hú nekem az EK-nak a 2002-es Real Madrid elleni 3-3-a tetszett nagyon.azt a meccset élõben adta az m1 áááá azon beszartam.qrva jó meccs volt qrva jó hangulattal.nagyon jó volt ott az AEK most néztem vissza youtube-on de csak a 3 AEk gólt láttam össze-vissza sorrendben.vki nem tudja annak a meccsnek a teljes összefoglalóját vhonnan elõvarázsolni?köszi
sajnos benne volt, h nem jutnak tovább... az a baj, h a milan elég kényelmesen vette a lille elleni a meccset. Igaz így is az AEK kezében volt a továbbjutás lehetõsége... :( na majd az UEFA-ba...
...akkor most elmondom, mely csapatokkal szimpatizálok: Barca, AEK, Fradi és ennyi ...ja és a vállogatottak közül a brazil (nehogy probléma legyen még ebbõl is)-gondolom te se 1 csapatot kedvelsz nem tartom magam fanatikusnak, de szeretem ezeket a csapatokat
Az AEk-ot már nagyon régen szeretem kb. 6-8 éve... amikor az MTK került össze velük UEFA meccsen. egyik kedvenc játékosom volt Demis Nikolaidis, csak kár, h visszavonult. -ezért merészeltem topikot nyitni...
Alapítva:1924 Színei:Sárga-Fekete Cím, elérhetõség:Grammou str. 69-71, Μarousi, 151 24
Eredményei: Liga bajnok(11):1939, 1940, 1963, 1968, 1971, 1978, 1979, 1989, 1992, 1993, 1994 Görög Kupa(13):1931, 1939, 1949, 1950, 1956, 1964, 1966, 1978, 1983, 1996, 1997, 2000, 2002 Görög Szuper Kupa(2):1989, 1996 Görög Liga Kupa(1):1990
Széttörtek a görögök továbbjutási álmai
A H csoportban a Milan továbbjutása már biztos volt a mérkõzés elõtt, legrosszabb esetben (azaz ha kikap hazai pályán a Lille csapatától, és az athéni gárda legyõzi a belga Anderlechtet) is a második helyen végezhetett volna a csoportban. A kezdõcsapatot látva úgy tûnt, az olasz gárda állt már fel acélosabb öszeállításban is, a Lille pedig mindent elkövetett a számára létfontosságú pontszerzés érdekében. Ennek megfelelõen már a hetedik percben vezetést szereztek a szemfüles Odemwingie révén, miután a Milan kapusa kiejtette a kezébõl Bodmer távoli bombáját.
Az elsõ negyvenöt percben Pirlóék nem nagyon tudták felvenni a meccs ritmusát, így sokkal több helyzete volt a vendégeknek, Kalacnak pedig nem egyszer kellett védenie, hogy kapuját megóvja egy újabb találattól.
A második játékrész semmiben sem különbözött az elsõtõl, a vendégek csak tovább növelték elõnyüket az indiszponált hazaiakkal szemben, akik mai vereségük ellenére a csoport élén végeztek.
Az Anderlecht és az AEK Athén szeptember 26-i mérkõzése gólnélküli döntetlennel végzõdött, a vendéggárda ezúttal azonban jobban rá volt kényszerítve a pontszerzésre, mint akkor. Ellentétben az egyelõre kiesõ helyen álló belgákkal, akik legfeljebb egy gyõzelemmel vívhatták volna ki az UEFA-kupában való indulás jogát.
ANDERLECHT - AEK ATHÉN 2-2 (1-0)
Brüsszel, Constant Vanden Stock Stadium, vezette: Peter Fröjdfeldt (svéd)
Szerda este a Constant Vanden Stock Stadionban belgák és görögök (természetesen az elmaradhatatlan légióskontingensekkel együtt) könnyes szemmel, hálatelten pisloghatnak majd Milánó felé – ha az olasz bajnokságban bukdácsoló AC Milan, túllépve önnön árnyékán, legyûri az amúgy rágós falatnak tûnõ francia Lille-t. A BL-csoportkör záró fordulójában Brüsszelben „randevúzó” Anderlecht és AEK Athén a lapok egymás közti leosztásával – belga gyõzelem és a feltételezett milánói siker esetén – kigolyózhatja az észak-francia gárdát az európai kupaporondról.
– Kellemes helyzetbe kormányozták magukat: adott esetben a vereség után is dalra fakadhatnak. – Nem tudom, lehetne-e ennél is kedvezõbb a helyzetünk, mindenesetre a mérkõzés elõtti edzés hangulata régen volt ennyire felhõtlen – reflektált a felvetésre Tõzsér Dániel.
– Jobb helyzetben lehetnének, ha nem kellene fél szemmel Milánóra figyelniük. Vagy úgy látja, az eddigi teljesítmény felülmúlja a legelvakultabb AEK-fanatikusok elvárásait is? – A saját kezünkben van a sorsunk, és ez felettébb megnyugtató állapot. Ha nyerünk, biztosan továbbjutunk a Milan mögött, de ha az olaszok gyõznek a Lille ellen, számunkra szinte mindegy is, mi történik Brüsszelben. Ami a kérdés második részét illeti: amikor szembesültünk a ténnyel, hogy kikkel vagyunk egy csoportban, úgy gondoltuk, ha kihozzuk magunkból a maximumot, igenis lesz esélyünk a továbblépésre, és februárban is BL-meccset játszhatunk.
– És úgy jutottak erre a következtetésre, hogy tisztában voltak vele: a klub korábbi BL-csoportmérkõzésein egy árva gyõzelmet sem jegyzett… Dicséretes optimizmus. – Ez nem egyszerûen csak pozitív látásmód. Sok változás történt az AEK háza táján az utóbbi egy évben, s ezek a céljainkat is érintették. A nemzetközi mezõnyben is elismert csapatot kíván építeni a tulajdonos, amihez máris hozzátettük a magunkét a klub elsõ két BL-csoportmeccsén aratott gyõzelmünkkel. A továbbjutással, azt hiszem, valamennyiünk álma teljesülne.
– A görög csapatokra – idegenben végképp – nem jellemzõ a kockáztatás. Kifizetõdõ, ha elbarikádozzák saját kapujuk elõterét? – A mottónk: óvatosan a belgákkal! De a taktikáról azért sem tudok érdemlegesen mit mondani, mert még a megbeszélés elõtt vagyunk. Nem hiszem, hogy nekiugrunk az Anderlechtnek, abban sem vagyok biztos, hogy visszaállunk a tizenhatosunkra, és az sem eldöntött, pályára lépek-e a kezdõcsapatban, vagy sem.
– A hét végi, Ionikosz elleni bajnoki után a görög lapok mindenesetre dicsérték. – Szerintem sem ment rosszul a játék – de ez a múlt, s nem garancia a jövõt illetõen.