Nyilván, csak ugye valamennyire kioltja egymást (pozitív vagy negatív maradékkal) a két irány.
Azt is meg lehet talán tenni, hogy oldal irányban széthúzzuk (vagy más effélét teszünk) az egyik felületet, hogy x atomnyi sávokra szakadjon, amik már máshogy befolyásolják a virtuális részecskéket...
Az elfordítás során is közelítés és távolítás történik. Mellesleg ez eleve azt feltételezi, hogy a felületek eleve se voltak olyan közel egymáshoz, mint lehettek volna.
Ez az a fajta egyszerû "örökmozgó", ami az átlagember számára meggyõzõ, de egy elsõéves fizikus hallgató is kapásból megmondja, hogy miért nem mûködik.
Tehát szerinted elfordítani sem lehet azokat a lapokat? Ha el lehet (viszonylag kisebb energiabefektetéssel), akkor megszûnik az összehúzóerõ... És így sokkal könnyebben eltávolíthatók, majd nagyobb távolságban visszafordíthatók.
Energiamegmaradás: ki tudja, lehet, hogy valahol máshol fog jelentkezni az az energia-hiány, egy "nagyobb körben". Mint a tenger és a felhõk esete. Végtelen sok vizet merhetsz a tengerbõl (csak nem egyszerre), mert amit kimertél, idõvel visszakerül. (A példában most az energia a víz, és nem a vízmerésbe fektetett munka természetesen.)
"Leírnád, miben vélted ott felfedezni a fizika törvényeinek való ellentmondást?"
Csak a szokásos : energiamegmaradás. Akárhogy trükközöl, a lemezek távolításához pontosan annyi energiát kell befektetned, mint amennyit kinyertél a közelítéskor.
Nagy teljesítményû kompakt energiaforráshoz az antianyagnál nincs jobb (a mai fizika szerint legalábbis). Igaz, az antianyagot elõ kell állítani valahogy, de annak az erõmûnek már nem kell kicsinek és könnyûnek lennie.
Kicsit eltávolodhatnánk a mindent elbíró papír-számolgatástól a valóság felé. Hiába teszel te nm-re négyzetmétereket, hiába ébred köztük milliárd newtonos erõ, a végzet munka egyenlõ erõ szorozva elmozdulás, összeszorozva a kapott energia pár joule nagyságrendû. Nagy hûhó semmiért.
Juj, mert biztos könnyeb 2db 10 milliárd km^2-es lapot egymástól x mm-re elhelyezni, mint összesen pár m^2-t x nm-re (nanotechnológiával). Ne vicceljünk már... Elõbbi sosem valósul meg, utóbbi még megvalósulhat.
"ezt a fizika törvényeinek ellentmondó dolgot!" -- Leírnád, miben vélted ott felfedezni a fizika törvényeinek való ellentmondást?
"Szóval, a Hraskó-féle "gyors fejszámolás" inkább durva hasraütés, vagy inkább szándékos elrettentõ célzatú tévedés..."
A Hraskó-féle példa (ami nem feltételezi, hogy a lemezek mikron távolságra lennének) azt is figyelembe veszi, hogy a lemezeket nano/mikrométer pontossággal nem lehet egymás közelébe elhelyezni. Ezért növelni kell a távolságot, ami az erõ a távolság negyedik hatványával való csökkenéséhez vezet. Növekvõ távolság -> csökkenõ erõ -> növekvõ lemezméret. Ördögi kör.
"De van más lehetõség is"
Húúú, ezt gyorsan védesd le míg nem késõ! Irány a szabadalmi hivatal! Nehogy az olajlobby védesse le ezt a fizika törvényeinek ellentmondó dolgot!
Ehh, félre nyomtam egy billt, és pont a boldtalanításnál. :4
Elolvastam. De elolvastam a másikat is...
a. Az itteni példában 2 1m^2[!b]-es, 1 mikron távolságra lévõ lapról van szó, és hogy ebbõl 1,3 mN vonzóerõ támad. A Hraskó-féle példa 10^10km oldalhosszúságú, azaz 10^11km^2 területû négyzet-lapról beszél. Számoljunk: 0,0013 * 10^(11+6) = 13 * 10^13 newton! Hát azt hiszem, ez kicsivel többre is elég lehet, mint 1 zseblámpa... Szóval, a Hraskó-féle "gyors fejszámolás" inkább durva hasraütés, vagy inkább szándékos elrettentõ célzatú tévedés...
Ráadásul, a távolság csökkenésével az erõ gyorsan növekszik. Ez pont kapóra jön a kompaktosításnál...
b.-c. Akkor is megvan a vonzóerõ, ha egy adott távolságban állnak egymástól a lapok. Ezt talán egyéb módon is ki lehet nyerni, nem tudom. Vagyis tudom, hogy elvileg nem nagyon. De van más lehetõség is: adott távolságnál az egyik reluxa-szerûen csíkonként merõlegesre állítani a másikra, ekkor megszûnik a vonzóerõ, sokkal kisebb energiabefektetéssel eltávolítható.
Ha elolvastad volna az írást, amibõl ez a több kilométeres lemez dolog jött, akkkor látnád, hogy a vitának semmi értelme. Ott ugyanis
a. 10^10 km oldalú négyzet alakú fémlemezrõl volt szó. Ekkora felületet pedig semmilyen nanotechnológiával nem hozol össze kompakt méretben.
Ráadásul ez az alkotás még mindig csak egy elemlámpát hajtana meg, szóval skálázzuk feljebb újabb pár milliószorosára.
b. A mûködési elve, hogy ezt a két felületet közelíted egymáshoz, minek hatására az energiaszintjük esik, és anergia szabadul fel, ami kinyerhetõ. Ez a közelítés nem igazán megoldható feltekert, rétegelt stb alakban.
c. Csak addig ad energiát, amíg közeledik egymáshoz a két felület. Ha megáll, vagy összeér, akkor már nem. Utánna pedig ugyanennyi energia kell az eltávolításukra. -> Max energia tárolásra alkalmazható, nem pedig termelésre.
Az a fentiekbõl nyilvánvaló, hogy az elõállításba fektetett energia összemérhetetlenül több, mint a kinyerhetõ energia. -> Nem éri meg.
Nem szoktad nézni idõnként a Mindentudás egyetemét?
A vendég elõadók nem egyszer olyan nemzetközi kutatési projektekben vesznek részt, hogy csak lesek.
Pl felületi pazmonok alkalmazása, fúzió, génkutatás és hasonlók.
Lehet, hogy a kutatás nem itthon folyik, mert nincs rá pénz, de ha részt vehetnek benne ezek a magyar kutatók (némelyikük vezetõ beosztásban) akkor gondolom mégsem volt túl nagy gond a képzésükkel.
nono, azért a dolognak van egy hagyományos fizikai része is, és én nehezen tudok elképzelni a jelenlegi technológiával készített hajtómûvet, amely több 10 tonnát képes megmozgatni (akár vákumban is), kvázi ellensúlyozva a föld tömegvonzását, és közben geometriai keresztmetszete nem változik, vagy legalábbis nem a nano, illetve egy nagyságrenddel lejjebb mérhetõ tartományban.
Én arról beszélek, hogy nem kell annak a felületnek ilyen laposnak lennie, talán még egybefüggõnek sem. Nanotechnológiával, vagy talán akár chipgyártási, v. egyéb "hagyományosabb" módszerekkel érdekes struktúrákat lehet létrehozni... Lásd pl. legújabb tantál-kondenzátorok! Több ezer uF egy kicsike kondiban, a komoly nagyságú össz-felület által.
hogyne lenne... persze a középiskolás fizikaórák tananyagából kiindulva, ahol csontig egyszerûsített elméleti modellekkel számolgatnak a nebulók, az.
de próbálj egy olyan példát átültetni a gyakorlatba, ahol nanométeres távolságok vannak! egyrészt, az érintkezéses téma méreteinél fogva kizár minden olyan helyet, ahol porszemcsék átmérõje a két lemez közötti kívánt távolsággal összemérhetõ (nagyságrendi különbség van közöttük), másrészt pedig lehet, hogy egy négyzetkilométeres felülettel rendelkezõ lemez a középiskolában, meg az egelihez hasonlóak meséiben sima, a valóságban legalábbis hullámos, még inkább göröngyös, kráteres.
én elhiszem, hogy vannak nagyon jópofa elméletben mûködõképes témák, de azért az ilyen helyzetek helyes kezeléséhez nem árt felvértezni magunkat egy jó adag szkepticizmussal.
érdeklõdõknek tudom ajánlani dr. orosz lászló tanár úr által szervezett szkeptikus konferencia anygagait:
http://szkeptikus.bme.hu/
az idei konferenciáról sajnos már lekéstetek (3 hete volt), de a teljes video és hanganyag letölthetõ, megtekinthetõ a fenti honlapon, valamint az elõzõ konferenciáké is.
ó dehogynem! az itthon végzett, és betanult olajmérnökök a világ minden pontján keresettek. nemrég hallottam, hogy valamelyik olajcég évi 2k dolláros ösztöndíjat folyósít a képzésre felvett hallgatóknak.
a mûegyetem erõsáramú villamosmérnök képzése egész európában egyedólálló.
és ez csak néhány kiragadott példa. persze ezek nagyrészt olyan területek, amelyek 98%a már elõre kikutatott, kidolgozott, letisztult. a fejlõdõ tudományágak eredményes, és fõleg naprakész oktatásához temérdek mennyiségû pénz lenne szükséges. egy mit lehetõségeihez képest (mind anyagi, mind kapcsolatrendszerbeli különbségeket nézve) a mûegyetem, vagy akár az egész magyar felsõoktatás nagyon behatárolt. de nem kell szégyenkeznünk.
Azért mik vannak manapság:D alig hallani és már alkalmazások?? Quantum számítógéppel titkosítás
vannak képek is rólla. Csak alakulgat a fizika mégha nem is látjuk nagyon.
Valaki említette hogy a tudóst az különbözteti meg a jó szakembertõl, hogy a szabályokat nem szószerint nézi, és használja, hanem mer azokon túlgondolkodni. Fantázia másnéven. Aztán vagy bejön vagy nem. Bizonyítani tudja akkor már nem Sci-Fi. A nullponti energiát, és társait tudja a tudomány hogy létezik, vagyis kapisgálja ha jóltudom. És az Egeli félék ha igaz hogy bizonyos fizikai szabályok még változhatnak, akkor még lehet igazuk. Bár most nagyon ûrszekeres mozit nyujt:D
"Ha esetleg leírnád, itt mi mit jelöl..."
F - az erõ
pi - remélem nem kell kifejtenem (3,14...)
h - Planck-állandó
c - fénysebesség
a - a két lemez távolsága
A - a lemezek területe (nem hosszúsága)
"Igaz, de vannak ellenpéldák is"
Vannak, például a természetgyógyászok ennek a legnagyobb kárvallotjai (mert van aki normálisan végezné a munkáját). Ezért kellene a kontárok kiszûrésének "hatásfokát" megnövelni - ezáltal az átvertek száma is csökkenne.
"Nem zárható ki, de nagyon résen kell lennünk, mert a tudomány összetett, így könnyen átvághatnak bennünket csodaszerkezetekkel (teszik is, az ember egy eléggé hiszékeny állatfajta - lásd a láncleveleket, a feleslegesen megvásárolt termékeket, a számítógépes vírusok terjedését, stb...)."
Igaz, de vannak ellenpéldák is, viszont hiába is próbálkoznak az széles körû elismertetéssel (miközben szûk körben használják és be is válik), a csalók közé vannak sorolva, és kész, több okból kifolyólag van így. Sajnos nem olyan egyszerû ez a dolog.
Nana! Én 1et értek a tudománnyal, csak vannak az ultrakonzervatívok akik hasonlóan veszélyesek mint ezek a wannabe-okostojás Egelik.
Tehát 1ik véglet sem jó, a tudomány fejlõdik (változnak a törvények is) és néha bizony téves Newton fizikája. ;)
Egelit pont irónikusan említettem.. ha télleg tudna vmit, akkor nem csak a nyálát csorgatná itthon, hanem kinyalnák a seggét pl a zamcsik és nem utolsósorban, mindenhol éjjel-nappal mutogatnák a csadagépeit.
És azt tudtad, h a beled több mint 30m? És azt tudtad, ha az orrnyálkahártyád kiteríted, akkor mittomén mekkora lepedõt kapsz, meg a tüdõd léghólyagocskáit??
"de nem zárható ki, hogy valaki mégis talál valamit,"
Nem zárható ki, de nagyon résen kell lennünk, mert a tudomány összetett, így könnyen átvághatnak bennünket csodaszerkezetekkel (teszik is, az ember egy eléggé hiszékeny állatfajta - lásd a láncleveleket, a feleslegesen megvásárolt termékeket, a számítógépes vírusok terjedését, stb...).
"Nem kell ennek kilóméter kiterjedésûnek lennie"
Dehogynem:
"De azért nyitottnak is kell lenni, és nem olyan begyöpösödött agyú konzervatívoknak"
De azért a nagy nyitottságban nem szabad elveszteni a józan eszünket.
"akik miatt a Mo-i felsõoktatás lecsúszott a legmagasabb szintrõl az átlagos alá"
Ez leginkább az oktatáspolitika hibája, de ez más lapra tartozik.
"Ma semmilyen tudományágban nem oktatnak itthon csúcsszinten"
Kis ország, kis költségvetés, rendszerváltás után, sok államadósággal, bolond politikusokkal. Mit vársz? Feltámadást?
"max a 80as évek szintjén vannak"
Azért annyira nem vészes a helyzet.
Másrészt a fizika alaptörvényei - melyet az általad említett Egely vitat - köszönik szépen, jól megvannak.
"Miértisnem Egeli György a NASA vezetõje, v titkos tudósa??"
Mert talán fizikusoknak, mérnököknek nem volt képes bebizonyítani a téziseit, és sorra mutattak rá tévedéseire?
"Makroméretekben ez nem használható ki, mivel a testeknek nm távolságra kell lenniük egymástól, és ezen testeknek nagyoknak (kilométeres méretûeknek) kell lenniük, hogy ebbõl nagy erõt nyerni tudjunk.
Szóval kilométeres lemezeket nm-es távolságra kell egymástól helyeznünk."
Ez nem olyan nehéz dolog, mint amilyennek hangzik. Nem kell ennek kilóméter kiterjedésûnek lennie, pl. az egész fel lehet tekerve, és a kis távolságok által ezen spirál akár egész kis méretû is lehet. (Pl. tudtad, hogy a gépedben lévõ minden elkó [elektrolit kondenzátor] akár több méter fóliacsíkot tartalmaz?)
"Ezt a dolgot a jelenlegi energiaválság idején (ilyenkor az emberek csodavárása, hiszékenysége is megnõ, ez természetes pszichológiai folyamat) sok áltudós zászlajára tûzte (ez pedig marketingtevékenység inkább, mint tudomány) a titokzatos örökmozgó kulcsaként (a többi dologgal együtt) próbálják beállítani - amibõl remekül meg is tudnak gazdagodni (a jelenlegi fogyasztói társadalom a "ne gondolkozz fogyassz!"-elvébõl kifolyólag és a médiák népbutító hatásaként erre meg is van az esélyük)."
A leegyszerûsítõ közhelyeknek is nagy keletjük van... ;) Persze valamennyire igaz, de nem zárható ki, hogy valaki mégis talál valamit, amit "nem szabadna".
De azért nyitottnak is kell lenni, és nem olyan begyöpösödött agyú konzervatívoknak mint a MTA tagjai (tisztelet a kevés kivételnek), akik miatt a Mo-i felsõoktatás lecsúszott a legmagasabb szintrõl az átlagos alá. Ma semmilyen tudományágban nem oktatnak itthon csúcsszinten, a legtöbb ágon max a 80as évek szintjén vannak leginkább tudásanyagban, a sarkallatos pontokat nézve.
Persze vannak olyan tudományágak, ahol nem lehet annyira begyöpösödni, hiszen peregnek az események; ill még ezen konzervatívok sem tudnak annyira keresztbetenni, h ösztöndíjasok és vegyes nemzetiségû kutatócsoportok be ne hozzák a 'mai tudományt'.
A harc leginkább egyetemeken dúl, a kiskirályság status quojáért.
Csak az egésznek kissé más a háttere.
Van egy effektus, amit Casimir effektusnak hívnak.
Ez mikroméretekben (µm), két egymáshoz mikroméretekre (nm távolságra) levõ testek között jön csak létre, ennek az ereje nagyon kicsi (10^-18 N).
Ezt a holland Hendrick Casimir az 1940-es években (nem 150 éves!) határozta meg, és az 1990-es évekre sikerült ezt gyakorlatilag kimutatni.
Az egészben semmi különös, mint az elõzõ hozzászólásomban található leírásban olvasható.
Makroméretekben ez nem használható ki, mivel a testeknek nm távolságra kell lenniük egymástól, és ezen testeknek nagyoknak (kilométeres méretûeknek) kell lenniük, hogy ebbõl nagy erõt nyerni tudjunk.
Szóval kilométeres lemezeket nm-es távolságra kell egymástól helyeznünk.
Ezt a dolgot a jelenlegi energiaválság idején (ilyenkor az emberek csodavárása, hiszékenysége is megnõ, ez természetes pszichológiai folyamat) sok áltudós zászlajára tûzte (ez pedig marketingtevékenység inkább, mint tudomány) a titokzatos örökmozgó kulcsaként (a többi dologgal együtt) próbálják beállítani - amibõl remekül meg is tudnak gazdagodni (a jelenlegi fogyasztói társadalom a "ne gondolkozz fogyassz!"-elvébõl kifolyólag és a médiák népbutító hatásaként erre meg is van az esélyük).
Viszont ezen áltudósok sorra buknak meg, vagy a ketyerék használhatatlanságából kifolyóan tûnnek el (nem kell õket elhallgattatni) a történelem süllyesztõjében (az idõ, a technikai evolúció kiszelektálja a selejtet).
Kérdezhetnénk: akkor miért jelennek meg szabadalmi beadványként ilyen eszközök? Azért, mert a szabadalom csak egy jogi formula, a szellemi tulajdon védelmére - nem biztosítja a tökéletes mûködést.
Bõvebben errõl a szabadalmi hivatal oldalán.
Másrészt a kísérletek kevesek. Erre komoly matematikai modelleket szokás építeni. Ha a matematikai modell nem válik be, akkor ott valami bibi van.
Szóval tessék vigyázni! Az áltudósok a ti pénzetekre várnak! Nem kell bedõlni mindenféle marhaságnak!
Attól még mûködhetne, hogy nem tudták, hogyan. (Ha ma egyátalán tudják, illetve ha egyátalán tényleg mûködik valami ilyesmi.) Sok felfedezés kísérletezések közepette született, nem úgy, hogy elõre tudták, minek kell történnie.
nyihahahha, és csak az SG-n van olyan, hogy valaki a fórumon keresztül belelát a hozzászólók szobájába.
Tudom, mert én is csinálom. Onnan tudom, hogy melyik álnév alatt melyik orosz 12 éves pattanánsos, magyarul anyanyelvi szinten tudó szuperkém szerepel..
Ennyi pattanásosképû, tudálékos kis tinédzsert kizárólag az sg-n látni egy rakáson!
Valami olyan motorra kellene gyúrni ami vagy hideggel megy vagy gravitációval, mert ezek mindegyike van az ûrben bõven és ami nem mellékes, hogy mindenhol.
asszem, hogy a mai ismert tudományban is vannak elég hajmeresztõ dolgok, szóval a z elrugaszkodottság nem mérvadó, a fantázia viszont igen
bocsi, de én star trek rajongó vagyok... bár a babylon 5-öt is szeretem
"Talán ha egy nullpont energiát felhasználó készülék kerülne a mûholdba, akkor semmi más energiaforrást nem igényelne, sosem fogyna ki."
Az áltudományos blõdségektõl ments meg Uram minket! Hraskó Gábor - Vákuumenergia #1 Hraskó Gábor - Vákuumenergia #2
Talán ha egy nullpont energiát felhasználó készülék kerülne a mûholdba, akkor semmi más energiaforrást nem igényelne, sosem fogyna ki.
100 éve még senki sem hitte hogy eltudunk menni a holdra vagy akár más égitestre
igy gondolom hogy párszáz éven belül az ember meghódithatja a galaxist is.Persze ha elötte ki nem irtja saját magát :).Egyet bánok hogy azt nem fogom megérni
"mint szarakodnak ilyen izotópokkal"
Akkor is "szarakodnának" vele, ha a radioaktív anyagok bomlásából fedeznék a Stirling motor hajtásához szükséges hõt.
"semmilyen hajtóanyagra nincs szüksége"
"radioaktív izotóp alkalmazása"
És ez akkor mi, ha nem hajtóanyag? Megint sikerült feltalálnia valakinek a semmit.
miért lenne halott? Az ionhajtómû is pont ugyanígy hangzott az elején, mégis mûködik:)
"Arra miért nem gondolnak, h egy mûködõ generátort tegyenek a szondába"
Mert:
1. a generátort meg kell hajtani valami mozgó tárgyról (Motorról - de mivel a napelem, vagy belsõ égésû motor kilõve valami más hajtást kell találni. Például radioaktív bomlás hõje+Stirling motor).
2. a generátornak (és a motornak is) veszteségei vannak.
A gravihajtómû a király, mert ugye 2 pont között a legrövidebb út maga a pont! Halálhajó RULEZZ ! Halálhajó ne monnyon le !! Halálhajó 2-t akarok ! Le a csokiskeksz árával !
Errõl elsõnek ha jól emlékszek a STAR WARS könyvekben olvastam. Ott is csak a bolygók közelében mûködött, a nyílt ûrbe már más meghalytó kelett. Pl Tie Fighter így mûködött.:DD
Az ion hajtómû is elég jól tud száguldani ha felgyorsul:210,000 m/s
Már az ESA is kísérletezik vele, a japánoknak meg ezzel megy pár mûholdja.
Arra miért nem gondolnak, h egy mûködõ generátort tegyenek a szondába, mely megfelelõen erõs mágneses teret tud generálni? A generátornak csak addig kell mûködnie, míg bolygóközelben van.
"A gömböt késõbb hosszú, vékony szálakra cserélték, melyek jobb eredményeket hoztak, igaz, ezek alkalmazásával az ûrjármû elég mókásan festene, leginkább egy rosszul fésült sündisznóra emlékeztetve."
Heh... Mintha számítana bármit is, hogy hogyan néz ki az a szerencsétlen ûrjármû.
A lényeg, hogy mûködjön. Az ötlet különben egész jó.
Ismét egy halott ötlet.
Nah...próbálkozik, próbálkozik a NASA... :))) Dee kíváncsi leszek, mikor jelentik be az antigravitációs hajtást amit természetesen majd véletlenül fölfedeznek. :))
Informatika és tudomány
