akkor kiegészítõ kérdés ehhez: hogyan lehet 7 egyenlõ részre felosztani, hogy mind cukormázas legyen (gyanítom hogy valahogy ferdén kell vágni, mert a tetjük nem lesz ugyanakkora, de attól még a térfogatuk olyanakkora lehet), na erre várnám a javaslatokat...
az igaz h tudták h van a faluban hûtlen asszony, de a gondolatmenet szerint amikor addig vezetjük vissza a láncot, amíg csak 1 hûtlen asszony van, ahhoz kell ez a feltétel.
szerintem ez az egyetlen megoldás.
"csak elhatározás (t=0 idõpillanat) kell a férfiak részérõl, hogy megtudják az õ feleségük hû-e." elhatározás? =D az biztos. egyébként milyen t=0?
"-ha jól értem azt akartad megfogalmazni, hogy ha addig nem folytottak patakba senkit, akkor (ahány hûtlent látsz minusz egy)-edik napon viszed a feleségedet. és megszámolod hányan vannak még a parton és ha megfelelõ számú(?) menyecske van, akkor löktök. szerintem ezt így nem írtad le." mert nem így van. Ha N HA-t látok, akkor tudom h az Nedik nap-on mindegyiket bedobják a folyóba. Ha nem, akkor az én csajom is hûtlen, és az N+1 edik napon megyünk a folyohoz immár N+1-en.
tényleg szerintem elég érthetéoen leírtam, még aquli is megértette =D
"-ha nem viszed ki minden reggel az asszonyt, akkor honnan tudod, hogy más ugyanannyit számolt mint te?" nem értem mért kéne kivinni mindig az asszonyt. elég ha tudom h más mikor vitte ki a sajátját megmártóztatni. Egyébként ilyen logokai feladatoknál feltétel, h mindenki egyformán jó logikus legyen, tehát minden ffi egyformán jól gondolkodik.
nem vili! nem hiszem hogy meg volt oldva. vagy ha igen, akkor ez egy újabb megoldás?
szerintem nem kellett a vándor, hiszen minden férfi tudta, hogy van hûtlen nõ a faluban. csak elhatározás (t=0 idõpillanat) kell a férfiak részérõl, hogy megtudják az õ feleségük hû-e.
további problémák: -ha jól értem azt akartad megfogalmazni, hogy ha addig nem folytottak patakba senkit, akkor (ahány hûtlent látsz minusz egy)-edik napon viszed a feleségedet. és megszámolod hányan vannak még a parton és ha megfelelõ számú(?) menyecske van, akkor löktök. szerintem ezt így nem írtad le. -ha nem viszed ki minden reggel az asszonyt, akkor honnan tudod, hogy más ugyanannyit számolt mint te?
Nem tudom feltûnt-e Neked, de a feladat meg van oldva. A vándor azon kívül, h " legalább egy hûtlen asszony van" ,nem kell hogy mondjon semmi mást.A férjek kitalálják h ki a hûtlen asszony. Mégpedig ahányadik napra virrad, annyi asszony kerül a folyóba aznap.íme hogyan:
tételezzük fel, hogy te (igen te!) egy csalafalvai férfi vagy. Azt nem tudod hogy te asszonykád hû-e. De azt tudod h a többi 99 nõ közül X h½tlen, ahol X 0-tól 99-ig vehet fel értéket. vili? Na már most tételezzük fel h:
X=0: ebben az esetben már az elsõ reggelen viszed az asszony füröszteni, mert tudod h legalább 1 asszony szuka (a vándor szerint), csakhogy tudod,a többi asszony hû, ezért az az 1 hûtlen csak a te nõd lehet.
X=1: ebben az esetben 1 h½tlen asszonyt (továbbiakban HA) látsz.így gondolkodsz: ha ennek a HA-nak a férje az én nõmet hûnek látja,akkor már az elsõ nap viszi a sajátját a vízbe (lásd X=0). Ha nem mennek az 1. napa folyóra, az azt jelenti h az a férj lát legalább 1 HA-t maga körül (nem a sajátját), csakhogy én az övén kívül nem látok másikat, ezért az én asszonyomat látja hûtlennek. Második nap mindketten mentek a folyóhoz (õ is mert õ ugyanugy gondolkodik ahogy te).
X=2: 2 HA-t látok. Tudom h a második nap mindketten a folyóba fogják dobni az asszonyaikt, mert úgy okoskodnak, ahogy az az X=1 ben le van írva. Ha mégsem mennek fojtogatni, az csak azért lehet, mert nem tudtak dönteni saját csajaik hûségérõl, ami csak azért lehet, mert mindkettõ 2 hûtelen asszonyt lát (úgy mint én), de az csak úgy lehet, ha az én asszonyom is cafka. Harmadnap mindhárman megyünk a asszonyfojtóba.
X=3: ... és így tovább mindig az elozo esetet alapul véve indukáljuk a gondolkodásunkat.
Tehát a 100. napon 100 asszony csobban. Igazából ez egy szuper feladat, ami eredetileg úgy szól h mi történik a 100. napon, nem pedig mit mondott a vándor, hiszen azt tudjuk h mit mondott(lásd fent).
Aqulinak: kérdéses, h a vándor szerepe szükséges -e hiszen a ffiak úgyis tudják h nem minden asszony hû. Igen ám csak h a gondolatmenent visszavezetõdik(tényleg nem könnyû láni) az X=0 esetre, ahol felhasználtuk a vándor megjegyzédét.
remélem érthetõ a bizonyításom.várom a kérdéseket =D
úgy is lehetne, hogy aki elõzõ este olyan nõvel hetyegett, akivel a vándor óta még nem, az a folyó bal partjára sétál ki reggel a kedves feleségével, míg az ismétlõk jobbra. mivel 99 reggel mindenki a bal parton van a 100-adikon meg a jobbon, ezért a csobbanások után jöhet a kocsmázás...
én a te feleségeddel (hahaha) te az õ feleségével (hahaha) õ az én feleségemmel?! (hûha) /N.B.A./
tudja valaki a csalafalvás megoldását, vagy csak találgatunk?
ha találgatunk, akkor nekem az uggrott be, hogy a vándor azt mondta: legalább x hûtlen asszony van a faluban. (vagy nem legalább, nemtom) nem beszélnek. nyilván levelezhetnének is, de az kb ugyanaz. elõször azt gondoltam rajzolnak. gráfot. (ki kivel) de az is azonosítaná az asszonyokat, így a hûtlenek elsõ nap csobbannának. tehát azt tudatniuk kell, hogy esemény volt, de azt nem, hogy melyik nõvel.
az én ötletem: tegyük fel, hogy a fõtéren van egy tábla meg egy kréta. minden férfi húz egy strigulát, ha olyan nõvel hetyeg, akivel a vándor óta még nem volt és nem is a saját felesége. ha feltételezzük (a szövegben nincs benne!) hogy minden férfi csak egy menetre képes más asszonyával naponta, akkor ha minden asszony hûtlen, akkor összejön az a küszöbszám, amikor minden nõ csalja az urát. ez a küszöbszám pedig úgy jön ki, hogy minden férfi (100) minden nõvel kivéve a feleségét (100-1=99) vagyis 100*99=9900 piricka esetén csobb-csobb...
ha nincs tábla meg kréta, akkor rakosgassanak kavicsokat, vagy bánomisén.
nemtom jó-e, de ha nem, akkor legalább hátha adtam ötletet.
Ezzel a mondattal csak azt az esetet zárjuk ki,amikor pontosan 1 héutlen asszony van a faluban és nem t=orténik semmi.Tudniillik ebben az esetben ennek az 1 héutlen asszonynak a férje nem dobná bele a vízbe õt, mert nem tudna következtetni a hûtlenségére(azt gondolná h a faluban mindenki hû).
De ezzel, hogy "legalább egy hûtlen asszony van a faluban", semmi újat nem mondott a vándor, hiszen minden férj tudta a többi férfi feleségérõl, hogy az hûtlen, tehát minden férj tudott 99 nõ hûtlenségérõl.
a vándor semmi mást nem mondott, csak azt hogy "legaláb egy hûtlen asszony van a faluban". Erre pedg azért van szükség, mert ha nem mondta volna nem tudták volna eldönteni a férjek h a SAJáT asszonyuk hû-e.
Hú a Csalafalvás az tetszik :). Tegnap egész este agyaltam rajta, míg rájöttem. Viszont a "És miféle információt adott a vándor a férjeknek?" kérdésre (amit amúgy más helyeken külön feladatként szoktak specifikálni), nem tudtam értelmes választ adni. A kérdés egy részletesebb megfogalmazása:
"Ez a feladat csak azoknak szól, akik az elõzõt már megoldották.(magát a Csalafalvás feladatot)
Remélhetõleg azt a megoldást kaptad az elõzõ példára, hogy a faluban minden asszony hûtlen volt, és erre minden férj a 99. reggel eseménytelenségét követõen jött rá, így a 100. hajnalon minden asszonynak volt szerencséje megmártózni a patakban.
A nagy kérdés ezek után az, hogy mi a vándor szerepe. Ha ugyanis minden asszony hûtlen, akkor minden férfi tömérdek hûtlen asszonyt lát maga körül, vagyis a vándor senki számára nem mondott semmi újat, egy olyan tényt mondott, amit régóta minden férfi tudott. Akkor mégis hogyan lehet, hogy ezzel a semmitmondó kijelentéssel beindított egy folyamatot, amely 100 nap múlva a patak 100-szori csobbanásához vezetett?" Valaki tud választ erre?
Nem, a vasárnapot teljes egészében ki lehet venni, hiszen ha szombatig nem kopogtatott be a hóhér, akkor már biztosan tudni fogja az áldozat, hogy vasárnap hal meg.
Ezt az elvet azonban nem lehet így folytatni, hiszen mondjuk péntek este nem tudhatja, hogy szombaton, vagy vasárnap jön-e érte a kaszás. 50-50%. Visszafele haladva pedig ugye egyre csökken a találati esélye, tehát sose lesz 100%. Kivéve ugyebár szombat este.
A hiba a gondolatmenetben: A vasárnapi akasztás biztosan nem teljesülhet, ez oké. De attól még, hogy nem teljesülhet, a lehetõségek közül nem vehetjük ki, és nem számolhatunk egyel kevesebb nappal emiatt. (mert a hóhér lehetõségei között ott marad, még akkor is ha biztosan sikerülhet)
"Mi volt a hiba a rab gondolatmenetében?" az, hogy hibás volt. konkrétan? hogy is hívjá azt? indukciós bizonyítás? hú de nem emlékszem. szóval hogy egymásra építi az eseményeket. csak ezt nem általánosította, hanem csak a kinkrét esetre csinálta. pl: minden páratlan szám prim. 1 prim, 3 prim, 5 prim és így tovább... aki nem hiszi, próbálja ki a következõ számot is: 7? prim! naugye.
Nem lehet úgy nyolc részre osztani, hogy mind cukormázas legyen, mert ehhez egy négyzetet kellene nyolc tartományra osztani 3 egyenessel, viszont 3 egyenessel maximum 7 tartományra lehet osztani egy négyzetet (illetve bármilyen konvex síklapot) (az elsõ egyenessel kétfelé, a másodikkal mindkét felet még kétfelé, az négy, a harmadik egyenes pedig ezek közül legfeljebb három részt felezhet meg, ha mind a négyet felosztaná, akkor valamelyik korábbi egyenessel két különbözõ metszéspontja lenne).
Kötél általi halálra ítélnek egy rabot, aki a végrehajtást a börtönben várja. A börtön igazgatója a következõ parancsot adja a hóhérnak: az ítéletet a jövõ héten kell végrehajtani, hétfõtõl vasárnapig, de csak akkor, amikor reggel a rab még nem tudja, hogy az ítéletre aznap kerül sor.
A rab gondolkodik a cellájában, van ideje. Biztos, hogy vasárnap nem akaszthatnak, gondolja: mert az volna az utolsó lehetõség, tehát reggel már tudnám, hogy a hóhér csak aznap jöhet, így nem teljesülne a parancs. Igen ám, de emiatt szombaton sem akaszthatnak, mert ha a vasárnap kiesik, szombat lesz az utolsó lehetõség, és ezt megint csak tudnám már reggel. Ezután hasonló módon nem jó a péntek sem, és így tovább egész hétfõig. Így tehát a parancsot képtelenség teljesíteni.
Hurrá, gondolja a rab, elmarad az akasztás!
Ezek után szerdán (vagy bármelyik másik napon) megérkezik érte a hóhér. Õ az elõzõ gondolatmenettel valóban nem várta, hogy ez épp aznap megtörténik; tehát a parancs teljesült.
Mi volt a hiba a rab gondolatmenetében?
Valaki tudna erre egy magyarázatot?
A következõ idõintervallumokban figyelték az egyes figyelõk (Fn) a teknõcöt (a számok másodpercben értendõk, a teknõc a 0 idõpontban indult): F1: [0, 1] F2: [0.5, 1.5] F3: [1.5, 2.5] F4: [2.5, 3.5] F5: [3.5, 4.5] F6: [4.5, 5.5] F7: [5, 5]
Idõintervallumonként ennyit haladt: [0, 0.5]: 0,9 m [0.5, 1]: 0,1 m [1, 1.5]: 0,9 m [1.5, 2.5]: 1 m [2.5, 3.5]: 1 m [3.5, 4.5]: 1 m [4.5, 5]: 0.5 m [5, 5.5]: 0.5 m [5.5, 6]: 0.5 m
A saját intervallumában egyik megfigyelõ sem mérhetett 1 m-nél több mozgást, és a megtett út: 6,4. Tehát megtehetett 6 m-nél nagyobb utat. Most nem gondoltam végig, hogy a figyelési intervallumok ügyes megválasztásával mekkora a maximálisan elérhetõ út, érdekes lenne egy levezetést látni.
egyébként mi van a többi (meg nem válaszolt) kérdéssel, azokra nincs megoldás? pl. #663, #675, #682
a #683-nak véletlen elolvastam a megoldását (azon az oldalon) azt nem akarom lelõni, hátha valaki megpróbálja megfejteni, de a többi érdekelne, mert se a három mozdulattal nyolc részre vágásos feladatra, se a teknõsösre nem érkezett még javaslat sem, a mérõset meg elárulhatná aki tudja
hol olvastad?
egyébként nagyon érdekes, de biztos valami banális megoldása van, egyrészt mivel rengeteg adat hiányzik, másrészt még akkor sem tudnánk meg sokkal többet az ujjak számáról (de ha már itt tartunk, az UFO-knak nincs is kezük (így ujjuk sem) mivel az UFO az maga az azonosítatlan repülõ tárgy, nem az élõlény (az ufonauta) bár gondolom, nem ez a megoldás
egyébként az, hogy az 1305 napot miben vesszük az mindegy, mert ha náluk 40 óra egy nap, attól még az 1305 nap az 1305 nap, csak nem ugyanannyi óra mint a Földön, de olyan abszurd a kérdés, hogy nem akarom elhinni, hogy itt komolyan számolgatni kellene Kepler 3. törvényével
sziasztok új vagyok itt, de van egy feladatom ami tán passzol ide. tegnap olvastam, és azóta nem hagy nyugodni. íme:
A központi csillag körül keringõ 13 bolygó közül a 3.-on találtunk értelmes élõlényeket. Ez a bolygó tengelye körül 40 óra alatt fordul meg, míg a kp-i csillag körül 1305 nap alatt. Hánya ujja van egy kezén az ott élõ UFO-nak?
leszögezném: én sem tudom egyelõre a megoldást, szóval ha valaki ismeri akkor sikítson :)
a Földön a gravitációs gyorsulás g=9,81=~10 m/s^2 a két kezünkön is 10 ujjunk van.. (sehogy máshogy nem tudtam összefüggésbe hozni az ujjakat a megadott adatokkal)
aztán Kepler 3. törvénye szerint: r^3 / T^2 állandó (persze kérdés, hogy most a mi Naprendszerünkrõl van-e szó - a feladat nem egyértelmû. abban sem egyértelmû, hogy a keringési idõ földi nap, vagy "ottani" [40órás] nap..)
mindemellett ha ezekre a hiányosságokra kikötünk valamit, akkor is csak addig jutunk, hogy megtudjuk a kp-i csillagtól a távolságát (a Földet véve egységnyinek)
és akkor innen hogyan tovább?
A mesebeli Csalafalván 100 házaspár él. Mindegyik férj tudja az összes asszonyról, hogy hûtlen-e, kivéve a saját feleségérõl. Egy szép napon a faluba érkezik egy vándor, aki a falubélieknél tett néhánynapos ismerkedõ látogatása után kiáll a falu fõterére és azt kiáltja, hogy van hûtlen asszony a faluban. A férjek elhatározzák, hogy nem beszélnek egymással errõl a kínos dologról, de az, aki saját felesége hûtlenségére rájön, másnap reggel a folyóba dobja az asszonyt. Az elsõ 99 reggel békében telt. Mi történt a századik reggelen? És miféle információt adott a vándor a férjeknek? BME
Van egy teknõsbékánk, aki egy alkalommal a következõ szabályok szerint sétafikált: Pontosan hat percig tartott az útja. Közben néhányan figyelték, mindenki pontosan egy percig. Minden megfigyelõ azt mondta, hogy a saját egy perce alatt a teknõs legfeljebb egy métert haladt elõre. Mindig rajta tartotta valaki a szemét. Lehetséges-e, hogy a teknõs a hat perc alatt több, mint hat métert haladt? BME
Két egyforma pohár egyikében víz, a másikban ugyanannyi bor van. Áttöltünk valamennyi vizet a boros pohárba, jól elkeverjük, majd az így keletkezõ folyadékból ugyanennyit visszatöltünk a vizet tartalmazóba. Mibõl lesz több: vízbõl az eredetileg boros pohárban, vagy borból az eredetileg vizesben?
a gyertyásnál meg az egyik gyertyát meggyújtom egy helyen a másikat mindkét végénél, mikor a mindkét végén égõ gyertya elfogy (30 perc) a másiknak is meggyújtom a másik végét, ami 15 perc alatt elég (mert már csak a fele volt meg) tehát 30+15=45
a 7 és a 11 percest egyszerre indítjuk, ha a 7 perc letelik a 7 perceset megfordítjuk, a 11-est hagyjuk, ha letelt a 11 perc, akkor a 7 percesbõl lement már 4 perc, azt megfordítjuk és 4 perc múlva megvan a 15 perc
egyébként a megoldás már tényleg volt korábban, de ez egy nagyon jó kis feladat. Sokat agyaltam rajta annó, és milyen büszke voltam mikor sikerült megoldanom! ...még mindig az vagyok
...tehát azt sem tudod hogy a kettõ közül melyik a selejt...
ööö azt nem tudom megmondani hogy könnyebb vagy nehezebb mert kizárásos alapon marad 2 golyó úgy hogy billen a mérleg tehát ebbõl még nem tudom hogy könnyebb vagy nehezebb-e
de ha 1-1 golyó marad és a mérleg billen, és el tudod dönteni, hogy melyik a selejt, akkor azt is tudod, könnyebb-e, vagy nehezebb. persze valós a probléma, csak szerintem nem az, amit leírtál.
igen de baszhatom ha a 3. mérésre tudom kideríteni hogy melyik a selejt mert a végén 1-1 golyó marad és nyilván billen valahova a mérleg jobbra vagy balra.
Hmm elkezdtem leírni a megoldást de rájöttem hogy csak azt tudom kideríteni hogy melyik a selejt azt nem hogy könnyebb-e vagy nehezebb-e a többinél mert nem marad a 3 mérésbõl több lehetõségem :S
Van 12 darab egyforma kinézetû golyónk, melyeknek 1 kivételével a tömegük is megegyezik. Megállapítható-e egy kétkarú mérleg segítségével 3 mérésbõl, hogy melyik golyó a „különc”, és hogy könnyebb vagy nehezebb-e a többinél? Ha igen, hogyan?
én sem tudom mi a helyes megoldás, ezzel a feladattal csak véletlen találkoztam egy oldalon, de érdekelne hogy ki mire jut
voltak ott más feladatok is, pl. # Hogyan tudunk 2 darab egyenként 1-1 óra alatt elégõ gyertya segítségével lemérni 45 percet? # Hogyan mérhetünk ki egy 7 perces és egy 11 perces homokóra segítségével 15 percet? És ha csak 15 perc áll rendelkezésünkre?
(állítólag a BME Nyílt napján voltak ezek régebben)
Majd én számolgatok egy kicsit.
1. Ha kettesével lépkedünk, a törés után pedig egyet lépünk vissza: max 18 dobás 2. Ha hármasával lépkedünk, a törés után pedig egyesével lépünk felfelé az utolsó biztonságos emeletrõl: max 14 dobás 3. Négyesével: max 12 dobás 4. Ötösével: max 11 dobás 5. Hatosával: max 11 dobás 6. Hetesével: max 11 dobás 7. Nyolcasával: max 11 dobás 8. Kilencesével: max 12 dobás
Tehát 5,6,7,8-asával lépkedve maximum 11 dobásra van szükségünk.
jelöljünk: az utolsó ismert biztonságos emelet: b.
ha csak egy tojás lenne, akkor mi lenne? b: biztonságos. b+1: kipróbálható, legfeljebb törik és akkor b az eredmény. b+2: ha kipróbáljuk és törik, akkor nem tudjuk, hogy b+1 jó lett volna-e. tehát egy tojással egyet léphetünk.
két tojással? több lehetõség van. 1: kockáztatunk és felmegyünk valameddig,(pl) feléig. dobunk, ha nem törik, irány felfelé a 3/4-ig stb, amíg nem törik. ztán az elsõ törésnél az utolsó biztonságosról fellépdelünk egyesével. 2: ha nem a feléig, hanem valahanyad részéig megyünk elsõre, aztán ha törik, egyesével araszolunk. 3: biztosra megyünk és kettõt lépünk fel, egyiket dobjuk, ha törik, akkor b+1-rõl a másikat, így b, b+1, b+2 mérve van, tehát tudjuk.
értékeljük. 1: legrosszabb eset, ha felérõl (18) törik és egyesével kell felmásznunk a 17-ikre, így 18-at dobtunk. 2: ? 3: a legrosszabb esttben a tetõ alá (b=36, vagy 37) megyünk, kettesével, vagyis 18+1=19-et dobunk.
a megoldás valószínûleg a 2-es rajtszámnál van, de sajna nincs több idõm...
A strucctojás rendelkezik egy olyan tulajdonsággal, hogy egy bizonyos magasságról leejtve összetörik, alacsonyabbról viszont akárhányszor leejthetõ, sértetlen marad. A strucctojások egyformák. A feladat: két tojás segítségével határozzuk meg egy 36 emeletes házban a strucctojás összetörésének határmagasságát (melyik az az emelet, ahonnan még le lehet dobni úgy, hogy egészben maradjon, de magasabbról már nem). A tojásokat össze is törhetjük, de a második összetörése után már választ kell adnunk. Adjunk olyan módszert, amely a lehetõ legkevesebb lépésben garantáltan választ tud adni (vagyis minimalizálandó a kísérletek száma a legrosszabbb esetre).
Igaz, hogy volt, de jó, hogy újra betetted, mert a megoldás igazi miértjérõl nem esett bõvebben szó... Megfigyeltem, hogy ugyanezt a feladatot el lehet készíteni többféle méretben is. De csak akkor mûködik, ha a háromszögek oldalai kettõvel egymásutáni fibonaccik. Tehát a lenti esetben is errõl van szó, mert mindkét háromszög fibonacci oldalakkal bír: 5:2 és 8:3. Ha sorba teszed, akkor: 2, 3, 5, 8 fibonacci-sor részletet kapod. Érdekes nem?!
Tehát a fenti képen összekötve a felsõ sarkot és a bal alsó sarkot egy akkora területû háromszög van, mint a lenti négyzet. A rácsozás azonnal adja a megoldást, mert elsõre szemet szúr, hogy nem azonos a meredekség...
S.O.S. Adott egy 30fokos szög, szárai között pedig egy P pont. Szerkessz egy 5cm-es szakaszt, mely áthalad a P ponton és végpontjai 1-1 szögszáron fekszenek. Már egy hete ezzel kínlódom, nem tudom megoldani, segítsetek!
Ezt az ûberláma megfogalmazást :D A sötétség a fény HIÁNYA. És egy anyag nem fényhordozó, jóisten miket beszéltek már... egyszerûen visszaveri a fényt az anyagmutatója szerint és csecs... :D
igaz, nem hülye vagy, csak simán nem ide vágóak a krédéseid, ez a topik logikai, matematikai godnolkodtató feladatoknak van, és nem pedig kémiai fizikai ismeretek tárgyalására, beirhatna neked bárki atomfizikábol kérdést pl, attol az még nem elgondolkodtató hanem vagy tanutlad/olvastál róla vagy nem, az itteni kérdéseket viszont 8 általánossal is ugyan olyan könnyü vagy nehéz leeht megoldani mint 6 diplomával mivel nem a szigoru lexikális tudás a lényegük hanem pont hogy józan paraszti ész kell csak hozzájuk és/vagy nem a szokásos általános godnolkodásmod (tudod, think out of the box...) szóval nem rossz krédések csak nem ide valóak, ennyi
A sötétbõl lesz a világos, mivel a fényt csak úgy tudjuk látni, ha az az anyag, amit elõtte nem láttunk a fény hiánya miatt, most "fényhordozóvá válik".
Alexandrának volt négy darab aranylánca, és mindegyik darab 3 láncszembõl állt. Össze akarja a darabokat állíttatni egyetlen kör alakú lánccá, de fél, hogy nem lesz elég a pénze. Az ékszerész szemügyre veszi a láncdarabokat. - Egy tallért számítok egy láncszem megbontásáért, és egy tallért azért, hogy újból összeforrasztom. Hogy összeíllítsam a darabokat, mindegyiken egy-egy szemet kell megbontanom és összeforrasztanom. Így kapcsolom egyik láncdarabot a másikhoz. Ez összesen 4 láncszem megbontását jelenti, 8 tallérba kerül. Azonban Alexandrának csak 7 tallérja volt. - Nincs elég pénzem - mondta szomorúan. - Pedig abban reménykedtem, hogy ma este már felvhetem ezt a nyakláncot. De hát ez nem érdekes... Alexandra összeszedte a darabokat, és kifelé indult az üzletbõl. Az ékszerész utánaszólt: - Várjon! Kigondoltam valami mást
Hogyan lehet a láncot olcsóbban összerakni?
elbújik a fény mögé! van még egyébb hülye kérdésed?