Különben az Orosz és EU "barátság" nem elképzelhetõ, éppen úgy mint ahogy az EU-USA barátság vag az USA-Orosz barátság sem, mert mind a három dominálni akar, egyik sem képzeli el a "barátságot" egyenrangú alapon... az EU is azért jött létre mert egy európai ország sem volt tovább képes a dominációra (az USA és az Oroszokhoz képest), Németország, Franciaország, a Britek... szóval együtt képesek ha nem is dominálni, de egyenrangúak lenne a z USA-val, Oroszországal, egyenként viszont ez lehetetlen. Sem az Oroszoknak sem az USA-nak nincs szüksége ilyen fajta állami együttmûködésre, és Kína is lassan ide csatlakozik, tehát a kétpolusú világ helyett most többpolusú világ felé közeledünk. Éppen ezért az együttmûködés csak individuális (cég-cég, konzorcium-konzorcium stb.) alapokon lehetséges, az állam itt csak annyit tehet, hogy a szabadkereskedelmi és a hasonló pro-growth szerzõdések által ne gátolja a világ különbözõ részeibõl való cégek, emberek együttmûködését, legyen az USA, EU, Oroszország, Kína vagy akármelyik másik ország.
És melyik az a terület (a bürokrácia és az állam gazdasági intervencionalizmusán kívül - pl. legújabban Svájc van az EU bizottság célkeresztjében mert "kriminálisan" alacsony adók miatt oda "vándorol" a tõke és a szakemberek egy része...) ahol európa de fõleg az EU nincs leszakadásban? Mert ez nagyon érdekes kérdés... egyébként a leszakadás éppen annak a következménye, hogy a nagyokos politikusok mindent jobban tudnak mint a polgárok, igaz négyévenként ezeket a buta, tudatlan és állami-politikai igazgatás nélkül élni nem képes embereket megkérik, hogy okosan és megfontoltan járuljanak az urnák elõ és szavazzanak... siralmas :(
NEXUS6: mivel együttmûködésrõl beszélsz csak támagathatom amit mondtál, de szerintem nem csak az oroszokkal, hanem mindenkivel együtt kell mûködni ha az együttmûködés gyorsabb, olcsobb és jobb eredményre vezet. Persze a legkönyebb, mondhatom egyetlen út, hogy ez ne csak elmélet maradjon, a dolgokat azokra bízni akik a legközelebb álnak a problémákhoz, és a felesleges mesterséges akadályokat eltávolítani a lábuk alol, de ezt képtelenség a napról napra növekvõ bürokratikus rendszertõl kérni vagy elvárni.
Menjünk utolsónak mert mint tugyk utolsóbol lesznek az elsõk. (vagy nem)
Szerintem meg az oroszokkal kéne szorosabbra fûzni az együttmûködést, ha már földrajzilag is ilyen közel vannak.- Ez a problémák többségét megoldaná.
Európa gazdasági erejéhez, lélekszámához képest katonailag alulfejlett, és ezen belül is pl a légiszállító kapacitás fenntartásához ukrán és orosz gépeket veszünk igénybe, az A-400-as gép meg csak csúszik. Az oroszokkal való együttmûködés pont olyan technológiákhoz gyártókapacitáshoz segítené európát ami nincs meg. Csak ugye a politikusoknak egyelõre jobban megéri európában gyártatni, hatalmas költségeken az "új" Typhon gépekbõl néhányat, mint az oroszokkal ua. pénzért tízszer annyit legyártatni a kb hasonló képességû Szu-30-33 típusú vadászbombázóból. A "Typhon" ugye a saját gazdaságunkat növeli, ezekben a gyárakban saját szavazók dolgoznak és kapnak jó kis fizut.
Az oroszok a Kliper ûrhajó fejlesztéséhez is vártak támogatást. Az ESA szart a programra.
Hosszútávon biztos, hogy magunkhoz kell édesgetni az oroszokat, már csak az olajuk miatt is, de a nyugat-európai politikusok eszméletlenül bevannak szarva tõlük még mindíg.
Ha Oroszországot megint magara hagyják néhány évtizedig, akkor az a maga útját fogja járni és egyre inkább radikalizálódni fog, lásd Putyin beszéd.
Azért ennél némileg gazdagabb az eu, ne sajnáljuk már magunkat...
"Egy francia parlamenti csoport szerint" - amit valószínüleg valamelyik ürtechnikában utazó lobbi pénzel. Szép dolog az ürkutatás, meg érdekes, meg minden, de pont az "USA, Kína, India és Oroszország" négyessel példálózni... Ezek közül három országban a lakosság fele kb középkori viszonyok között él, a negyedik meg ott szeretné látni a RoW-öt. Vegyünk róluk példát, zsigereljük ki az európaiak felét, és építsünk a haszonból csilivili rakétákat. Mi lenne, ha a francia politikusok pereputtyával kezdenénk?
"A jelentés szerint az Ariane-5 legerõsebb változatát képessé kellene tenni arra, hogy 5 éven belül ûrhajósokat juttasson fel a világûrbe."
Nem hiszem, hogy ez az Ariane 5-ön múlna. Hiszen a Jules Verne teherûrhajót is ezzel állítják majd pályára. A Jules Verne csaknem 20 tonna tömegû, tehát teljesítményprobléma nincs, hiszen a Szojuz tömege ennek kb. harmada. Az más kérdés, hogy az ESA jelenleg nem rendelkezik személyszállító ûrhajóval.
Azért szép, hogy két szerzõi jogi törvény között erre is megpróbálnak gondolni....