de méginkább van egy kérdésem, az, hogy hogy lesz egy eseménybõl esemény? Mi szerint esemény, és milyen módon lehet elválasztani két eseményt, hogy ne folymatként, hanem eseményként lehessen kezelni?
az események sorozatára már van kifejezésünk, úgy hívják, hogy "az események sorozata" :) de az meg inkább a változásra illik rá jobban.
Pedig magyarul írtam :) Szóval ha a Te elképzelésed lenne igaz, akkor azt gondolhatnám, hogy a "minden le van játszva", vagyis mindegy, hogy mit teszünk a dolgokat megváltoztatni nem tudjuk, mivel a múlt és a jövõ között csak egy lehetséges út van. Vagyis tudatosságot kell, hogy feltételezzek az idõben, esetleg az idõt mozgató rugóban, ezért innentõl kezdve én ebben egyáltalán nem hiszek..
A pillangó-effektus szóba hozása óta kicsit elkanyarodtunk már az idõutazás ill. a multiverzumok létezésének lehetõsége irányába. (Errõl az idõuatzás témában is olvashattok itt sg-n ill. ezen az oldalon:
http://www.g-portal.hu/portal/math/
Ha valakit érdekel olvassa el, érdemes....
Amit te írsz az egy "szélsõséges" konkrét eset. Az általános tapasztalatok viszont ezt nem támasztják alá. Oké, igaz hogy van ilyen is a világban, de nem ez a jellemzõ. Általában mindennek köze van mindenhez az életünk során.
Tehát azt mondod hogy csak a múlt biztos. De nem lehet az a helyzet hogy mivel a dolgok csak egymásból következhetnek, ennek folytán ún. "tervezett" véletlenek történnek meg a lényegesen valószínûbb dolgokon kívül, és egy "egyetlen" jövõ fog megtörténni, mert a múlt úgy készíti elõ a dolgokat hogy nem történhet meg másként, még ha ez bonyolult is?
De az az egy szöges ellentétben állhat a többivel szemben. Az állításod akkor lenne igaz, ha minden kapu egy terembe nyílna. Természetesen egy adott helyzet mindenképp megtöténik hiszen a Föld is forog, az idõ is ketyeg stb, de az nem hívható fixnek a végtelen változat miatt.
egyébként én nem töretlenül állítok valamit egyes esetekben, hanem csak feltételezem a gondolatmenetbõl hogy ez így lehet, ha ezt meg ezt így meg úgy nézzük :) Ezt azért mondom, mert amit mondok az vagy helyes, vagy várom hogy mivel lehetne megcáfolni :)
a lehetõségek az oké, de végülis akármennyit is választhatsz, csak az egyik fog megtörténni :) Vagyis nincs más út
Magadnak mondasz ellent. Elõször azt állítod, ha változtatsz a jelenen akkor változik a jövõ is, vagyis nincs fix út. Aztán pedig azt mondod, hogy a múltból adódóan mégiscsak fix a jövõ? :) Szerintem semmi nincs "elrendelve", végtelen lehetõség jut mindenkinek. Persze akadnak bõven befolyásoló tényezõk.
Elgondolkodtam mostanában, hogy ugye amit mondunk a pillangó-effektussal kapcsolatban, hogy ha változtatunk a jelenen, vagyis egy másik utat választunk (vagy másként történik a múlt), akkor más és más jövõk lehetnek. De viszont minden csak egyszer történik meg az életben, ahogy a világegyetemben, és ami megtörténik, az csak azért történik meg mert a múltban olyan elõzmények voltak amelyek törvényszerûvé tették, hogy a jelenben úgy történjen meg egy esemény ahogy meg kell történnie. Arra gondolok, hogy az õsrobbanás megtörténésétõl kezdve nem nagyon lehet más a történelem útja, és az események a jövõben, mint ahogy most van, mert mindennek úgy kell megtörténnie, ahogy azt elõkészítette a múlt, vagyis ahogy most megy végbe. nem? Ez "kicsit" az eleve elrendeltetésre hasonlít :) Tehát hogy csak egy, és egyetlenegy úton fog tovább haladni az idõ, így nem is történhet meg másként a világ, mint ahogy megtörténik.
mert a jövõtõl fél,nem kívánja felelõssé tennie önmagát...hiszen célok alapján él..azt õ határozza meg....jelentõl fél...cselekedetei alakulását teljes egészében ráfogja környezetére,adott helyzetére...stb...stb..visszatér gyermekkorához,ahol apszolúte teljesen felelõsségmentes...sztem:nem teljes felelõsségtudata láttam: vezetõ állás...ház...autó...(saját erõbõl) államigondozott gyerekként nevelkedett...otthonban...nem nevelõszülõknél...tudta már akkor:tanulnom kell...egyetlen lehetõségem...neki pedig lehetett volna oka az elkeseredésre(környezete,kire számíthat,ki támogatja...stb.)
Ha valaki azt mondja, hogy a múltnak nincs hatása a jelenünkre akkor miért keresi mindif mindenki a jelenbeli "nyomorúságának" okait a múltban egyre távolabb, már gyermekkorban.
Érdekes téma. Szerintem van ilyen, úgy hívják, hogy késztetés. Ilyen-olyan tettek további tettekre késztetnek. De van egy olyan is, hogy akarat, a változtatás lehetõsége.
Másrészt talán sem a szabad akarat, sem a determináltság nem írja le a valóság mûködését úgy, ahogy van.
Sokszor éreztem, hogy valamire tudok okot mondani, de az ok hamis, mert azon kívül, amit én konkrét oknak hiszek még ki tudja hány dolog befolyásolta a tetteim. Az okok nagy része nem tudatosul, a befolyásoló tényezõk szintén, egy-egy ok megnevezése csak saját magam megnyugtatására van sokszor, fõleg nagyon érzelmi témákban.
"Nem hiszek a sorsban. Jobb az a tudat hogy én irányítom az életemet."
Itt nem ennyire konkrét dolgokról van szó, hisz ha bûncselekményt követsz el, azzal részben tudatosan alakítod a jövõdet. Inkább arról, hogy az élményeid, tapasztalataid, és a környzezeted milyen embert csinál belõled, mert ez határozza meg, hogy a jövõben mire hogy fogsz reagálni.
Igaz az hogy múlt beli tetteink meghatározzák jövõbeli tetteink és ehyálnatlán az életünk, vagy van esélyünk a változtatni? Persze hogy van esélyünk de ki tudjuk-e ezt használni? A múlt determináló hatása freudi gondolat de lehet benne igazság.