azt még nagy nehezen el tudom képzelni, hogy a teret valami magával vonszolja. de hogy az idõt ?!
;)
"Ezt Einstein általános relativitás elméletében is megjósolta"
Száz éve ez az ember sejtett/tudott valamit, amire most találtak egyértelmû bizonyítékot. És nem ez az elsõ eset! Félelmetes, hogy mekkora koponya volt.
Miért? Ha 3 dimenziót magával vonszolhat, a 4.-et miért ne? A mozgó testek számára is megváltozik az idõ, csak nagyon kis mértékben. Fénysebesség közelében viszont már más a helyzet.
A feketelyuk 1 3...vagyis inkább 4D-s objektum. Tehát nem kör, hanem majdnem gömb. Kijön belõle ez a vasfény, vagy micsoda, de hogyan??? Mert a fényt is magába "szívja" akkor ez a fránya fény hogy megy ki belõle? Talán nem is fény, csak információ árad ki belõle amit fénynek látunk? /Azért mert szerintem sem határsebesség a fénysebesség csak az információ terjedésének a sebessége ez...egyfajta korlát de csak a magfigyelés erejéig/ Ugye ennek fényében, a fény az amit max határsebességként tudunk érzékelni, ezért "jön ki a vasfény". Szerintem. Mert az információnak nincs tömege, ezért nem tudja beszívni.
Hülyeségnek tûnik tudom...de elképzelhetõ, nem?
Neked minden nevetséges, ami nem a XIX(!).sz.-i fizika?
"Hülyeségnek tûnik tudom...de elképzelhetõ, nem?" Roliika, tõled nem is vártunk mást.
"Mert az információnak nincs tömege, ezért nem tudja beszívni." A elvileg a fénynek sincs, mégis beszívja. :D
"Talán nem is fény, csak információ árad ki belõle amit fénynek látunk?" Szerintem amit mi fénynek "látunk" az fény. Tekintve, hogy a látással, vagy a mûszerekkel fotonokat érzékelünk, ami pedig maga a fény.
A lényeg itt van: "A felfedezések a fekete lyuk közelében kibocsátott fény" Azaz a mûhold által vizsgált fény nem a fekete lyukból, hanem a "közelébõl", az eseményhorizonton kívülrõl szermazik. Az eseményhorizont az a határ, amelyen belülrõl már a fény sem szabadulhat ki, de az eseményhorizon feletti részbõl juthat (és jut is) ki sugárzás.
Ha van egy bot, ami 1000 fényév hosszú és én azt meglököm, akkor a bot másik felén az elmozdulás csak 1000 év múlva fog megérkezni? (Lehet hogy egybõl megjelenik) A válasz megmagyarázását próbáljuk meg függetleníteni attól, hogy a bot szerkezete elemi részecskékbõl áll (Feltehetnénk ugyan ezt a kérdést a legkisebb elemi részecskére is, csak ott ugye 1/1000 piko méter lenne a táv).
Ezt nem kellett volna. A hülyeség nem attól hülyeség, hogy mikor mondják. Az ellentmondások sem. Ez a "csípõbõl jól visszavágok a sablondumával" meg nagyon uncsi. Tudsz te néha jobbakat is.
"Szerintem amit mi fénynek "látunk" az fény." <- Na akkor kicsit vitatkozok. :) Honnét tudod, hogy valóban a fotonokat /ha van ilyen/ méred, és nem csak az álltala hordozott információt?
Fotonnak van-e tömege...hááát...ha létezik a részecske /szerintem nem/ akkor van tömege, mert részecske. De nem részecske, csak a mérés miatt az, akkor nincs tömege...de mégis kéne lennie, hiszen energia csomagokat hordoz...vagy mégse? :DD Talán ott csak a görbült téridõ hajtja magafelé...az információját...nem határsebesség, mert mi mondaná meg a fénynek hogy az legyen, tehát ha azt feltételezzük, hogy nincs sebessége csak a mérés miatt van...a fenese tudja...tuti nem lehet megmagyarázni 1 3ismeretlenes egyenlettel. :D
Ha összenyomható a bot bármennyire is akkor nem azonnali, de ha nem akkor azonnali...jééé...mégsem fénysebességgel terjed... :D
"Einsteintõl 1 két mondatos ellentmondás: "A fénysebesség határsebesség." "Minden relatív.""
Az a baj, hogy a második idézet rettenetesen pontatlan, valójában a rel. elm. csak azt mondja, hogy a pozíció, a sebesség, és a gyorsulás relatív. Ez látszólag ellentmond a fénysebesség állandóságának, de ha alaposabban megvizsgáljuk, kiderül, hogy megfelelõ tulajdonságú téridõ esetén mindkettõ egyszerre lehet érvényes (és a mérések alapján ez a helyzet). http://en.wikipedia.org/wiki/Special_relativity http://en.wikipedia.org/wiki/General_relativity
Nos, ha a fotonok nem léteznek, csak az információt látom, az információnak meg ugye nincs tömege, akkor ugye ennek a szemmel látható információnak tényleg ki kéne jutnia a fekete lyukból, de ez valahogy mégsem történik meg... :F
Te bezzeg rögtön levontad a következtetést egy félreolvasott mondatból a cikkben, hogy fény nem is létezik, mert ugye kijutott a fekete lyukból valami, amit megmért a mûhold...
"mert mi mondaná meg a fénynek hogy az legyen" He?
"tehát ha azt feltételezzük, hogy nincs sebessége csak a mérés miatt van" Tehát, ha feltételezünk, valamit, ami ellent mond a jelenlegi tudásunknak akkor abból következik, hogy a jelenlegi tudásunk téves... Érdekes elképzelés.
Eleve nem értem, hogy mi az, hogy feltételezünk valamit egy "méréshez". Szerintem feltételezni az elméletekben szoktak, nem a méréseknél.
Tesla elõállított a fénysebességnél 3x gyorsabb részecskéket, õ maga mondta, és sosem hazudott. Túl sok a dolog, amit még nem tudunk, Einsteintõl hatalmas nagy felelõtlenség azt állítani (csak mert õ így számolta ki, és a mai kor matematikája még bizonyítottnak látja), hogy a fénysebességnél semmi sem terjedhet gyorsabban. A relativitáselméletnél õ csak az i-re tette fel a pontot, pl. Bohr alkotta meg a kvantumfizikát stb. Bocs, ha valaki zokon vette, nekem ez a véleményen (és így olvastam, halottam a dolgokról)
Ha egy részecske mozog, akkor van tömege. Tehát, ha mozog a foton, akkor van tömege.
Ez aztán a tudományos érv! :D Lehet, hogy nem hazudott, hanem csak tévedett. Ezt ugye nem tudhatjuk meg, mert nem maradt fenn a munkássága.
"Einsteintõl hatalmas nagy felelõtlenség azt állítani (csak mert õ így számolta ki, és a mai kor matematikája még bizonyítottnak látja), hogy a fénysebességnél semmi sem terjedhet gyorsabban" Mivel Einstein relativitás elmélete egy elmélet ezért nem felelõtlenség az állítani. Az hogy azóta rengeteg ez alapján megjósolható dolgot sikerült mérésekkel is igazolni az elméletet igazolja.
Eleinte ki is nevették a dolgot, majd késõbb, mikor a jóslatai beigazolódtak, akkor kezdték csak elfogadni.
A nyugalmi tömege 0, amennyire tudom. Persze definíció szerint, mert nyugalomban lévõ foton nem létezik.
Amennyire tudom a relativitáselméletnek nem sok köze van a kvantumfizikához. Sõt tudtommal az egyik legnagyobb probléma a fizikában ezt a két alapelméletet összekapcsolni.
De ugye tudod, hogy a fénynek (és igazából mindennek) nem csak részecskeállapota lehet, hanem hullám is. És ez nem olyan egyszerû hullám, mint a víz felszínén lévõk, hanem egy nagyon speciális állapot, amit a kvantumfizika vizsgál.
Ma már azt is tudjuk, hogy ez nem mindenre vonatkozik. A kvantummechanikai koherens szuperpozicióban lévõ dolgok között egy idõ nélküli kapcsolat van, és egy mérés egyszerre az ejti egész rendszert vissza normál állapotba. (Tehát a mérés ilyetén hatása nem fénysebességgel terjed.)
Ezek alapján mûködik pl. a kvantumszámítógép is. (Igen, már vannak néhány qubites kísérleti gépek.)
De, a munkásságának nagy része fennmaradt. Úgy tûnik, nem sokat tudsz róla, pl. hogy az iparosodás egyik legnagyobb alakjaként tartják számon, és rendeteg meghatározó találmánya és újítását használják ma is. Többek között neki köszönhetjük a 3-fázisú váltóáramos egyközök nagy részét.
De most az hogy a fénysebesség határsebesség szúrja a csõröm...éss hajnalban..vagy tegnaõp hajnalban jelentették be, hogy tudtak teleportálni 1 "Bárium...vagy Czécium" atomot...de ha csak a fény infóját teleportálját amit mûár rég megtettek, az sem fénysebességel terjedõ infó hanem azonnali. Persze próbálják kimagyarázni, hogy ez nemis az aminek láttszik, meg belefér a fizikába...de ez csak magyarázkodás, nehogy kiútálják õket.
Azta...bocs a sok hibáért, 3 helyre írok 1*re...
látom dez, hogy tisztában vagy Schrödinger részecske-kettõsság elvével :-D
ha belerúgok egy 1000 fényév hosszú botba (köze nincs az impulzusnak a fénysebességhez), valamint nem görbül, és mondjuk elhanyagoljuk a tömegét, mert különben nehéz lenne mozdítani, akkor a másik fele is azonnal mozdul, mert ilyen feltételekkel ez már sima newtoni fizika.
Õõõ, a részecske-hullám kettõsségre gondolsz? Az inkább De Broglie-hoz köthetõ. Persze Schrödinger és mások munkájára alapozva. Én azt emeltem ki, hogy az a hullám-állapotban a "hullám" nem a megszokott hétköznapi hullám.
Egyébként Schrödinger kevésbé kedvelte a részecske-hullám kettõsség elvet, szerinte minden alapvetõen hullám-állapotú, a többi csak látszat. Részben ezért találta ki azt a bizonyos macskás paradoxont.
Roliika, az "információ" egy fogalom és a fogalmaknak általában nincs tömegük:) Így aztán az eszmefuttatásaidnak is pontosan zérus a tömege, szóval itt a földön nincs súlya. Talán a szíriuszon...
Volt idõ, amikor az energiára is azt mondták, hogy csak egy fogalom, egy számolt érték, önmagában, anyag nélkül nincs. Már nem csak ezen vagyunk túl, hanem azon is, hogy az információ ilyen dolog.
Elõször is szeretnék gratulálni az SG új fazonjához. Kicsit szokni kell a színeket, talán egy sötétebb tónus jobb lett volna, de a formai megoldások, és a hangulat el van találva, le a kalappal a készítõk elõtt.
Kétszer kellett elolvasnom a cikket, mert annyira értelmetlen zagyvaság. Ahhoz már hozzászoktam, hogy a csillagászati téma nem fekszik a cikkíróknak, de ez most mindent alul múl. Kedves Richárd Balázs, én szeretem az írásaidat, általában jók, de ez nagyon gyenge lett. De ahogy látom, az angol eredetiben is sok sületlenség van, szóval igazán heroikus erõfeszítés lehetett ezt a sok marhaságot magyarra lefordítani. Javukra legyen mondva, még a fizikusok nagy része sem ismeri igazán a relativitáselméletet. Így aztán nem kell csodálkozni a vad elképzeléseken.
A "nyugalmi tömeg" nem "tömeg nyugalomban"-t jelent. Fény természetesen sosincs nyugalomban, nem is ezért mondjuk, hogy a nyugalmi tömege nulla.
A fénysebesség határsebesség, és bármilyen gyorsan mozogsz, hozzád képest mindíg ugyanannyi lesz a fény sebessége.
Ha meglököd azt az ideális botot, akkor max. fénysebességgel haladhat végig rajta a lökéshullám. Ha lehetséges lenne a fénynél gyorsabban információt közvetíteni, akkor az is lehetséges lenne, hogy a múltba üzenjünk. Az egyik közvetlen következménye a másiknak, és fordítva.
Einstein elméletének nincs semmilyen kvantummechanikai vonatkozása, az általa használt matematika a XIX. században alakult ki. Kvantummechanikai dolgokhoz nem tudok hozzászólni, csak a relativitáselmélethez értek (egy picit).
Ami a belinkelt Youtube videót illeti, tudtommal Einstein elméletének egy késõbbi változatában levezeti hasonló kaszás alakok megjelenését fekete lyukak környékén, tehát biztos vagy egy a közelünkben, és el vagyunk veszve. Na, hónom alá kapom a Galaktikus Útikalauzt, és a törülközõmet, és megyek stoppolni :)
Newton idejében még szó sem volt elemi részecskékrõl, így azoknak létezését nem tudta figyelembe venni az elméleteiben. Az általa végzett kisérleteknél, és az azoknál használt eszközökkel nem lehetett olyan pontosan mérni, hogy ez a probléma felmerüljön.
De igenis úgy van, hogy ha meglökünk egy 1000 fényév hosszú rudat, akkor a vége legkorábban 1000 fényév múlva fog elmozdulni. És Newton amúgy errõl egy szót sem írt...
Bizonyított továbbá, hogy ha minél nagyobb egy tárgy hozzánk mért relatív sebessége, az annál jobban összezsugorodva látjuk.
Tehát ha közel fénysebességgel haladna el elõttünk egy vonat, sokkal rövidebbnek látnánk, mint nyugalmi állapotban.
Igazából a botos példával arra lettem volna kíváncsi, hogy szerintetek, itt miért kéne érvényesülni a fény határsebességének. Hiszen a lökés amit közvetít lehet hogy csak 1m/s-os ujjlökés. Köze nincs a 300000 km/s-hoz.
Tudok róla, de õ konkrétan a fény mint részecske létezését kérdõjelezte meg, és én erre reagáltam. Tudom, hogy minden részecskének (sõt testnek is) vannak hullám tulajdonságai is.
Rosszul fogalmaztam, munkásságának azt a részét értettem ez alatt, amelyben vákuum energiáról és hasonlókról van szó (Ha jól tudom ez munkásságának a kései része.), és amelyeknek valódisága a mai napig nem bizonyítható.
Elõre leszögezem hogy nem olvastam el az összes hsz-t (60%-ot igen kb), de én úgy tudom hogy a fekete lyuknak van részecske sugárzása mert vannak úgynevezett virtuális részecskepárok amelyek keletkeznek és kioltják egymást. Az egyik fele az idõben elõre fele haladõ (továbbiakban:"pozitív") részecske, a másik meg idõben elõre felé haladõ részecske ami viszont az általunk mért idõnek visszafele halad (nem mennék bele)(továbbiakban:"negatív"), a fekete lyuknak az "pozitív" részecskén van hatása és magába vonza, ezért a "negatív" negatív részecske nem tud kioltódni és az idõben viszsafele haladva kiszabadul a fekete lyuk vonzáskörzetébõl, ott a virtuális részecske, valós részecskévé alakul és eltávolodik a fekete lyuktól. Ezért mérhetõ bizonyos mértékü részecskesugárzás a fekete lyukból.
Arra meg hogy 3x-os fénysebességgel mozgõ részecske: Elméletben ha valami gyorsabban mozog mint a fény akkor az már az idõben visszafele is képes haladni. Éppen ezért a jelenben sosem lenne mérhetõ hatása(az már más hogy hogy ha a jelenben nem lehet mérni akkor a múltban igen aminek kihatása van a jelenre és ezért a jelenben lehetséges hogy meg sem kezdõdne a kisérlet mert már ismernék a hatását. viszont ha a jelenben nem kezdõdik meg a kisérlet akkor az nem hat vissza a múltra tehát nincs hatása se a multban se a jelenben, tehát nincs kisérlet sem... De ebbe megint nem mennék bele mert ez már idõutazás-elmélet, és az bonyolult.)
Amúgy az olyanoknak akit tényleg érdekel az e-féle tudomány tudom ajánla Stephen Hawking mûveit. (az idõ rövid története szerintem alapmû)
Szóval azt mondod, hogy ha belerúgsz egy olyan botba, amit olyannak tételezel fel, hogy a fizikai valósághoz semmi köze nincs, mert se tömege, se nem hajlik, se össze nem nyomható az anyaga, akkor annak az 1000 fényévnyire levõ része azonnal elmozdul? Hát persze, hogy azonnal elmozdul! Mert pont ilyennek "alkottad" meg a botot. Az már más kérdés, hogy ilyen bot nem létezhet pont azon fizikai törvények miatt, amelyek miatt a lökéshullám nem terjedhetne fénysebességnél gyorsabban, éppen ezért egy ilyen feltételezés nem cáfolja a fény, mint határsebesség létezését.
Ööööö, a(z összenyomhatatlan) botos témához: ha megmozdítod, persze egybõl arrébbmegy a vége, csak jó sokáig kell várnod még ott ahonnan meglökted, hogy meglásd mi történt másik végén...
Sõt. Már azt is lemérték hogy a gravitáció (vagy graviton) sem terjedhet gyorsabban mint a fény. Tehát ha most hirtelen eltünne a nap akkor annak hatását max 8 perc mulva éreznénk :-)
szerintem tök felesleges ilyen bizonytalan képzelgésekkel magyarázni az anyag kiáramlást
nagyobb vagy akár kisebb erõknél átlag mindíg szokott lenni olyan hogy vannak apróbb részei a jelenségnek ahol az anyag más irányba áramol mint a többi, és ezek átlag , mozgásból, mindenféle egycerü vonzást meg taszítást elõídézõ egycerü fizika törvények alapján müxik, ( nem pedíg alaptalan képzelgéseket meglovagoló idõutazó antianyag részecskék egyveleg idióta elméletek szerint)
Olyan érdekes hogy egyesek amit nem tudnak elképzelni, az kizártnak tartják. Biztos is hogy a tudományt nem az ilyen szkeptikus ember viszik elõre, akiknek semmi fantáziája....A fõnököm mondta jól : "nem arról kell beszélni hogy hogy nem lehet valamit megcsinálni, hanem hogy hogy lehet". Itt olyanok egyesek mint anno az egyház : "olyan nincs ! hülye aki ilyeneket beszél...le kell ugatni, ki kell nevetni az olyat, mert ez elképzelhetetlen dolgokat beszél"
Amúgy meg úgy is el lehet képzelni ezt pl hogy a hurrikán közepén szélcsend van. Ott nem hat a hatalmas gravitációs erõ, a fény kijön. Vagy mittomén. Mit kell rögtön lázadni ? :)
Most én nem vagyok ott fizikában (se) nagyon, de állatira nem értem a botos példát, mert ha csak egy sima gépkocsit veszünk alapúl, vagy akár egy gyufás dobozt, ott sincs azonnali reakció ... csak ott még kicsi a diferencia, viszont már ott is mérhetõ.
Ha valaki meg tudna dobni pár linkkel (magyar lenne a legjobb, de jobb híjján jó lesz ánglius is) errõl az "anyag" teleportációs kísérletrõl, akkor megköszönném, mert az Indexes cikk szinvonala vetekszik egy búlvárlapéval ... és szeretném megérteni, hogy mit is sikerült átvinni? (Bár nekem nagyon úgy tûnik, hogy információt.)
Akkor most bot helyett beszéljünk a legkisebb elemi részecskérõl ami nem bontható további részekre. Ennek az elmozdítása a részecske "másik felén" nem jelentkezik azonnal "csak" fénysebességgel?
Balogh G megközelítése tetszik, de mivan, ha egy másik boton kapod a visszajelzést, hogy mi történt odaát:) A lényeg, hogy nem az a lényeg, hogy Te megtudod, e hanem hogy az ottlévõhöz az informázió milyen gyorsan jutott át.
Tesla.hu Itt egész korrekt leírás található mindenrõl.
A relativitáselmélet szerint maximum csak megközelítheti bármely anyagi test a fénysebességet, el nem érheti azt, mert iszonyat sop energia kell hozzá, ha ragaszkodunk a rel. elm. álltal megalkotott képlethez, ez közelít a végtelenhez. Tehát egy részecske sem érheti el a fénysebességet semmilyen lökés álltal. Ezt bizonyítottnak látom a részecskegyorsítók miatt, ahol annyi energiaát adnak egy atomnak, hogy a sebessége megközelíti a fénysebességet - de el nem éri- és a kinetikus energiája kb annyi mint egy repülõ szúnyogénak. Tehát összegezve: igen.
Teljesen kiforgatod és félre értelmezed a szavaim. Amúgy akkor Stephen Hawking is egy alaptalan idõutazõ antianyag részkékrõl beszélne? Mert ezek tudományos tények. 1.Virtuális részecskepárok léteznek és valós hatással bírnak a környezetükre. Ezek tudományos kisérletek által alátámasztott tények és nem képzelgések. 2.Egy szóval nem említettem antianyagot. És nem beszéltem idõutazó részecskékrõl. Mert az idõ utazás szerintem lehetetlenség a fizika/tudomány mai állása szerint, és elméleti síkon is túl sok a bizonytalanság e téren. (Elméletekbe szivesen bocsáltkozom.) De persze ha monumentális gondolataim manifesztációi, melyek mondatok formájában realizálódnak, limitált mentális képességeid számára nem mindt akcetibillisek, akkor tessék utána olvasni (google, vagy Az idõ rövid története). :)
Én szeretnék hinni az idõutazásban, de sztem sem sok esély van erre... Egyszerûen azért gondolom, mert akkor folyamatosan tapasztalnánk a jövõbõl érkezõket...nem ? És ez mint sok film is tükrözi sok paradoxonnal jár... Pedig király lenne :)
Hm látom még mindíg a fénysebességrõl van szó. Akkor nézzetek sok spectrumot, és olvasgassatok. A világûr bizonyos részeiben máshogy viselkedik a fizika. Ha a földi viszonyokat veszed akkor igen nem lehet fénysebességre anyagot gyorsítani, de ez néha mégis megtörténhet.Pl a feketejukat is úgy tartják mindent elnyel, de mégis naprenszerek alakulhatnak ki a belõle. Ami kicsit ellentmondásos.
Pl érdekes fizika az is ami az Einstein tévedett volna kisfilmben felventnek. Tehát ott azt boncolgatják hogy több õsrobbanás volt-e, és hogy milyen szabályok szerint jöhetett ez létre. Elég érdekes hogy fizikusok szerint elképzelhetjõ hogy a fizika törvényei is máshogy viselkednek bizonyos környezetben. De itt sokan még mindíg évekkel ezelõtti téziseket szajkózva kizárnak valamit. Einstein a korában kicsit bolondnak hatott) de nem volt hülye csak az akkor létezõ fizikától el mert térni, és ma már tudjuk hogy jól tette. Persze akkor gondolom sokan lenézték hogy bolond ilyen nincs a fizikában.........
Jövõbe utazni elméletileg lehetséges, ha megközelítenéd a fénysebességet, viszont visszafelé nem tudnál utazni, mert az ok-okozati összefüggést nem lehet felcserélni.
Nem teljesen értem itt a botos példánál, hogy ki beszél fénysebességrõl, lökéshullámról, stb. A bot minden egyes atomja csak a lökés sebességével Pl. 1 m/s megy. Itt semmi nem megy fénysebességgel! És nincs lökéshullám sem ha a bot végtelenül szilárd. (Ilyen persze nincs, csak a mi példánkban.) Az az információ, hogy a bot egyik felét meglökték az jelentkezhet azonnal a bot másik felén, mert az információnak nincs tömege!
Egyébként ha jól tom, folytatnak olyan kísérleteket, persze más módszerekkel, hogy az információt fény sebességnél gyorsabban juttassák el az egyik pontból a másikba.
Hú...elég érdekes dolgokat írtok. :)
Vegyük a qwa hosszú bot esetét elõször ami tök szilárd. Menjünk le atomi szintre. Most még lejjebb a kvarkok szintjére /azért alfába nem kell lemenni/. Most még lejjebb a szuperhúr gyûrûk szintjére. Most még lejjebb az ismeretlen szintjére ami az alap alapja és nincs jejjebb semmi.
Namost a fentiekbõl épül fel minden, akármi is legyen az. Így ha 1 frankón merev qwa hosszú valamit megtolunk és benézünk az ismeretlen szintjére, láthatjuk, hogy a hatás azonnali, mert a fénysebességgel történõ elmozdulást semmi nem indokolja, semmi nem gátolja a terjedési sebességet. Mert egyszerûen nincs semmi ami gátolná...nincs ott téridõ nincs ott semmi hiszen ez az ismerhetõ anyag legalja.
Teslához semmi különöset nem fûznék fozzá, akit érdekel ki volt õ és mit csinált, rég elolvasta, akit meg nem és kukaságokat ír ide, hogy nem fogadták õt el, meg kétes dolgokat mûvelt, õ nincs tisztában arról, hogy mit beszél. Teslának jó szokása volt, hogy mindent a leg részletesebben kiszámolt, még az eléje tett étel térfogatát is, a mûszaki életben pedig rendkívül precíz volt. És korrekt.
Idõutazás: Már hogy ne lenne lehetséges? Amikor lemész a boltba és veszel 1 kiló kenyeret, idõutazást követsz el. Ahogy haladsz, körülötted változik a téridõ, iszonyat minimális mértékben de változik. Ha esetleg repülõvel utazol, ott a változás már ezred másodpercekben mérhetõ. Az ûrhajózás esetén és több napos kiruccanásokkor 1-2MP! az eltolódás köszönhetõen a hatalmas sebességnek és a közben eltelt idõnek. Mellesleg ilyenkor az alany az idõben elõre halad. Ami ugye elvileg nem lehet mert meg se történt még...de mégis. Mikor flemelsz az asztalról valamit azt sem e jelenben teszed, mert a jelen 1 végtelenül kicsi idõpillanat, bármit csinálsz azt a jövõben követed el. A jövõ "terjedésének" sebességének a mértéke a környezettõl, vagyis a téridõtõl függ. Remélem érthetõ voltam.Hogy hogy lehet ezt a "görbületet/téridõtorzulást" módosítani, ezt még csak most kapisgálják.
Nekem kicsit üresnek tûnik az idõutazás rész amit mondasz, mert egyértelmû, de végülis magyarázatot ad... Tehát idõutazás az, ha lerakok egy almát az asztalra, várok 1 percet, és elkönyvelem, hogy az almát visszaküldtem az idõben 1 percel, mert ott volt akkor is. Hisz amit teszünk, az már a "multban" történik....Ezért gondolom, de teccik ahogy írtad ! :)
Ja ,nem kutuvoznak válasz, hanem roliikának,bocs elnéztem
Szép kis vita megy itt is :) Szerintem teljesen egyértelmü hogy lehet a fénynél gyorsabban menni, ezt minden este érzem amikor felnézek az égre és azt látom hogy minden végtelen, nem tudom elképzelni hogy pont egy kis fix sebesség vagy gyorsulás lenne a határ (ami ráadásul nevetségesen kicsi már csak a mi univerumunk méretéhez képest is a többirõl meg nem is beszélve). Ez volt a dolgok érzelmi része, objektiven meg én meg is megosztom veletek az én kis elméletem amivel a fizika tanárom annó elhajtott... Szóval adva van a fénysebesség ami ugye állandó elvileg. Minnél jobban megközelited, annál nagyobb lesz a tömeged annál nehezebb lesz gyorsitani stb és elvileg ezért nem lehet sosem elérni, és ezért nem lehet a fénynél gyorsabban menni. Ez eddig stimm, de mi van akkor ha más körülmények között a fény sebessége eltérõ? (ugye tudjuk hogy vákumban a leggyorsabb, vizben lassabb stb). Márpedig ha eltérõ akkor simán lehet hogy specko körülmények között akár lehet 10x 100x 1000x gyorsabb is mint a mi általunk vélt 300ezer km/s, igy aztán ugye nem megyünk gyorsabban a fénynél (tehát nem sértjük meg az einsteinni elméletet) viszont mégiscsak 10x 100x 1000x gyorsabban haladhat az ürhajónk mint amit eddig hittünk. Na erre varjatok gombot... (egyébként csillagászok fedeztek fel olyan galaxisokat amik a fénysebesség töbszörösével száguldottak, de nem akarták elhinni ezért kicsit átformálták az elméletet, miközben pl az én hasraütött elméletem erre is tökéletes magyarázatot ad és az eredeti elv sem sérül...) Na szóval amikor ezt elõadtam a fizika tanárnak annó, akkor csak hebegett habogottt és végül jól elhajtott a .csába ebbõl is érzem hogy itt valami nem stimmel.
Pontosan! A bot(vagy rtészecske) nem lépné túl a fénysebességet, csak az információt közvetítené "végetlennel".
Szerintem is lehetséges a fénysebességnél nagyobb sebesség ! De bárhonnan nézed, vizsgálod, képtelen vagy mérni többet. Ehelyett a te kis inerciarendszeredben a tömeg nõ, stb.... Tehát ha van is, akkor sem tudod mérni, érzékelni.
Ha az almát visszaküldenéd 1 perccel akkor hirtelen ott teremne ahol 1 perce volt, vagy visszafelé kezdene mozogni vele együtt...de akkor már nem emlékeznél hogy visszaküldted.
Amennyiben a bot anyagból van, benne a mechanikai hatások az anyagra jellemzõ hangsebességgel fognak terjedni. Ha vákuumból akkor lökéshullám nem terjed benne, csak pl. a fény. Egyes hatások fénysebességnél gyorsabban szállítanak informásiót, de azokra nem mondanám, hogy terjednek, mivel az utat nem járják be a mi 3 dimenziónkban a 2 adott pont között, tehát pl. félúton nem lehet megfigyelni õket.
Informatika és tudomány
kilóméteres off vége.
