elsõ 10 hozzászólás: félreértitek,nem arról van szó,hogy a földi élet a Marsról származik csak az hogy lehet,hogy néhány mikroba onnan került a Földre. Amugy meg aki olvasta az Ötödik napon-t,az tudhatja,hogy voltak kísérletek,amikben a különbözõ egysejtûeket tettek ki sugárzásak+iszonyat hidegnek,hogy bebizonyítsák/cáfolják a pánspermia-elméletet.(A földi élet nem a Földön alakult ki).A dohánymozaik vírus bírta a legtovább:több ezer évnyi sugárzásnak megfelelõ dózis után a telep 95%-a memaradt,tehát valszeg egy hasonló tulajdonságú baci /vírust(tömindegy)túlélheti az utazást spóraként
feketeribizli hozzászólásait még Rolika is megirigyelhetné :-D
megszórt minket ribiszke rendesen. Különben imádom az ilyen ipséket: Jönnek, beírnak, mennek. :-)
Te ugye csak egy script vagy valamelyik szerveren?
Illetve még a sziriusziak is lehettek ott, de tény, hogy a marsot felégette valaki lézerrel, s igy ott minden csak hamu már. Ez látszik is az ürszondák felvételein, mármint a sok hamuskõ.
Bizony a marsi mikrobák négydimenziósak, hisz ott háromdimenzióban csak akkor volt élet, amikor a Marduk csillag köttötten keringõ bolygótársa lakóinak egyrésze oda leszállt s ott nem maradtak soká, mert csillagok 3 hónap alatt megkerülte a NaPOT, HOGY 3670 ÉVIG NE JÖJJÖNN VISSZA.
még ha az elmélet igaz is, akkor is kicsit túlzó és szenzációhajhász a cikk címe és annak adója
ez már lassan filozófiai vitává csap át
"Akkor az annyit jelentene, hogy a világûr egy igen sûrûn lakott hely...."
Egyébként ezt is el tudnám képzelni, csak akkor ez sajnos azt is jelenti, hogy a csillagközi utazás kivitelezhetetlen. (Fermi-paradoxon, ugye...)
Engem csak az érdekelne, hogy még ha el is fogadjuk, hogy a Marsról származik, akkor még mindig kérdés, hogy az a szerencsétlen baktérium hogyan lövi ki magát az ûrbe? Nekem már az meredek, hogy egy meteorbecsapódást túlél valami... Aztán ha azt nézzük, hogy a keringési ciklusok nagy részében a Föld és a Mars közt ott a Nap is, meg a két bolygó qrvamessze van egymástól, ráadásul a kilökõdött anyagnak el kell találnia a Földet, majd ott ennek a cuccnak túlélnie a légkörbe belépést-áthaladást, becsapódást... Nem nevezném reális esélynek. Ha még hozzávesszük, hogy egy naprendszerben egyszerre két bolygón kialakul az élet...
Bocs: Lukács Béla elméleti fizikussal beszélgetett Szénási Sándor a Péntek kávéházban. Nagyon érdekes és tanulságos volt.
1. Csúsztatás. Természetes egy probléma esetén, hogy elõbb a vizsgálódás, majd a bizonyítás következik. Fordítva nem is lehetne... De ha maga a probléma felvetése magában hordozza a bizonyíthatatlanságát, akkor felesleges abba energiát ölni. Jelen cikk esetében errõl van szó. 2. Akkor nem kettõt kellett volna írnod. Ugyanis nem mindegy, hogy kettõ, vagy több. Egyáltalán nem lényegtelen.
"-- ha találnának a Földön több olyan meteorit darabkát is, amely bizonyíthatóan a Marsról származik." De hát találtak. Vagy nem? Mi van azzal a néhány évvel ezelõtti marsi meteorral, amiben a NASA élõlények lenyomatait találta? Amirõl azóta kiderült, hogy nem is élõ, de azért a meteor még marsi eredetû, vagy már az sem?
"1. Teljesen felesleges olyan dolgokkal foglalkozni, amit bizonyítani nem lehet" Ezt remélem nem gondolod komolyan. Ott vannak például az ókori görögök. Megpróbálták megérteni a világot, mai szemmel nézve inkább kevesebb, mint több sikerrel. Bebizonyítani szinte semmit sem tudtak, világértelmezésük filozófiai jellegû volt. Hipotéziseket gyártottak (más kérdés, hogy hittek is bennük). És ki merné azt mondani, hogy erõfeszítéseik feleslegesek, vagy értelmetlenek voltak? Alapvetõen formálták az emberi gondolkodást és látásmódot, amivel nagymértékben hozzájárultak a késõbbi megoldáshoz. És ha eleve nem vizsgálod a problémát, mert úgyse tudod megoldani, akkor nem is fogod soha.
"2. Ezzel azt sugallod, hogy ez a két lehetõség van, pedig van több is." Lényegtelen, hogy kettõ vagy több. A lényeg, hogy ugyanúgy lehetségesek.
"Pedig az alapoknál kéne kezdeni. Az lenne az igazi tudomány, nem pedig az, hogy laboránsok próbálkoznak." Egyetértek. De amíg az alapokat sem tudjuk, nincs más módszer, mint a próbálkozás, meg az elméletgyártás. Idõvel majd megértjük az alapokat, és még késõbb kivitelezni is tudni fogjuk.
Igen gondolatébresztõ azon kérdést illetõen is, hogy mik a biológiai organizmusok hozzászokásának a határai? Például a sugárzástûrõ képesség szempontjából. Dózisteljesítményt és összegzõdött dózist tekintve külön-külön. Vajon a Deinococcus radiodurans jelenti-e körülbelül a hozzászokás határát?
Mivel a gamma sugárzás és a részecskesugárzások hatása a szervezetekre eltérõ, kérdés hogy hogy néz ez ki mondjuk neutro, proton, alfa, vagy más részecske sugárzásra. Hogyan függ ez a képesség a hõmérséklettõl és egyéb körülményektõl.
A DNS hibajavítás mechanizmusa valszeg igen sok kutatónak fog még munkát adni. Ebbõl még tudományág is lehet.
Nah akkor nézze meg mindenki megint a hozzászólásomat. Ha ez egy olyan überbaci ami bírja a Marsi körülményeket, túlélte a költözést, akkor a Marson miért nem fejlõdött ki élet, miért csak itt ?
Egyébként hány fajta baktérium van ? Miért olyan nagy csoda ha egyben kifejlõdött egy ilyen fokú sugárzástûrés ? (Ami ráadásul kötve van a szárazságtûréshez)
Elolvastam az eredeti cikket. Érdekes hipotézis. Egyetlen apró pontatlanságot találtam benne: az Oklói természtes "reaktor" nem fúziós, hanem fissziós (hasadási) volt (912-essel számozott oldal, jobbra fönt).
Pár apróbb hiányosságot éreztem benne, de maradjon valami a következõ kutatócsoportoknak is:-))
A hipotézis bizonyításának valószínûségét két dolog jelentõsen megnövelné: -- ha megtalálnák az adott baci (Deinococcus radiodurans) nyomait olyan Marsi kõzet belsejébe ágyazódva, amely kizárja hogy a Földrõl származzon, -- ha találnának a Földön több olyan meteorit darabkát is, amely bizonyíthatóan a Marsról származik.
A kutatóknak sok sikert kívánok.
A tudományos cikkeknek a hétköznapi nyelvezetbe való átültetése szükségszerûen a pontosság némi (több-kevesebb) csökkenését okozza. A következõ lépés az, amikor az olvasó elolvassa a cikket és értelmezi, azaz saját addig meglévõ ismeret-rendszerébe illeszti. Asszem hogy itt szokott a legtöbb pontatlanság beugrani.
"Amíg nincs bizonyíték, addig mindkettõ elfogadható" - ezzel két problémám van. 1. Teljesen felesleges olyan dolgokkal foglalkozni, amit bizonyítani nem lehet, ugyanis bizonyíték hiányában nem fogadható el. Maga a bizonyítás lehetetlen, mert idõben nem tudunk utazni, így nem tanusíthatja senki, hogy becsapódott egy valami a Marsba, ami onnan kiszakított valamit, ami épp a Földön landolt és ebben a valamiben található ez a baktérium. Mellesleg, ha a késõbbiek során találnának mégis ott a Marson ilyen baktériumot, az sem bizonyítaná, hogy a Földön található baktérium a Marsról jött. Kerülhetett a Földre is és a Marsra is egy harmadik helyrõl. 2. Ezzel azt sugallod, hogy ez a két lehetõség van, pedig van több is.
"Szó nincs arról, hogy élettelenbõl élõt csinálnak." - ilyet én nem is állítottam. Én azt írtam, hogy amíg nem tudnak élettelenbõl élõt csinálni, addig csak amolyan "vak vezet világtalant" módszereket alkalmaznak, meg próbálkoznak. Pedig az alapoknál kéne kezdeni. Az lenne az igazi tudomány, nem pedig az, hogy laboránsok próbálkoznak.
Nem vagyok sem hívõ, sem tudós, sem ufó-hívõ. De mi van, ha az egész evolúció semmi egyébb, mint egy másik faj évmilliárdokat felölelõ "kísérlet és játszadozás"? Hiszen valjuk be, minden emberben megvan a vágy, hogy istent játszhasson. Hogy új és küönleges létformákat hozzon létre, vagy a régieket fejlessze tovább. Például a genetika terén. Hiszen pontosan ezzel próbálkozik az ember is. És mi van akkor, ha a mars egy ilyen kísérlet kudarca volt. Lehet, hogy egy olyan civilizáció teremtményei/utódai vagyunk, ami mondjuk évmilliókkal (ha nem milliárdokkal) élt elõttünk mondjuk a földön vagy a marson. Nem tudhatjuk és nem is fogjuk megtudni. Hiszen nem tudjuk bizonyítani, de cáfolni sem. Minden ami kb 10000 évvel ezelõtt történt, arra csak feltételezni tudunk. Nem tudjuk bizonyítani hitelesen és megdönthetetlenül. Például mint atlantisz városa. Nagyon sok írásos beszámoló van róla. Ebbõl valaki azt mondja hogy millió éveket felölelõ városról van szó. Van aki azt mondja elsüllyedt az óceánban 12000 évvel ezelõtt, valaki szerint még mindig létezik és állna, csak rá építkezett a mai ember. Ez csak az én gondolatmenetem, lehet hurrogni is. Csak arra akartam kilyukadni, hogy sosem fogjuk megtudni a saját történelmünket. Ha most a marson is találnának ilyen baktériumot, akkor azon vitáznának, hogy földrõl-marsra vagy marsró-földre került. Nem fogják tudni bebizonyítani, mert lehet hogy egy másik naprendszerbõl került ide.
"A laboratóriumi példával nem tudok egyetérteni. Laborban még nem hoztak létre élettelenbõl élõt, és tudatosan elõnyös tulajdonságokkal ellátni élõ szervezetet." Szerintem félreértetted. Szó nincs arról, hogy élettelenbõl élõt csinálnak. Viszont igen is mód van irányított szelekcióra. Úgy csinálják, hogy besugároznak/kiszárítanak egy baktériumtelepet, amíg 99,9% ki nem döglik, a legellenállóbb 0,01% túléli. Azután hagyják õket, hogy újra létrejöjjön a populáció. Baktériumoknál ez néhány nap. A természetes mutáció következtében lesznek, amik még ellenállóbbaká válnak, és a következõ besugárzási/kiszárítási körben megint csak a legjobbak élnek túl. És így tovább 20-50 ciklusig. Az eredmény egy sugárzásnak/kiszáradásnak erõsen ellenálló baktérium. Mondjuk 1 év alatt. Mesterségesen gyorsított evolúció. De a természetes folyamatokat kihasználva, semmi génmanipuláció stb... Nagyon is mûködõképes, és tényleg így csinálják.
"Amíg csak sejtések vannak arról, hogy maga az élet mitõl és hogyan van, addig ne úgy próbáljuk meg a problémát lesöpörni az asztalról (mint a cikkben is), hogy egy, a Marsról ide vízionált baktériummal példálózunk." Én nem vitattam azt, hogy az eredeti baktérium a Földrõl való. A cikkíró sem vitatta. Olvasd el a cikket. Oda van írva a cikk elé, hogy "Hypothesys paper". Adott egy lehetséges magyarázatot arra, hogyan alakulhatott ki egy normálisan tök fölösleges tulajdonság. És van más lehetséges magyarázat is. Mindegyikre vannak érvek és ellenérvek. Amíg nincs bizonyíték, addig mindkettõ elfogadható. Viszont pont nálad látom azt, hogy az egyik lehetõséget elveted, mert csak.
Ha csak az emberi szervezetet vesszük is alapul, van pár örökletes rendellenesség, ami nem a túlélést segíti elõ. Ennek ellenére megvannak, és valószínûleg spontán, mutáció következményeként vannak jelen. A laboratóriumi példával nem tudok egyetérteni. Laborban még nem hoztak létre élettelenbõl élõt, és tudatosan elõnyös tulajdonságokkal ellátni élõ szervezetet. Sajnos jelenleg nem a tudatos tervezés, hanem az ész nélküli próbálkozások korát éljük. Ha véletlenül valami pozitív eredményt sikerül elérni, akkor vadul döngetik a mellüket a "tudósok". Amíg csak sejtések vannak arról, hogy maga az élet mitõl és hogyan van, addig ne úgy próbáljuk meg a problémát lesöpörni az asztalról (mint a cikkben is), hogy egy, a Marsról ide vízionált baktériummal példálózunk.
Na, én viszont elolvastam az egész eredeti cikket a szaklapban. Javaslom mindenkinek. Nem is rossz cikk. Pavlov a cikkben pontosan azt a mechanizmust fejtegeti, amit Ryuuzaki írt #32-ben. Még akár kifejezetten valószínûnek is nevezhetjük. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Földön magától nem alakulhatott ki, mint a szárazságtûrés mellékhatása. Az a tény, hogy laboratóriumban történõ szárazságtûrésre és sugárzástûrésre vonatkozó "tréningekkel" nem sikerült létrehozni egyszerre szárazság- ÉS sugárzástûrõ baktériumot, még nem jelenti azt, hogy néhány százmillió év a természetben nem volt elég erre. Elvégre is az evolúció egy véletlen folyamat, a véletlen meg fura dolgokra képes. És persze az is tény, hogy a sugárzástûrésnek a Földön semmi haszna nincs a túlélés szemponjából, tehát a géneknek el kellene veszniük. Ezzel persze éppúgy alá lehet támasztani a Marsról érkezést, mint a tulajdonság mellékhatás voltát.
Tulajdonképpen ez egy nagyon érdekes kérdés/téma... Feltéve, hogy az ember veszi a fáradságot, és elolvassa a vonatkozó eredeti cikkeket.
Ehhez csak annyit,hogy persze nem elképzelhetetlen a Marsi eredet,de akkor lényeges eltérésnek kellene lennie a Földi eredetû életformáktól. Mert az elég valószínûtlen,hogy ugyanúgy alakuljon ki valami egy teljesen eltérõ környezetben és teljesen eltérõ evolúcióval. Persze lehet,hogy ezt a külömbséget még nem fedeztük fel,de áll már olyan szinten a genetika,hogy szerintem már szemet kellett volna szúrnia. Az viszont hogy a földrõl mert a Marsra,majd onnan vissza,na az nevetséges.
Akármi is lehet. A legvalószínûbb az, hogy itt a Földön jött létre. Az élõvilág számos furcsaságot és szélsõséget mutat. Persze a tizenévesek buknak a különleges dolgokra, és ezt az sg ki is használja. Örülhetnek a reklámozók...
"Amúgy meg ha pusztán a realitás talaján maradunk akkor sehogy sem fogunk elõre jutni." - tévedés. Pont akkor lehet elõre jutni. A realitásra való törekvés nem jelent ötlettelenséget, csupán azt, hogy a képtelen marhaságokkal ne foglalkozzunk.
És mi van akkor, ha a Marsra a Földrõl kerültek át ezeknek a mikróbáknak az õsei (a már említett meteoritos módszerrel), majd a Marson még ellenállóbbá válva szaporodtak el és kerültek vissza a Földre (a meteoritos módszerrel)?
Mondjuk nem csoda hogy nem találják a marson a baktériumot, egy halszem optikával felszerelt, 1-2 tudományos mûszert hordó robottal x milló kilómter távolságból kimutatni egy baktérium jelenlétét más bolygón piszok nehéz, és óriái szerencsére lenne szükség. Másik meg a hogy a sarki jégsapkákon kellene vizsgálatokat végezni, szerintem ott nagyobb esélyel lehetne ezeket a teóriákat igazolni.
Amúgy meg ha pusztán a realitás talaján maradunk akkor sehogy sem fogunk elõre jutni. Mindig az álmodozók, a hipotéziseket gyártók vitték elõre a tudományt, mert elõállt valamivel és a többiek már csak azért is be akarták bizonyítani minden eszközzel hogy nem volt igaza. És ezekbõl lettek késõbb a nagy felfedezések. Szóval ne ítéljünk elhamarkodottan. Elméleteket, hipotéziseket gyártani kell!!!! Aztán az idõ meg a szkeptikusok igazolják vagy elvetik a teóriát. Ez mindig így mûködött, szóval nem igazán értem a "realisták" felháborodását...
Ha esetleg majd a Marson megtalálnák ugyanezt a baktériumot, az sem bizonyíték arra, hogy onnan került a Földre, mert kerülhetett volna akár innen is oda, vagy ide is és oda is egy harmadik helyrõl.
Nem félsz, hogy apád meglátja, hogy miket írsz, és elveri a se..edet? Hány éves vagy "nagy fiú"?
"de a legvaloszinübb eredet a mars" - már miért lenne a legvalószínûbb? Indok? "Nem értem miért oly elképzelhetetlen ez" - elképzelni bármit el lehet, a legképtelenebb dolgokat is. Az már más kérdés, hogy van-e realitása a dolognak. De ez itt nem a képzelgések és fantáziálások helye. Manapság sajnos az a helyzet, hogy a "tudományos hírek" nagy része valaki(k)nek a képzelgése. "Másrészt te és a hozzád hasonlo önjelölt tudosoknak miért szokása hülyének nézni ezen elméletek kitaláloit,valoszinüleg ök is gondoltak az általad irtakra." - nem tartom magam önjelölt tudósnak, csupán szeretek a realitás talaján maradni. Fogalmam sincs, hogy ezek mikre gondoltak, szerintem csak volt egy kis feltûnési viszketegségük.
Minden szep es jo. En csak annyit kerek, hogy az ilyen szenzaciohajhasz cimeket felejtsuk mar el vegre. Koszonom. Leulok magamtol.
basszameg hagyjátok már abba a kibaszott flame-et, komolyan mondom, olyanok vagytok mint néhány ÓVODÁS KISGYEREK. miért nem lehet normális formában kifejezni a véleményeteket, és ha nem értesz egyet valakivel NORMÁLIS, KULTÚRÁLT MÓDON kifejezni, kifejteni azt, nem úgy, hogy "húdeszarvagyvazze".
ha nincs érdemleges hozzászólásod, csak értelmetlen kötekedés, akkor NE ÍRJ. ha meg kötekedni akarsz, akkor menj ki a nyolcadik kerületbe, majd az egyik szimpatikusabb csoportnak szólj be valamit, és éld ki az ilyen irányú vágyaidat. ne kelljen már a normális fórumozóknak elviselniük a ti balfaszságaitokat, csak azért mert anyukátok elbaszta a neveléseteket, vagy mert általános iskolás korodban a gimisek belenyomták a fejeteket a wc-be. ha ilyen problémáitok vannak, el lehet menni pszichológushoz.
Hozzatennem hogy a foldon is volt termeszetes radioaktivan terulet, pl. afrikaban sikerult azonositani egy termesztes atomreaktort, amit a reaktormeregkent ismert gazkepzodes tartott stabilan meglehetosen hosszu idon keresztul. (egy egesz hegynyi uranium egett ki meg az ember elotti korban)
A marsi teoria mellet szolhat viszont hogy a marson nemcsak a sugarzas magas, de meglehetosen szaraz is az idojaras. A teoriat egyfelekeppen lehet bizonyitani, ha a kerdeses bakteriumot a marson is megtalaljak vagy legalabb a maradvanyait. (bar meg akkor is elofordulhat hogy a foldrol ment oda)
Igen arról is azt írják,hogy 1000x nagyobb sugárzást bír ki mint az ember és a medveállatka fejlettebb a baktériumnál.
Itt senki sem bizonyított semmit egyértelmûen, csak mint egy valamennyire valószínû lehetõség merült fel. A világsajtó meg jól lecsapott erre, tudván, hogy sokan elolvassák az ilyen cikkeket.
A feltételezés, hogy ez a baktérium a Marsról jött, szerintem nem teljesen alaptalan, ugyanakkor tény, hogy jöhetett akárhonnan máshonnan is.
Vannak érvek és ellenérvek. Ezek hasztalannak tûnnek, de pont ezek a vitás kérdések motiválják a kutatókat az elméleteik igazolására, jelen esetben arra, hogy normális mûszerekkel megvizsgálják a Marsot - újra.
Érv az újravizsgálás mellett, hogy a legutóbbi ilyen eszközünk a Földön se mutatta ki volna az életet szárazabb helyeken, mert a mûszerei "tompák" voltak ehhez. Valódi érv az is, amit a legutóbbi felfedezés tárt a világ elé, vagyis hogy van víz a Mars kérge alatt. Ahol pedig víz van, ott jóval nagyobb az élet valamilyen jelenléte, mint ahol nincs. Más közegben is elképzelhetõ az élet, de erre a jelenlegi elfogadott álláspont szerint a víz a legmegfelelõbb (személyszerint én ezt hülyeségnek tartom, az élet mint jelenség mindenhol megköveteli a környezeti stabilitást, szerintem gyakorlatilag akárhol kialakulhat számottevõ élet, ahol hosszú ideig adott egy ahhoz szükséges szélsõségektõl nagyáltalánosságban mentes környezet, és a megfelelõ vegyi arzenál, vagy annak hiányában a penetráció). Az is bizonyított már, hogy bizonyos mikrobák képesek megóvni magukat a világegyetemben való utazástól egy meteoriton, majd túlélni a légkörünkbe való belépéskori hevületet annak belsejében, és túlélni a becsapódást (ha létrejön).
Nagyon fontos, hogy az emberiség motivált legyen a szomszédos bolygók kutatásában, mivel hosszútávon valószínûleg csak ez mentheti meg azt a semmirekellõ, élõsdi pió...akarommondani emberi létformát, ami többnyire másra sem képes mint sírni a tetves élete után a születése elsõ pércétõl a kimúlása utolsójáig.
Ha olyan frankó sugárzás-védelemmel rendelkezik ez a baci, akkor miért nem ilyenbõl csinálják a csugárzásvédelmi ruhákat? Baci-bõrbõl
full laikus vagyok a témához, csak logikusan gondolkozva.. hogy a pékbe lehet egyértelmûen bebizonyítani egy földön talált életformáról hogy pont a marsról származik ha ott még nem találtunk semmilyen hasonlót???
Aha,a megszólitáshoz már inkább nem irok semmit,a tartalomra meg,csak annyit ,hogy származhat máshonnan is persze,de a legvaloszinübb eredet a mars.Nem értem miért oly elképzelhetetlen ez.Másrészt te és a hozzád hasonlo önjelölt tudosoknak miért szokása hülyének nézni ezen elméletek kitaláloit,valoszinüleg ök is gondoltak az általad irtakra.
Köszi, hogy te is megerõsítetted :) Te szerencsétlen! Neked eszedbe sem jutott, hogy ha egyáltalán igaz egy ilyen baktérium létezése, és igaz az a feltételezés is, hogy nem földi eredetû, akkor mitõl lenne igaz az, hogy az csak a Marsról származhat? Máshonnan miért nem származhatna?
Elég valószínûtlen egy elmélet. Ehhez a bacinak egy kedvezõtlenebb bolygón kellett volna kifejlõdnie, aztán onnan valahogy eljutnia ide, a világûr nagyon barátságos körülményei között, valamint túlélnie a légkörbe érést, esetleg a becsapódást.
Tehát joggal tehetjük fel a kérdést: ha eljutott ide, akkor szuperbaci volt. De akkor most miért nincs tele a Mars szuperbacikkal és az azokból kialakult fajokkal? Megfagytak? :D
"a mikroba sugárzástûrése nincs arányban a szárazságtûrésével" Elég hülye egy érv, lehet hogy a szárazságot nehezebb javítani, így nagyobb szárazság esetén már nem annyira hatékony.
"azonban azok a mikrobák, melyeket csupán a kiszáradással sanyargattak, kizárólag a szárazság ellen váltak ellenállóvá" Igen, és gondolom van még ezen az egy rohadt sugárrezisztens baktériumon kívül több olyan is ami tûri a szárazságot, de ennél pont így jött ki hogy bírja miatta a sugárzást is. Ráadásul ugyanazon gének felelõsek mindkettõ tulajdonságért, ezt egyértelmûen kimutatták:
"Valerie Mattimore and John R. Battista of Louisiana State University have suggested that the radioresistance of D. radiodurans is simply a side-effect of a mechanism for dealing with prolonged cellular desiccation. To support this hypothesis, they performed an experiment in which they demonstrated that mutant strains of D. radiodurans which are highly susceptible to damage from ionizing radiation are also highly susceptible to damage from prolonged desiccation, while the wild type strain is resistant to both [1]. In addition to DNA repair, D. radiodurans use LEA (Late Embryogenesis Abundant) protein[2] expression to protect against desiccation[3]."
"Nem úgy a marsi altalajban, ahol a sugárzási szint százszorosa a Földön tapasztalhatónak. Ez már megfelelõ közeg lenne a baktérium számára" Ad 1. az ilyen területeket kellen a Marson kutatni, hogy vannak e ott ilyenek Ad 2. ha nincsenek, akkor telepíteni oda ilyeneket, hogy megélnek e ott (ha igen, akkor lehet velük fog kezdõdni a kolonizáció? :) )
Miért van az kérdem én, hogy az SG- n, egyre jelentõsebb a feltételes módban fogalmazott írás. Na lássuk mire gondoltam:)
Egy orosz-amerikai kutatócsoportnak sikerült bebizonyítani, azt az elméletet, hogy van új a nap alatt. A sikerre jutott következtetést az atomok felfedezésébõl következtették ki. Megfigyelték, hogy bizonyos idõközönként újabb elemek jelennek meg a periódusos rendszerben. A létrejött konklúziót nagyban segítette Aleh-Inu Kafkan indonéz bölcsész, aki rámutatott a tudósoknak arra az utolsó felfedezésre amit egy informatikai & tudományos weboldal már bemutatott (http://www.sg.hu/cikkek/47982/elkeszult_a_118_elem). Mivel ezen feltüntetett elem még nincs teljesen bebizonyítva, így a tudósok nagy örömmel nyugtázták, hogy van még mit felfedezni ezáltal van még új a nap alatt.
------------------------------------------------------------------------------- Remélem a tudósok IS több végleges verzóval jönnek majd ki. Tisztelettel a megalapozott-cikkek írójához. Tripax
Ez alapján a sugárvédelmi öltözetû kutatók is a Marsról jöttek. De ezt már 50 éve mondják a Sci-fi rajongok.
Fogjuk meg ezt a bacit. Alakítsuk úgy át, hogy zabálja a szén-dioxidot mint a növények. Aztán engedjük el a Vénuszon. 50-500 év múlva, mehetünk lakni a Vénuszra.
Ezek alapján a csótányok és a skorpiók is a Marsról származnak...
Ez az elmélet biztos valami nagyotmondó versenyrõl való, ahol az volt a feladat, hogy olyan állatságot kell mondani, aminek semmi alapja nincs.
Azt mondtam a multkor hogy a földrõl kerülta a marsra az élet. Na most kiderült hogy onnan jött ide. Ahogy elnézem visza akkar menni. Hát ilyen rossz itt?
Ehhez elõször is be kéne bizonyítani a marsi életet, majd azt is, hogy a földi élet ténylegesen onnan ered. Ha ez a két feltétel nem teljesül, akkor csak megint meglódult az illetõ képzelõereje.
.... na az UFÓ-magazin teljes olvasótábora megint el fog mondani mindeféle fölhözragat hülyének...
Van realítása az elképzelésnek...
Talán nem Csernobil mellöl kellett volna mintát hozni