itt pontosan leírják, mit kell tenni a károsultaknak (akik ilyen spam-eket kaptak) és leírják a lépéseket, amelyeket ezen továbbított spam-ek alapján tesznek...
Érdekes dolog a történelem. Az ideológiák és eszmék mögött mindig valamilyen gazdasági érdek lapult. Sajna én sem értek igazán hozzá, de az alapvetõ folyamatokon eltöprengve, sok történelemkönyvekbõl ismert esemény más megvilágításba kerül.
Pizarróék útjának végül is egy gazdasági vállalkozás volt (mint sok hasonló konkvisztádornak), de ott a nagy adag szerencse mellet tényleg a tudás hozta meg a sikert. Túlerõ ellen spanyol négyszög. Szúrófegyverek a vágásra kifejlesztett nehéz obszidiánkardok ellen, páncélok, lovasság pszihikai hatása stb. És nem utolsósorban, hogy jó politikus volt és jól alkalmazkodtak az "isteni" szerepükhöz.
A II. vh elõtt a porosz iskolarendszer és a tudományos közélet messze a többiek elõtt járt, szinte minden téren (a mi neves tudósainkat is ez a háttér segítette a legjobbak közé). A háború elvesztésében szerintem más hatások rossz együttállása játszott közre. A ISz egy nehéz harckocsi volt, annak a Tigris II. volt a német megfelelõje (és annak nem is jelentett kihívást), csak akkorra már nem tudták felfuttatni a gyártását.
Nem az üzletemberek miatt, hanem, mert arrafelé a komcsik nem ölték ki a társadalomból a kockázatvállalást és a befektetési kedvet, így tõlünk nyugatra nagy divatja van annak, hogy az egyszerû emberek sem a bankban tartják a pénzüket hanem kincstárjegyekben részvényekben stb. És a spamok ált. arról szólnak, hogy xy cég részvényei rendkívül alulértékeltek és egy hét múlva a háromszorosukat fogják érni. Mindez olyan stílusban mint a napilapok gazdasági részén olvasható elemzõi véleményeké. Erre aztán laikusokból néhányan ráharapnak és átváltják a részvényeik egy (ésszerûen kis) részét erre a nagy hozamot „ígérõ” részvényre. Ha nincs számottevõ forgalma a részvénynek (ezek persze ilyenek), akkor nem kell hozzá túl sok vételi ajánlat, hogy néhány %-al feljebb tornásszák az árát. Ami persze a kereslet csökkenésével gyorsan visszaesik, de addigra a spammerek, már eladták a korábban bespájzolt ilyen részvényeiket. A tõzsdéken meg a szabályok többsége pont az ilyen pszihológiai türkök hatásnak elszabadulását gátolja. Valszeg ezért is zárták ki a kereskedésbõl az érintett részvényeket, ha ilyen könnyû befolyásolni õket.
felhívta a befektetõk figyelmét arra is, hogy ne bízzanak meg a spam e-mailekben érkezõ ajánlatokban
LOL - az egy dolog hogy Gizikét az egyszeri titkárnõt ki kell oktatni hogy ne kattintson spam-ben érkezett linkre, de hogy komolyabb, üzleti körökben mozgó embereknek is így szájába kelljen rágni...
A forrásaim szerint kb 280 embere volt. De mi ez egy többmilliós birodalom ellen? A gyarmatok meghódítása különben is a könnyebbik dolog, megtartásuk azonban már egy másik.
Török Birodalom. Persze kikergettük a törököket, azaz a Szent Liga kikergette a Magyar Királyság területérõl. De közben eltelt 186 év! Ezalatt Európa nyugati fele már belépett az Ipari Forradalom korába, a törökök viszont technikailag stagnáltak.
A keresztesek esetében az õket kiküldõ társadalom céljai változtak meg, illetve az ellenfeleik erõsödtek meg katonailag.
A Második Világháború résztvevõi naggyából egyforma technikai fejlettségi fokon álltak. Amiben az egyik fejlettebb volt, azt ellensúlyozta a másik más téren. Itt végül gazdasági teljesítõképességi külömbség, illetve a túlerõ döntött. Hiába volt a német Tigris tank fejlettebb, ha csak 1350 darabot tudtak gyártani belõle, ha az amerikai Shermann, 40000 darabbal, illetve az orosz T-34, amibõl a háború alatt szintén 40000 darabot építettek, egyszerûen elnyomták túlerejükkel. Ráadásul az ororszok 1944-ben már rendszeresítették az ISz tankokat, amik jobbak voltak a német típusoknál.
Pizarró 2-300 emberrel indult Peru ellen és nagy szerencsével jutott Tenocstitlánig. Viszont utána évszázadokig pár ezer spanyol tartott irányítása alatt milliós birodalmakat. Az egyszerûen technikai fölénnyel nem ment volna. Ill. abban is az volt a lényeg, hogy ami kellett (hajók, fegyverek, felszerelések) azt meg tudta termelni a Spanyol gazdaság. De nem is a különbözõ gyarmatosításokra akartam utalni. Maguk az akkori háborúk az emberveszteségeken túl anyagilag szinte mindig többe kerültek a hódítóknak, mint a meghódítottaknak, csak volt rá pénzük. Aztán idõvel a gyarmatok is felvették a ritmust, és a huszadik századra már nem hozott volna hasznot az elnyomásuk, mert egyre nagyobb áron lehetett csak a katonai fölényt fenntartani. Ugyanúgy, mint pl. Koreában vagy Vietnámban Irak és Afganisztán esetén is a költségekre fognak ráfaragni az US haderõ. Törökök. Gyakorlatilag esélyük sem volt Európa ellen. Amit elértek azt az európai belsõ ellentéteknek kihasználásának köszönhették. Tízszeres túlerõkkel sikerült elõrenyomulniuk, és ott is a rabszolgatartó gazdasági rendszerüknek köszönhették, hogy csak kevés emberüknek jutott puska vagy ágyú, pedig a haditechnika adott volt. A keresztesek meg pont az anyagi érdekek elfajulásának nagy ideológiai buktája volt. Amerika esetén pl. az I-II. világháborút követõen látszik szépen a dolog. A harmadik birodalom tudásban és technikai szinten is sokkal erõsebb, volt. Egyszerûen nem bírta a gazdaságuk, hogy atombombát gyártsanak, vagy hiába jutott minden összecsapásra (függetlenül, hogy támadtak vagy védekezetek) harmad annyi német veszteség, a németek sajna nem tudták feltölteni a veszteségeiket. Az amerikaiak gyártották kilóra a Shermanokat amiket 7 az 1-hez arányban mertek csak összeereszteni a Tigrisekkel, és úgy is 5 odaveszett belõlük, de egy Tigris háromszor annyiba került mint a neki megfelelõ US vagy angol nehézpáncélos. És ugyanez igaz a több haderõnemre is.
Ahogy elnézem, Neked eléggé kacifántos a gondolkozásod. Nem prûbálod egyszerûsíteni a dolgokat inkább bonyolítod, egész az áttekinthetõségen túl is.
Ami a hódításokat illeti, szerinted: "Mit gondolsz mivel nyomta le évszázadokon át Európa, majd a végén Amerika a világot. Nem voltak (voltunk) többen, nem voltak fejlettebbek, nem voltak jobbak. Egyszerûen a fejlettebb gazdasági rendszer gyõzött."
Ezzel viszont vitába szállnék. A meghódított, és gyarmatosított népek egyszerûen technikailag többnyire sokkal fejletlenebbek voltak. Az észak-amerikai indiánok többsége kõkorszaki technikával rendelkezett, ez persze kevés volt az acélkarddal, puskával, Gatling-lövegekkel, ágyúkkal felszerelt európai hódítókkal szemben. Dél-Amerikában az éppen a fémkorszakba éppen belépõ Inka Birodalom sem tudott ellenállni Pizzaró acélfegyvereinek, puskáinak.
Viszont amikor a törökök megindultak Európa ellen, kishíján sikerült meghódítaniuk minket, bankrendszer ide, bankrendszer oda. A kereszteseket is elzavarták elõbb-utóbb, hisz épp úgy rendelkeztek a helyiek is acélgyártással, mint a hódítók.
Ez is egy megközelítés. Bár nem egészen világos mi a különbség pl. egy szellemi termék megalkotásával létrehozott érték és annak az eladásával létrehozott érték között. Önmagában egyiknek sincs valós értéke, de együtt már igen (pl. mennyit érne Norbi „csodás” étkezéstudománya, ha nem közvetítenék a népnek, vagy kérnél e az autóba kétutas klímát, ha a szalonban vagy a reklámokban nem mondanák, hogy valaki már feltalálta, mások megtervezték és már be is tudják építeni az adott modellbe) De ez nem a tõzsde. Annak ennél sokkal fontosabb szerepe van. Egyrészt termelõeszközök nélkül nem lehet értéket teremteni, az erre valót hitelezik meg a cégeknek a tõzsdén. Másrészt kialakítja a tényleges árakat. Ha akarsz venni egy autót, megveheted az elsõ útba esõ kereskedésben is, de ha elmész egy másikba is és ott százezerrel olcsóbban megveszed, akkor mondhatod, hogy evvel nem született új érték, mégis a piackutató munkád termelt a családi kasszába egy csomó pénzt. Ami könnyen kézzel fogható értékké is válhat, pl. egyszerûen beteszed a bankba, amiért te kamatot kapsz, a pénzedet meg a bankon keresztül egy idõre kölcsönkapja egy induló villanyszerelõ aki vesz belõle egy csomó kábelt meg kapcsolót és csinál belõle a egy szép elosztószekrényt a sörgyárba, amivel az õ üzlete is felfut egy kicsit. A gyárban még hatékonyabb lesz a termelés és olcsóbban tudják adni sört, így ha pont abból veszel neked is olcsóbb lesz a hétvégi buli költségvetése és még több pénzed marad a végére. Errõl szól a gazdaság. Ugyanaz a pénz jár körbe, csak mindenki hozzátesz egy kicsit. És gyakran épp azok teszik a legtöbbet, akik kitalálják, hogy mikor hoz egy befektetés még többet, ezért õk kapnak többet belõle. De pénzbõl egyre több lesz a gazdaságban, ezért összességében mindenki egyszerre is nyerhet a tõzsdén, és sok évre összesítve ez nagyjából így is megy (persze vannak nagy bukások is, de nem ez a jellemzõ) Ez nem arra megy ki, hogy egymástól elszedjék a pénzt, és erre vigyáznak is a szabályok. Akinek nem tetszik elmehet. Errõl szólt a cikk is. Ha egy részvény árait nem a piac, hanem a spekulánsok alakítják, akkor avval kereskedjenek máshol. (Attól még nyilván lehet velük bizniszelni, csak más fórumon, ahol már az ilyen trükközés is belefér a szabályokba. A tõzsdékre ezért csak viszonylag kevés cég „fér be”) Ez volt kb. az értéktõzsde. A másik az árutõzsde. Na az még bonyolultabb, fõleg mert az igazi szerepe itt a határidõs üzleteknek van, amire nem akartam kitérni, de most már úgysem lesz rövid. Szóval, ha a te értékrended szerint akarsz értéket termelni: autót, sárgarépát, akármit. Ahhoz mindenképp idõ kell. Egy autóhoz (a tevézéssel együtt) több év, de a répához fél év is elég. Csak ki tudja mennyiért tudod megvenni az autóra gumikat két év múlva, mennyit kell majd fizetni akkor a munkásoknak, vagy milyen lesz az idõjárás a nyáron, mennyi répa terem õszre neked, és mennyi a konkurenciának. A legtöbb termelési ágban egyszerûen nagyobb lenne az árak mozgásából eredõ bizonytalanság kockázata, mint amit az elérhetõ haszon kompenzálna. Simán becsõdölhet a vállalkozás egy tõled független kis malõrön. És ezeket is szabályozza a tõzsde. Olyasmi mint egy elõjegyzés, pl. jövõ tavaszra kell 10 zsák mûtrágya x összegért), de kiterjed minden fontosabb termékre, az egész piacra. Ezért nem megy az sem, hogy felrobban a mûtrágyagyár, és a boltos egybõl tízszer annyit kér a 11. zsák szuperfoszfátért. A tõzsde váratlan események hatásait (akár jó, akár rossz) szétteríti a piac összes résztvevõjére. Szóval itt meg a hatékonyságnövelésen túl a biztonságos termelés termeli az értéket (amúgy nem lenne sárgarépa, meg autó sem, legfeljebb kevés és jó drágán) Mit gondolsz mivel nyomta le évszázadokon át Európa, majd a végén Amerika a világot. Nem voltak (voltunk) többen, nem voltak fejlettebbek, nem voltak jobbak. Egyszerûen a fejlettebb gazdasági rendszer gyõzött.
Pedig így van. Ha létrehozol valamit, új értéket teszel be a gazdaságba. Ha megtervezel valamit, az is érték, mert új szellemi értéket hoztál létre. Ha kereskedsz, akkor mások által megtermelt javakat másoknak adsz el, ez is hasznos, bár új értéket nem hozol létre, a tevékenységedet a vevõ fogja megfizetni, de valakinek közvetítenie kell a termelõ, és a fogyasztó között.
A részvények adása-vétele még ennyi értékkel sem bír, hisz semmilyen befektetett munka nincs mögötte, ha csak az emberek félrevezetését nem tekintjük annak. Tulképp rábeszélik az embereket, olyasmi megvételére, amibõl talán pénzhez jutnak. De a tõzsdén a kevés nyertesre sok-sok vesztes jut, hisz nincs értéktermelés, a pénznek meg kell jönnie valahonnan.
Ez megint egy nem igazán hozzáértõ vélemény. Ilyen megközelítésben a bankokra sincs szükség, sõt maga a pénz is csak egy spekuláns "találmány". A nagy komcsi filozófusoknak (Marx, Lenin) voltak hasonló elgondolásik: Az az érték amit a munkás összekalapál. A mérnökök, gazdászok és egyéb érteliségi osztályidegen elemek csak az õ nyakukon élõsködnek.
Ami azt illeti, én a tõzsdét a szélhámosok második legjobb vadászterületének tartom, ahol hatalmas (valódi) pénzek cserélnek gazdát színes papírfecnikért, vagy számítógépes bejegyzésekért. Ne feledd, a részvénypiacon nem termelnek értéket, puszta spekuláció az egész.
Ehhez olyan nagyon nem kell érteni se az értékpapírpiachoz, se az informatikához, se a joghoz (ill jogalkotáshoz). :)) Azt viszont még egy plüssmackó is beláthatja, h ha ez bevett gyakorlat lesz, v netán vki bennfentes infókhoz jutott a készülõ döntésrõl, akkor az taccsra vághat egy céget, mégpedig úgy, h spamként küldözgeti a legnagyobb konkurens cég ajánlatát, aminek részvényeit fagyasztják 1 idõre, v akár véglegesen ki is zárják az adott tõzsdérõl. Márpedig 1 ilyen döntés, marha nagy csapás lehet, az adott cégnek. Szerintem, bár nem vok 1 Kostolány..(v h kell írni :)
Egyébként, valamit tenni kellett már, ezeknek meg volt elég hatalom a kezükben, hogy alápakoljanak néhány spekuláns spammernek.
Ha a részvénykereskedelmet felfüggesztik, akkor ezekkel szúrnak ki, mert a nyakukon marad egy csomó papír, és nem tudják továbbadni a balekoknak. Az érintett cégeknek meg úgyis mindegy, hogy mennyiért nem veszik a részvényeiket.
Látszik, hogy nem értesz hozzá. Sajnos én sem nagyon.
Informatika és tudomány
