Vagy mit szólnátok egy kénlámpához? Jó fényhasznosítás (80 lm/W), kellemes (Naphoz hasonló) fény, a sugárzás 73%-a a látható tartományban van, 60000 óra izzó- és 15000-2000 óra magnetron élettartam...
Az elõtte lévõ pufferkondi legfõbb szerepe az egyenirányított színuszjel "töveinek" kitöltése. Hogy felfelé mit csinál, az nem sokat számít, mivel a feszstab a kondin létrejövõ feszültségszint alatti feszültségû - viszonylag - egyenletes egyenáramot szolgáltat. Ezt persze lehet még tovább is szûrni, de az a szûrés már elsõsorban nem az 50Hz-es brummra vonatokizik, mert azt a feszstab és a pufferkodni együttese már nagyrészt "kiegyengette". Végülis az utána lévõ kondi is leginkább újabb pufferként van jelen, hogy a fogyasztó onnan vegye a "delejt".
"Nagyanyámnál a konyhában van egy 1929-ben gyártott GE izzó"
Jessz!
Vedd ki, sürgõsen!
Adj neki ajándéka egy jóminõségû KF-et, és ezt õrizzed, mint a hímes tojást. szerintem már most nagy az értéke, múzeumi darab. Ne hagyd kiégni. Az eBay-en szerintem jópénzért el lehetne adni, de ne tedd. Családi ereklye, még szerencsét (fényt:-) hozhat.
"7805-öt akár 1db kondival (ami elõtte van, és pufferként funkcionál, nem szûrõként"
Csakhogy a pufferkondenzátor simítja a görbét akár akarod akár nem. És az simít a legjobban a nagy kapacitásból erdõ kiegyenlítõképesége miatt. A többi brummot már könnyebb másik szûrõelemekkel simítani.
Márha persze legalább párezer mikrós elkót teszek puffernek nem kicsi kapacitásút
Ami pedig a normál izzók kitiltását illeti, tipikus politikusi intézkedés, adtak egy fanfáros pofont a sz...nak. Legfeljebb csempészni kell azoknak az izzót, akik pl. apró, finom dolgokkal foglalkoznak, pl. órások, elektronikai szerelõk, szemfelszedõk, és persze azoknak is, akik mûtermi fotózással keresik a kenyerüket, mert nekik nem jó a neon, még akkor sem, ha energiatakarékos izzónak nevezik a reklámokban. És persze a led sem ér ilyen esetben semmit.
Persze, de én "sima", "szép" egyenáramról beszéltem. (Lehet, van erre szakszerûbb kifejezés, de most sehogy sem ugrik be.)
"Egy normális fesztab többé-kevésbé(!) szép egyenáramot képez egy zavaros forrásból"
Az egyenirányító ad egyenáramot. Mi az a zavaros forrás?
Öröm nézni, amikor vak magyarázza a festmény színeit.
A párhuzamos tekercs egyenáramnál ugyan jókora zárlat, és nagy frekvencián szakadás, de ettõl még minden átmegy a vele párhuzamos áramköri elemen.
Soros kondi, egyenáramon szakadás, majd egyre jobb vezetõ, azaz a nem szûri ki a nagyfrekis zavart, ellenkezõleg, pont azt ereszti át.
Hmm, és ki akarná váltóáramon alkalmazni? A fesztabok elõtt is eleve egyenirányítani kell. Tehát nem ez az ok.
Amúgy pl. egy egyszerû 7805-öt akár 1db kondival (ami elõtte van, és pufferként funkcionál, nem szûrõként) is lehet járatni, akkor is viszonylag sima egyenáram keletkezik. Persze javít a mûködésén, ha utána is van (immár szûrõként) kondi.
El tudom képzelni. Neked viszont elemi fogalmaid sincsenek a gépkocsik generátorának szabályozásáról. 1:1 Az energiaszektorról pedig majd olvasok néhány sort.
A zenerdióda csak egyenáramon mûködik mert egyenáramú alkatrész.Én építettem egypár nagyon jól szûrt simított tápegységet de a simítást nem a zenerekkel kell csinálni mert nem fog sikerülni.
(Persze a hagyományos csak akkor képes erre, ha a bemenõ fesz mindig magasabb a képzett kimenetinél. Megfelelõen kiképzett kapcsüzemûek képesek emelni is a feszen, ha szükséges.)
Valóban nem értesz mert a feszültségstabilizátor csak a max feszültséget veszi le de a jel alakját semennyiben nem befolyásolja, arra szûrõ simító alkatrészek valók.
Na igen, de ezek az alacsonyabb frekvenciájú "jelek" jóval könnyebben kiszûrhetõk, mint a magasabb frekisek. (Sok opampban eleve van tápzaj elnyomás, de az ilyen párszáz Hz-ig mûködik megfelelõen.)
Olvasd el figyelmesebben a #142-t, van szó benne hagyományos feszstabról.
A zener-dióda nem stabilizálásra való, mivel csak alacsony áramerõsséget bír.
Az alacsonyabb hõmérséleten izzó szál az vörösen izzik nem fehéren. Nem hallottál a színhõmérsékletrõl?
A háromfázisú generátor áramtermelését nem lehet változtatni, és nem is szabad. Elemi fogalmaid nincsenek errõl. Én az energiaszektorban dolgozom. Tudod mit csinálnak ha csökkenteni kell a kiadott teljesítményt mert kisebb az elvétel? Leállítanak megfelelõ generátorteljesítményt. Errõl olvashattál volna bizony.
A szakmai tapasztalat (szakkönyvek alapján) azt igazolja, hogy megfelelõ puffereléssel az erõsítõ ellátható szûrt egyenfeszültséggel. Ami a Quadomat illeti dupla méretezéssel készült és kitûnõen mûködik. Ami a kapcsolóüzemû tápot illeti sokkal kisebb méretû tápot igényel, viszont a szûrés és pufferelés itt is fontos. De ugye nem gondolod, hogy egy kompakt fénycsõ gyujtása és tápellátása bonyolultabb? Szerintem a mai tudásunkkal megoldható lenne a csõ hosszú üzemidejének biztosítása, éppúgy mint a hagyományos izzók megvédése a bekapcsoláskori áramlökésektõl. Más kérdés azonban, hogy az izzólámpa 100 Ft-os árához képest még 100 esetleg 200 Ft-ot be kell fektetni, hogy az izzó csak a null átmeneteknél kaphasson feszültséget. Ezt ugye a "gazdaságtalansága" miatt nem engedhettük meg magunknak.
Az 50 Hz nem egészen 50, ha megnézed spektrumanalizátoron, még a 200 Hz-es felharmonikus sem elhanyagolható!
Én egyébként az elektronikai dolgokhoz nem értek annyira, de mintha létezne egy olyan áramköri elem, hogy feszültségstabilizátor. Meg a Zener-diódát is arra találták ki tudomásom szerint.
Ezekkel sem lehet eléggé kiegyenesíteni a jelet?
Még annyi, hogy a trafós megoldásoknál az 50Hz szinuszos, tehát egy freki, ezzel szemben a kapcsüzemû táp PWM, vagy más efféle pulzus-moduláció alapú, ami négyszögjeles. És ugyebár a négyszögjel nagyszámú különféle frekvenciájú színuszjel összege... (És akkor ebbe még érdekesen bezavar a kapcsolásban lévõ induktivitás.)
Jobb erõsítõkben (jobb AB és A osztály) normális tápstabilizálás van, nem csak egy egyszerû pufferkondi. Pl. virtual battery. Építettem már több amperes kapcsüzemû tápokat is, a legújabb elektronikát felhasználva, ipari célra. A széles spektrumban jelentkezõ zajt a legjobb kondikkal sem lehet teljesen kiszûrni, ami a magasabb hangfrekis tartomány felsõ részén a kimenetre is kikerül, és a belsõ részeket is zavarja. Lassan reagál a terhelési változásokra (azaz ugrál a fesz), ami ugyebár hangnál "gyakori". Ezeket részben ki lehet küszöbölni egy hagyományosabb stab. fokozattal, de egyéb problémák is vannak vele. Pl. nem képes nagy áramokat azonnal biztosítani. Meg egyebek, amikrõl egy ismerõsöm tudna jobban mesélni.
Amennyiben kisebb teljesítményû izzót használunk (kisebb fényigény esetén) az izzószál kisebb hõmérsékleten izzik, ezért hosszabb az élettartama. Természetesen nem mindegy az üvegbúra nemesgáztöltése (pl: halogénlámpák) vagy a bekapcsoláskor keletkezõ áramlökés, hiszen a szál hideg- és meleg-ellenállása nem egyezik meg.
Mindig a lápa funkciója dönti el, hogy milyet illene használni. Ez természetes. A halogén lámpák jó fénnyel rendelkeznek, ám a fényhasznosításuk nem a legjobb. Az Edison féle hagyományos izzók továbbfejlesztése. Ez miért különös?
Nagyanyámnál a konyhában van egy 1929-ben gyártott GE izzó (akkor lett az áram bevezetve a házba és azóta nem lett cserélve az izzó), úgyhogy ami a továbbtartást illeti... hát gondolom, hogy gyártásminõség kérdése, nem pedig az Edison módszer hátránya. Szóval nem értem, szerintem a hagyományos izzók ideje tiltások nélkül is megvan számlálva, mert idõvel ahogy az energiatakarékos lámpák terjednek el, úgy csökken az áruk mert tömegtermelés lesz. Szerintem ez nem más mint mégegy nanny state baromság (állami intervenció), ami lehet, hogy egy kicsit csökkenteni fogja az energiafogyasztást, de mivel jelenleg a lámpák sokkal drágábbak, disztorziót eredményez a meglévõ erõforrások optimális kihasználásában - vagyis olyan dolgokra költetik velünk a pénzt amire még nem vagyunk elég "gazdagok". És ez oda vezet, hogy a valóságban több kárt okozunk a természetnek (mert más fontosabb helyre kevesebb pénz kerül), mint amennyit ezzel a propaganda politikával valóságban javítani tudnánk. A hagyományos izzónak vége lesz ez nem kétséges és ide nem szükséges semmi féle állami beavatkozás.
"Manapság a közvilágításban a higany-gõz lámpákat cserélgetik ki a naphoz közelebbi fényû (pirosabb) nátrium-gõz lámpákra. Azoknál külön van a gyújtó elektronika és az izzó. Tehát gazdaságosabb."
Nagynyomású nátriumgõz lámpára, aminek nem annyira monokromatikus ("sárgás") a fénye, mint a kisnyomású társaiknak.
"Higanylámpákat szinte kizárólag csak a régebben létesített közvilágítások esetén használnak, mára már ez a lámpafajta elavultnak tekinthet. Korszer utódjaik a fémhalogénlámpák, ahol a higanyhoz különbözõ ritka földfémek halogénvegyületeit adalékolják. Ezek hatására a lámpa fényhasznosítása és színvisszaadása is javul. Épületvilágítási célokra fõleg az újabban kifejlesztett, 20 - 150
W közötti teljesítmény változataik alkalmasak, amelyekkel különféle dekoratív, kiemel világítási feladatok oldhatók meg.
A jelenleg legjobb fényhasznosítású lámpák a nátriumlámpák. Míg kisnyomású típusaik a kibocsátott fény monokromatikus, tehát színek nélküli volta miatt épületek világításánál szóba sem jöhetnek,
a nagynyomású változataik a közvilágításon kívül épületek homlokzati díszvilágítására is használhatók. A viszonylag rossz színvisszaadású, sárgás fény nátriumlámpák mellett ma már léteznek javított színvisszaadású változatok is, amelyeket belsõ terekben is lehet alkalmazni. Felhasználási területük megegyezik a fémhalogénlámpákéval. A közönséges nátriumlámpák sárgás fénye azonban kertek, parkok világítása esetén kerülendõ, mert a növényzet zöld színét fakóvá teszi. Ilyen feladatokra inkább fémhalogénlámpát célszer választani."
Forrás: Arató András - Világítástechnika (2.1, javított és bõvített kiadás)
"Higanygõz lámpákat cseréltünk nagynyomású nátriumgõz lámpákra. Az új lámpatestek energiatakarékosak, sokkalta kevésbé károsak a környezetre, és nagyobb fényt biztosítanak, mint az eddigiek. A támogatásnak köszönhetõen megvalósíthattuk, hogy 2004-re a higanylámpák Budapestrõl eltûntek."
Forrás: Lendület Portál - Nem csupán szerencse, de rengeteg energia és kitartás is szükséges
Inkább csak vissza... Javaslom a töbpólusú generátorok mûködési elvének az áttekintését, illetve gyakorlatban az elhasználódásuk idõtartamának meghesszelését. Ez utóbbihoz hozzátartozik egy adott generátor felújítása, újratekercselése,stb. Akkor ez mennyi plusszkiadást is jelent, ha hipotetikusan szükséges vmit is változtatni a konstrukción?
Összefüggésekrõl meg asszem ne is beszéljünk, mert aki nem érti az mindenre ezt szokta mondani. Én is :). Generátor, feszültség, áramfelvétel, transzformátorok, stb. És ez utóbbiak szinte teljesen függetlenek a fázisok számától, a generátor tekercseinek belsõellenállásától,stb.
És igen láttam. Van itthon kettõ is, Paksról loptuk õket a testvírekkel, elõször a méhen akartuk leadni, de megtetszett, így megtartottam õket...
Tehát leülhet tanár úr, igya meg nyugodtan a sörét, és irány a továbbképzés...
Igen. Láttam már generátort! Ez az egyik szakmám. Maximum a gerjesztését kell visszavenni a forgórésznek, mert ha jobban forog nem kell annyi benya. Az állórész légrései és indukciója határozza meg a teljesítményt.
Tudod a nátriumlámpák azok voltak amelyek olyan sárga fénnyel világítottak ahol minden sárgának látszott. Igaz a fényhasznosítása jó volt de a színe borzalmas.
"Csak a generátor fordulatszámát kell megváltoztatani a 60 Hz-hez."
Megint egy meggondolatlan és hozzánemértõ kijelentés! Mi a fenét gondolsz biciklidinamóval termelik az áramot? Tudod egyáltalán hányas fordulatszámmal mennek a generátorok? Van fogalmad egyáltalán miyen súlyú egy nagyteljesítményû generátor forgórésze? Ezek a generátorok az üzemi fordulatszámra lettek tervezve, és arra az áramra, hogy a fenébe gondolod hogy csak megpörgetjük jobban aztán minden rendben? Láttál egyáltalán közelrõl egy generátort? mert akkor nem írnál ilyen képtelenséget. Én láttam. Azt gondolod a feszültség nem emelkedik meg?
Nem értem mi a bajotok a kapcsoló üzemû táppal, amikor könnyebb a zajszûrése mint a sima 50 Hz-es trafónak (kisebb puffer elég). Próbáltatok már egyáltalán erõsítõt összeállítani? Mert én többet is összeraktam köztük egy Quad 405-öst is ami az iskola elsõ osztálya. Sokat megtudhatunk általa, de itt a hagyományos izzók forgalomból kivonásáról van szó! Az is Ausztráliában.
Kicsit más egy tranyó zaja (szerintem nem ez a lényeges, egy bizonyos szint alatt), mint a táp ennél nagyságrendekkel nagyobb zaja. És harmadszor írom le, hogy nem csak a zajról van szó.
Halgattál már Alexander-erõsítõt (vagy bármiféle valódi HighEnd cuccot) mûködés közben? OTT már halható a tápegység 'hangja'. A dinamikatartomány beszûkül, a hang elmosódottab lesz és sokkal zajosabb ha kapcs. üzemû tápot került felhasználásra. Normális analóg táppal egész más a hangélmény.
Viszont a kommersz hifiknél olyan kvára mindegy. Pláne ahol pwm-es a végfok, vagy digitális jelfeldolgozás van beledolgozva a cuccba.
"Tehát bekaphatják. Amúgy meg miért nem a közvilágítást cserélik le jobb energiafelhasználású változatra? Gyanítom kicsit több energia megy pocsékba, mint az otthoni világítás esetén."
Manapság a közvilágításban a higany-gõz lámpákat cserélgetik ki a naphoz közelebbi fényû (pirosabb) nátrium-gõz lámpákra. Azoknál külön van a gyújtó elektronika és az izzó. Tehát gazdaságosabb.
Fáradjanak csak, ha nyolc hozzászólás tartalmának a megértése egyben nem megy :).
Szép gondolatok, de nem kerülne irdatlan összegekbe átállni más frekvenciára - csak a fogyasztóknak. Mivel az EU, USA, ruszkiland és tájéka, illetve minden fejletteb &|| fejlõdõ ország háromfázisú generátorokat&hálózatot használ (köszönhetõen Tesla bátyánknak is), legfeljebb csak abban van különbség, hogy hány hertzes és voltos feszültség csapja meg a figyelmetlen júzet a konnektornál. A technológia, kivitelezés szinte ugyanaz, jóformán csak a frekvencia más. Ezért nem kellene semmit sem újratekercselni,stb.
Továbbá ha figyelembe vesszük a monopol cégek terjeszkedését, az energiahálózatok összekapcsolását, globalizációt meg ilyen baromságokat, akkor nem tartom lehetetlennek (dehogynem, de ez másik történet) hogy 15 év múlva úgy szól majd az sgn a hír hogy "Mexikói üzemzavar miatt egésznapos áramszünet volt egész Eurázsia területén."
Szivacsos rézvezetéket még nem láttam. Olyat már igen, hogy a mûtrágya elbontotta a trágyaszórón és átalakult rézoxiddá. Nem akart vezetni. A kisülési csövet nem képzeltem el elektróda nélkül, tudom hogy van. Amire gondoltam a gerjesztett fehér por esetében az a foszforpontok a televízió képernyõjén lévõ pontok. 10-20 évet bírnak a képcsövek, miközben az elektronágyúik bombázzák a foszforpontokat, amik fényt bocsájtanak ki, hogy képet lássál. A képcsövek esetében is a képcsõ fûtése ami elfárad, és nem a gerjesztett foszforpontok!
Igaza lehetett annak aki ezt mondta. Jelenleg még nem lenne gazdaságos(?). Van akinek pl. a vegyestüzelésû kazánjában sem gazdaságos elégetni a kertben keletkezõ gallyakat,stb. Inkább fizet pár ezer pénzt egy fuvarosnak. De ez sokáig nem lesz fenttartható.
Az is megeshet, hogy a centralizált termelés (legyen az áram, vagy kaja, vagy mittomén) gazdaságosabb, mint a decentralizált. Viszont ezzel a szállítás során veszteségek keletkeznek. A nagyobb kapacitást (legyen az erõmû, pékség, stb) nehezebb 'skálázni', üzemzavar esetén több minden ronthatja a hatékonyságot, esetleg teljesen meg is szüntetheti a termelést - a fogyasztók kárára. Nem ragoznám túl a dolgokat, de decentralizálva a dolgokat (de bizonyos szinten együtmûködve), az erõforrások felhasználásának a hatékonysága ugrásszerûen megnõne, a termeléskiesés nem bénítaná meg fél országot, csak a tizedét. Ez a hagyományos foszilis anyagokon alapuló erõmûveknél relative könnyedén kivitelezhetõ lenne. Így máris megérné a közvilágításon spórolni. A fissziós- és a (jövõbeli)fúziós-erõmûveket persze nem érné meg (vagy lehetetlen lenne) ilyen kicsiben kivitelezni.
Végül is igazad lehet, mert befolyásolni nem tudom ezeket a dologkat, így meg szinte értelmetlen lenne vitatkozni rajta. Túl kicsi hal vagyok még ehhez...
Nem mindenhol elvárás az alacsony zaj, stb. Ha kisebb, csillogósabb-villogósabb, többet tud, akkor az átlagvásárlót nem érdekli a a hangminõség. Ma a házimozirendszerek korában egyre inkább tért hódít a kapcsolóüzemû táp. Egy pwm erõsítõnél szinte észrevehetetlen minõségromlást okoz ha nem 'analóg' tápot használ a gyártó, viszont a költségek lefaragásánál le van ...
A ledekkel kapcsolatban a megfizethetõ kategóriát említettem... Ezekre még kell várni pár évet.
Na most az nem úgy megy ám hogy fogjuk és átállítjuk 60 Hz-re mert a generátorok tekercs szegmens elosztását is meg kell ahhoz változtatni, magyarán le kell õket is cserélni.És az nagyon sokba kerül.Az amerikaiaknál azért 63 Hz mert ilyen generátorokat találtak ki és építettek. Egy ország azonban ezt egyedül nem tudja bevezetni az összekötött hálózatok miatt csak az összes, amelyik össze van kötve.
"Tehát bekaphatják. Amúgy meg miért nem a közvilágítást cserélik le jobb energiafelhasználású változatra? Gyanítom kicsit több energia megy pocsékba, mint az otthoni világítás esetén."
reges regen erre azt mondtak a suliban, az eromu megy, leallitani nem fogjak, nem is lenne gazdasagos, az energiat nem lehet hatekonyan tarolni, igy elvilagitjuk a felesleget :)
persze gondolom ez ejfelkor igaz, amikor az uzemek allnak, telen nem lennek biztos benne, hogy delutan fel otkor is megallja a helyet a mondas. de ezekhez tul kis falatok vagyunk ebben a temaban, hogy atlassuk.
Na, szerintem a fotózáshoz és más hasonlóhoz használt cuccokra nem vonatkozik a tiltás, mert ezek hatékonysága hasonló a fénycsövekéhez, csak a legegyszerûbb izzólámpákra.
katasztrofák azok a ledek.
legalábbis világítási célokra.
Conrádnál ami tlehet kapni 5600 ft-ért egy 15 wattos izzo fényének felel meg (kb 100-150 lumen) tehát igen gyér.
Nem alkalmas ez még világításra, legfeljebb hangulatra.
Ja igen, a ledek. Na szóval szépen fejlõdnek. Nézd meg azt a CREE-t! (Meg van még 1-2 hasonló.) Van ott összehasonlító táblázat is. A szokásos LED-ekkel ellentétben 90 fokban sugározza a fényt. Pl. 10 ilyen egymás mellett már elég jó fényt csinál. Elég sokáig bírja (hacsak nem gyári hibás az adott példány). Csak horribilis az ára.
"Ezt értem is, csak ugye nincs mindenhol 3 fázisos ipari áram"
mindenhol 3 fázisos hálózat van, mert a generátorok ilyet állítanak elõ. Aki bekötteti minden fázist az tud 3 fázisú motort üzemeltetni és eloszthatja a lakásban a fázisokat.Legtöbben csak 1-1 fázist kapnak elosztva a fázisokon az egyes felhasználókat.Az utcai vezetékeken és kábeleken 3 fázis és nulla megy.
az meg csak most jutott eszembe, hogy a fotosok mennyire örülni fognak ausztráliában ha nm lehet hagyományos világítást beszerezni :)
Pontosan erröl van szó. Nem az égökkel kellene büvészkedni, hanem a szén és gáztüzelésü erömüvekröl átállni atomra. Amúgy meg Ausztrália világelsö az egy före jutó CO2-emisszió tekintetében, az égöcsere nekik annyit ér, mint halottnak a csók.
Hmm. A ledekrõl meg csak annyit, hogy jelenleg a hatásfok-élettartam-fogyasztás 'háromszög' kisebb mint a normálisan kivitelezett fénycsöves világításé. Legalábbis a megfizethetõ kategóriát szemelõtt tartva...
Megy az átállás... 220->230 végül lesz a 240. A hálózati frekvenciát is szeretnék a jövõben átállítani 60Hz-re (nem tudom miért). Például az amcsiknál már egy ideje ennyi... Ezért ha jobban megnézed az újabb termékeket, már 220-240V a megkívánt feszültségük, 50-60hz-en. Mondjuk ez kvára mindegy, mert a tvk, hifik, stb. már nem hagyományos trafókat tartalmaznak, hanem kapcs üzemû tápokat. Viszont a 'hagyományos' cuccokat költséghatékonysági szempontok figyelembevételével már 60Hz-es üzemmódra gyártják. Ezért aki ebben hibát keres, az ugorjon ki bunkóciába, vagy 5-10 év múlva olvassa el ezen hozzászólást...
Informatika és tudomány
