Sõt vannak olyan emberek, akik ha tehetnék, õk maguk okoznának kárt a cégben ahol dolgoznak.. mert pl utálják azt a geci rabszolgatartó multicéget, mint a szart.
Ez igaz. Bár blogokat soha nem olvasok. De egy hacker-arról híres hogy másoknál jobban rátalál az infókra, és jól tudja azokat felhasználni. Én csak arra céloztam hogy aki nagyon akar, az tudja hogy ki hol dolgozik, hol szórakozik, kikkel, és elég ott összehaverkodni, iszogatni, és gépekrõl dumcsizni. Máris megvan sokminden egy cég feltöréséhez. De kicsit kémfilmesen hangzik, bár a hacker sokszor vállalati szemetet is átnézhet. A kidobott szemétben sok alkalmazott véletlenül is kidobhat kódot, jegyzetet, ami segítheti a munkáját.
De azért bazinagy különbség van egy kocsmázás alatti tércselés és egy blogon való publikálás között. Elkottyintani sokmindent el lehet (így terjednek a pletykák és születnek az urban legend-ek :)), de publikálni azértm ár más kérdés (ugye a szó elszáll, az írás megmarad, ráadásul ebben az esetben letölthetõen/lementhetõen marad meg, amire adott esetben hivatkozni is lehet).
Azt tudom, ha én ilyesmit csinálnék és kiderülne, akkor úgy megb*sznának, hogy 10 évig sem tudnék leülni (és ezzel szerintem a legkevésbé sem vagyok egyedi).
A nagyobb probléma inkább azzal van, hogy blogokban és egyéb hasonlóan "megbízható" forrásokban fellelhetõ informácikból tájékozódni az esetek méretes részében enyhén szólva is necces (elõször is, sok "független" a legkevésbé sem független - másodszor is, nem egyszer jelent már meg könyv/film/cikk/akármi azzal a szöveggel, hogy "XY helyen dolgozó, Z munkakört ellátó delikvens most jól megmondja a frankót", aztán késõbb kiderül [vagy nem], hogy annyi köze volt hozzá, hogy semmi)
Lehet hogy te nem. Ezzel nincs gond, de én meg olyanokat is ismerek, akiknek hivatalból lehalgatták a telefonját is, és mégis megtudhattál sokmindent. Elhiszem hogy vannak normálisak, de sokan akkor is pofáznak a munkahelyrõl. Fõleg egy jó italozás alatt. Pl banki szektorból, vagy más helyekrõl kiszivárgott infók is mendemondák, mivel nem erõsítik meg a cégektõl, de mégis valaki elmondta. Katonaság, rendõrség ha nem tud mindenre vigyázni, (márpedig vannak rendõr, katona haverok is) akkor egy síma cégtõl se várd el. Emberek kiszámíthatatlanok! Vagyis kiszámíthatóan hibáznak:D
"Ennyi erõvel ne engedjük haza, mert haverok elõtt beszél róla, és azok meg elpofázzák másoknak. Kinek nem mesélte már el a haverja, hogy mit dolgozik egy cégnél?"
Ez mondjuk nem igaz ebben a formában.
Nem kell titkosügynökökre meg kutatókra gondolni. Rengeteg ismerõsöm van "átlagos" (tehát elterjedt, ismert) munkakörben, aki nem beszélhet a folyó ügyeirõl/cégügyekrõl (pl. ügyvédek, rendezvényszervezõsök), valamint nekem is csomó dolog van, amirõl kussolnom kell (marketinges munkakörben vagyok).
A Web 2 egy stílusirányzat, egy trend, ami mostanában a neten zajlik. Megosztani, feltölteni, aktívan részt venni a hálózat életében, nem csak nézelõdni és letöltögetni. Nem kell túlmisztifikálni ezt a kifejezést, de azért igenis nagy változások mentek végbe az utóbbi években a webes tartalmak terén, valaki ennek ezt a nevet adta, hát istenem.
"és például egy blogban részleteket árul el egy termékkel kapcsolatban vagy egy szolgáltatás minõségérõl szóló információkat tesz közzé, azokat könnyen megszerezheti bárki és ez komoly károkat okozhat a vállalatnak."
Ennyi erõvel ne engedjük haza, mert haverok elõtt beszél róla, és azok meg elpofázzák másoknak. Kinek nem mesélte már el a haverja, hogy mit dolgozik egy cégnél? Max azt mondják, hogy munka közben nem beszélhet senkivel, mert biztonságos a cég munkamenete. De ettõl még tudhat bárki errõl. Egyébként minek vesz egy cég biztonsági embereket, software-t, ha wireless hálózatot használ? Meg más MS progikat. Ennyi erõvel megspórolhatnák ezt a pénzt, és értelmesebb fejlesztésre kéne fordítani. Úgysem ér semmit.
Szerintem akinek köze van az informatikához, és érti is mirõl beszél, az nem web2-zik. Mert web2 nem létezik!
Pedig mégis állandóan megy a rinya, hogy "1984" meg "úristen mindenhol megfigyelnek", de közben pont az általad is említett közösségi oldalak látogatottsága/felhasználói köre vírusszerûen szaporodik.
Én személy szerint mindig lesz*rtam, ha az állam vagy a megacégek megtudhatják rólam, hogy mikor van a névnapom :D
Aki olyan hülye, hogy kulcsfontosságú adatokat tárol nem megfelelõ biztonsági szint mellett (a legtipikusabb eset a kód/pinlista), az megérdemli.
Mától csak a web 1.0 vagy web 3.0+ on adom ki a céges titkainkat.
Szerintem kevesebb ész kell ahhoz a látásmódhoz hogy "fúj iwiw/közösségi oldalak, fúj webkettõ, én ki nem adom a személyes adataimat iwiwen mert ha a titkosszolgálat megtudja hogy van egy uszkárom és ismerem a Bélát abból komoly károm lehet"
Szerintem, mert a web 1.0 korában még (1-2 kirívó esettõl eltekintve) nem gondolták, hogy az embereknek ennyire nincs magukhoz való eszük, most meg bizonyíték rá 2 millió ember. Bár ha valaki ingyen tagja akar lenni egy nyilvános "rendõrségi adatbázisnak", joga van hozzá, ahogy kékre festett farokkal is verheti a seggét a földhöz a nyílt utcán. De ezzel (ha van olyan hülye, hogy kiad bizalmas infókat a cégrõl) nem tehet ki veszélynek egy céget. És miért ne lenne olyan hülye, ha egyszer a saját személyes információt kiadta?
LOL. És ez miért pont a Web2-re igaz? Ha titkokat akarnék a világba kürtölni a "web1-es" SG vagy Index fórumon is megtehetném. A Youtube-on pedig nem szokás blogot írni.
Amennyiben egy munkatárs figyelmetlen, és például egy blogban részleteket árul el egy termékkel kapcsolatban vagy egy szolgáltatás minõségérõl szóló információkat tesz közzé, azokat könnyen megszerezheti bárki és ez komoly károkat okozhat a vállalatnak. Ha egy termék vagy szolgáltatás minõségében van valami kivetnivaló, azt igenis a világba kell kürtölni.
Informatika és tudomány
De ezzel (ha van olyan hülye, hogy kiad bizalmas infókat a cégrõl) nem tehet ki veszélynek egy céget. És miért ne lenne olyan hülye, ha egyszer a saját személyes információt kiadta? 
