A távolságtól függõen a kódolási eljárás változik. Minél több csomag veszik el, annál "hibatûrõbbre" vált a rendszer. Ez nyilván fokozatokban ugrál, nem szekvenciálisan.
Ahhoz képest h monopólium egész jó a fejlõdésük. Nálunk még modemek lennének, v max 384kbit ha monopólium lenne:D
Amúgy néhol már itthon is elérhetõ a vdsl, v legalábbis hamarosan az lesz.
Nekem az a furcsa, hogy sávszélesség emelés után akik messze vannak a központtól, azok vagy 1,2 Mbit-re vannak tõle, vagy pedig 3,2 Mbit-re. Még egy olyanról sem hallottam, hogy pl. 2 Mbit lenne valakinek.
) na ennyit a versenyszféráról, ha állami cégrõl van szó. Ezért nem jó az ha sok saját cége van az államnak. Max ezeket kiadja bérbe, de akkor is a politika aládolgozhat. Mivel a német kormánynak kelett volna elsõnek beszabályozni a DT-t, de mivel övék, így a cikkben nem a DT mondja amit akar, hanem az állam(politika) egy másik szócsöve. Mint itthon néha mikor "civil" szervezetek pampognak, vagy politikusok álltal vezetett "független" szervezetek....
) UPC 1200 1300 k-val tölt most) már ahonnan engedi. Azért az király hogy nállunk lehetnek õk, nálluk meg külföldnek kuss... Hol akkor a szabadpiac???? remélem beszabájozzák õket. Ez lenne az EU feladata. Na meglátjuk mennyire erõs.
A DSL egy elavult, korlátolt technológia. Felesleges pénzt pazarolni a fejlesztésére. A jelenlegi legjobb könnyen elérhetõ technológia a DOCSIS(Data Over Cable Service Interface Specification, magyarul Kábelen Keresztüli Adatátviteli Szolgáltatás Interfész Specifikáció), tehát a kábeles net. A coax kábel elméleti fizikai sebességhatára több gigabit, igaz a szabvány még csak párszáz megabititet tesz lehetõvé. Azonban óriási elõnye a DSL-el szemben, hogy a kábelhossz jelentéktelen szinte. A szûk keresztmetszet a központokban lehet, tehát a központok megfelelõ fejlesztésével mindenféle teljesítménybeli probléma elkerülthetõ. Meg mondjuk az se árt, ha 100(aktív) ember nem 1 kábelen van.
A DSL szûk keresztmetszete a kábel, és persze a kábelhossz. A DOCSIS esetében akár azon a kábelen is jöhet több gigabittel a net(ha majd egy új szabvány lehetõvé teszi), amit 20 éve kötöttek be, és megfelelõ állapotban van. A lényeg az, hogy a kábel tökéletesen megfelel, szerintem nekem ugyanazon a kábelen fog jönni 10 év múlva az 500Mbites Chello, amit 3 éve fektettek le ide. De szerintem simán jöhetett volna a régi kábelen is, csak az a levegõben lógott.
Én ilyen sebességgel tudtam tölteni, az emelés napján, amikor még csak azoknak emelõdött a speed, akik modemreseteltek:
Persze most is jön 9500-9900 között(5 nap, és megint 9900 fölött lesz, mert fejlesztik az itteni központot kicsit :)), de ezzel azt akartam megmutatni, hogy a Chello tökéletesen hozza a 10Mbitet.
Nyugodtan szivathattnák a tcom csak a matával kéne kezdeni. :D
A DT egyik legnagyobb tulajdonosa a német állam. Merkeléknek pedig politikailag nem jön jól az hogy a DT a költségek racionalizálása miatt nagyfokú elbocsájtásokat csinál, az sem ha külsõ piacokon beruház nem pedig odahaza, azzal munkahelyeket teremtve. Kenõpénz az a mai világban már mindenhol van, de a tulajdonosi háttér is rásegített arra hogy a német hatóság meglépje az új infrastruktúra fejlesztés törvényi hátterét, ami az EU-nak nem tetszik ezért perelni akarják majd a német államot. A per nagy valószínûséggel el fog húzni vagy 2 évig.
A bevétel az nem esett a felére DT-nél, az folyamatosan nõ igaz elég kis százalékban. Az elmúlt 4 év alatt 55.6 milliárd euróról 61.3 milliárdra nõtt. Amit 4 év után csökkent az a profit mértéke, ami az elmúlt 3 évben eddig mindig nõtt. A jelenlegi beruházás is pont azt a cél szolgálja hogy ez változzon, de ehhez elõször be kell fektetni ami elõször viszi a pénzt és apasztja a profitot.
24 Mbit a lakossagi max adslen is. http://www.pantel.hu/index.php?id=218
Semmi nagy durranás nincs benne, de miért is kellene annak lennie? Idehaza up to 8 Mbps-es a legnagyobb lakossági ADSL csomag, németben up to 16 Mbps. Persze hogy ebbõl mennyi lesz a valós sebesség az erõsen a vonali jellemzõktõl függ, a központok ott sincsenek sokkal közelebb mint nálunk.
A DT 750 városban akar ADSL2+on lakossági 16Mbps-es szolgáltatást kialakítani, a többi városban ott is elsõgenerációs ADSL van up to 1, 2 vagy 6 Mbps-es csomagokkal. Itthon tavaly nyáron több mint 500 településen indított ADSL2+os üzleti 18Mbps-et a Tíkom, viszont a lakosságinál jelenleg up to 8 Mbps a maximum és mellette még up to 1 vagy 4 Mbps-es csomagok vannak, ezt több mint ezer településen teszi elérhetõvé Tíkom.
Ami viszont idehaza még nincs az a VDSL2 fejlesztés, amit németben 2005 õszén indítottak el. Az elsõ fázisban a 10 legnagyobb városban történtek ilyen fejlesztések, a második fázisban ez további 40 nagyvárossal egészül ki. A VDSL2 fejlesztés infrastruktúra fejlesztéssel is jár. 18 ezer km optikai kábelt fektetnek le és 74 ezer új optikai cabinetet alakítanak ki az elõfizetõkhöz viszonylag közel 600-700 méternyi távolságra. Így a lerövidült rézkábel távon a VDSL2 ki tud bontakozni és lehet rajta up to 25 vagy up to 50 Mbps-es csomagot is kínálni, IPTV szolgáltatással akár HD képminõséget is elérve. Ez utóbbi fejlesztés kerül 3 milliárd euróba.
Ezenkívül kereken 750 városban egy új, a gigabites Ethernet-technológián alapuló médiaplatform segítségével már 16 Mbit/s-os maximális letöltési sebességet használhatnak majd az emberek.
És ebben mi a nagy durranás? Itthon is van már 20 megabites "háztartási" nethozzáférés a Chellonál.
Kell is fejleszteni azért 3 milliárd euró nem kevés pénz. Csak aggasztó hogy a Deutsche Telekom bevétele a felére esett vissza. Remélem igy sikerül nekik bevételre szert tenni ha fejlesztenek.
Arra én is kíváncsi lennék, hogy a 3 milliárd €-ból mennyi a kenõpénz :)
a médiaplayer nélküli windóz kiharcolásánál kicsit ez fontosabb kérdés.. az eu korrupt és nem tesz semmit....max annyit mond hogy irgumburgum.... loller az ms nem kente meg az eu politikusokat azért járt neki bünti.... a Tcom meg megkente..ennyirõl szól az egész.
Ebbõl a nagy sávszélességemelésbõl nekem annyi jutott, hogy 2 megabitrõl 3 lett a kb. 8 helyett és mindezt azért mert "túl" messze vagyok egy központtól.
Informatika és tudomány
