ismeri ezen területeket, amikbõl gyakorlatilag végtelen mennyiségû energiát lehetne felszabadítani." :D
A végtelen azt jelenti, hogy vég nélküli, tehát nincs vége. Hogy a Föld felszínének vége van vagy nincs vége... te sem érted, mit akartál ezzel mondani. Bárhol meghatározhatod, hol kezdõdik, illetve van vége, ha egy szelete (kör) kerületre gondolsz.
juzosch: véges dologból te soha nem fogsz végtelen energiát kinyerni. :)
A f*szért flémeltek itt össze-vissza. Nem az a kérdés, h van-e, hanem milyen gépekkel lehet olyan energiát kinyerni, amelybe elõtte nem fektettél hagyományosnak mondott olaj-szén-hõ energiát. Ilyen pl a vízierõmû, meg a feltöltött akkumulátor ( mely képes egy ideig sokkal több töltést leadni, mint amennyit felvett) és itt van még a rezonancia elvén mûködõ vízbontó is, mely igen kis energia befektetésével szétbontja a vizet H2-re meg O2-re
A f*szér okoskodsz. Ott vannak a képleteid, menj azt csináld meg sufnituning!
Még így is inkább hasonlít a "Caesar egy prímszám" mondatra. Ismerkedni kéne Rudolf Carnap filozófiájával.
Ismerem ezt a "gömb felszínének van vége, de határa nincs" sokszor említett gondolatot, de így sem tartom helytállónak. Ugyanis amilyen módon más dolog határát meg tudjuk állapítani, úgy a gömbét is. A probléma onnan adódik, hogy elõször meg kéne határozni, hogy mit nevezünk gömb felszínének határának, hogy utána tudjuk azt mondani rá, hogy nincs neki. Ezután lenne értelme a fentebb említett mondatnak, de így csak szavak egymásmellettije, ami értelmesnek néz ki, ám de nem az...
juzosch: ember legyen a talpán, aki ki tud rajtad igazodni. Elõször azt mondod: "Bár ez már nem igazán állja meg a helyét, mert a fizika már ma is ismeri ezen területeket, amikbõl gyakorlatilag végtelen mennyiségû energiát lehetne felszabadítani." aztán: "A tudomány mai állása szerint a világ nem végtelen. Így az energia sem."
Aztán hozzászólásomra, hogy juzosch: "véges dologból te soha nem fogsz végtelen energiát kinyerni. :)" - azt mondod, Te is így gondoltad. :D
Vagy most a végtelen szót nem abban az értelmében hazsnáljuk, hogy végtelen? :D
MÁr leírtam, hogy a GYAKORLATILAG végtelen nálam az, ami számunkra annak tûnik. Azaz véges, de ez a vége annyira messze van, hogy gyakorlatban (egyenlõre) kihasználhatatlan.
A gömb felszínének nincs határa, mert ha kijelösz egy vonalat, hogy az a határ, azon túl is van felszín, tehát mégse határ. Viszont a felszín egy véges számmal jellemezhetõ, azaz pl km2-ben mérhetõ, és ez ez egy véges szám lesz.
/Nem tartozik ide, de hasonó ellentmondásosnak tûnõ dolog, hogy egy véges szám sem végtelen, mégis bármilyen nagy lehet/
Nem értem, miért lenne határtalan, ha van túl rajta felszín. Azért ismerjük, mert behatárolható. Még az önmagába visszatérõ kör kerületet is nyugodtan határolhatjuk, csak meg kell hozzá adni, honnan kezdõdik. De bármilyen testnél így járunk el, ha belegondolsz akkor a kocka is határtalan ilyen szempontból, amilyenben Te beszélsz most a gömbrõl.
Gondolom, hogy az a baj, hogy mindenki leraragad annál a tudásnál, ami ma jellemzõ a világra. Most nem akarom belehozni a vallást, de az egyházi könyvek is a végletekig leegyszerûsítik azokat a dolgokat, melyekkel nincs, és soha nem lesz tisztában, sem õk sem a tudósok. Mindig, és mindig lesznek olyan új területek melyeket nem értünk. Véleményem, hogy a világ sokkal bonyolultabb, hogy azt bárki is valaha meg tudná fejteni. A kör csak egyre tágul.
De az a határ teljesen szubjektív, ott húzod meg, ahol akarod. Ez egy relatív határ, de én az abszolút határról beszélek. A felszín 2D-ben nem behatárolható, csak 3D-ben.
A tudomány mai állása szerint az. És valószínûleg a mai keretek között az is marad. Tehát 3D-ben. De esélyes, hogy több dimenzió létezik, és ha ezek száma végtelen, akkor már más a helyzet. Vagy lehetnek párhuzamos valóságok (lsd. Sliders), és ha azok száma is végtelen, akkor...
Minden tudományos tétel csak a megfelelõ keretek között érvényes. Pl Newton törvényei is érvényesek, megfelelõ keretek között. Aztán jött Einstein, kilépett ezen keretek közül (fénysebesség-et vizsgálva, szemben a hétköznapi arányokkal), és kiterjesztette Newton törvényeit. És a fizika egyetlen nagyobb törvénye sem dõlt még meg soha, a saját keretei között. És itt jönnek a képbe ezen szerkezetek, amik energiát 'csinálnak'. És ezért nem mûködhetnek, mert sértik a fizika alaptörvényeit, úgy, hogy közben ezen törvények érvényességi körébõl nem lép ki. Hétköznapi eszközökbõl épített. hétköznapi módon összetákolt gépek soha sem fogják megszegni a fizika hétköznapi törvényeit. Ha olyan eszközökhöz nyúlnak ezen gépek, amelyeknél kilépnek ezen keretek közül, (pl fénysebesség, feketelyuk, óriási ma még felfoghatatlan energiák) akkor érdemes elgondolkodni, az ezekre kiterjesztett törvényeken is, hogy azoknak megfelelnek-e.
Egy hromszöget pl a 3 oldala határolja. Fiktív határokat ebbe is belehúzgáhatsz. Ha már a gömbfelszínen húzol magadnak egy határt önkényesen, akkor miért ne húzhatnál egyet a háromszög közepébe is? De attól a 3szög még a határoló egyenesekig fog tartani.
A határ önmagában nem geometrikai alakzat. Ahhoz az is kell, hogy minek a határáról beszélEgy kocka határa 6 négyzet. A négyzet határa 4 szakasz. A szakasz határa 2 pont.
Biztos, hogy tisztában vagy ezen szavak értelmével? Mert ebbõl a mondatból nem úgy tûnik. Vedd elõ az általános iskolai geometriai könyvet, azt olvasgasd elõször. Ezen topic témája jóval bonyolultabb ismereteket igényel, még ennél is, szóval ha geometriai alapokat szeretnél tanulni, rossz helyen jársz. Offolást befejeztem.
Várj, megmagyarázom: "Hanem a határt alkotó geometriai alakzat határáról. Nem mind1." A határt nem geometriai alakzat alkotja. A felszín ugyanis nem geometriai alakzat, hanem egy geometriai alakzatnak van felszíne.
Na a gömb az már más kérdés. Az már nem a hagyományos geometria, de ha az elõzõeket megértetted, és érted azt, hogy mi az az 1D, 2D stb, akkor továbbmehetünk:)
"Nem a gömb nem határolható. A gömbnek van határa és ez a határ a gömbfelszín.
Nade a gömbfelszínnek akkor hol a határa?"
-és itt van amiért..
nem.. a gömb nem határolható. Folytatod azzal: A gömbnek van határa. :D
és utána felteszed a kérdést, hogy a gömbfelszínnek hol a határa. De a gömbfelszín nem geometriai alakzat, nincs határa.
És kb. itt tartunk. :D
Hát akkor igen:)
Na akkor vonatkoztassunk el. Egy amõba vagy egy gömb felszínén. 2dimenziós vagy. Csak a gömb felszínével párhuzamosan látsz. Nincsen olyan, hogy fel, vagy le. Tehát számodra a gömbfelszín görbülete sem értelmezhetõ. Azt tehát teljesen egyenesnek látod, a te szemszögödbõl egy síkon állsz.
Na tehát amõba elindul a 'síkon', gondolja nincs határa, megy a végtelenbe. De hoppá, egyszercsak hazaér, pedig egyenesen megy. Tehát kiderült, hogy mégse végtelen. NAde hol a határa? Az viszont nincs neki.
De van értelme errõl beszélni. Hisz a négyzet is maga a határ, a kocka határa. De a négyzetnek is van határa. Tehát egy test határának igenis lehet határa. Más kérdés, hogy a gömbfelszínnek már nincs határa, de a kérdés attól még értelmezhetõ.
Grrr... sz4bolcs és juzosch.. please, ezt chateljétek meg, vagy menjetek el, és egy kiadós sörözés közben dumáljátok ezt meg. Mindannyiunknak jobb lesz. Köszönöm.
Mivel csak mi2en voltunk itt, nem zavartunk senkit:) Egyébként bocsi.