Szerintem annyi ûrhajós és elektromos berendezés volt már a holdon, hogy észre kellett volna venniük ezt a problémát, ha valóban annyira súlyos volna. A napkitörések veszélyeivel meg egyébként is számolniuk kell.
Trükkös utitársunk ez a Hold ;) ne hagyjui, hogy kifogjon rajtunk :D
Nagyon szar a cím, gyerekek.
De még mindíg nincs. Miért beszélnek úgy róla mintha lenne?
"A por begyujtese mellett az szol, hogy eleg sok hidrogen izotop lehet benne, ami a fuzios eromuvekhez kellhet."
Lehet? Semmi nem bizonyítja.
Vákuum csak ott van ahol nyomás is van, mert az a nyomás ellentéte. A vákuum passzív. A nyomás alatt levõ kabinból a holdon nem a vákuum szívja ki a levegõt hanem a nyomás nyomja ki az üres térbe mert nincs ellennyomás. A vákuum nem szív. A Holdon nincs vákuum, légüres tér van.
Onnan tudni hogy légüres tér van hogy a föld légköre is megmarad a saját súlyánál fogva a föld körül és nem "szívja" a világûr el.
Elõször kellene egy stabilan mûködõ hidegfúziós erõmû,és kompakt méretben!!! Utána már minden csak akarás kérdése,mert maga a kolónia technológiája már régen kidolgozott.
"A Holdon nem vákum van tudtommal. Ha tévedek, majd valaki úgyis jól leírja."
De az van. A Marssal kevered, ott van egy kis legkor. Ezzel szemben a holdon sem legkor sem folyekony viz nincs. (fagyott meg talan van)
Egy esetleges holdbazis kornyeken pedig: -meg lehet olvasztani a port -le lehet fedni a port -el lehet fujni a port (raketak gazsugaraval) -be lehet gyujteni a port
Az utolso ketto tunik a legolcsobbnak, mivel ha egy teruletet megtisztitunk, akkor legkor hianyaban csak a meteorok becsapodasatol vagy a termesztes porlerakodastol johet vissza. (tehat a ket meterrel odebb levo por nem tud visszakerulni a bazis teruletere) A por begyujtese mellett az szol, hogy eleg sok hidrogen izotop lehet benne, ami a fuzios eromuvekhez kellhet.
Ki beszélt itt ûrrõl? A Holdon nem vákum van tudtommal. Ha tévedek, majd valaki úgyis jól leírja.
Autóban? Igen, mert az autónak csak a külseje veszi fel a keletkezõ elektromos töltést, ami belül van az nem kap belõle. Fogunk egy óriási fémrácsot, rárakjuk a holdbázisra és meg van oldva a probléma.
Az ürhajóban a tápegység többnyire belül van, kivéve a napelemeket. A sebezhetõ pont az antenna, azt ugyanis ki kell dugni, ha venni is akarsz valamit. Ugyancsak kívülre kell tenni a különbözõ érzékelõket, vagy legalább ablakot kell vágni nekik a burkon. Ezek ezért megsérülhetnek. Ami azt illeti, itt a földön viharban az autó belsejében vagy a legbiztonságosabb helyen, ha az antennát behúztad, és nem állsz olyan helyen, ahol rád szakadthat valami.
Mivel szél nincsen (nincs légkör), ezért a tervezett holdbázis teljes felületét meg kell olvasztani pl. konventrált napsugárzással v. az olvasztott holdpor téglákat kell gyártani és a bázis felületét le kell burkolni.
Utána a port elektosztatikus gyûjtõpontokon meg lehet fogni a szélen, a nagyon kevés átjutó por pedig nem fog már komoly problémákat okozni. Többek között a bázison nem lesz feltöltött por, mert ugye nem lesz por sem...
A felfedezés arra mindenképpen jó volt, hogy ma már tudjuk, hogy egy holdbázisnak alapjának is kell lennie.
Ja, csak pl egy rádiót így elég macerás lenne használni!;)))
Illetve aminek pl a tápkábele kilóg a "dobozkából" az a "villlámcsapás" után ugyan úgy mehet a szemétbe, mintha ezt a páncélszekrényt nem építették volna köré.
De teccik az elgondolás;))) (Lehet hogy az orosz cuccosok régeben azért voltak olyan hatalmasak, mert ezt a védelmet jól beleépítették, valszeg az atomháborúra készülve?)
Amennyiben a Hold túlzottan statikus lenne, nos az nem akkora baj, mint, hogy sztatikus.
Statikus: "Jelzõ olyan elemek és tartalmak leírására, amelyek állapota hosszú idõn keresztül változatlan marad, és általában csak kifejezett erre irányuló emberi beavatkozás során módosulnak.
Na, most kellene Hold-reszvenyeket venni, holnap elterjesszuk a pletykat, hogy ez a por magatol termeli az aramot, aztan csak dol a leeeeeee :D
Kedves Richárd Balázs!
statikus, nem sztatikus. Sprachen sie Ungarisch?
Ami pedig a Farady-ketrecet illeti, a mostani ürhajókba már régóta beépítik, ez a nyomás-álló burok, ami fémbõl, többnyire nagy szilárdságú acélból készül.
Ami az elméletet illeti, eddig kevés tény támasztja alá. Az eddig a holdfelszint elérõ ezközeink inkább az élettartamuk végét okozó akku-lemerülés, vagy a napsugárzás okozta túlhevülés miatt mondták fel a szolgálatot.
A mágneses terek ellen is véd, ha megfelelõen méretezett lágyvas lemezeket használunk.
Ami az örvényáram mértékét illeti, annak a mértékét talán meg kéne elõbb tapasztalni.
Az elektronikát is meg lehet védeni a felhevülõ Farady-ketrectõl, egyszerûen szigetelt távtartókat használunk. Esetleg a ketrecet be lehet vonni egy párolgásra képes anyaggal, ami hûtené.
Ami a bázist illeti, szerintem egyre inkább a földalatti, ill. a holdalatti felépítés lenne a nyerõ, márcsak a kozmikus sugárzás miatt is.
Ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. A Faraday ketrec nem védd meg a kisülés által gerjesztett változó erõsségû mágneses mezõtõl. Alapvetõ fizikai tudás, hogy a változó mágneses mezõbe helyezett vezetõben áram indukálódik, persze van még pár egyéb tényezõ, pl bezárt szög, mezõ ereje stb. Azaz a faraday ketrecedbe zárt elektronika ugyanúgy meg fog sülni. A lényeg az, hogy a mágneses mezõt sokkal nehezebb árnyékolni mint az elektromosat.
A statikus elektromosság ellen már rég van védelem, Farady-ketrecnek hívják. A por komolyabb kihívás, de egy megfelelõ vizes, és kefés mosoda ()mint az automata autómosók) bizonyos szintig véd.
Erdekes elmelet, de a jelenlegi muszerek elviselik a nagyenergiaju reszecskek (napszel) becsapodasait is. Azokhoz kepes egy kisebb sztatikus mezo nem okozhat nagy karokat, legfeljebb a meresi pontossagot csokkenti.
"Emlékeim szerint a bezsilipelésnél mosással tervezik a por eltávolítását."
Ilyen kerdest teszel fel akkor az internet elott valo uldogeles helyett inkabb szaladj el egy konyvtarba utana meg ki az utcara hogy a vilagot ne csak a kepernyorol ismerd!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Addig irhat itt barki barmit ugysem fogod megerteni....
"A finom, mindenhez hozzátapadó, és a szigeteléseken is átszivárgó holdpor"
A szigeteleseken hogyan tud a holdpor atszivarogni?
"és lám, még az a vacak por is jelenthet súlyos nehézségeket." Már látom elõre, ûrporszívó robothadsereg :D, majd õk kisöprik a sok nemkivánatos sztatikus porszemet, sõt, abból töltenék fel az aksit, mekkora ötlet, már csak ki kéne vitelezni :) (hmm, nem vagyok biztos benne, hogy nyelvtanilag korrekt igy, de kit zavar :D)
Az ördög igenis a részletekben van elásva. A finom homok, a por a Földön adott esetben a nedvességnél is nagyobb problémákat okoz. Emlékeim szerint a bezsilipelésnél mosással tervezik a por eltávolítását. Ha ezek a kis kiterjedésû, nagy potenciálú töltésmezõk léteznek, és valós veszélyt jelentenek, akkor az Apolló repülések során jókora szerencséjük volt. Nem kellene Banolni ezt a cikket azért sem, mert a jókis tömör lényegretörõ összefoglaló írásokból az jön le, hogy milyen nagyon egyszerû a holdutatás, holdbázis, holott a háttérben milliónyi körülményt kell megvizsgálni, és lám, még az a vacak por is jelenthet súlyos nehézségeket.
jajj ez kemény cikk volt... Érdekelne hogy volt-e holdraszállás 1ébént? Láttam "c" betûs kavicsot :s
kell egy kamra, ahol nyomás kiegyenlítés meg minden van, ahol leveszik a ruhájukat, kitisztítják, majd onnan egy zsilipen keresztül jutnak be az ûrhajóba/holdbázisba.
basszus, akkor egész nap takaríthatok?
Nem az ûrhajóból kifelé porszívoztak, nem is az ûrhajó környékét. Hanem az ûrhajósok bevittek magukkal port. Ennek egy részét rögtön beszálláskor kiporszívozták a ruhából, más része viszont ott maradt a levegõben. A légcserélõ szûrõi tömödtek el, illetve a porzsákok.
És nem lehet felhasználni mondjuk energiaforrásként ezeket a kitöréseket?
Informatika és tudomány
