"Sép a rája repcsi, de ugye beépített hajtómûvei lesznek, nem a farkán az a 3 kilógó izééé?"
A terveken szereplo hajtomuelrendezes harom dolog miatt is elonyos: -a hanghullamok nagy resze nem a talaj fele halad, tehat a foldrol csendesebb lesz a gep -a hajtomuvek a szarny folott vannak, tehat felszallaskor nem tudnak semmit beszivni a talajrol -a harmas elrendezes lehetoseget ad a differencialis kormanyzasra, amivel doles (csures) nelkul is tud kanyarodni a gep
delta
Ez a hivatalos verzió, de van más elmélet is, ami egészen hihetõ.
Kéne valaki angolul rendesen tudónak átolvasni ezeket a cikkeket, mert zavaró bír lenni a félrefordítás! Blended nem egyenlõ bended! Nem hajlított inkább talán kevert szárnytest, de ez is suta...
irtó jól néz ki:) kíváncsi leszek mit tudnak kihzni belõle. aztán meg már csak kicsit kell rajta kalapálni hogy delta-komp legyen belõle.:)
humm...taps taps taps :P
Hupsz ez volt már... bocs, hogy még egyszer leírtam.
Nem pilótahiba volt. Felszálláskor átment egy fémdarabon, ami egy másik géprõl esett le, a fémdarab szétdurrantotta a kereket és elvágott néhány vezetéket is a futómûnél. Egy nagyobb gumidarab eltalálta a szárnyat, amiben üzemanyag volt, ettõl elkezdett szivárogni a kerozin, amit a szétvágott vezetékek szikrázása gyújtott be. Ettõl elszállt a hajtómûteljesítmény, ráadásul a kerekeket se lehetett behúzni és végül belezuhant a gép egy épületbe. A pilóták minden tõlük telhetõt megtettek, hogy megmentsék a gépet, de mint tudjuk nem jött össze nekik.
Bocs, a hozzászólásból kihagytam a LEHET szót, arról nem is beszélve, hogy számtalan olyan reptér van ami nem képes fogadni, pédául asszem Ferihegy sem, mert letarolná a gurulóút mellett levõ lámpasort. (A Galaxy is - mikor itt járt Bush - a reptér távoli eldugott sarkában nem igazán jó helyen parkolt le, mert nem tudott a normális parkolóhelyre gurulni pont emiatt. Persze nem Ferihegy a mérce.
attól hogy ekkora nem kell olyan hatalmas plusz térközt hagyni neki, ha így lenne ezt beleszámították volna mielõtt megalkották;) épp az a lényege hogy ne 2 külön járattal hozzanak el ennyi embert (ami tényleg idõben és másban is több lenne), hanem eggyel.
Ez megint igen erõs csúsztatás. Tizenx géppel fizikailag lehetetlen lerepülni ennyi órát, az meg egy másik dolog, hogy amikor a gépeket tervezték és elkészültek nem számoltak azzal, hogy lesz két olajárrobbanás... (meg azóta mégegy 2003 óta)
Igenis jó a típus statisztikája a maga keretin belül. Hány a hatvanas évek végén készült gépenek volt/van ilyen statisztikája az elsõ 200 ezer óra alatt, fõleg az igen speciális üzemvitelt nézve? Extrém nagy leszállósebesség, nem túl jó kilátás még lehjtott orral sem és mindez a 60-as évek technológiai színvonalán megalkotható volt.
Ha a típusnak nem lett volna létjogosultsága, akkor meg sem építik. Számos érdekes tapasztalattal szolgált aerodinamikailag az eljövengõ koroknak.
Ha 30 év alatt nem repült eleget , akkor ez bizonyítja, hogy nem volt létjogosultsága (össz repült óraszám 220503, ehhez viszonyítva sok az egy baleset, egymillió órára vetítve 4,535).
Erre azért nem lehet válaszlolni, mert egyszerûen nem repült eleget a gép, hogy statisztikailag értelmezhetõ legyen. Azért tegyük hozzá, hogy TECHNIKAILAG/MÛSZAKILAG azért nem voltr egy rossz darab.
Az meg, hogy egy gépen hány utas fér el az önmagában nem jelent semmit. Lehet, hogy az A380-on több az utas, de a gép nagy mérete miatt olyan iszonyatos leszállási térközt kell tartani idõben, hogy nem fogja a plusz utasokkal visszahozni a plusz pénzt. (Tudtommal a reptérnek ez alapján IS fizetnek a légitársaságok azért, hogy ott leszállhassanak.
Ezen most épp tolatástesztet végeztek?? Mert a turbinák mögötte vannak és ha fúj akkor tolat a repcsi..ha meg szív akkor meg hogy nézik meg az áramlást olyan fehér füstel??...Mondjuk lehet h elõtte is van turbina..csak nemlátni a fotón
No igen, csak akkor egy tudományosnak mondott oldalon illene erre odafigyelni.
A hivatalos elnevezése ennek a desingnak Blended Wing Body (BWB), ezt a NASA is egy átmeneti formának tartja a csupaszárny (flying wing) és a konvencionális gépdesing között.
Az üzembiztosságot nem az fejezi ki, hogy hány évig repültek baleset nélkül, hanem hogy 1 millió órára hány baleset jut. Ebbõl a szempontból a Concorde nem igazán jobb a társaitól, azok ugyanis nagyságrendekkel többet repülnek.
A költségeket már többen is írták. Nem csak a repültetése, hanem a karbantartása is sokkalta nagyobb költségekkel járt, amihez a gépek számához viszonyított magas alkatrészmennyiség is hozzájárult, ami mellesleg tulajdonképpen egyetlen más géphez sem volt felhasználható. A Boeing és Airbus gépek esetén sok típus használ azonos vagy legalábbi csereszabatos alkatrészeket.
Athlon64: A befogadóképesség egy dolog, a másik meg az, hogy azt milyen költségekkel teljesíti. Egy csupaszárny konstrukció aerodinamikailag sokkal hatékonyabb tud lenni, mint egy hagyományos.
Blacktom: Az a szárny sem szakadt volna át, ha az alsó, legveszélyeztetettebb felülete kellõképpen erõs borítást kapott volna, vagy megoldják a felverõdõ/felcsapódó tárgyak problémáját (a deflektor szinte semmire sem volt jó). Az alsó szárnyfelület egyszerûen alulméretezett volt a földi üzemeléshez.
Igen a Concorde-nak magas volt a költsége, de a katasztrófát egy vasdarab okozta, ami a kifutón volt és egy Boeingrõl esett le karbantartási hibák miatt. Mielõtt a Concorde felszállt kidurrantotta a kerekét, a gumidarabok a szárnynak csapódtak és vezetékeket is elszakítottak, ömlött az üzemanyag, lettek szikrák is, és a végén sajnos lezuhant.
Sép a rája repcsi, de ugye beépített hajtómûvei lesznek, nem a farkán az a 3 kilógó izééé?
A Concorde konkrétan olyan sok pénzt vitt el, hogy ma egy gazdasági kifejezés: Concorde project=Egy olyan projekt, ami már a tervezési fázisban nyilvánvalóan láthatóan sosem fog megtérülni, de ennek ellenére presztizsbõl végigviszik.
a concorde-dal az volt a baj hogy nagyon drága volt a fenntartása, és kevés ember használta mert emiazz tetmészetesen a jegyek is nagyon drágák voltak. aztán már kevesebb jegy fogyott mint amennyi fedezte volna a költségeket, ennyi.
Tiszta rája formája van. Már csak az kéne hogy elektromos legyen :)
A kigyulladó hajtómûvet nehogymár a pilótára fogd! Amúgy iszonyat drágák voltak, mert az üzemanyagfogyasztásukat még egy hordozórakéta is megirigyelhette volna...
Ahhoz a szuperszonikus sebesség elérésekor jelentkezõ hanghatást kell valahogy csökkenteni. A Concorde is részben emiatt, részben az üzemeltetés magas költségei miatt bukott. Erre is folynak kísérletek, de amíg a piac nem igényli komolyabban, illetve a mûködéshez szükséges feltételek nem javulnak (a Concorde pl. szinte csak a tengerek felett léphette át a hangsebességet), addig nem lesz újabb szuperszonikus utasszállító gép.
Sztem inkább a concorde gépeket kellene újra gyártani, sokkal gyorsabbak, üzembiztosabbak voltak mint a mai lassúságok! 30 év után lezuhant egy(az is a pilóta hibája miatt), miközben egy mai Boeinget 15-20 év után lecserélnek... persze a média...
Hát a befogadó képessége nem egy újdonság mert az AirBus már most tudja biztosítani ezt. A formai kialakítás mindenesetre ilyen kategóriában új, és mellette lehetséges, hogy jóval kevesebb lesz a fogyasztás.
Informatika és tudomány
