Remélem végül a BlueRay fog nyerni, már elegem van, hogy azért kényszerül az ember fost használni, mert a többség szarik rá. Ékes példája a Winfos vs. Linux, OSX...stb vagy a PC vs. Mac.
Hát te teljesen kész van, bazzeg, te nyisd ki a szemed, és nézd már meg, hogy utólag találtam meg azt az oldalt, elõször a saját megközelítésemet írtam le, ami mellesleg teljesen kézenfekvõ. Gáz, hogy még azt sem érted.
Igen, jó ötlet, csak épp nem gigabájtokat lehet így tárolni, hanem csak megabájtokat.
Ez a 4. pont azoknak való, akiknek a gondolkodási képességét teljesen elnyomta a fantázia.
Az egy dolog, hogy nekem nem hiszel (holott ez alapvetõen nem hitkérdés, csak gondolkodni kellene), de akkor legalább azon gondolkodj el (uhh, ez megint nem fog menni), miért kritizálja az Ars Technica is. Ja, már tudom, õket a Sony, vagy a Toshiba, vagy az a holodisces cég fizeti. (Vagy a 3 együtt.)
"De ha belegondolunk, akkor a hologramos tárolás is trükkös, hiszen olyan dimenziót is használunk az adatok tárolására, ami valójában anyagi formájában nem is létezik"
Ez így ebben a formában nem igaz. Ami plusz a normál képhez képest, hogy a fényerõn kívül a fázist is tárolja (ez a plusz "dimenzió").
"ÉS anno senki sem hitte volna el a hologram mûködési elvét sem."
Miért nem? Semmi mágikus nincs benne, egyszerû fizika. Ez egyetlen nehézség, hogy koherens fényforrás (lézer) kell hozzá.
"Ezért "TALÁN" van esély rá, hogy ez a fiú valóban rájött valamire"
Nem. A cáfolat egyértelmû. A lényeg az, ahogy a cikkben is írva van, hogy a szkenner egy pixel mátrixot állít elõ, ami könnyesén kiszámolható mennyiségû adat. Ha ennél több adatot tárolsz benne, azt tömörítésnek hívják, és az adattárolól függetlenül szoftveresen is megoldható.
Egyébként lehet értelme papíron tárolni adatot. Megfelelõ minõségû papír és festék esetén bizonyítottan több száz évig eláll.
Bocs, de nem szkeptikusnak kell lenni, hanem gondolkodni kell. A hologramos technika eleve optikai, tehát sokkal kisebb "pontokkal" dolgozik, mint egy egyszerû nyomtató, és akkor még abban az egy pontban egy bitmátrixot tárol... (Hogy az most fizikai valójában tárolódik-e, most inkább hagyjuk.) Erre ez a srác azt állítja (de bizonyítani nem tudja, a demonstrációban nincs semmi rendkívüli, 1/1000 annyi adat van ott csak), hogy egyszerû nyomtatással ugyanannyit tud tárolni egyszerû papírra... Hát persze.
Szerintem 3 lehetõség van. 1. A srác egy csaló, aki becsapta a környezetét, az újságírók meg eleve nem gondolkodnak. 2. A srác bolond, aki önhibáján kívül félrevezette a környezetét, az újságírók meg eleve nem gondolkodnak. 3. A srác a demonstrációban látható nagyságrendû adatot tud és akar tárolni, de ha szövegrõl van szó, azt elõtte jól összetömöríti, így tényleg sok GB-nyi szöveg tárolható egy lapon. És az újságírok? Õk meg összekuszáltak mindent... :)
Alapjában véve jó ez a cáfolat. De ha belegondolunk, akkor a hologramos tárolás is trükkös, hiszen olyan dimenziót is használunk az adatok tárolására, ami valójában anyagi formájában nem is létezik ÉS anno senki sem hitte volna el a hologram mûködési elvét sem. Ezért "TALÁN" van esély rá, hogy ez a fiú valóban rájött valamire, ami egy kissé magasabb fokú matematikát igényel, semmint hogy az átlag ember goyrsan megértse. Talán. Mindenesetre kíváncsi vagyok (bár alapvetõen szkeptikus).
Ja, vicces (vagy inkább funny) fiúk ezek a HWSW-sek. Írják: "A mindössze 24 éves Sainul nem apró méretû nullák vagy egyesek nyomtatásával tárolja el az adatokat a papírlapokon, hanem színes geometriai formák, körök, négyzetek, vagy háromszögek formájában." Az eredeti szöveg így szólt: "Abideen claims that that his Rainbow system is better than a binary storage because instead of using ones and zeros to represent data, Abideen uses geometric shapes such as squares and hexagons to represent data patterns." Apró méretû nullák vagy egyesek... LOL. :)
Figyelj. 1 pont = 1 bit. 8 pont = már 256 variáció... 64 pont (8x8 pont) = 18446744073709551616 variáció (2^64)... (És akkor még csak "monochome" volt.) Talán hatékonyabb, mint ugyanekkora helyen alakzatokkal szórakozni... A "bitezéssel" az összes lehetséges variáció ki van használva, annál több már nem lehet, csak kevesebb...
Érdekes felbontása van, milyen TV az? Gondolom, CRT-s. Annál kevésbé számít a fizikai pixel-felbontás. Pl. egy 1280-as CRT monitoron is élvezhetõ még az 1600-as kép. Mindenesetre megvan rajta a 720 sor, az a feltétel.
Ezért mert ömleszve nyomtatod akkor egy pontnak az egy pont, alakzatból meg sokféle lehet, és növeli a lehetséges kombinációk számát.
Egy pitnek csak egy féle lehet, egy ilyen nyomtatott cucc, egy darab jele, meg a használható alakzatok*használható színek féle, tehát jóval több mint 1 féle...
Én ugy hallottam, hogy ittis a pornoipar fog dönteni, mivel nekik van a legnagyobb forgalmuk... (sok a recsakgép Itt az ö szavu klessz a döntö, és ha kovi pl a BDt támogatja, akk lehet h az terjed el . De ezmég több év mire kiderül, nekem addig ugysincs szükségem ekkora cuccra
HD ready témához: Gyõr, Árkád, saturn bolt. bazinagy TV HD ready felirattal. megnézem mekkora a felbontasa 970*750 vmi iesmi volt, szal közel nem HD...
Egyébként nem értem, minek ide alakzatok? A legnagyobb adatsûrûséget úgy lehet elérni, ha "ömlesztve" nyomatjuk a biteket. (Persze kell némi hibaellenõrzõ és javító kódolás, ami néhány %-ot elvisz.)
(A vonalkód azért olyan, amilyen, mert nem fix az olvasófej helyzete a vonalkódhoz képest, és fel kell ismerni a megfelelõ szöget, stb. De egy kompakt diszknél nem kell ilyesmi.)
Tehát az alakzatos játék kevesebb adatot tárol, mint a bitek közvetlen kiírása. És akkor a DVD-n, és fõleg a kéklézeres lemezeken sokkal kisebbek a pitek, mint ami egy papírra nyomtatható. Szóval, hiszem, ha látom...
Ennek kissé gátat szabhat, hogy vagy 10x kevesebbet sikerült legyártaniuk és eladniuk, mint szerették volna. Ha jól láttam asztali HD-DVD játszó meg 2/3-ba kerül tán?
Az a kominációktól függ. Ha van 32 féle alakzat, és 16 bites színt (65535 db) fel tud ismerni a scanner, akkor egy jelben 0-2097120-ig (32*65535 kombináció) terjedõ egész számot lehet ábrázolni, amit 0-kkal és 1-esekkel 21 biten lehet, és általában a scannerek 65535-nél jóval több színt meg tudnak különböztetni, és jópár számítógép számára könnyen felismerhetõ alakzatot lehet találni, így végülis egy módosított szövegfelismerõ szoftverrel lehetne dekódolni, mondjuk ez igényelne egy kis számítási teljesítményt :). De a kombinációk számának emelésével brutális mennyiségû adatot lehet eltárolni.
Hát 45 mp videó az nem olyan sok ám! Én is írtam valamikor progit, amibe beadtál digitális adatot, és kijött belõle a bmp file. Csak sokkal egyszerûbbet, csak fekete meg fehér volt, de úgy lehet eltárolni a legtöbb információt, nem geometriai alakzatokban.
Még mindig több kiadó támogatja mint az HD-DVD-t, de errõl nem fogok leállni vitatkozni. Majd visszatérünk a témához 6 év múlva... akkor lesz értelme ennek a beszélgetésnek.
1. a Sony BluRay-en adja ki a játékokat PS3-hoz - akinek lesz PS3, nem kell asztali lejátszót vennie, szóval õ BluRay-t fog nézni, nem HD-DVD-t
2. XBox-hoz kiegészítõként lesz HDDVD, nem fognak rajta játékok megjelenni - nincs semmi, ami ösztönözze az XBox vásárlókat a HDDVD megvásárlására
3. Mivel a konzol használók elõbb vesznek PS3-at, mint bármilyen formátumú asztali lejátszót, ezért is BluRay
A Sony-tól jó húzás volt, hogy várt a PS3-mal, így a BluRay-nek nagyobb esélye van, mint más esetben. Az asztali lejátszókból meg valószínûleg a hibrid megoldások fognak elterjedni. Aki meg azt mondja, hogy nem kiforrott még a BluRay, az nézzen jobban körül, több helyen is olvastam, hogy a professzionális piacra már évek óta gyárt kék lézeres cuccokat, és azon alig változtatva jött létre a BluRay.
Bár én "Sony-rajongó" vagyok, inkább várok majd a hibrid megoldásokra, és akkor veszek író/olvasót, ha már mindkét formátumot támogatni fogja. Addig maradok DVD-nél.
Hát ez nem valami sok, 1 cégnek különbözõ ágazatai külön fel vannak sorolva, ráadásul pár cég itt mind2-t támogatja, pl a paramount, WB.
Ráadásul aKombó meghajtók megjelenésével, melyek 2007-ben jönnek olyan mindegy már, hogy milyen leezt vásárol az ember. Ez az egész nagyon felvan fújva.
Elõre borítékolom, hogy mindkét szabvány fenn marad. Szóval tökmindegy. Túl sok lovét fektettek bele mindkét cucc kifejlesztésébe, szóval csak úgy egyrõ la kettõre nem fog ez megszünni.
Írd már le egyszer ezeket a jelentõs cégeket, és filmkiadókat, mindíg csak ennyit írsz, kíváncsi vagyok rá mire gondolsz?
Attól, hogy a DVD Forum áll mögötte, több cég áll a BD mögött. Mindkettõ kék lézert használ, a korábbi formák vöröséhez képest. Hosszabb távon a BD gyártása az olcsóbb, mert nem két lemezbõl kell összerakni. A Sony már évek óta használja a technilógiát a professzionális eszközeiben, csak most a kommersz vonalon is bevezette.
Szerinted, szerinted... Jaj de nehéz ráklikkelni egy linkre. :)
"In order to be awarded the label “HD ready” a display device has to cover the following requirements:
1. Display, display engine - The minimum native resolution of the display (e.g. LCD, PDP) or display engine (e.g. DLP) is 720 physical lines in wide aspect ratio. 2. [...]"
LCD esetén, ha van 720 sor, kell lennie 1280 oszlopnak is, mert 1:1 pixelméret-arányú. CRT esetén elõfordulhat, hogy szám szerint valamivel kevesebb fizikai pixel van, mint amennyi elvileg kellene, de az eltérõ mechanizmus miatt ez nem gond. (Természetesen nem SD képernyõ van ezekben.)
Egy 800x480-as (vagy milyen) plazma egyértelmûen nem érdemli meg a HD Ready minõsítést, illegálisan használja... Nem inkább HD Compatible volt ráírva?
"Csak annyit kell tudnia a tévének, hogy az i1080-at valahogy kipakolja, szerintem."
Ket szempont van. Kepes legyen megjeleniteni az 1080-as kepet, es kepes legyen fogadni a jelet. Egy 900x480-as tv-re is siman rairjak a hd ready jelzest, mivel tenyleg megjeleniti a kepet, csak eppen nem hd minosegben. A hdcp ready-hez pedig eloszor csak az kellet, hogy legyen csatlakozo, ujabban mar a dekodolast is elvarjak.
Szvsz egy szamitogep tevekartyaval es egy nagyobb lcd monitorral ma sokkal jobb befektetes mint egy atlagos hd ready tv. (mindenre jo, eleg nagy a kepmerete, ugyanakkor sokkal olcsobb)
Sztem egyik se fog eltûnni normálisan meglesznek egymás mellett. Majd amikor kiadják a combo meghajtókat akkor jó lesz és nem kell egyiknek se csõdbe mennie. Amúgymeg én személyszerint HD-DVD-s vagyok mert ott vannak a kedvenc vállalataim :) de kinek a pap kinek a papné...
Nem latom a BD sorsat megalapozotnak, en hatalmas bukasra szamitok, stb stb... Felhivom a figyelmet a betamax esetere... A piac nagy resze a HDDVDt tamogatja, hisz egy olyan alapitvany nyujtotta be, ami mar bizonyitott, megbizhato es stabil formatumokat kezel, mindemellet olcsobb, nem az egekben van a jogdijja, es kompatibilis a regiekkel? BD mellet max annyit lehet felhozni, hogy 5 gigaval nagyobb a kapacitasa. De szerintem a sony nev garancia a problemakra.
Udv!
"Tévedsz, mert azt jelenti. Legalább az 1280x720-at tudnia kell felbontásban." Akkor miért van ráírva jóképességû 800-1024-es felbontású plazmákra? :) Csak annyit kell tudnia a tévének, hogy az i1080-at valahogy kipakolja, szerintem.
Tévedsz, mert azt jelenti. Legalább az 1280x720-at tudnia kell felbontásban.
Egyébként a PS3 piacra dobása óta a Blu-ray filmek forgalma is fellendült.
Továbbá, mint tudjuk, fõleg Japánban, de valamennyire az USÁ-ban is, eléggé elterjedt már a HD, tévéadások formájában. (És úgy tudom, mostanában lép(ett?) életbe az is, hogy csak HD-Ready tévéket lehet forgalmazni.)
A hullámhossz megyezezik, a támogatott médiakódolások is megegyeznek, sõt a védelmi kódolás is, de a lemez felépítése pont eltérõ: a HDDVD-nél a DVD-nél megszokott 2db fél mm-es lemez között van az adattároló réteg, a BD-nél meg egy 0,9mm-es lemezen van az tároló réteg, és fölötte egy 0,1mm-es védõréteg van. Tehát eléggé máshová kell fókuszálnia a lézernek. Továbbá lehet, hogy a low-level bit->pit kódolás is eltér. De ettõl még készíthetõ olyan meghajtó, ami mindkettõt ismeri, de ma még drágább lenne az amúgy is drága egy-standardosoknál.
A BR még egyáltalán nem terjedt el. Eladtak talán 300 ezer PS3-at eddig (sokkal kevesebbett tudott szállítani a Sony, mint amennyit eredetileg igért). De hiába, hiszen a hozzá való filmek mennyisége még csekély, és a PS3-at a vásárlók többsége nem BR lemezes HD videók nézésére, hanem játékra akarja használni.
Arról az "apróságról" sem illik megfeledkezni, hogy itt nem csak a HD-DVD és BR közötti versenyrõl van szó, hanem a HDTV-k elterjedésérõl. Jelenleg még mindig csak a háztartások töredékében van valódi HDTV (a HD Ready nem HDTV-t jelent!!!). Tehát ha valaki HD videót akar nézni, nem csak HD lejátszót és HD filmet kell vegyen, de HD TV-vel is rendelkeznie kell. Ez egy kicsit más jellegû verseny, mint a BETA vs. VHS anno, vagy a DVD lejátszók elterjedése volt.
Sztem sokban nem különbözhet a lemezek felépítése. Én úgy tudom, hogy a led teknológia (led kristály) segítségével kisebb (vagy pont hogy nagyobb :S) hullámhosszú sugarat tudtak létrehozni, és a lemezen még kisebb jelekkel tudják írni az adatokat. Szóval olyan sok különbség nem lehet a hddvd és a blueray lemezek között, gépen sztem biztos lesz olyan, ami mind a 2-t lefogja játszani, meg tudja írni. A cikk meg az asztali lejátszókra gondol, a képen is az van. Azt meg tényleg csak jóval késõbb veszünk
Kis butus, az XBOX360 meg HD DVD lemezes lesz.Gondolkodjál már 1 picit...
Milyen versen? itt nem lessz nagy versen. PS3-at milliók veszik meg tehát blueray már el is terjedt. Más formátumok lehet hogy haldokolni fognak de nem a blueray. Mivel És mivel a sony gondolom a játékokat, egyébb dolgait ugyanúgy blueray-en fogja megjelentetni hogy terjedjen, szerintem a ps3 mejelenése után már több millió ember használja. Ezért nem látok itt versenyt. HD-DVD-t még csak cikkekben halottam.
Informatika és tudomány
