Mert a fúzió beindulása egy kifelé irányuló lökéshullámot hoz létre. Ennek nagysága persze függ attól, hogy milyen gyorsa folyamat. Mivel a gravitáció egyre gyorsabban húzza össze a csillagot, a fúzió sebessége magas hatvány szerint nõ, így eléggé valószínû egy jó kis robbanás, ami után stabilizálódik a rendszer.
"A korai idõszakban a Nap nem volt ilyen nyugodt mint most. Erösen fortyogott és nagy anyagmennyiséget lökött ki igen messzire. "
Én errõl nem hallotam, de akár igaz is lehet. Csak azért szólok, mert a korai idõszakban a Nap összehúzódott, majd amikor beindult a termonukleáris reakció, a nagy gravitáció hatására, akkor miért lökött volna ki nagymennyiségû anyagot a környezetébe?
A csillagászat is egy nagy elmélet halmaz, amiket ha egyszer lesz lehetõségünk jobban megvizsgálni szépen megdõlnek, s jönnek az újabb elméletek :) Ez egy örök körfogás, mivel mindet sohasem fogunk tudni :)
még sokat kell vizsgálódni... :)
tanulság: majd csak sok üstökös elemézsébõl lesz érdemes általános következtetést levonni (ha egyáltalán érdemes lesz)
azért nagy a meglepi, mert sok "szar" elmélet bejött.
nem értem miér olyan nagy meglepetést hpgy nem jöt be a sok szar elmélet :D
"A felmerülõ kérdéseknek köszönhetõen akár még az is elõfordulhat, hogy a Naprendszer kialakulásáról alkotott modelleket is át kell értékelni."
Ez a szép az ürkutatásban, minél többet tudunk meg valmirõl, annál több uj kérdés merül fel, és rá kell jönnünk, hogy valójában milyen keveset tudunk :)
Azt se felejtsük el, hogy ezt az egy üstököst vizsgálták az elméletek szerinti százmilliárdos nagyságrendbõl. Ez ilyen. A többi meg lehet másmilyen.
"hogyan juthatott el az üstökösök anyaga a korai Naprendszer forró belsejébõl azokba a jeges külsõ régiókba, ahol az üstökösök az elméletek szerint összeálltak."
A korai idõszakban a Nap nem volt ilyen nyugodt mint most. Erösen fortyogott és nagy anyagmennyiséget lökött ki igen messzire.
Informatika és tudomány
