egyet tudok érteni az elõttem szólóval. Nem az a fejlõdés, hogy teljesítmény mindenáron. Az is fejlõdés ha jelenlegi teljesítmény kissebb energia felvétellel. Ez régi orosz megoldás volt. Ha teljesítmény kellett adtunk neki egy kis kakaót. Ott ahol van nem gond.
Ja, "Erre véleményük szerint már csak azért is szükség van, mert a technológia fejlõdése révén a hûtési megoldások határait feszegetjük."
Khmm, inkább fejlõdésének lelassulása, ami miatt egyre több hõ termelésével jár az egyre nagyobb teljesítmény kisajtolása. (És ezt a csíkszélesség csökkentései csak ideig-óráig ellensúlyozzák.)
Megoldható. Vizet kell forralni a proci hõjével, és a gõzzel egy kis turbinát hajtani, ami egy generátort vagy dinamót hajt. (Ugye így megy ez még az atomerõmûvekben is.) :) Ahhoz, hogy ne kelljen 100 fok fölötti hõmérséklet, mert azt a proci nem szereti csökkenteni kell a nyomást. De ez már a heat-pipe-okban is így van.
Az IBM azt oldaná meg, hogy a vízhûtés közvetlenül a processzormagot hûtse (ne a tokot, mint ma). Ezzel lehetõség lenne jóval több hõ elvezetésére.
Szerintem azért fejlesztik ezt a technológiát, mert a többrétegû chip-ek gyártásához elengedhetetlen. A többrétegû chip-ekben több chipet építenének fel egymás fölé. Így "Cube"-ot lehet készíteni, ami akár többezer chip-et tartalmazhat és alig foglal el több helyet, mint egy mai chip, ugyanakkora alapterületû, csak kb. 1-2 cm magas.
Egy ilyen Cube-ot akár ma is le lehetne gyártani, de a jelenlegi chiphûtési technológiák egy chipréteg hûtésére alkalmasak, ami miatt egy cube ma azonnal elfüstölne.
Ha az IBM megoldja a vérereken alapuló hûtést, akkor lehetõség lesz Cube-okat gyártani. Egy Cube-ba persze bele fognak tenni X CPU-t, X GPU, az összes memóriát, minden olyan eszközt, ami ma számításokat végez a PC-kben. Az alaplap sokkal kisebb lehet, mert csak a csatolókat fogja meghajtani.
Szerintem pár év múlva Cube-ok lesznek a mai processzorok helyén és egy PC akkora lesz, mint egy 50-es csomag CD és kb. 500-szor gyorsabb a mai PC-knél...
Hát nem tudom. Nem olyan hangos. Szerintem nem kell fûteni. Ki kell nézni a wapochill megoldását..az a szigetelõ elég vastag. A másik meg, a nehéz a dologban,hogy meg kell oldani ,hogy ne kerüljön levegõ a hûtõ felület közelébe..legalábbis ne cirkulálhasson..a levegõnek van pára tartalma ami oda fagy a hûtõelemhez. Ezt úgy lehet megoldani,hogy a csövet egyrészt több centi vastag hõszigetelést kap. Meg ott ahól a proci találkozik az hûtõblokkal úgy le kell szigetelni,hogy oda levegõ nem mehet..de egy kis ügyeskedéssel ezt meg meg lehet oldani ragasztóval...ami nem marja szét a nyáklap vékony lakk rétegét. Akkor aztán már meg van oldva a pára lecsapódás problémálya. Szerintem meg nem fogyaszt sokat. És bõven elég egy régi kis Box doboz hûtõnek a kompresszorra. Az állandó gáz párologtatás mínuszok alá se perc alatt lehûti a kis procit.. kérdés az ,hogy ez jót tesz e neki..hosszú távon? :S
víz nagyon jó, halk, miegymás csak még mindig baromi drága. egy 22Ks TT bigwater meg alig hût jobban mint egy 10Ks 120as HPs csoda. Persze egy jó nagy radis, turbulens blokkal elátott rendszernek nem ellenfél semmilyen léghûtés és ezt teszi 0hangal.
egy kompresszoros hütés barom sokat fogyaszt + a hermetikusan leszigeteled nagy kamuduma ha ne fütõd a visszatérõ ágat lehet, hogcsak 3halatt mert olyan durván leszigetelted de megindul a páralecsapódás aztán már el is köszöntél pl az alaplapodtól.
hang tekintetében is kétségeim vannak egy 5Ks 20éves hütõ kompresszora nem a "nagyon halk" kategóriába tartozik még egy zsírúj kompresszor is bõven 20dB(A/B tök8) felett leledzik.
mi lenne ha eleve egy vízhûtéses sapkát raknának a chippekre? állna ki belõle két csõ, aztán csak rá kell kötni a vizet..a helyfoglalása egy ilyen kompakt rendszernek igen kicsi, meg a hõt oda vezeti az ember ahová akarja. egy hõcserélõvel, akár légkondi rendszerhez is köthetõ.
"50 ezer miniatûr fúvókával fecskendeznének be és szívnának ki a csatornarendszerbõl" és beépítjük a Bosch legújabb befecskendezõjét a BMW-bõl (csak 1/2l 98-ast fogyaszt óránként)
Baromságok izzel foglalkozni. Ide sokkal radikálisabb hûtés kell. Persze nem nitrogénre gondoltam. De egy jól átalakított mezei hûtûvel ..akár 50%-os tuningot is el lehet érni mindezt úgy,hogy a proci nem megy 0 fok felé. Az eljárás nagyon halk, és hatékony. Nem foglal le túl sok helyet sem..max csak a hûleadó radiátor..amit ki lehet tenni a gép mellé, oldalára. Lehet,hogy hihetetlen..de én 5 ezerért vettem egy használt hûtõt..azt a kisebb fajtát.. kivettem belõlle hátulról a hûtõrendszert..kompresszor..csõvek, radiátor, a változtatás meg annyi lett,hogy a vékony hûtõcsõ helyett egy procira felszerelhetõ hûtõblokk van rakva és jól hermetikusan le van szigetelve,hogy ne fagyjon rá a pára. Nem egyszerû de aki szeret barkácsolni..annak ajánlom. Tényleg nem nehéz megcsinálni. Kérdezzétek RGB-t. Már szóba lehet vele álni. Lassan szocializálódik. :)
hácsak peltier baromi sokat fogyaszt. Amit elfogyaszt az leadja hõként. ésha hozzájön a proci diszipációhoz ami mondjuk 60w még 150W oda k* nagy hõleadó felület kell.
nem véletlenül nincs szinte semmi értelme a peltirnek hanem vízzel kombinálják, még egy 120as hps hütõ is kevés hozzá. szóval peltier szar sokat eszik és baromi nagy hõfelvevõ/hõleadó felületre van szüksége.
A hûtést fokozására további próbálkozások is születtek, ilyen például a Pertier elem használata. A Peltier-effektust 1834-ben fedezték fel, bár akkoriban nem nagyon volt mire használni – hiszen az ammóniával történõ hûtés sokkal gazdaságosabb volt a gyárak számára. Álljunk meg egy szóra, mi az a Peltier-effektus és hogy mûködik? Elõször is egy Peltier-elem szükségeltetik hozzá, amely általában bizmut-tellúritból készül. A modulba áramot vezetnek a két végénél, ennek hatására hõt szállít, egyik oldalról a másikra. Vagyis, a „coldplate” egyik fele hideg, a másik pedig meleg lesz. Ennek természetesen van egy felsõ korlátja, ugyanis minden Peltier rendelkezik egy meghatározott maximális hõmérséklet-különbséggel. Ez azt mondja meg, hogy a modul két oldala között mekkora lehet a legnagyobb hõmérsékletbeli eltérés. A kisebb (maximum 15*15 centiméter nagyságú) elemek esetében ez az érték általában 65-70 fok körül szokott lenni, tehát ha a meleg oldala 45 fokos, a hideg oldala legjobb esetben -20 fok körül fog alakulni. Léteznek még többlépcsõs Peltier-ek is, amiket több, lépcsõszerûen növekvõ teljesítményû modulból állítanak össze – a kisebb példányokkal átlagosan elõállítható hõmérséklet-különbség akár 150 fok körül is lehet.
Már kitaláltak egy jó hûtõelemet, vmi pertiel elemnek hívják. Az egyik oldala felforrósodik a másik oldala szinte jéghideg lesz. Így elvileg egy sima léghûtéssel vagy vézhûtéssel szinte sokkal jobb hûtés érhetõ el. Az ára kb ~2-3 ezer Ft.
Informatika és tudomány
) 
