Ugrás: navigáció, keresés Könyves Kálmán Magyarország királya Könyves Kálmán ábrázolása Thuróczy János krónikájában Uralkodása 1095 - 1116 Születése kb. 1074 Halála 1116. február 3 Székesfehérvár Temetése Székesfehérvár Elõzõ uralkodó I. László Következõ uralkodó II. István Felesége Buzilla (1097 - kb. 1110), Eufémia (1112 - kb. 1113) Utódai Zsófia (Buzillától), István († 1131) (Buzillától), László († 1110 körül) (Buzillától) Dinasztia Árpád-ház Apja I. Géza
Könyves Kálmán (kb. 1074 – 1116. február 3.) magyar király 1095 - 1116. I. Géza fia, anyja görög hercegnõ volt. Kálmánt nagybátyja, I. László papnak szánta, de a felavatás elõl néhány fõúr segítségével Lengyelországba szökött. Tartalomjegyzék [elrejt]
* 1 Trónralépése * 2 A keresztesek * 3 Külpolitikája és hódításai * 4 Harca Álmossal * 5 Jelentõssége * 6 Forrás Trónralépése
Amikor a király helyre akarta állítani a pápával IV. Henrik német-római császárral való kiegyezése miatt hûvösre fordult viszonyát, hazahívta a fiút és utódjául jelölte az addigi trónörökössel, Álmos herceggel szemben, aki Kálmán öccse volt.
Mivel az Árpád-ház késõbbi királyai Álmos ágából kerültek ki, a krónikák meglehetõsen elõnytelen képet festenek Kálmánról. Azonban valószínûtlen, hogy akár püspök, akár király lehetett volna, ha valóban selypít, sánta, kancsal és púpos; ezt mind az egyház szabályai, mind a korabeli fõurak elvárásai megakadályozták volna. Annyi valószínû, hogy nem volt olyan atletikus termetû, mint harcedzett öccse, de esze és szokatlanul nagy mûveltsége, amiért Könyvesnek is nevezték, csakhamar bebizonyította trónra termettségét.
Szent László halála (1095. július 29.) után õ lett az ország királya; eleinte, úgy látszott, hogy megosztja hatalmát öccsével, Álmossal, akit László Horvátország királyává tett. Segítségére sietett, amikor a horvátok fellázadtak ellene, a normannokat pedig, akik a lázadást segítették és a dalmát partokat támadták, visszaverte. Azonban hamarosan vissza kellett hívatnia a csapatait, hogy az elsõ keresztes hadjárat átvonuló seregei ellen biztosítsa az országot.
A keresztesek
1096 márciusában elõször Gauthier Valter francia lovagjainak engedte meg az átkelést, de Zimonynál már kénytelen volt ezek egy részének rablásait fegyverrel megakadályozni. Mindamellett élelmiszerek küldésével segítette elõ az Amiensi Remete Péter vezetése alatt álló második csapat átvonulását is; a csapatokat szétverte, mikor azok Zimony környékén összecsaptak a kísérõ seregekkel és 4000 magyar harcost megöltek. Mégis beengedte az országba Volkmar és Gottschalk csapatait; egyiket, rablások miatt, Nyitra mellett a nép, a másikat Magyaróvárnál maga a király gyõzte le.
Emiko gróf már nem kapott engedélyt a belépésre, ezért ostrom alá vette Mosonyt. A király azonban itt is gyõzelmet aratott. A határra érkezett derékhad vezére, Bouillon Gottfried emiatt kérdõre vonta ugyan Kálmánt, a soproni találkozáson azonban megegyeztek, az átkelés alatti fegyelmezett viselkedés biztosítására kezeseket adott, s Pannonhalmán maga is meglátogatta a királyt, aki nagyobb magyar sereggel kísérte s mindennel ellátta az átvonuló kereszteseket. 1096. november közepén barátságosan búcsúzott el tõlük.
Külpolitikája és hódításai
1097 tavaszán megsemmisítette az utolsó horvát királynak, Péternek seregét, átvéve az irányítást Horvátország addig még független részei felett is. A latin városokat ugyan Velence befolyása alatt hagyta, a dalmát–horvát hercegi címet azonban nem adta meg a dózsénak, aki hatalmának ellensúlyozására az új tengeri hatalommal, a szicíliai normannokkal lépett szövetségre: feleségül vette Roger király leányát, Buzillát. Öccse, aki ezzel elvesztette a magyar koronára való reményét, föllázadt ellene, de Várkonynál 1098-ban a már szembenálló feleket ekkor még sikerült kibékíteni.
A kijevi nagyfejedelem hívására Igorevics Dávid ladoméri herceg ellen indult hadba és megszállta Pøzemyslt. 1099-ben azonban súlyos vereséget szenvedett, és kénytelen volt visszavonulni. Még ebben az évben (1099. május 29-én) beleegyezett abba is, hogy II. Bretiszláv cseh herceg örököse testvére, Borzsivoj legyen, bár ezt annak idején I. László ellenezte, sõt békét és szövetséget is kötött Csehországgal.
Bizánccal szintén szövetségre lépett 1104-ben, amikor László leányát, Piroskát, férjhez adta Jánoshoz, I. Alexiosz császár legidõsebb fiához. Ebben a szövetségben bízva 1105-ben megtámadta Dalmáciát, mire Zára (Zadar), Trau (Trogir), Spalato (Split) és a legtöbb sziget önként meghódolt Kálmánnak. Õ ezért biztosította a városok önkormányzatát. Ordelafo Faliero dózse ebbe kénytelen volt belenyugodni és lemondani a dalmát és horvát hercegi címrõl. 1108-ban már együtt harcolt Kálmán seregeivel és a bizánciakkal Apuliában, Boemund tarenti és antióchiai herceg ellen.
Harca Álmossal
Álmos 1104. augusztus 21-én vette feleségül Szvjatopolk kijevi nagyherceg leányát. 1106-ban Német-, majd Lengyelországban keresett segítséget Kálmán ellen. Sógora, III. Boleszló egy ideig segítette is, de azután kibékült a magyar királlyal. Álmos Abaújvárnál kegyelmet kért és kapott; ekkor néhány hónapra zarándokként ment Jeruzsálembe. Visszatérve, Dömösön templomot és monostort építtetett, melynek fölszentelésén (1108-ban) királyi bátyja is megjelent.
Álmos végül Passauba ment és V. Henrik német-római császártól kért segítséget, aki szeptemberben Szvatopluk cseh herceggel megtámadta Magyarországot. Miután a császár Pozsonyt több hónapos ostrommal sem tudta bevenni, kibékült Kálmánnal, a csehek és a magyarok között azonban folytatódtak a harcok.
Kálmán felesége és László fia 1110. körül meghalt, és a király újra nõsült. Új felesége Eufémia, Vladimir Monomachos orosz nagyfejedelem leánya lett, akit azonban házasságtörés gyanújával 1114. táján elûzött és tõle született fiát, Boriszt nem ismerte el.
A király 1113-ban megvakíttatta Álmost és fiát, Bélát, hogy lehetetlenné tegye trónigényüket és megóvja fiát, Istvánt a trónviszályoktól. Végül 1116. február 3-án hunyt el.
Jelentõssége
Megreformálta és enyhítette elõdje, László törvényeit, ritkábban alkalmazva a halálbüntetést és eltörölve a kínzást. Elfogadta a papi nõtlenségrõl szóló állásfoglalást és lemondott az invesztitúra jogról (ezekre László nem volt hajlandó), de õ sem engedte, hogy a püspökök hûbéresküt tegyenek a pápának. Kötelezõvé tette a házasság egyházi szentesítését és fölállíttatta a nyitrai püspökséget. Azért, hogy tanulatlan személyeket ne nevezhessenek ki egyházi pozíciókba, az Esztergomban tartott zsinat azt is elrendelte, hogy a kanonokok egymás között latinul beszéljenek.
Megakadályozandó a királyi vagyon csökkenését elrendelte, hogy a fiúág kihalásával a nemesi birtokok a királyra szálljanak. Intézkedéseket hozott a rabszolgakereskedelemrõl, a zsidókról és a honvédelemrõl. A törvénykönyvébe foglalt, felvilágosultságát igazolni látszó kijelentés, miszerint boszorkányok pedig nincsenek, valójában csak a kererszténység megerõsítését szolgálta: könyves királyunk csak a strigák, a pogány hitvilág szerinti csodatévõnõk létezését tagadta, ugyanebben a törvénykönyben törvényt hozott a maleficák, a bûbájosok ellen. Hosszú távra meghatározta az erdélyi vajda és a horvát bán címek használatát.
fanklub topig
tavaly róla feleltem töribõl 5-re :) akkor már rossz ember nem lehet :D
Tehát ez a topic fog arról szólni, hogy "én itt és itt olvastam róla" ... "én meg ott és amott". Erre a vélemények megoszlanak holott mindenki elõtt ott a net és utána tud nézni még annak is hogy hányas lába volt KK-nak meg, hogy megvolt-e mint a 42 ujja. Függetlenül attól, hogy nem zárkózom el a mûvelõdés semmilyen formájától sem, azért kétkedve fogadom a topic népszerûségét. Függetlenül mindettõl viszont sok sikert és kitartást is kívánok hozzá. Remélem a konkurencia nem fogja tele önteni az eSGét az összes uralkodónk és híres eleinkrõl elnevezett topic-okkal. Üdv.
Ja és UI: nem szokásom felvenni az ehhez hasonló topicokat fav-ba, úgyhogy privátba üzenjétek meg, hogy összefüggésbe hoztátok jóanyámat a legõsibb mesterséggel. THX
tényleg. csinálni kéne egy rangsort, mondjuk a legjobb 3 királyunkról. számítson mondjuk: -külpolitika, az ország területe a királyság alatt, illetve hódításai -gazdasági helyzet(helyzetünk EU-hoz képest) -társadalmi helyzet(jólét, elégedettség, balsõ nyugalom, általános megítélés) -állam(reformok, törvények, rendeletek)
:DD (értelmesebb idõtöltés mint a találdki ez milyen kép :DD)
I. István Mátyás Nagy Lajos
(szvsz)
Mátyásnak tényleg riszpekt.
@bazza: szvsz Mátyás alázza Istvánt. Mátyás alatt rettentõ nagy volt az ország.
Árpád 895-907 Zsolt 907-947 Fajsz 947 Taksony 947-972 Géza 972-997 István (Vajk) 997-1000
Árpád-házi királyok
I. (Szent) István 1000-1038 Péter 1038-1041 Aba Sámuel 1041-1044 Péter másodszor 1044-1046 I. András 1046-1060 I. Béla 1060-1063 Salamon 1063-1074 I. Géza 1074-1077 I. (Szent) László 1077-1095 (Könyves) Kálmán 1095-1116 II. István 1116-1131 II. (Vak) Béla 1131-1141 II. Géza 1141-1162 III. István 1162-1172 II. László ellenkirály 1162-1163 IV. István ellenkirály 1163-1165 III. Béla 1172-1196 Imre 1196-1204 III. László (kiskorú) 1204-1205 II. András 1205-1235 IV. Béla 1235-1270 V. István 1270-1272 IV. (Kun) László 1272-1290 III. András 1290-1301
azért István volt aki létrehozta a keresztény MO-t, azért ez sokat nyom a latba. ki más lehetne a legnagyobb királyunk?
Ez igaz, de szempontok alapján Mátyás kerül ki gyõztesként szerintem.
Mátyás Sziléziát, Morvaországot és Ausztria nagy részét is meghódította Béccsel együtt. Gazdaság is jól ment, mondjuk az Károly Róbert alatt is, közvélemény, rendeletek: elég felidézni: "Mátyás, az igazságos".
azért tegyük hozzá hogy a "világverõ" könnyûlovas harcmodort erõssen kiszivatták a tõlünk nyugatabbra lévõk az agyonpáncélozott nehézlovasságal..., nem véltelten lett az a stilus feladva... :)
1. akkor már korántsem volt világverõ harcmodor. 2. szerinted mi lett volna ha nem csatlakozunk a feudális világhoz? eltûntünk volna a süllyesztõben akárcsak a többiek elõttünk.
de jó, meggyõztetek, mindent összesítve lehet hogy Mátyás a legnagyobb. Ha egyetértünk, akkor megválaszthatnánk a legrosszabbat is. ez már azért nehezebb :DD
ha politikusok is érnek akkor nem feltétlen mert gyk 20. század elejétõl számitva bármelyik nyerõ a citromdijra szvsz :D
Ah, tényleg, nem is értem hogy a tatárok/kunok/mongolok miért tudták késõbb elpicsázni a nehézlovasainkat...
Merseburg és Augsburg, ezt a kettõt persze tanítják mert ott tényleg szoptunk de azokat a csatákat nem az ellenfél nyerte meg hanem mi vesztettük el a saját hibánkból.
Ha meg már a legrosszabb uralkodó szóba került akkor én Taksonyt és Gézát jelölöm, õk kezdték igazából az egész átállást a "közjó érdekében" még azt a hatalmas áldozatot is meghozták hogy a törzsi szálláshelyeket és földeket kisajátították, hát igen a királynak nem árt ha vannak földjei...
jah lehet hogy mi szoptunk tõlük de nyugat euba nagyon tovább már nem jutottak, ..., melelsleg meg egész más egy olyan kategóriás sereg aki jön a halál fazsáról és ha megverik õket akkor a sereg bebukott de az anyaország él és virul tovább meg egy olyna országnak ahol ha a hadsereg bebukik durvábban a következõ héten porbadöngölik aze gész órszágot... (és azt se felejtsed el mi mennyien voltunk meg a mongolok/tatárok mennyien voltak, ez picit moder kori hasonlatta élve olyamsi mint az oroszok vs németek...., hibáa jobban képzettek a németek ha az oroszok 100szor annyian vannak, na ez igaz ránk is meg a mondolokra/tatárokra is...) szóval csak simán a ahrcmodorot nézni egyszerüen butaság..., jó erre lehet mondani hogy minek kelett nekünk letelepedni, a vándorló életmódhoz pont jó lett volna ez a rnedszer, és leeht igy is vagy csak akkor viszont már tényleg nem lennénk sehol...
Csináljak a topiknak fejlécet vagy elvállalja más?
fú õt szerresük, CoD2-ben is Könyves Kálmán a nevem (komolyan)
és II.Ulászlót jelölöm a legrosszabbak közé,az volt a legrosszabb szvsz,mert leszarta az országot vagy csak az árpád házból mondhatunk királyokat? amúgy IV.Béla is fasza gyerek volt szvsz,õt nevezzük 2. honalapítónknak :P
Persze hogy nem jutottak nyugat-európába mert minek is mentek volna oda? Hegyek meg erdõk mindenhol, lovakat sehol se lehet legeltetni stb nyugat-európa csak arra lett volna jó hogy kifosszák de megszállásra nem mert nomád szempontból full értéktelen terület.
És ha már itt tartunk NEKÜNK mi a faxért kellett pont itt letelepednünk? Oké, ideszorítottak a besenyõk aztán... Megerõsödünk a nyugodt pihiben aztán vissza keletre és visszavenni a régi területeket, Etelközt és a sztyeppéket stb na EZT kellet volna tenni és nem leseggelni és áttérni egy olyan életformára amit az új szomszédaink régebben és jobban csináltak mint mi.
#48 Eltûntünk volna a süllyesztõben? Hát így is eltûntünk mert a mai magyaroknak gyakorlatilag a nyelven (illetve a nyelv egy részén) kívül SEMMI köze sincs a honfoglalókhoz szal a lesüllyedés így is megvolt, thank you.
Hogyha hozzátesszük, hogy a hun nép testvér népünk volt (esetleg mi vagyunk õk) akkor számomra a kedvenc Attila király... persze ez csak feltételezés, de sohasem lehetünk biztosak semmiben, hisz "A TÖRTÉNELMET A GYÕZTESEK ÍRJÁK" A 2. favorit Szent László. Amúgy én keresztény vagyok, de felvetõdik bennem, hogy Szent István miért kellett szembeforduljon a keresztény (Bizánc-i keresztelkedésû) Koppánnyal, és ha már legyõzte, akkor miért kellett még fel is négyeltetnie saját nagybátyját?
Könyves Kálmán tök jófej :0
Attila nemvolt rossz csávo :D Uráltól Duna vonaláig volt a hun birodalom ugye? ahogy töri tanárom mondaná, ott már lehetett krumplit vetni.
Magyarország Közép-Európában a legnagyobb olyan terület, ahol a földi hõáram jelentõsen meghaladja a világátlagot. A megújuló geotermikus energia a hõszivattyúk számára kimeríthetetlen energiaforrást jelent. - gondoltak a jövõnkre
Én mai fejjel sem tudnék jobb helyet elképzelni a letelepedésre. Mindenünk megvolt ami kellett (Nagymagyarország). Ja és a többivel sem értek egyet :))
a lessülyedés igy is de ugy még ennyi se maradt volna... (mellesleg meg a msotnai "lessülyedés" pont nem a királyinknak köszönhetõ..., ezt kérlek a 19. és 20. század környékén basztuk el de erõteljesen...)
Leszakadna a kezed ha egyszer megpróbálnál helyesen írni?
A mongolok egy remek példa hogy nem feltétlenül kellett minden lovas-nomád népnek eltûnnie, talán (miért ne?) mi is megmaradhattunk volna a "régi úton"
Persze ez 'mi lett volna ha' dolog de az biztos hogy ami történt az nem éppen egy sikertörténet, pár évtizedtõl eltekintve non-stop szopás a kalandozások utáni magyar történelem...
"non-stop szopás" A Mohácsi vészig még csak hagyján, de utána csak ennyit kellene az összes magyar történelemmel foglalkozó könyvbe írni.. sajnos :(
és te honnan tudod biztosan, hogy a hun nép nem-e egyenlõ a magyar néppel? Nem mindent úgy kell elfogadni, ahogy azt a történelemkönyvek leírják, jobb inkább sok forrásból tájékozódni...itt van pl. Kálti Márk (1358-ból származó) és Thuróczy János (1488-ból származó) írása ami elég érdekes [urlhttp://arpad.org/pages.php?&menuid=9
Ha nem is kurva jól de tény hogy még állnak és a puszta létezésük elég bizonyíték arra hogy a népszerû elmélettel ellentétben nem KELLETT átállnunk a nyugati életstílusra a puszta túlélésünkért.
Szt.István & co. így döntött és késõbb már mindenki azt mondja hogy ezt meg kellett tenni. Nem, nem kellett.