Az viszont az emberek saját hülyesége,de kollektíven,hogy a háborút békefenntartásként fogják fel. Az ellenséget meg kell ölni. Errõl szól az egész,gyûlölni kell és legjobb tudásod szerint ölni. A járulékos civil veszteség meg nem a te dolgod,rosszkor volt rossz helyen. Ráadásul Irakban nincsenek is teljesen ártatlan civilek,szal nem kár ha néhányuk odavész.
Azzal meg egyetértek,hogy a "kemény" harchoz a nem túl veszélyes bûnözõk a legjobbak,mint régen a légióban. Ha bajtársi szellemet és feladat tudatot alakítasz ki köztük,a legjobb katonát kapod. A békefenntartásra nem alkalmasak,arra tökéletesen jók a tandíjra gyûjtõ középosztálybeliek. De sok olyan helyzet van,ahol a háború az háború, gyilkolni kell rendesen. Oda nem szabad érzelgõseket küldeni. Akikrõl ráadásul miután hazamennek,el is feledkeznek szépen.
Hol is kezdjem? Haladjunk csaj szépen sorban. Traumákat élnek át a katonák? Ez mindigis így volt a történelemben. A lõfegyverek elterjedésével talán könnyebb lett a gyilkolás(nem csak fizikai erõkifejtésben),mert lepuffantani valakit tiszta dolog,míg karddal felkoncolni,amikor rádfröcsköl a vére...persze azt is meg lehet szokni. Az igazi traumát szerintem egy normális embernél a saját vagy a bajtársai sérülése vagy halála okozza. Akit csak egy kicsit is ismer.és pl összeég,azt sajnálja és együttérez vele(hülye kifejezés,tudom),de az ellenségen nem kezd el agyalni. Persze aki a halott ellenségen elkezd filozofálni az nem katonának való. Ezt viszont nem lehet 100°-ra kiszûrni a kiképzésen,amint helyesen mondtátok is. Asszem a brit hadseregben volt régen bevett eljárás,hogy élõ disznókat kellett szuronnyal kibelezni,aki bírta a vért és a sikolyokat,az valószínûleg ember ellen is megállja a helyét. A disznókat utána asszem állateledelnek dolgozták fel. Brutális,de kétségkívül hatásos módszer. Az FPS-ezés meg pont,hogy rosszat tesz,mert aki súlyosan megsebesült az túl akar lenni rajta,amennyire csak tud.
A minden 8. posztraumás az nem egy nagy szám - ezt azért tisztázzuk le az elején, és a Frienly Fire 7% os veszteségarány sem az - senki sem szarja le a katonákat, ez a munkájuk.
Garantálom többen küzdenek pszihés zavarokkal egy ilyen magyar társadalomban pl.
Juba jó mesterlövész. Megvan két videója. nagyon komoly képzést kaphatott. Mindíg csak 1x lõ. Itt a lap alján van egy kis ismertetõ rólla meg pár mesterlövészrõl. http://bop.agria.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=163&Itemid=33
De ettõl még nem kedvelem a barmokat. Japán, Nyugatnémetország is szépen fejlõdött hiába volt rohadtsok hitel amit vissza kelett fizetniük. Amerika rossz is lehet de pár közgazdász felhívta a figyelmet hogy azok az országok ahová egy fejletebb teknikai eszközöket telepítenek mint amire lenne pénze, akkor tanítani is kell õket ezek használatára. Ezáltal átugranak pár lépcsõfokot, és megindulhat a fejlõdés hamarabb mint gondolnák. Jó példa erre pl Thaiföld ahol a rozoga házak melett felhõkarcolók vannak már. Nagyon durván felfejlõdtek az ázsiai országok fõlek a környezõ gazdag országok és USA gazdaságának(IT ipar) kihasználása. Bush egy gyükér de nem megoldás az sem amit a másik oldal csinál.
Nem tudtok semmit! Hihetetlenül jól értesült mókusok vagytok. Hányan voltatok/vagytok katonák? Milyen is a jó katona? Hova nem jut el? Ez akkor döl el amikor már ott van... Otthon nem kell emberre lõni...
Szerintem az okozza a legnagyobb gondot egy katonában mikor eljut arra a szintre,-itt jegyezném meg hogy az a jó katona aki sosem jut el ide, magyarul nem gondolkozik csak végrehajtja a parancsot- hogy rájön az állam csak kihasználta, és õ csak egy eszköz volt egy ember(BUSH) akaratának végrehajtásához, ami nem más mint a világ csendõrszerepének betöltése, háborúk kezdeményezése mondva csinált indokokkal,olyan célból hogy a felhalmozott hadi készleteket megsemmítsék ezáltal teret engedve az újjaknak amelyek gyártásához munkaerõre van szükség, ezáltal növekszik a foglalkoztatottság és nõnek a gazdasági mutatók. Náluk tényleg dübörög a gazdaság, a kérdés csak az hogy milyen áron???
Itt jegyezném meg hogy ez mind szép és jó volt az elmúlt években,hiszen az átlag amerikai nem érzékelte a háború borzolmait, nyugodtan ment ki az utcára nap mint nap, biztonságban érezte magát egészen szeptember 11.-éig.Az ember valahol sajnálja az ártatlanokat akik áldozatokká váltak , de valahol még is véleményt alkot az amerikai hozzáállásról és úgy érzi hogy ezt maguknak köszönhetitek.Nem folytathatják ezt a külpolitikát büntetlenül...szerintem.
Újra átélhessék milyen szar volt és még jobban bekattanjanak, príma ötlet ....
kinek segít a traumáján, ha égõ arab gyereket lát?
A moore film jut eszembe, mikor a köcsög azt énekli, hogy "we don't need no water ... burn mother fucker.. burn..."
Na nekem az volt a trauma, és amíg nem látom holtan azt a faszt, addig nem enyhül a traumám. Valaki programozza már le.
Amúgy irakról egyetlen film készült eddig, ami nagyon belemenõs (a többi az amcsi propaganda mozi, és nagyon ferde). Igaz ez is félig-meddig propaganda. googlázd meg, hogy juba the iraqi sniper. A youtube-ról már lecenzúrázták, pedig nagyon lehet belõle tanulni, hogy egy idegen ország megszállásakor mit nem szabad csinálni...
Nem mondom, hogy amit itt látni az helyes, vagy hogy Sadam Hussein jó ember volt, mert egy geci kis tömeggyilkos volt. Viszont jó tudni, hogy ha mész irakba US egyenruhába, akkor nem Bushnak kell hinned...
az a film véletlen nem egy sorozat? /mert ha az akkor valós alapja van mindennek benne
Természtesen nem azt akartam mondani, hogy ugyanolyan lesz a viszonya az esethez mint az esemény elõtt, de fel tudja könnyebben dolgozni, és azt hiszem ez fontos.
A másik dologra pedig: más dolog a háború, meg látni egy lõtt sebet, mint látni 20 embert cafatokra szakadni (elnézést az erõs kifejezésért). A cikkbne szereplõ 21 éves lány átesett a kiképzésen, de kiderült mégsem képes elviselni, erre mondam azt, hogy nem lehet eldönteni, maximum, a legkevésbé rátermetteket kiszûrni. De ilyen brutális dolgokra 100%-ig "felkészült" embert, nos nehéz lenne találni.
Hát én beszéltem olyannal, aki majdnem belefulladt a vízbe. Igen, rá lehetett venni hogy ússzon meg pancsikázzon. De soha nem lesz olyan a vízhez való viszonya mint nekünk "ártatlanoknak".
Elõre senkirõl nem lehet eldönteni, hogy hogyan viseli azt a fajta megterhelést, amit a háború jelent, legyen akár a legnagyobb fegyver buzi is. Az elsõ nagyobb összecsapást átélõ újoncok nagyrésze használhatatlan. A többség valahogy túlteszi magát rajta, de monnyuk 10-30% (kiképzéstõl/szelekciótól függõen) soha nem is lesz harcra alkalmas. Valszeg a kemény amcsi alapképésnek is sokkal inkább az a feladata, hogy a gyengék már az elején kiessenek, és nem az hogy a megfelelõket bármire is felkészítse.
Akik meg visszajönnek azokkal max annyira törõdik az amcsi kormány, hogy a fõ alkatrészekkel el tudjon számolni a családnak. A statisztikák szerint a fejlettlenebb egészségügyi biztosítással rendelkezõ seregekben a legfõbb halálok az elvérzés. Az amcsik nagyon profik a harctéren szerzett sebesülések ellátásában, ezért sokkal kevesebb a halottjuk. Csakhogy még régebben is 1 halottra kb 10 sebesült jutott. A sebesültek nagyrésze aztán valamilyen tartós egészségkárosodást is szenvedett. Az amcsiknál ez az arány teljesen más lehet, hiszen sokkal több embert mentenek meg! Akár 1-100-hoz! Csak a harcban elesett katonák számát hozzák nyilvánosságra, hogy hányan szorulnak tartós eü ellátásra arról nem szólnak a híradások.
Érdekes téma, aki pl. egyszer majdnem belefulladt a vízbe, abban is csak úgy lehet helyrerakni a félelmét, hogy megtanítjuk úszni. Akár egy uszodában ellenõrzött körülmények között. Ez sem hasonlít a kérdéses emberke számára a régi emlékhez, de a fõ dologgal szembesül és ha kap mellé segítséget egy idõ után talán le tudja küzdeni a félelmét. Leírni ezt a fajta terápiás módszert talán mégsem kéne, biztos nem viccbõl találták ki.
A másik dolog: #14 BCs design "mert 1 lelki gyenge + idióta volt akinek semmi keresni valója katonai missziókban meg éretlen kölyköket nem szabadna ilyen helyre küldeni"
Hát nem tudom milyen módszerrel lehetne eldönteni valakirõl, hogy képes e elviselni egy öngyilkos merénylet után a szanaszét heverõ véres tetemek - testrészek látványát, de abban biztos vagyok hogy ez nem életkor kérdése. Egy ilyen dolog szerintem akármilyen érett embert megtörhet.
szerintem
Láttam mostanában egyik háborús filmet ahol katonák azon ordítoztak, hogy milyen hõsiesen ölik a filmben az arabokat. Ha ennyire agyatlanok akkor ne várjunk csodákat. Ja és egy golyót nem tudtak kilõni az volt nekik a trauma, szinte sírógörcsöt kaptak. Hogy õ azért jött, hogy sajátkezûleg ölhessen, mielõtt hazavezénylik.
Gyilkosokkal kapcsolatban francia idegenlégió is hasonló módon toborzott. Ha balhé volt akkor mindig mentek a toborzóirodába.
Nos szerintem ez így elég kisarkitott amit mondasz. Nem lehet a katonákat hibáztatni,te is megtennéd ha ott lennél. Itt persze az olajért folytatott küzdelemre gondolok. Ha nem harcolsz kirúgnak az állásodból,és szerintem az annyuk hasában nem volt ilyen jó dolguk "persze béke idõszakra gondolok" amikor harc van hát ez van ezért kapod a fizetést. Gondolj bele nincs munkád jönnek a csekkek nem akarsz lopni,ott a sereg befogad enni,inni,ruha,fizetés amit el se kell költened.
Sajnos olyanok is jelentkeznek akik inkább az akasztófára valóak lennének de ezt nehéz kiszûrni "vagy meg se próbálják".Hiszen kell az utánpótlás. Na meg persze nem nyúlbélákból kell összerakni egy sereget mert az halott ügy.
De a lényeg az hogy katonáéknál az a felelõs aki kiadja a parancsot és nem a katona.
Amerika lehet, hogy végigháborúzta az elmúlt pár évtizedet, de mindig a világ egy másik pontján. A szimpla tapló amerikainak kurvára nincs fogalma arról, mi az, mert náluk még nem volt igazi háború. A CNN által közvetített valóság által feltüzelt, egyszerû csókák meg özönlenek, mert azt hiszik, hogy Rambo módra géppuskázhatják majd az arabokat... Persze ha kiderül, hogy õ sem golyóálló, rögtön sokkot kap és sírdogál... Érdekes, nagyapáink, akik megjárták a második VH-t, és pár évet eltöltöttek utána valamely kedves kis szovjet üdülõtáborban, normális életet tudtak élni szinte mindahányan (már aki túlélte), és röhögve mesélték nekünk, hogy lángszóróval sütötték a muszkát...
mondjuk az ameriaiaknál lehet valamennyire taktikázni már ha az ember a pénzért vállalja :) egy csomó idító azért megy hogy lövöldözön, lelõjön valakit, ott legyen ahol az action van az okosabja meg szépen elvan a vízsztísztítóknál, szakácsként vagy hasonló helyeken, pénzben szinte ugyanaz, de viszont ezerszer biztonságosabb és közben lehet röhögni a sok szövetségesre is rálövõ rambón :)
ja USA hadsereg:D
Volt egy film ahol mutatták hogy a gyilkosokat is bevehetik. Már ha kibírják az 1 hónap kiképzést. Sok embert láthattál akik összeestek vagy elsírták magukat és inkább még 10-15 év de nem ment nekik. Aki meg megkapja az a köv gázos eseménynél hadbíróság és valsz azonnal kivégzés. Bár mintha ezen szigorítottak volna 9/11 után.
szerintem inkább csak kissebb stílü fegyenceknek ajánlják fel a sereget mint alternativát, nem hinném hogy többszörös gyilkosoknak fegyvert tolnának a kezébe...inkább méreginjekcióval kinálják meg odaát a gyilkosokat(persze állama válogatja)
Amikor magyar katonák mentek Irakba, akkor is "önkéntestoborzás" volt, lehetett jelentkezni, jóval magasabb fizetés reményében.
Személyesen beszéltem katonagyerekkel, aki jelentkezni akart, de a barátnõje lebeszélte róla végül. A dolog szépséghibája, hogy a srác pont annyira szart mindenre, mint ahogyan azt szerintem mindenki sejti: rohadtul nem érdekelte a "demokratizálás", a "rendfenntartás", "Irak felszabadítása" meg a hasonló sallangok. Pénz beszél, faszkalap ugrik.
Low-life emberek, a társadalom alsó(bb) szféráiból, akiknek vagy teljesen mindegy, vagy ebben látnak kiugrási lehetõséget. Néhány "katonadinasztiót" leszámítva kétlem, hogy középsávtól és felfelé vonzó lenne a katonaélet bárkinek is... persze nyilván vannak fegyvermániások, militarista barmok, esetleg önmagukat Rambónak képzelõ önjelölt hõsök, de ezeknek a pszichés hozzáállása legalább annyira megoszlik, mint a többinek.
A szitu szépsége abban van, hogy a legtöbb katonának jelentkezõ delikvens nem ért vagy nem foglalkozik sem a nemzetközi politikai élettel, sem idegen kultúrákkal, sem morális/etikai dilemmázással, mert szarnak bele. Amikor repülnek/hajóznak Irak felé, akkor azt hiszik, hogy egy rakat koszos, asszonyverõ, rabszolgatartó, istenkáromló (!) terroristával mennek harcolni, akik bunkerekben meg agyagkunyhókban tengetik a napjukat, és teveszarral tüzelnek.
Aztán amikor odaérnek, rájönnek, hogy emberek laknak ott is.
Tehát mindenkinek, aki arabokat ölt, kínzott vagy eröszakolt meg Afganisztánban, Irakban, vagy csak úgy:
Igen, elyesen cselekedtetek, mert ök gonoszak, ti meg nem. Nem, nem az olajért, hanem a demokrácia szent eszméjéért tettétek. Igen, a rémálmok és a büntudat nomális, nekem is volt, amikor kisrácként csúszómászokat tapostam el. De ök csak állatok. ès ne higgyétek el, hogy a civilizált emberek emiatt állatoknak tartanak benneteket. Ez csak a hazafiatlan USA-ellenes propaganda hazugsága. És nem, a háború után nem kell visszamennetek a sittre. Nem, a többszörös nemi eröszakért vagy emberölésért elítélteknek sem.
ilyen példáért nem kell amerikába menni...szerintem ha itthon feladnánk hírdetést hogy havi 3000-4000 dollárért várunk a seregbe(koszt, kvártély,mosnak rád, stb)...annyi jelentkezõ lenne hogy nem gyõznék a toborzók...ráadásul az amcsi seregben sem kell feltétlenül a frontvonalban szolgálnod, tehát elvielg meg is uszhatod egyetlen puskalövés nélkül is a több éves szolgálatot(szakács, ellátós, hiradós),a mi már nem is hangzik olyan rosszul, hisz csaknem a teljes fizudat félrerakhatod...ez amerikában is csábító sokakanak, hát még kelet-európai térségnek..ugyhogy semmi csodálkoznivaló nincs abban hogy mindig akad önkéntes jelentkezõ más országok leigázására
"Patriotism in America in the 2000's = Nationalism in Germany in the 1930's Why don't people think for themselves instead of following morons."
En neha azon gondolkodom hogy miert tartok attol hogy hasonloan egyertelmuen fejezzem ki a velemenyem...
Nemrég volt valahol, hogy az iraki háború óta sokszorosára nõtt az olyan újoncok száma, akiknek külön kellett engedélyezni a seregbe való belépésüket mivel bûncselekmény elkövetõi voltak, mert normál ember nem jelentkezik a seregbe mostanában. Azért érdekes, hogy lassan az amcsik büntetett elõéletû embereket fegyvereznek fel és küldenek "békét teremteni".
Halvany lila gozuk sincs arrol hogy mire jelentkeznek. Gondolod hogy ha tudna barki is hogy arra jelentkezik onkent hogy tolokocsiban hozzak haza, akkor lenne ennyi onkent jelentkezo?
Es gondolod a hadseregben az a cel hogy felkeszitsek az ilyen helyzetekre a katonakat? Az eldobhato katonakat akibol van masik 10.000 otthon, mert fel lehet szippantani a munkanelkulieket, eleg meglengetni a mezesmadzagot hogy gyere, a hadseregben konnyu munkaval nagyon sokat kereshetsz... Kell melle egy kis hazafias duma koritesnek, es persze tilos megemliteni hogy a haboruban tulajdonkeppen mit is csinalnak az emberek... hogy ize egymas húsát daraljak cafatokra aknakkal, lofegyverekkel, bombakkal... Meg veletlenul se lehet ilyenekkel ijesztgetni az ujoncokat, a vegen meg elmegy a kedvuk az egesztol... Annak erdekeben meg megkepp mindent be kell vetni, hogy a hazatert serultek, "veteranok" ne kezdjenek haboruellenes kampanyba. Feldolgozni a lelki seruleseket? Na persze. Amig el van valamivel a kedves hazatert katona, addig nem jar az agya olyan kerdeseken, hogy megerte-e, hogy volt-e ertelme? Es hogy ki jart ezzel az egesszel jol? Es hogy milyen viszonyban vannak a valosagban ateltek es megtapasztaltak azzal amivel a haboru elott etették oket? (Koszonoviszonyban sem?) Es hogy milyen viszonyban van a megtapasztalt valosag azzal amivel a mindvegig otthon ulo kozvelemenyt etettek?
Amúgy általában pont az a legnagyobb probléma, hogy maga a hadsereg csak egy funkcionális fegyvert farag a jelentkezõbõl, aki nem feltétlenül van jobban felkészülve az emberélet kioltására, mint egy rendszeres paintballozó. A szituációban, amit te is leírsz ("Látja a szemét, hallja a sikolyát, a haláltusáját ahogy kapaszkodik az életbe stb."), egy természetes pszichés védelmi reakció az, hogy azonosítja önmagát a "jó" oldallal, az ellenséget meg a "gonosz" oldallal, ugyanúgy, ahogyan egy utcai támadásban beindulnak az ösztöneid, és az önvédelemre koncentrálsz, nem pedig a helyzet morális vagy társadalmi dilemmáira.
A probléma az, hogy ezek az emberek rendkívül hosszú idõn keresztül vannak kitéve ennek a pszichés védelmi reakciónak, ráadásul a saját propagandájuk tovább erõsíti bennük ezt a hitet (úgynevezett "morálnövelés- és fenntartás" címszó alatt). Így már elég érthetõ, hogy vagy egy érzelemmentes gép válik belõled, vagy meghasonulsz a helyzettel, és vérengzõ gyilkos leszel, vagy belekerülsz egy morális dilemmába, és kész a lelkisérülésed.
Ettõl függetlenül biztos vagyok benne, hogy a "mi vagyunk a jók, õk a gonoszok, és az én szenvedésem/sérülésem nemesebb/fájdalmasabb/igazibb, mint az övéké" hit erõsítése nem megoldás - bár amerikai kollégáink szerint az a legfaszább, ha a hazatérõ testilelki sérültek a saját hazájukban is folytathatják (virtuálisan) azt, amit Irakban elkezdtek. Hapfff...
"Én inkább arra lennék kíváncsi, hogy a 21 éves katonalány mit nyilatkozott, amikor megkérdezték tõle, hogy miért kísérelt meg többször öngyilkosságot... biztos nem az volt a válasz, hogy "PTSD-m van, FPS-t akarok!"."
mert 1 lelki gyenge + idióta volt akinek semmi keresni valója katonai missziókban meg éretlen kölyköket nem szabadna ilyen helyre küldeni
Egy hadsereg bárkibõl képes gyilkológépet faragni. Az emberrel el lehet hitetni hogy õ áll a jó oldalon, az ellenség pedig a gonosz. A trauma akkor keletkezik, ha a katona testközelbõl érintkezik azzal, akit megöl. Látja a szemét, hallja a sikolyát, a haláltusáját ahogy kapaszkodik az életbe stb.
Erre nincs gyógyszer.
Hát van ennek az egésznek egy elég dúrva vonzata, mégpedig az, hogy azért a szociológusok már megfigyeltek egy elég erõs korrelációt akközött, hogy hány háborús veterán tér haza, és ezek milyen hatásal vannaka bûnözési statisztikákra.
Az USA gyak végig háborúzta az utóbbi 60 évet. Nincs olyan nemzedékük, akiknek az életéhez ne kötõdne valami háború. Márpedig a háború nem az mint amit a hallivúdi kommandós filmek bemutatnak. Sokkal inkább olyan mint a Ryan közlegény csak éppen minden erkölcsi tanulság nélkül, ez pedig elpusztítja azt az embert aki kiment. Az hogy lelki sérült lett lehet hogy még a jobbik eset. Sokkal veszélyesebb lehet, az ha valaki látszólag minden törés nélkül éli át az eseményeket és látszólag normális életet él. Valószínüleg nekik korábban sem volt olyan erkölcsi/lelkiismereti rendszerük, amit a háború összetörhetett volna.
Ezeket az embereket nem fogja egy lanparty meggyógyítani, sokkal inkább valószínû, hogy inkább az ilyen jellegû "valóságsókért" fognak rajongani.
Valszeg ez egy nagyon fontos tényezõ az amcsi kimagaslóan dúrva bûnügyi statisztikák mutatta helyzet kialakulásában.
Basszus...
Mea culpa.
Én nem voltam képes szöveget értelmezni... neked van igazad, csak nem láttam a saját szememtõl, és valami miatt "öngyilkossági kísérlet"-nek olvastam az "öngyilkos merényletet"... kétszer. Pedig másnapos sem vagyok :)
Gondolod, hogy a gettóból kitörni akaró kis niga, aki eleddig csak annyit tett, hogy a lopott Nike cipõjében rappelt a lopott magnóból szóló szarra, az fel van készülve bármire is?
"jozan paraszti ésszel is fel lehet fogni, hogy ha valaki dühös, söt, az egész élete odament mert egy taposo aknára rálépett és most nincs lába, erre mit csinálunk?"
Én józan paraszti ésszel úgy gondolom, hogy ha egy balettáncos lebénul, akkor "a trauma feldolgozásában" nem feltétlenül az a segítség, ha a következõ szülinapjára balettcipõt, meg egy rakat balett-mûsoros dvd-t adok neki. Józan paraszti ésszel úgy gondolnám, hogy ez csak fokozza a dühét, hiszen szembesül azzal, amit képtelen volt/képtelenné vált megtenni. Talán inkább arra kéne ráfeküdni (ha már...), hogy hogyan is integrálhatóak vissza a társadalomba ezek az emberek - nem pedig azon, hogy hogyan mutogatom õket valami elcseszett showmûsorban, ahol kifejthetik, hogy "Irakban csak 3 arabot lõttem le, aztán aknára léptem, DE MOST, a katonaság által fejlesztett virtuális-mátrixos-szagosszínes FPS-ben én vezetem a lábnélküliek verenyében a frag-versenyt!".
de mi az, hogy lelki trauma? katona, nem, zsoldos, ez a dolga, erre jelentkezett.
"És az iraki lakosság traumáját hogy segítenek feldolgozni?"
Mars csokival meg McChicken-el.
"Ha jól értem a 21 éves lány nem öngyilkos akart lenni, hanem tanuja volt több öngyilkos merényletnek is."
Hát, azt mondja a cikk, hogy "több öngyilkos merényletet is átélt" - igazad van, lehet úgy is értelmezni, ahogyan te mondod, pontosításra szorulna a dolog.
jozan paraszti ésszel is fel lehet fogni, hogy ha valaki dühös, söt, az egész élete odament mert egy taposo aknára rálépett és most nincs lába, erre mit csinálunk? fokozzuk jobban, eszközt adunk a szenvedö betegnek hogy megtorolja a sérelmeit, amivel még egy indokot adunk annak hogy valamelyik napon mikor elözö nap bevolt rugva, felkeljen, elövegye a 9mm-est (merthogy amerikába mindenkinek van fegyvere) és elkezdje lödözni minden arab kinézetü csávót az utcán. az arab taxisofört, az indiai boltost, stb.
inkább ebböl lesznek a gyilkosságok, nem abból, hogy a tizenéves gyerek unalmába mitcsinál, gamezik, és nyilván megragadja a játék, mert interaktiv, "élménydus", a kreativ részüket használja ki, stb.
hihetetlen. de mint már megannyiszor elmondtam, ne csodálkozzunk... ez amerika
És az iraki lakosság traumáját hogy segítenek feldolgozni?
"Az Irakban szolgált amerikai katonáknak a számítógépes játékok segíthetnek az õket ért traumák feldolgozásában."
Miért, nem FPS-eztek eleget a helyszínen?
"a háborúban lelkileg vagy testileg sérült katonáknak a legjobban a számítógépes lövöldözõs játékok segíthetnek a történtek feldolgozásában"
Valóban, szinte biztos vagyok benne (pszichológiai végzettség erõs hiányában), hogy ha ellõtték mindkét lábam, akkor az FPS-ezés adná vissza az életem értelmét, kirángatva engem a szuicid cselekedetek felé hajló masszív depresszióból.
""Egy úgynevezett konfrontációs terápiában a páciensek azzal szembesülnek, ami a leginkább foglalkoztatja vagy bántja õket""
Na ne rögöhtessen. Tehát egy sérüléseket szenvedett amerikai katona (testi vagy lelki) megcsonkítása felett érzett dühének legjobb kezelése az, ha táptalajt adunk neki, és azt mondjuk: igazad van, légy dühös, és éld ki egy FPS elõtt.
"minden nyolcadik Irakban szolgált amerikai katona szenved valamilyen poszttraumatikus állapotban (Post Traumatic Stress Disorder, PTSD)"
Minden megerõszakolt személy és a 12 év alattti elvált szülõs gyerekek több, mint 10%-a is ebben PTSD-ben szenved, még sokakkal együtt. Akkor talán soksok FPS-t kéne csinálni, ahol utcán erõszaktevõ bunkókat, pedofilokat, válóperes ügyvédeket és "apuci vagy anyuci szeretõjét" kell lelõdözni?
"A programot az amerikai Tengeri Kutatások Hivatala támogatja és eddig négy Irakban szolgált katona vett benne részt. Egyikük egy 21 éves katonalány volt, aki több öngyilkos merényletet is átélt."
Én inkább arra lennék kíváncsi, hogy a 21 éves katonalány mit nyilatkozott, amikor megkérdezték tõle, hogy miért kísérelt meg többször öngyilkosságot... biztos nem az volt a válasz, hogy "PTSD-m van, FPS-t akarok!".
Amennyire én tudom a FSW eleve egy katonaság számára készített program butított változata. Persze még így is távol van a valós borzalmaktól amit a valóságban tapasztalnak a katonák.
Informatika és tudomány
