A vákuum lebomlásáról szóló elméletek, ha jól tudom, mind kizárólag az energiasûrûségtõl függnek. Az ebbõl fakadó világvége-forgatókönyvet valóban cáfolja a nagyenergiájú kozmikus sugárzás léte.
Annak ellenére, hogy valszeg a legtöbb fizikus nem tartja reálisnak ezeket, mégiscsak lehet bennük valami szerintem is.
A standard kozmológiai modell legalább egy helyen kölcsönveszi a vákuumenergiát, nevezetesen a korai univerzum felfúvódásánál. Azonkívül azt se lehet mondani, hogy 1000%-osan ismerjük a gamma kitörések, vagy a kvazárok energia termelési folyamatait. Szal a vákuumenergiával a normál anyag normál körülmények között egyfajta békés egyensúlyban van, és max olyan éppen a méréshatárt elérõ dolgokat tud produkálni, mint a Casimir vagy a Davies-Unruh effektus.
Viszont ugye azért kell ilyen gyorsítókat építenünk, mert a jelenlegi elméletek bizonyos paramétereknél már ellentmondásokhoz vezetnek. De vajon nem érünk-e el egy pontot, amikor a normál anyag és a vákuum egyensúlyát megbontjuk és egyfajta fázisátalakulást hozunk létre, ami sokkal nagyobb energiát szabadít fel, mint amit befektettünk? Mert ekkor már lehetséges az amit leírtál, hogy láncreakció szerûen létrejön egy pozítv visszacsatolási folyamat, ami fenn is marad addig, amíg sajnos elég energia jön ki ami elég egy nagyobb katasztrófához.
Ha létezik ilyen fázis átalakulás, akkor valszeg amellett, hogy a fél földgolyó lakhatatlanná válhat, 1-2 nagyon fontos tudományos felfedezést is teszük. Pl a olcsó és kifogyhatatlan energia kérdése megoldódik. Aztán valszeg az is kiderül mitörténik egy szupernova robbanás közepében. De ha ilyen fázis átalakulás bekövetkezik, az is lehetséges, hogy azok a közkedvelt objektumok amiket mi fekete lyukaknak nevezünk valójában nem léteznek. És végül de nem utolsó sorban valszeg a kvantum-gravitáció problémája is megoldódna. ;)))
Egelyt nem veletlenul nem szeretik a fizikusok... Lehet neha mond ertelmeset, de azt is csak azert teszi hogy meg nagyobbat hazudjon es penzt kaszalhasson belole. O a modern idok fokuruzsloja, az En szememben. Elmeleteket barki tud gyartani, de aki nem kepes felfogni egy masik elmelet szerkezetet, hogy vitatkozni tudjon rola, az csak egy sarlatan. A fizikusok meg nyilvan nem ismerik az anyag alapveto szerkezetet, hisz ahhoz nagyon nagy energiak kellenek. Epp ezert epitenek ra kiserleteket. Ellenben nagyon jo modelljeik vannak az anyag alapveto szerkezetere. Lasd: Standard modell. A kvantum elektrodinamika a hetkoznapi energiakon 20 jegy pontossaggal mukodik.
Nexus6, weinberg eleg jol leirja, mi is kell a kvantumgravitaciohoz (ez a pasas talalta ki a gyenge kolcsonhatas elmeletet). Gyakorlatilag ennyi a fontos: a kvantumgravitaciot mar most is lehetne szamolni, csak az a gond, hogy az egy nem renormalhato kolcsonhatas. Ilyen esetben pedig az osszes nemrenormalhato kolcsonhatast figyelembe kell venni, Xmillio kolcsonhatasi allandoval... De vannak ebbol kiutak, pl ha bebizonyosodik, hogy az ismert vakuum tulkeppen csak egy kikondenzalodott folyadek, es a reszecskek pedig csak ebben levo gerjesztesek. Ez megmagyarazna pl a fenysebesseg hatarsebesseg jelleget (persze tul is lehetne ezek szerint lepni valahogy). De hogy a hurelmelethez hozzaszoljak: azok meg azt sem tudjak, mi az alapallapota a vakuumnak... 10^100 fajta stabil vakuum lehetne, amennyire en tudom. Rohogni fogok ha vegre a cern megcafolja oket, mert az amcsik nagyon hypeoljak ezt a hurelmeletet. (gyakorlatilag el akarjak hitetni, hogy ok neveltek ki a nagy egyesitett elmelet szuloatyait) Politika van az egesz mogott
"A relativitás és a kvantummechanika köszönik, jól elvannak."
Úgy érted nem zárják ki egymást, csak éppen egyik sem magyarázza meg azt a másikban ami hiányzik belõle. A relativisztikus kvantummechanika ugyanis nem egyenlõ a kvantum gravitációt leíró valamilyen elmélettel, márpedig ez az ami alapvetõen hiányzik a mostani standard modellbõl.
Tudom, hogy a nagyenergiájú kozmikus sugárzással próbálják igazolni, hogy a gyorsítók semmilyen veszélyt nem jelentenek, de bezony már most is vannak olyan jelenségek, amelyeket alighanem csak a Földön és csak emberi tevékenység következtében lehet megfigyelni az egész Univerzumban. Például egy számítógép anyagi konfigurációja például tipikusan ilyen, de akár csak egy szimpla gõzgép is.
A gyorsító az a természetben sosem elõforduló helyzet, ahol a kivételesen alacsony entrópiák extrém energiákkal találkoznak. A használt energiák valóban nem túl erõsek, de a kísérletek speciális konfigurációban fognak zajlani. Tegyük fel, hogy például sikerül egy ütközésbõl kiszökõ speciális részecskéket valamilyen extrém pozitív visszacsatolásra kényszeríteni egy tudatos elrendezéssel. Mondjuk tegyük fel, hogy ki lehet számítani, merre repül ki A részecske, és az útjába elhelyezünk egy másik részecskenyalábot, ami mondjuk újabb 10 A részecskét termel, és így tovább, ami idõvel elég sûrûn termeli a részecskéket ahhoz, hogy azok keletkezése a földi sûrû barionos közegben önnfenntartóakká váljanak. Erõltetettnek látszik, de ezernyi hasonló lehetõség adódik egy gyorsítóban, esetleg olyan módon, amirõl a tervezõk még csak nem is álmodtak és senki sem látta elõre. Mindez azért, mert a berendezés valami olyan alacsony valószínûségû állapotot hoz létre, amit pontosan ugyanolyan konfigurációban a természet nem képes létrehozni. Pontosan úgy, mint egy számítógépet.
Természetesen senkinek sem tûnik túlságosan valószínûnek, hogy az intelligens tárgymanipuláló tevékenység valaha is katasztrófához vezethet. Én sem gondolom, hogy hirtelen valami speciális kvantummechanikai hatás oldódhatna ki az LHC-ben. Viszont szem elõtt kellene tartani, hogy
1) a kincstári optimizmus ("úgysem lesz semmi baj") megengedhetetlen, ha az egész Föld forog kockán. Nem lesz második dobás, nem lesz javítási lehetõség. epszilon > 0 extrém kics valószínûségû esemény várható kára végtelen, ha az esemény költsége végtelen. Ilyen feltételek mellett nincs az a biztosító, ami vállalná a kockázatot. Minden kísérlet elõtt bizonyítékokat kellene szerezni, hogy pontosan ugyanez már lejátszódott a Föld légkörében is vagy máshol a közelünkben. Egy Martin Reeves nevû fickó írt ebben a témában egy hosszabb könyvet mostanában, ha jól emlékszem a nevére.
2) senki sem tudja pontosan, mi történik majd. Megismétlem, hogy nem kell az Univerzum végét elõidézni, elég csak valami olyat, aminek nem jó a közelében lenni, például egy stabil fekete lyuk vagy gammasugár-kitörés. Ilyenbõl naponta tucatnyit látunk, léteznek, elméletben itt is elõidézhetõk.
3) a Fermi-paradoxon, azazhogy nem figyelünk meg más értelmes lényt, szerintem legalábbis maximális óvatosságra int a tudományos haladással kapcsolatban. A legegyszerûbb magyarázat volna, ha a Természetnek létezne egy ilyen technológiai gátja. Elég magyarázat, ha nagy gyorsítót olcsóbb építeni, mint csillagközi ûrhajót.
Azért azt kétlem, hogy akármi is lesz az eredmény ,majd csak simán kidobják az egész elméletet, nem így mûködik a fizika. :) Majd módosítanak rajta kicsit és újra cáfolható lesz...
Nana, azért az a általad "semmi"-nek titulált dolgo azért az elég sok. Mellesleg hogy jön ide Egely?
Hu de sok fizikus van az SG-n. Na mindegy, nekem az egészbõl annyi jött le, hogy sok fizikus fikázza az Egely meg a társait, és most meg kiderül, a nagy fizikus urak sem tudnak semmit az anyag szerkezetérõl, de ezzel a semmivel erõsen cáfolják a kézzel fogható valamit! Ez igen! Megyem meg is nézem az Egely oldalát
az emberi tudás alapjait, vagy legalábbis túlnyomó részét a megfigyelt, kézzelfogható tények, események vizsgálata és létük miértjeire adott válaszpróbálkozások sokaságaiból a leginkább helytálló elméletek alkotják. a húrelmélet és egyébként az elméleti fizika -mint ahogy a neve is mutatja- meg elméleti és nem a megfigyelhetõ világban van, ezért akár sötétben tapogatózásnak is hívhatnánk. az elméleti fizika létét is pusztán elméletileg helyes megfigyelések igazolják, olyan megfigyelések amelyek általában nem kézzel foghatóak. egyáltalán ebben a tudományágban szerintem a kérdések sem biztos, hogy helytállóak. ...bár én nem értek hozzá... :)
Lehet, de az egyenletek megszületésekor Tesla 8 éves volt. :) Lehet, hogy a tudományos világot megelõzte a találmánnyal; de Maxwellt a felfedezéssel nem és a vita errõl folyt.
Rendben én nem erõltetem; csak kíváncsi lettem volna, milyen alternatív, alapjaiban más magyarázatod van a mikrovilágra. Ha a megjegyzéseddel a kvantummechanikát kívántad bírálni, nem voltál túl meggyõzõ. A makroszinten érvényes megfigyelésekrõl semmi sem írja elõ, hogy alacsonyabb szinten is érvényesek legyenek.
Nem vitatkozom veled, mert elvakult vagy. Egy megjegyzésem azért lenne. Tudod, a 2+2 nem valószínûleg négy, hanem mindig négy. Alapvetõen más a felfogásunk, és távol áll tõlem az, hogy bárkit, akár téged is meggyõzzelek.
1. Maxwell az egyenleteket elõször 1864-ben vetette papírra; az elsõ rádiók a 80-as, 90-es években készültek. 2. Tömören: a XX. században az elméleti fizika elõbbre tart, mint annak gyakorlati megvalósításai. Ezt nem tagadom, de nem látom mi ezzel a baj. Amúgy tudtommal az szilárdtestfizika elméletét kõkeményen alkalmazzák, de javíts ki ha tévedek (érvekkel, bizonyítékokkal, ne ex catedra). 3. Ezt fejtsd ki bõvebben, légyszíves. A tömegdefektus jelenségét hogyan magyarázod, ha nem azzal, hogy a tömeg energiává (foton) alakul? Mik azok a másfajta modellek? 4. Nem szenvedek én semmiben, a stimulált emissziót Einstein fedezte fel, a fotoelektromos effektus kutatásakor; leírása a kvantummechanika segítségével lehetséges és ez adta a lézerfizika alapját. 5. Bõvebben? 6. Aha, akkor a már alkalmazott kvantumtitkosítás kamu, a kvantumkémia meg puszta véletlenségbõl jósolja meg a kémiai kötések tulajdonságait...
1. lapozd fel a törtélemkönyvet. Elõbb volt rádió, mint azok az egyenletek. 2. szerintem nem vagy tisztában a dolgokkal. Szó sincs arról, hogy elõveszik az egyenleteket, és azok alapján feltalálnának bármit is. Pont fordítva van. Feltalálnak valamit, és azt próbálják magyarázgatni. 3. az atomszerkezetnek van más modellje is. Az atombomba és az atomreaktorok nem bizonyíték az anyag-energia ekvivalenciára. Arra max. anyag-antianyag lehet bizonyíték. Az, hogy maga az anyag energiát hordoz, azt már az õsember is tudta, legfeljebb nem vetette papírra :) 4. szerintem ok-okozati téveszmében szenvedsz. 5. nekem errõl más a véleményem. 6. távlatok helyett inkább képzelgéseket írnék...
"a Föld pedig lapos" - ostoba vagy. Soha ilyet nem állítottam. Ha szerinted mégis, akkor mutasd meg, hogy hol. Amíg ilyet nem tudsz felmutatni, addig csak egy ostoba szajkó maradsz.
Csak egyszer nem Euklidészi geometria szerint nézed/értelmezed, egyszer pedig Euklidészi módszerekkel.
Mert ugye ha úgymond készítesz matematikailag egy másik dimenziót ami csavart vagy görbe, és ebbõl szemléled a leírt szabályokat, nem lesz értelmük, fals adatok jönnek vissza, mert pl, mind derékszög, értelmezhetetlen pl 1 gömb dimenzióban. Nem?
De maguk a tételek amiket a statisztika használ azok EGYÉRTELMÛEN bizonyíthatók, mint minden a matekban. Ami nem bizonyított, olyat nem is használ senki a matekban (mérnöki munkában gyakorlati tapasztalatok alapján énha elõfordul), azt hívják sejtésnek.
""magasabb szinten", rájöttem, hogy mindenrõl mindent be lehet bizonyítani matematikailag"
Hát akkor rosszul tanultad szerintem (és hol?). Vegyünk egy egyszerû esetet. Bizonyítsd be egyszerre, hogy nem érvényes és érvényes modjuk a Pitgaorasz-tétel.
A matematikában éppen ez a szép. A mérnöki gyakorlatban is elõfordulnak (nagy bánatromra) hihetetlenül bonyolult matematikai problémák, de mégsincs olyan, hogy igazi is lehet valami meg nem is.
Ha a statisztikára gondolsz azzal nem bizonyítani lehet, max. érevelni vagy alátámasztani valamit, de azt is csak úgy, hogy megadod, hogy mekkora érévnyességgel és mekkora pontossággal igaz.
Összefoglalva nagy baromság amit írtál. A matematika a legszebb dolog a világnon, mert ott valamirõl TÉNLYEG el lehet dönteni, hogy igaz vagy sem.
Igazából néha tettszik amit wanek ír, mert logikus. Nem hagyja magát elcsábíani a matematika és elméleti fizika álltal. :) Amit eddíg tanultam a matekról "magasabb szinten", rájöttem, hogy mindenrõl mindent be lehet bizonyítani matematikailag, vagy lehet azt cáfolni.
Kár wanekkel szemben erõlködni: õ minden kvantumfizikust máglyán elégetne a könyveikkel és a szerkezeteikkel együtt, hiszen mind eretnekek, a Föld pedig lapos.
Másrészt, hogyha az elméleti munkát teljesen öncélúnak tekintjük; gyakorlatilag a komplett matematikát kidobhatjuk a mérnöki alkalmazásokhoz szükséges szint fölött... a gond az, hogy így egy-két évszázaddal ezelõtt mehettek volna a komplex számok (hogy egy nagyon tríviális példát említsek) is a szemétbe.
Alig másfél évszázad alatt többet tudtunk meg a világról, mint azelõtt évezredeken át; úgy vagyunk, mint a nagy felfedezõk a kora újkorban; pusztán a felfedezés, az ismeretlen megismerése utáni vágy hajtja a tudósokat, a hasznosítást ráhagyják az utókorra. :)
1. A Maxwell-féle egyenletek vezettek az elektromágneses hullámok létének felfedezéséhez és gyakorlati alkalmazásukhoz (például valami rádió nevû teljesen jelentéktelen szerkezet feltalálásához) 2. Vezetõk, félvezetõk, szupravezetõk, *mágneses anyagok, plazma, szuperfolyékonyság felfedezése, tanulmányozása és hasznosítása. A modern vezetési modell segítségével történik az újfajta félvezetõ eszközök (tranzisztorok) tervezése. ld.: Band gap 3. Az atomszerkezet leírásának, és a tömeg-energia ekvivalencia gyakorlati alkalmazását két japán város közvetlen közelrõl is megfigyelhette, nem is beszélve a többszáz reaktorról a világban. 4. A lézer felfedezését a kvantummechanika tette lehetõvé 5. Elektronmikroszkóp az elektron hulámtermészetét használja ki, amelyet a kvantummechanikai kutatások során mutattak ki és írtak le. 6. Kvantumkémia, kvantumkriptográfia, kvantumszámítógép, mind gyakorlati felhasználásai a kvantummechanikának; elsõ a vegyészetben, második a titkosításba, harmadik az informatikában nyitott új távlatokat.
"nem lennénk képesek hatékonyan kihasználni a világegyetem nyújtotta lehetõségeket" - milyen lehetõségeket? Sorold õket, légy szíves. Persze azokat, amiknek van valami haszna is, nem csak kukkoljuk õket, és mindenféle vad elméleteket kreálunk róla. "de új tranzisztortípusokat, komplex IC-ket tervezni már nem nagyon" - már miért ne lehetne?
Szerintem egy ide illõ mondás Einsteintõl: "Amennyiben a matematika törvényei valóságára vonatkoznak, nem tévedhetetlenek. Amenyiben tévedhetetlenek, nem a valóságra vonatkoznak."
Nem erre gondoltam. Visszavezethetõ a mágnesesség az elektromosságra a specrel Lorentz-kontrakcióját használva.
"Einstein explained in 1905 that a magnetic field is the relativistic part of an electric field. When an electric charge is moving from the perspective of an observer, the electric field of this charge due to space contraction is no longer seen by the observer as spherically symmetric due to non-radial time dilation, and it must be computed using the Lorentz transformations. One of the products of these transformations is the part of the electric field which only acts on moving charges — and we call it the "magnetic field"."
Persze úgy igen de önmagában a valamilyen tér valamire való visszavezetése ami tök más elég necces. Ennyi erõvel a tábla csoki is visszavezethetõ a sugárzó anyagok bomlására.
Én úgy tudom, az elektromos és mágneses mezõ között az egyéges; kvantummechanika által leírt elektromágneses kölcsönhatás teremti meg a kapcsolatot; relatívitás szerepérõl e területen még nem hallottam. Ha arra gondolsz, hogy az EM jelenségek inerciarendszerrõl függetlenek, akkor igazad van.
Ok wanek, csak nem értem a problémádat. Azt ugye nem vonod kétségbe, hogy, Newton, Maxwell, vagy a kvantumfizikusok elméleti munkássága, az általuk kidolgozott elméletek; sokat lendítettek a gyakorlati alkalmazásokon? A matmeatikai és mikroszintû összefüggések ismerete nélkül nem lennénk képesek hatékonyan kihasználni a világegyetem nyújtotta lehetõségeket. Kvantummechanika nélkül is lehet például egy szintig tranzisztoros áramkört építeni, de új tranzisztortípusokat, komplex IC-ket tervezni már nem nagyon.
A mágneses tér visszavezethetõ az elektromos térre. Ezt is a relativitásnak köszönhetõ. Nem kell ide 200 millió dimenziós tér.
Ami példákat felhoztál, azt már a megmagyarázómûvészek elõtt is ismerték és használták. Mind a mágnességet, mind az elektromosságot. A mûvész urak ezt próbálták jól megmagyarázni hol sikerrel, hol sikertelenül.
A gond az általûános relatívitáselmélettel van. Az elegáns, térgörbítéses gravitáció, kicsit nehezen fér meg mind elviekben, mind matematikailag a mikrovilág többi részének kvantáltságával. Ha jól értem a problémát. :)
Persze Mari néni azt se tudja, ki az a Maxwell, vagy Faraday; mégis mûködik a lakásbvan a villany, a hûtõre meg rátapad a mágnes és egy pillanatig nem gondol arra, hogy mindezt milyen összefüggések feismerése és alkalmazása tette lehetõvé. Azt sem tudja természetesen ki volt Schrödinger, Fermi, Dirac, stb. mégis mûködik a tévé, vagy a piaci eladónál (akitõl veszi a tojást) a zsebszámológép, az unokánál pedig a számítógép; mert bizony azok a fránya tranzisztorok csakazértis úgy akarnak mûködni, ahogy a kavantummechanika alapján a mérnökök megtervezték, ha tud errõl a Mari néni, ha nem.
A relativitás és a kvantummechanika köszönik, jól elvannak.
"Az antirészecskék létezése a Lorentz-invariancia egyenes következménye. Másrészt az antirészecskék kísérleti megfigyelése a Lorentz-invariancia és a speciális relativitáselmélet egyik kísérleti bizonyítéka. "
Pont ez a bibi! A kvantummechanika jó a pici dolgokra a relativitás elmélet meg a nagyobb léptékre. De a kettõ ellentmond egymásnak, és pont ez zavarja az elméleti fizikusokat, hogy egy világot ne két különbözõ elmélet írjon le. Ezért keresik az egyesített elméletet.
A kvantummechanika elég jól leírja a mikrovilágot.
Ha nem mennének az anyagban mélyebbre, akkor vajon szükség lenne újabb elméletre? Vagy csak minden újabb berendezéshez tartozik egy elmélet?
Hát MOST tényleg nem látni, hogy ez mire jó, de a lézer is ilyen volt kezdetben, érdekes játékszernek tartották, amivel max. szórakoztatni lehet az embereket. Na ma mire is használnak lézert?
Ez a cikk szerintem a félif üres, vagy félig tele esetbõl a félig üres. Ezt írja ugye: "Ha ezek a kölcsönhatások, melyek az LHC-ben már létrehozhatók lesznek, nem érik el a kutatócsoport által kiszámítottat, az azt jelzi, hogy a húrelmélet egyik matematikai alapja hibás, ennélfogva maga az elmélet is helytelen" pedig írhatná ezt is: Ha ezek a kölcsönhatások, melyek az LHC-ben már létrehozhatók lesznek, elérik a kutatócsoport által kiszámítottat, az azt jelzi, hogy a húrelmélet egyik matematikai alapja helyes, ennélfogva maga az elmélet is helyes lehet...
Igazából a cikk semmit sem mond, azontúl, hogy beszámol egy várható kísérletrõl. Amyg nem zajlik le teljesen értelmetlen rágódni rajt, hogy mi lesz az eredmény, ha meg lezajlott akkor meg ott lesz. Az hogy mi következik az eredménybõl pedig csak akkor lesz értelmesen megvitatható. Addig ez nem más mint merõ kombinálás, igazi alap nélkül.
Csak a cikk szerint a megerõsítésre nem alkalmas a kisérlet.
"A húrelmélet nem 1000-bõl egy, hanem a jelenlegi elméleti fizika fõ irányvonala."
Azért ne túlozzunk. A "húrelmélet" régebbi mint én, azóta volt már Szuper Húr, meg M elmélet, meg kb. annyi mellék és alfaja ahány feltörekvõ ifjú kutató, sz'al az elméletek száma valahol 100 és 1000 között van. A fenti kísérlet meg ezek egy részét cáfolja majd maximum. És mi van ha a kísérlet megerõsíti?
Sziasztok! Sok hozzászólónál érezhetõ, hogy nem sokat tud a húrelméletrõl azon kívül, hogy 11 dimenzió kell neki és hogy a húrok nagyon picik. Ajánlott olvasmány : Brian Greene, Elegáns univerzum, vagy aki tud angolul megnézheti a filmet is : http://www.pbs.org/wgbh/nova/elegant/program.html Ezek alapján már nem tûnik pár bolond légbõlkapott hülyeségének a húrelmélet, amibõl már 1995 óta csak 1 darab van.
Amit irsz a pont nem igaz. Gyakorlatilag 0.0 a valoszinusege annak, hogy reszecske szinten az ember eloallitson olyan reakciot/kolcsonhatast, ami az univerzumban magatol nem kovetkezik be sok milliardszor minden pillanatban. A cikk, ahonnan ideztem azt irja, hogy meg az altalunk megfigyelt urbol beerkezo reszecskek is sok ezerszer nagyobb energiajuak, mint amit a kovetkezo 100-200 evben az ember elmeletben is eloallithat. Es ezek csak azok a reszecskek, amiket a Foldrol megfigyeltunk eddig a kezdetleges muszereinkkel. Ennel valoszinuleg meg sokkal tobb minden van, amit nem lattunk es talan soha nem is fogunk latni innen.
A gondolatmenet masodik resze az, hogy ha ezek az altalunk eloallitott (sot az ezeknel nagyobb energiaju, altalunk megfigyelt) reszecskek es kolcsonhatasok ilyen gyakoriak a termeszetben, es mindezek ellenere nem okoznak katasztrofat sehol, akkor nincs okunk azt feltetelezni, hogy az altalunk eloallitott cuccok barmi galibat okozhatnanak.
Igazabol a LHC "problemajat" egeszen mashol kell keresni... Valahol ott, ahol az urutazas problemajat is: iszonyatosan valoszinutlen, hogy a LHC-ben kapott barmilyen eredmeny az elkovetkezo 50-100 evben barmi hasznot hozna az emberisegnek. Bar a muszaki vilagban hasznaljak a kvantum mechanika es a relativitaselmelet eredmenyeit, de ezek mar sok-sok-sok evtizede (sot a relativitaselmelet mar 100 eve) leteznek. Az utobbi 30-40 ev fizikai felfedezeseibol szinte semmi haszna nem volt eddig a vilagnak.
A LHC pl azert 27km keruletu, mert csak ekkora ciklotronban lehet ekkora energiaju reszecskeket eloallitani. Ez azt jelenti, hogy az itt kapott eredmenyeket nem lehet majd egy nappaliba elmeletileg sem belegyomoszolni, csak ha a nappaliba befer egy 27km-es kor... :-)
Hát azért az fontos, hogy kutassuk, hogy milyen kölcsönhatások vannak a kvarkok alatt, meg milyen részecskék, hullámok, stb... A húr elmélettel igazából az a baj, hogy nagyon erõltetett. A fizikusoknak az 50es évek óta az a mániája, hogy egységesítsék az összes fizikai elméletet egyetlenegy elméletbe ahogy Maxvel egyesítette az elektromosságot a mágnesességgel. Valami hülye kitalálta, hogy most ez a fizikusok célja, és nemtudnka leszállni errõl. Sztem sokkal inkább azzal kellene foglalkozniuk, hogy a még ismeretlen jelenségeket megpróbálják egymástól különbözõen leírni úgy hogy az a leírás használható legyen és a mérnökök feltudják használni. Aztán majd késõbb keresnek valami összefüggést köztük. Amúgy még azért nagy baromság ez az egyesített elmélet üldözése, mert nem is biztos, hogy a világot le lehet írni egy darab elmélettel.
Repülövel ... szembeszélben ;) turbórollerrel meg hátszélben :D de egyébként az elsõre gondoltam de már erre te is rájöttél ... csak arra akkartam rávilágitani hogy lehet késõbb 5-10 éven belül ezt is fogják vmire használni .. most lehet hogy nagy befektetés meg hülyesség de sztem azért ezekre is kell költeni .. tudod hátha feltaláljuk az a spanyol viaszt de igazad van ... végül is a repülést nem fogjuk feltalálni se kvantumfizikával sem húrelmélettel... de legalább Mari néni boldol lesz meg a tojásai is
(bocs ha már írta ezt valaki elõttem) Szóval, a húrelméletnek több "verziója" is létezik, és akkor hogy írhatná le tökéletesen az univerzumot ha több fajtája van? Valaki kiválasztja hogy melyik a frankó?
Az 5 óra mivel volt számolva? Repülõvel gyorsabb, turbó rollerrel meg lassabb :))
"ha mindenki olyan szinten lenne mint Mari néni akkor te b@szhatnád hogy elérsz Londonba 5 órán belül" - ez jó példa volt :) Voltaképpen a repülést a kvantumfizikára, vagy a húrelméletre alapozták?
Off Mellesleg számunkra a világ az életrõl szól. A kvantumfizikus lehet, hogy hamarabb fog meghalni, mint Mari néni :) És Mari néni lehet, hogy boldogabb, teljesebb életet fog élni, mint dr Phd. Meghalnu mindenki meghal. De hogy hogyan él, és hogy az életben mi fontos a számára, azt már mindenki maga dönti el (jó esetben). On
Ez mondjuk igaz, de a mindennapjainkban a minket körülvevõ dolgokat sem a húrelmélet, vagy kvantumelmélet alapján készítették. Gyakorlati haszna ennek nem sok van, vagy viszi a bõdületes pénzeket. Még annyi haszna sincs ezeknek az elméleteknek, mint a vallásoknak.
Én azt megértem hogy Mari néni nem hallott Newton-ról ... de ha mindenki olyan szinten lenne mint Mari néni akkor te b@szhatnád hogy elérsz Londonba 5 órán belül ... Igen is fontosak ezek a kutatások és fontosnak tarom azt is hogy ha vannak elméletek akkor ha azokat meg kell dönteni vagy ki kell javitani néhol azt megtegyék mert különben soha nem fogunk elõrébb jutni mint a piac meg a tojás, Newtonal együtt
No azért a helyzet nem ennyire rózsás, a részecskegyorsítókban létrehozott ütközési körülmények lehetnek valami olyan elõre nem látott módon speciálisak, ami a természetben csak nagyon ritkán fordul elõ, és messzemenõ hatása van. Másrészt a természet is tud olyan jelenségeket produkálni, amelyek közelében nem jó lenni, pl. gammasugár-kitörések. Ki tudja, nem-e egy-egy újabb gyorsító elsõ és utolsó nagyenergiás kísérletét látjuk ilyenkor ... :) Nem ijesztgetni akarok, de ilyen esetekben egyszerûen senki sem tudja, mit fogunk látni.
Több baj is van ezekkel: 1. A kisérleti eredményt kénytelen az ember vagy elfogadni, vagy elvetni, mert az ellenõrizhetõség nem lehetséges, hiszen senkinek sincs otthon részecskegyorsítója. 2. A részecskegyorsítóban detektált dolgok is többnyire következtetések, hiszen többnyire a vizsgált dolog közvetlenül nem mutatható ki. Az eredményt értelmezheti dr. Phd és Mari néni is, de Mari néni elõnyben van. Mari néni ugyanis leszarja, hogy miféle bozonok vannak, azt viszont nagyon jól tudja, hogy hol van a piac, ahol el tudja adni a tojást és egyebeket. A tojások - függetlenül a bozonoktól, húroktól és mikro fekete lyukaktól köszönik, jól vannak. Egyik sem akar elcsavarogni valami n.-dik dimenzióba, és dacára a határozatlansági relációnak, tojás marad akkor is, amikor megveszem Mari nénitõl, hazaviszem és megsütöm :) 3. Mari néni ugyan nem hallott Newton-ról, de azt tudja, hogyha leejti a tojást, az könyörtelenül széttörik. 4. Mari nénit nem hozzák izgalomba a naponta felröppenõ, mélyenszántó, magvas tudományos cáfolatok és elméletek. Õ nyugodt. A tojást nem szabad leejteni, mert akkor összetörik, mondhat bárki bármit, még akár azt is, hogy Newton felett eljárt az idõ. 5. Mari nénit elég nehéz megvezetni. Õ nagyon jól tudja, hogy mennyiért kell a piacon eladni a tojást, álljon az akár húrokból, kvantumokból, vagy egész egyszerûen tojásból :)
én csodálkoznék ha a hur elmélet igaz lenne szerintem nagyon erõltetett és teljesen megalapozatlan vagyis minimális az esélye hogy valóban igaz legyen
A húrelmélet nem 1000-bõl egy, hanem a jelenlegi elméleti fizika fõ irányvonala. Tudtommal ez a legstabilabb magyarázat az "univerzum" mûködésére, nem egy-két sületlen hülye képzelgése. Egyébként én is kíváncsi vagyok, mi lesz a kísérletek eredménye.
arról van szó hogy hála a gyakorlati kísérleteknek megint bebizonyosodott az egyik szar elméletrül hogy nagy valószínüséggel tényleg hülyeség mint a legtöbb elmélet amit elméleti fizikusok találnak ki :D
a sok elméleti fizikus jó elvan ha szerencséjük 1000 elképzelésükbõl 1 véletlenül majd bejön és híresek az adott emberke
Akkor most tulajdonképpen mi a helyzet. Ezt valaki aki tényleg értelmes fordítsa már le egy kicsit érthetõbbre. Mi lessz a következménye vagyhogy ezt akkor hogy is képzeljem el...plz mert érdekelne.
Amikor én elõször hallottam a spektrum tvben errõl anno,nekem már akkor nagy hülyeségnek tûnt ez a húr elmélet.:) Remélem most bebizonyítják,hogy az elmélet helytelen.
és miért kéne okosabbak legyünk az univerzumnál? Ha az univerzumhoz képest kismiska az emberiség az szted szégyen? Vagy mi? Az univerzum nem olyan bonyolult, mert olyan okos, hanem azért mert így alakult