A Genesis jól sikerült, és valószínûleg mi sem mondanánk meg róla, h 35mm-es-e avagy genesises. De aki a kamera mögött áll, nálunk lényegesen jobban ért hozzá, és nevesebbnél nevesebb operatõrök (és rendezõk) állnak mindkét oldalon. A hollywoodi produkciók esetében a pénz még nem is nagy gát a 35 (v. 70) mm-es szalagos rögzítésnek (A 3 Gyûrûk Ura részhez párszáz km szalagot elhasználtak, amit az Avides vágáshoz butított minõségben ugyan, de mind be kellett digitalizálni), de valóban a post production ideje jelentõsen lerövidül, ha nem kell bescannelni minden digitálisan utólag megdolgozandó kockát HDben, mert eleve digitálisan adott. Én pedig szeretem a világpremiereket... ;)
A Genesis HDrõl azt mondják olyan mint a 35mm-es film.. Nekem igazából a 70mm-es felvételek tetszenek, pl a Barakában. Jó lenne iylen felbontású digitális technika.
Hm, ezt nem tudtam. De akkor fogalmazzunk úgy, hogy a Blu-ray Disc-authoring szoftver elsõ generációja, mert a lejátszók viszik (mivel kötelezõ vinniük) az összes BD szabvány által ismert codecet.
"Ilyen nincs, hogy nem engedte. Az a wikis szöveg (ami ugyanazt írja, amit írtam, csak más megfogalmazásban) a lemezekre vonatkozik. Az összes Blu-ray lejátszó tudja a többi kódolást is." Sajnos van. Ráadásul a Sony volt a tettes:
"Initial versions of Sony's Blu-ray Disc-authoring software only included support for MPEG-2 video, so the initial Blu-ray Discs were forced to use MPEG-2 rather than the newer codecs, VC-1 and H.264."
Aztán módosítottak. (http://en.wikipedia.org/wiki/Blu-ray#Codecs)
!!!!!!annyira OFF már, hogy az émelyítõ!!!!! :) Ki kell javítsam magam: A Sithek bosszúja valóban HDW-950-nel készült, de az már Sony fejlesztés, a Klónok támadása készült a Panavision-Sony közös fejlesztésû HDV-F900-zal. Utóbbival az volt a probléma, hogy a Pana szerette volna, ha használhatók hozzá a hagyományos 35mm-es kamerákhoz gyártott objektívek/lencsék, hogy végre sikeresen leutánozzák digitálisan a filmszalagos kamerákat, ill. hogy az operatõrök ne bajlódjanak új összeállítással. Azonban a 3CCDs F900as prizmájától nem fért el a lencsék hátsó része (többnyire), ahol meg elfért, a prizma torzította a képet, így ez a kamera inkább a 16 millis filmek szintjét érte el. Ezért Lucas dobta a Pana-t. Panavision bácsi nem adta fel, késve ugyan, de elkészült a Genesis 12,4 Megapixeles CCDvel, amihet nem kell 3 színre bontani a fényt, nem kell prizma, boldogság. Elnézést a történetmesélésért... :)
"a Blu-ray elsõ generációja kizárólag az MPEG-2-t engedte használni"
Ilyen nincs, hogy nem engedte. Az a wikis szöveg (ami ugyanazt írja, amit írtam, csak más megfogalmazásban) a lemezekre vonatkozik. Az összes Blu-ray lejátszó tudja a többi kódolást is.
A HDW950 a Sony kamerája, Panavision elõtéttel.
Igen, a DV a filmterjesztés olcsósítását, és nem utolsó sorban gyorsítását célozza. Utóbbi azért fontos, hogy nagyjából egy idõben mutathassák be a filmeket világszerte, hogy aki csak azért nézne kalózmásolatokat, mert a helyi mozi még nem játsza, bemehessen a moziba.
Egyébként nekem sem tetszett az ötlet, hogy sima HD-s felvétel és vetítés moziban. Oda azért ez kevés.
"Az mpeg2 csak egy lehetõség a HD-s lemezeknél, ott van mellette az AVC (h.264) és a VC-1 (WMV9-szerûség) is! Eddig nem is láttam mpeg2-es HD_DVD-t, és a BD-k is egyre inkább hanyagolják." Ezt el kell ismernem, igaz. Bár pl. wikin: "The first generation of Blu-ray Disc movies however used the legacy codec MPEG-2, and many new titles still do."
"Ha meg h.264-bõl csinálsz fele/harmad bitrátás h.264-et egyforma felbontáson (vagy ötöd bitrátás 720p-t), az meg fog látszani... És meg is látszik, már egy 720p-s tévén is (monitoron kevésbé, mert kisebb a kép is meg a kontraszt is)." Ez egyértelmû. Én nem-h.264 forrásra gondoltam.
"Azt tudtad, hogy pl. a Terminator2-3, Pókember2, stb. egy HD-s (és nem UHD-s, stb.) kamerával felvéve?" Az Arri cég kameráját használják sokan, ill. a Panavision profi kamerája (HDW950) is népszerû, tudom. Még George Lucas is a Sith-ek bosszúját az utóbbival rögzítette. Láttam moziban, szép volt. De mind2en tudjuk, hogy a legfõbb DV-s filmkészítés melletti érv az, hogy _sokkal_ olcsóbb. A Superman Returns készítésérõl a producer azt nyilatkozta, hogy 5ödannyi ráfordítással forgattak nememléxemhányszáz óra anyagot. 2K-s kamerák készültek el nemrég (idei feilmek forgatásán már használatba kerülhetnek, pl. a PhantomHD), a 4Ks még fejlesztés alatt (Phantom65) UHDs kameráról nem tudok ezt kivéve, ami még nincs kész :) A mérgelõdésemet meg jogosnak érzem, fõleg, hogy a Blu-ray elsõ generációja kizárólag az MPEG-2-t engedte használni. Megpróbálták, szerencsére a másik formátum kikényszerítette a VC-1et és a h.264et a kéklézereseknél is. Mi lenne velünk verseny nélkül...
Az mpeg2 csak egy lehetõség a HD-s lemezeknél, ott van mellette az AVC (h.264) és a VC-1 (WMV9-szerûség) is! Eddig nem is láttam mpeg2-es HD_DVD-t, és a BD-k is egyre inkább hanyagolják.
Ha meg h.264-bõl csinálsz fele/harmad bitrátás h.264-et egyforma felbontáson (vagy ötöd bitrátás 720p-t), az meg fog látszani... És meg is látszik, már egy 720p-s tévén is (monitoron kevésbé, mert kisebb a kép is meg a kontraszt is).
Azt tudtad, hogy pl. a Terminator2-3, Pókember2, stb. egy HD-s (és nem UHD-s, stb.) kamerával felvéve?
Naszóval, nem csak mérgelõdni kell rosszhiszemûen állandóan, hanem utánanézni a dolgoknak. Bár, akinek a célja a mérgelõdés, az minek nézzen utána.
Igen kell, de a DVD--> xvid/divx konvertálással nem összemérhetõ. Egyrészt azért, mert a divxes rilizek borzalmasak tudnak lenni (700MB-os kategória), másrészt azért, mert a HD rilizeket egy olyan réteg készíti, akik foglalkoznak minõségi szempontokkal (ugyebár HD tartalomról van eleve szó.) A H.264 pedig jelentõs minõségugrást ért el, most nem számít, milyen áron. A moziélmény egyelõre szerintem visszaadhatatlan a jelenlegi HDvel. Fõleg a filmszalagnak azon jó tulajdonsága miatt, hogy nem képpontokból áll. Megy a vita, hogy egy 4K-s digitális kamera / telecine gép átadja-e már egy 35mm-es szalag összes hasznos (!) információját. A japánok az UHDVvel sem túlozták még el (7680×4320), tekintve, hogy elemi egységekre bontva (cycles) (filmszalag kapacitása) a legjobb 400cycles/mm szalag esetén 800 pixellel leírva (a wikis egyszerûsítés alapján) és 21mm-t használva a 35bõl 16000 pixelt ad egy sorban... A probléma egyébként szerintem nem ez az egész HD szcénával, hanem megint a millióbõr lehúzása a szerencsétlen vásárlóról. Miért kellett MPEG-2nél maradni, mikor azóta 2 generáció _elterjedt_ videotömörítési eljárásokból??? Izmosabb hardverrel persze, de mehetne h.264 a blu-ray-re. akkor kihagyható lett volna az 1080p is (bár ez bonyolult, az Arri D20asa is 1080p-t vesz fel, ami most elterjedt HD filmfelvevõ kamera), igaz akkor idegösszeomlást kaptak volna a gazdasági igazgatók... Na mindegy. Megint kimérgelõdtem magam. Szépen megveszünk mindent sorban...
Igen kell! Reszletekert olvass vissza. Ezek a rippek amint azt mar emlitettek is, HD viszonylatban egy DVD->divx konverzionak felelnek meg. Ha mondjuk projektoron nezel filmet, ami szerintem egy hazimozi hangcuccal kiegeszitve mar megkozelitoen mozielmenyt ad, akkor nagyon fontos a a minel jobb minosegu nagyfelbontas. Az is igaz, hogy a nativ 1080i,p-s projektorok meg 1 millio alatt nem nagyon kaphatoak meg. De a 720p-sek egesz elfogathato aron beszerezhetoek mar. Arra viszont ez a felbontas mar egesz jo alternativa lehet.
"Jó, igazad van, de minek hd a hd, ha 2 féle van?"
Kisebb kijelzon nem latszik a kulonbseg. Ezert is van az, hogy a hordozhato lejatszok 240p koruli kepmeretet hasznalnak a videok lejatszasahoz.
A jelenlegi szabvanyok: 288p, 240p, 480i, 576i, 720p, 1080i, 1080p
A regi videoton tv-k 288p-sek. Az elso videocd-k meg 240p-sek voltak (mpeg1). A mai pal tv-k 576i-sek. Amerikaban a 480i terjedt el (ntsc). Dvd-bol van minden fajta, a legjobb az 576i. A hdtv-bol 3 fajta szabvany van, a 720p, az 1080i es az 1080p. A 720-as szabvanyt mar tobb mint 10 eve hasznaljak japanban.
Magyaroszagon jelenleg nem nagyon lehet kapni valodi hd-s (1080p60-as) megjelenitot, nehany szamitogepmonitor es par masfel meteresnel nagyobb tv tudja csak ezt a minoseget. Amit hdtv-kent arulnak, az tobbnyire csak 720p-s.
Erre gondoltam én is, miközben írtam. Csak ha már úgyis kompromisszumos megoldás ez a hd dvd... Vicces, hogy ezt is hd dvdnek lehet hívni, hiszen hd tartalom van dvd-n:c)
1-1,5m alatti képernyõre éppen elég a 720p, átlagos tévénézési távolságból (~3m). Efölött érdemes csak 1080p-re hajtani, mert több méterrõl ez alatt nem látszik a különbség.
Viszont, ha abból inulunk ki, hogy ezek a 720as hd filmek egy 1 rétegû dvdre kódolva azért még élvezhetõek (van, hogy kisebbek), akkor egy 1080as filmnek rá kéne férnie egy 2 rétegüre, hisz csak 2,25* annyi pixel. Mondjuk a rövidebb filmek, nem a 2 óra fölöttiek, de akkor is.
Tévedés, az 1280x720 hivatalos HD kategória. De az igaz, hogy a ~4GB kicsit kevés így is neki, egyes jeleneteknél eléggé meglátszik a tömörítés.
Azok amiröl Gerygrey ír HD ripek általában x264-be tömöritve felbontás 1280x720 vagy 1280x544 eredeti forrásuk pedig pl. Blu ray disc 1920x1080. Ahhoz tudnám hasonlítani ezt mikor a DVD-t aviba tömörítik, csak itt HD videot tömörítenek gyengébb minõségûbe, de ettöl függetlenül azis HD. x264 elég jó minõség érhetõ el,de ez a proci és memoriahsználat rovására megy lejátszás alatt.Általában ugy csinálják ezeket a ripeket ,hogy pont elféljen egy egyrétegû vagy kétrétegû dvd-n...
Azok nem hd filmek, csak gyenge utánzatok. A hd 1920*1080:c) Bár nem tom akkor se miért kell ~40Mbit neki.
Ezt nem értem, torrenten régóta vannak HD filmek amik ilyen 4.5 giga körüliek és simán ki lehet õket írni egy egyrétegû DVD-re, én magam is leszedtem már pár ilyen filmet és gyönyörû minõségûek (és nem 30 perc). Most én vagyok a hülye hogy nem értem mi az újdonság, amirõl ez a cikk szól?
ezt a egészet túl bonyolítják én a BLU-RAY-rõl elõször 2002-elején hallottam és még mindig semmi róla, és a HD DVD is nagyobb felbontású mint a sima DVD és nagyobb a bitrátája is ezért foglal olyan sokat
Igen, a HD_DVD-s filmek többsége duplarétegû lemezen van (30GB), egy átlagos hosszúságú film 22-25GB, így Blu-ray-en általában egy rétegre is ráfér (25GB). (Ennyit arról, hogy a HD_DVD gyártása olcsóbb.)
Informatika és tudomány
