ez annyit számít? a múltkor még azért volt a ricsaj, hogy eladják a földeket a marson. és? lakatlan terület. azé, aki fektet bele annyi pénzt, hogy joggal mondhassuk , hogy az övé. asszem ez elég igazságos...
Arról nem esett szó, hogy az a jég hogyan lesz az övüké (és utána rohadt drágán eladják)? Aki elõször odamegy, azé lesz, vagy mi?
A magánûrkutatásról: Ha van, az nekünk csak jó, mert meg lehet adóztatni, és nem kell a közvélemény miatt aggódni, mert a földhözragadtak nem verik ki a palávert oktatás- meg egészségügyben. Kérdem én, mire jó az oktatás, ha a tudósok nem dolgozhatnak az ûrkutatásban, és mire jó az egészségügy, ha fejbe b@sz egy aszteroida.
Beesési szög? Az a Földön a sarkokon azért baj, mert a föld felszíne majdhogynem párhuzamos a Nap sugaraival, nade ha felállítasz egy napelemet, az merõleges, nemde? Ennek tetejébe még légkör sincs, így a nap fénye tizesekkel erõsebb. Aztán meg a hideg végképp nem számít. Ha az ISS napelemei mennek az ûrben, akkor a Holdon mindenképp. Fúzió kizárva, az atom is, mert mekkora hiszti volt, amikor a Plútószonda nukleáris meghajtással felkerült az ûrbe... fosnak a buták, ez van.
"A 19 kilométer széles kráter belseje állandó árnyékban van, míg peremét szinte folyamatosan éri a Nap fénye."
Erre gondolsz? A 19 kilométer átmérõjû kráternek durván 300 kilométer a pereme. Azt elhiszem, hogy folyamatosan éri a nap fénye, csak azt nem, hogy az _egészet_. Egy 300 kilométer hosszú napelemet nem hiszem, hogy sokkal olcsóbb felvinni, mint egy atomerõmûvet. Másrészt a sarkok ugye azért hidegebbek itt a Földön is, mert kicsi a napsugarak beesési szöge, és az így nem nagyon melegít. Szal a napkollektorok hatásfoka sem lenne túl nagy. A körbeforgatható napelemtáblát nem nagyon tudom elképzelni... Itt _kilométerekrõl_ beszélünk vízszintes, és (jó esetben) többszáz méterrõl magassági értelemben(már ha nem akarjuk, hogy a kráter pereme beárnyékolja a napelemet). De ne legyen igazam...
Nos, a hold delisark resze, ha figyelmesebben elolvastad volna, arrol nevezetes, hogy ott (majdnem) mindig sut a nap a legmagasabb ponton. Mert (majdnem) pont azon a ponton halad vegig a forgastengelye. Vagyis 1-2 nap kiesessel, egy korbeforgathato napelemtabla igenis egesz honapban tudna energiat termelni.
Nem kene neki olyan durva alvanyzat mint itt a foldon, hiszen kisebb a gravitacio, sot, meg merem kockaztatni, hogy nem is napelem tablakkal oldanak meg, hanem tokrokkel (valami nagyon vekony muanyag+femreteg keverekkel), ami rettento konnyu, es hoeromu termelne az aramot, mert meg mindig olcsobb, es jobb hatasfoku lenne ez a megoldas.
Ezeket az eszkozoket feljuttatni azert mar latszik kapasbol, hogy nem olyan nagy melo, hogy folyamatos!!! nehany MW-ot termeljenek ott fent...
"Az erõforrás, ha valóban létezik, folyékony oxigénné és hidrogénné választható, ami egyenértékû a modern rakéta hajtóanyaggal."
Ja, csak arra lennék kíváncsi, hogy 15 milliárd dollárból hogy a pékbe juttat fel a Holdra egy atomerõmûvet, pár tonna uránt, ólmot, betont, ilyesmit... Mert ugye a víz szétbontásához kell némi elektromosság, ahhoz meg nem árt egy erõmû. Esetleg gyorsan feltalálja a fúziós erõmûvet a pénzbõl, felviszi a Holdra, aztán a hidrogén meg kéznél van? Vagy majd napelemrõl? Aztán a (hold)hónap felében meg nem termel, mert sötét van?
Ez így van. 1950-es évektõl volt egy ûrprogram és miután a szovjetek alább maradtak, le is állították. Ebben a programban az szerepelt h 1980-ban a NASA már a Marsra küldött volna embereket...
USA kormányát is csak addig nem érdekli a NASA sorsa, amig Kína v. más ország el nem kezd tevékenykedni a nagy végtelenbe. Amint az elsõ kínai ûrhajós leszáll a holdra, újra indul a fegyverkezési program, le merem fogadni. Jah, #9 hsz.-bõl is látszik, hogy ami nem kapcsolódik háborúhoz, fegyverekhez az Bush papának nem tetszik.
az USA az egyetlen nemezet melyben a többség úgy gondolja, hogy az ûrkutatás felesleges pénzkidobás ... bár az is igaz, hogy az õ pénzükrõl van szó, és ha övék a dominancia az ûrben, mifityfenéért költenének rá mégannyi zsetont ... az amerikaiak már csak ilyenek ... mi meg a durván pazarló korházaktol sem nagyon akarjuk megvonni a támogatást, és simán lenyeljük, hogy az állam gazdálkodik a fizetésünk felével
vennék részvényt, mindenki véleményétõl függetelenül...
a hidegháború óta a nasa pengeélen táncol. 89ben vagy 99ben (asszem) egyetlen kongresszusi szavazaton múlt, hogy meg ne vonják a teljes költségvetését, azzala felkiáltással, hogy a holdra már eljutottunk,a ruszkik szétestek, a hidegháborút megnyertük, nem kell a pénz csillagháborús programra. minden egyes rosszul sikerült kilövés, felrobbant ûrsikló, hordozórakéta hatalmas blama, és égés a nasának, amely szélsõséges esetben akár a tönk szélére is sodorhatja õket, mind morális, mind anyagi értelemben véve. de a nasa próbál tenni ez ellen, megfigyelhetõek az állami éves költségvetés megszavazása elõtti idõszakra "eltárolt" felfedezések sajtón keresztüli megszellõztetése, amilyen a marsi életre utaló jelek voltak.
a mûegyetem egyik tanszéke állandó jelleggel vesz részt különbözõ ûrprojektekben, tervezésben, kivitelezésben egyaránt. persze nem ûrhajóépítésre kell gondolni, hanem a tudományos kísérletekhez, esetleg mûholdakhoz szállítanak külön a célra tervezett mûszereket, mérõeszközöket.
15 milliárd dolcsi? Én is tervezem, hogy nagy házba költözöm, és a garázsokat megtömöm Ferrarival, meg Rolls-okkal, ha valaki átutal nekem 15 milliárdot. (az is jó, ha forint) Valami önreklámot sejtek a háttérben.
Jah, és útálom hogy csak pénzért lehet szerkeszteni a hülyén sikerült postokat :)
"A terv nem teljesen új keletû, egy 2003-as elõterjesztésen alapul, amit akkor a Bush kormányzat elvetett."
Jellemzõ... Remélem megcsinálják, mert aztán a ûrbenzikútnál lehetne nyitni egy hotelt, amiben megszállhatnak az ûrturisták megszállhatnak. Utánna jön az ûrkaszinó :) Jó lesz ez :D
A NASA állami pénzbõl dolgozik. ez azt jelenti, hogy minimum 3x olyan drágán csinálják meg(3x pénz, 3x idõ ...), mint egy üzleti vállakozás-
Hát a nasa hatalmas költségvetéssel, és 6almas szarakodással csinál mindent amitóta nincs szovjetúnió, így elképzelhetõ hogy meg lehet elõzni simán. Az oroszok pl 2012-re tervezik az elsõ holdutazásukat, és ezzel együtt a holdbázis építésének megkezdését, és a kínaiak is errefelé kacsintgatnak, már csak az a kérdés hogy tényleg megcsinálják-e.
gratulálok ... nem is tudom mintha itt olvastam volna hogy nem lehet semmit sem létesíteni a holdon mert felületi kisülések vannak és olyan finom a por hgoy mindent tönkretesz... gratulálok nekik nagyon okosak XD
Nekem csak az a furcsa, hogy ez a cég már 2015-re a Holdon akar lenni a maga 15 milliárdos költségvetésével (ráadásul addigra már egy teljes holdbázist meg a hozzá csatlakozó orbitális "ûrbenzinkutat" fel akar építeni), míg a legfejlettebb technológiákat felvonultató, hatalmas költségvetéssel dolgozó NASA is csak 2020-ban tervezi az odalátogatást.
Azért reménykedjünk, hogy minden rendben van :)
Legyen egy magyar kezdeményezés is valami ûreszköz tervezésére. Ezek már most kezdik az ûrbenzinkutakat? Akkor mi nyissunk ûrkocsmát:D
Húú... klassz. Hajrá. Inkább ilyenekre mennyen a pénz, mint a háborúzásra... Bár azért én a Földet nagyobb elõnyben részesíteném sokkal.. A környezet védelme, üvegházhatás csökkentése. Szén-dioxid valami módon való kisebb szintre csökkentése.
Informatika és tudomány
