Csak úgy mellékesen megjegyezném hogy a hópelyhek közül csak elvétve találunk szimmetrikusat, fõleg hatszögletûeket. (És azok se teljesen szimmetrikusak...)
ezek nekem kicsit erõltetett belemagyarázásoknak tûnnek..
amúgymeg sztem nem a hataszög a lényeg .. vagyis nem az hogy nem fordul elõ a természetben.. hanem hogy ilyen méretben és mint légköri jelenség.. azért ehez hasonlót nem tudunk..
"na igen de itt a méret miatt van azért különbség.." Benzol gyûrû szélessége: 280 pm Hópehely: mikrométer - milliméter nagyságrend Virág: cm-es nagyság
Hm, pm és cm között van némi méretbeli különbség... Sõt van nagyobb is: lásd itt ezeket a bazaltoszlopokat. Meg van a szerencsétlen teknõcünk is - erre is hatszöget rakott a teremtõ...
Igen ez tök olyan mint egy koponya, de az álla nem emberi, inkább mintha pofaszakállas koponya lenne. Különben, ha a felhõket kezded fényképezni, na ott vannak aztán szép alakzatok. Kis szerencsével akár ety Mária-jelenésnek is tanúja lehetsz.
Méret a lényeg! (Godzilla) NeverwinterKING : Ha a saját gépeden van a kép, akkor elõször fel kell tölteni, de ott már méretkorlát van (itt is a méret a lényeg:-)
Köszönöm! Nem állítom, hogy értettem, de legalább tudom, hogy foglalkoznak a dologgal: http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0201/krau0201.html Igyekszem eljutni a megértés küszöbén túl...
Errõl Cydonia jut eszembe. Ott is elkezdték mondogatni hogy hú, biztos egy arc alakú építmény van a Marson és a marslakók építették [...], aztán elkészült róla egy nagyobb felbontású felvétel:
Abból is tömeghisztéria lett. Ma meg azt mondják "Lehet ám hogy mégis hegy!". Szerintem akkor is tudták mi az,de így jó sok marsiarc sütit tudtak eladni. Ennek a mostaninak is meglesz a maga õrülete...
Nos, fellapotam, és megnéztem a fotót. Nem is olyan szabályos, nem is olyan hatszög, mert a széleinél felfeslett, stb. Szerintem ott nincs semmilyen hatszög csak egyesek akarnak feltétlenül valami szabályosat látni, mint a <i>marsi arc</i> esetében..
A velõ sajnos megelõzött engem : "Nem gondolja senki hogy ez valami mesterséges? vagy hogy a fura izé valami mesterséges hatására ilyen szabályos?" "Egy földönkívüli megfigyelõállomás elrejtve a Szaturnusz légkörében" "ez a pokol kapuja egyértelmû"
Szerettem volna rávilágítani a témára egy másik szemszögbõl. Ami szabályos, még nem biztos hogy mesterséges, és ami szabálytalan még nem biztos hogy természeti jelenség. Ezekbõl én nem vonnék le semmiféle következtetést. Amit a matematikával kapcsolatban írtam csak arra szolgált, hogy észrevegyük mennyire földhöz ragadtan gondolkodunk. Hajlamosak vagyunk azt képzelni hogy a fejlettebb civilizációk is ugyanazt az utat járták be, mint mi -mivel semmiféle más utat nem ismerünk- csak éppen elõttünk járnak xy évvel.
Az ember a múltból táplálkozik. Az fennmaradt információkat feldolgozza,továbbgondolja/adja. Viszont ezen információk jelentõs része (mint azt a történelem igazolja) TÉVES. A Föld nem is olyan régen még lapos volt, aztán lett a világ közepe, aztán meg a Nap lett ugyanez. Aki kicsit megrágja ezt a kérdéskört, hogy állíthat bármi biztosat ma?
Szkeptikus vagyok. Éppen ezért nem is állíthatok semmi velõset errõl a jelenségrõl, amirõl a tudósok sem tudják micsoda. Ha tudnék, én lennék napjaink legkeresettebb sci-fi írója. Sajnos nem vagyok. Amit állítok annyi, hogy senki nem tudja miez, még ha ötlete is van rá.
Ha a fantáziámat kérdezed, az azt válaszolná, talán egy üstökös vagy egy aszteroida ütközhetett bele valami nem földi anyagokkal teletömve, ami reakcióba léphetett azzal a rengeteg hidrogénnel. Mint a mágnes és a vasreszelék, csak teljesen másképp :) Esetleg egy olyan ismeretlen fúzió indult el a Szaturnusz magjában, aminek a forgástengelye épp a hatszög közepén tör a felszínre, fittyet hányva az eredeti forgására. Aztán magyarázza meg valaki hogy nem így van.
Ebbõl is látszik a "szakértelmem" e téren. Nem megoldani akarom Gordiusz csomóját, de ahogy tudom támogatom azokat, akik megpróbálkoznak vele. Szumma szummárum, engem is baromira érdekel hogy mi a frászkarika az ott. Lehet hogy pont az...
No, elolvastam a cikket, az már nem nulla. Egy megjegyzés: "és végül tipikus XIX. századi „kvalifikátor" vált belõle, aki mindent meg akart mérni. "
Itt nyilván kvantifikátort akartál írni.
A másik: ezek az eszmefuttatások érdkesek ("vajon milyenek õk, ha vannak?"), csak engem a régi utópiáról szóló elbeszélésekre emlékeztet, meg a távoli, egzotikus tájakról írt történetekre. Aztán, amikor körbejártuk, sõt körbelaktuk a Földet, rájöttünk, hogy alapvetõen azért olyan nagy különbségek nincsenek.
Valóban nagyon édekes. Fõleg ahogy a hatszög forog, és nem esik széjjel. Azért egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy földönkívüli jelenség a dolog. Bevallom fogalmam sincs mi lehet, de még mielõtt a szabályos formákhoz ufo-kat kapcsolnánk, jusson eszünkbe : a földi matematika a Földön fejlõdött, és nincs semmi garancia arra, hogy idegen kultúrák is ugyanezen matematikai axiómák alapjaira építve fejlõdtek. Pl Miért 10-es számrendszerben számolunk? Arisztotelész szerint azért, mivel az ujjainkon tanultunk meg elõször számolni, és hát a kezünkön abból 10 van. De például az egyiptomiak sem teljesen úgy használták a matematikát mint a ma embere, aki mindenre keresi a megfelelõ általános képletet. Õk akkor tudatában voltak néhány pitagoraszi számhármasnak, észlelték hogy ezek mûködnek és így használták õket. Nem tudtak õk akkor még a tételrõl. Tehát ha már a Földön is kialakulhattak ilyen alternatív megoldások, akkor máshol is biztosan. Lehetségesnek tartom, hogy a matematika a közös nyelv az univerzumban,de egyáltalán nem biztos hogy ezek találkozásakor, azok meg is értik egymást. Persze ettõl még lehet közös nyelv, csak marha sokat kell melózni rajta.
Még az '60-as években (kb?) az amerikaiak fellõtték a Voyager ûrszondát, hogy idegen civilizációkat kutasson. Beletáplálták a pi elsõ 1000 számjegyét is 2-es számrendszerben(ha igaz). Kezdetnek nem rossz. Bár a gondolat hogy egy ufo fogva a jelet felkiált "Nicsak, a Pí", hát ez elég megmosolyogtató.
elég éredekes
Szerintem is a szaturnusziak akartak üzenni valamit valakinek..mondjuk nekünk,hogy léteznek
"Annyira azert nem. A Fold mondjuk 13 ezer km, a Nap pedig 1.4 millio km atmeroju, vagyis durvan ezerszeres az arany." Haha, nem tudok szamolni. Jo lesz az arany bo szazszorosnak is (:-)))...
"a görögben más szót használtak az állócsillagokra, és mást a bolygó csillagokra, de ennek nem az az oka, hogy tudták volna, hogy bolygók. " Azt nem feltetlenul tudtak, hogy a Nap korul keringenek, de hogy a mozgasuk (kulonosen a belsoke) "bolyongo" termeszetu, az egesz egyszeruen lathato, alig nehany napos tudatos megfigyeles utan is.
"a görögben más szót használtak az állócsillagokra, és mást a bolygó csillagokra, de ennek nem az az oka, hogy tudták volna, hogy bolygók." Igen, ez erdekes, es fontos adalek lehet!
"Az atomok (elnézést, de az én tudományos szintem tényleg gyenge, ezért csak kérdezek) "között" mi van? Üres tér? Erõtér?" Az atomok olyan ertelemben ritkas kepzodmenyek, hogy a tomeg donto tobbsege (99.9 szazalek folott) az ATOMMAGBAN koncentralodik, amelynek atmeroje viszont kb. 5 NAGYSAGRENDDEL kisebb, mint az atom egeszenek az atmeroje (durvan 10^-10 m), szoval az atomMAG tenyleg elegge koncentralt dolog. Mindazonaltal az egesz atomnak az atommagon kivuli resze sem ures, mert ott helyezkedik el a NEGATIV TOLTEST HORDOZO ELEKTRON(rendszer), avagy elektronfelho. Keves helytol eltekintve ez(ek) mindenhol megtalalhato(k), meg az atommagban is! Az atommagtol tavolodva az "elektronsuruseg" egy darabig "cifran" alakulhat, de egy elobb-utobb exponencialis csokkenesbe kezd. Ezert aztan az atomoknak NINCS IS EGZAKT MERETUK. (Kondenzalt anyagoknal mondhatni egy atom ott er veget, ahol a masik elkezdodik.) De mint irtam, akad olyan terbeli hely (irany), amit az elektronok elkerulnek (un. csomofeluletek), de az sem teljesen ures, mert az elektromagneses mezo, vagy a gravitacios ter ott is jelen van, sot, meg trukkosebb dolgok is. De azt mondhatjuk, hogy legures ter van kozottuk, mert levego az tenyleg nem lesz ket szomszedos atom kozott (:-).
"Vagyis a vas miért nem átlátszó?" A vas (es a femek) vezetesi elektronjai (azaz kollektivizalodott elektronjai) elnyelik a kozonseges fenyt, innen az atlatszatlansaguk. De lehet atlatszatlan akkor is valami, ha ossze-vissza szorja a fenyt. Ez foleg INHOMOGEN anyagokra jellemzo. Ezek persze egyszerre is jelentkezhetnek. De ha eleg homogen az anyag (a feny hullamhosszahoz kepest), es nem jellemzok ra a vezetesi elektronok (vagyis nem femes vezeto), akkor egyes frekvenciaktol eltekintve atlatszo lesz a kozeg.
"Engem pont ez érdekel, hogy az "atomszerkezet" és a hullámtartományok viszonya hogy "néz ki", anélkül, hogy kíváncsi lennék a dolog matematikájára. " Az elnyeles frekvenciafuggeset az okozza, hogy az ATOMBAN KOTOTT ELEKTRONOK altalaban bizonyos frekvenciakon vegzik a mozgasukat, es dontoen EZEKEN A FREKVENCIAKON kepesek elnyelni (rezonancia abszorpcioval) a fenyt. A vezetesi elektronok nem kotottek, ezert szinte barmilyen frekvenciat el tudnak nyelni.
"Mert arra gyanakszom, az a bámulatosan szabályos jelenség, hogy a fény (is)fókuszálható, valami ilyesmivel függ össze." Es ebben TELJESEN IGAZAD IS VAN (:-)! Ugyanis a feny AZERT LASSUL le, meg az egyebkent ATLATSZO KOZEGEKBEN IS, mert hogy bizonyos fokig elnyelodik a kozeg elektronrendszeren (csak mielott teljesen elnyelodne, vissza is sugarzodik). Vagyis a lassulas miatt van tores, de a reszleges (es atmeneti) elnyelodes miatt van a lassulas.
"A Nap átmérõje sok milliószor(?) nagyobb a Földénél." Annyira azert nem. A Fold mondjuk 13 ezer km, a Nap pedig 1.4 millio km atmeroju, vagyis durvan ezerszeres az arany.
"Ha nem lenne "optika", mint az anyagi világ egy a tudatunktól független formája (információ-halmaza), az egész égbolton a Napot kéne "látnunk" (nappal)." Ha jol ertelek, itt most arra csodalkozol ra, hogy a feny milyen tokeletesen EGYENES uton tud haladni, ha egyebkent semmi sem zavarja. Erre mar masok is racsodalkoztak, olyannyira, hogy aztan igy is definialtak az "egyenest" (lasd relativitaselmelet).
"Na most, mivel a fényben elképesztõen sok információ van, ahogy arról egyre többet fedeznek fel - és amikrõl én az SG-n értesülök - milyen eszközökkel lehetne ezeket az információkat nem üvegkorszaki (egyfajta kõkorszak) eszközökkel "kinyerni"?" A fenyben tenyleg sok informacio van (amikeppen minden valamirevalo strukturaban), de ennek az informacionak altalaban csak az elenyeszo resze az, ami szamunkra hasznos. Ezert ilyen vizsgalatoknal mar elore celszeru tudni, hogy milyen tipusu/jellegu informaciora vadaszunk, amihez majd lehet epiteni muszereket, amelyek jo esellyel eszlelhetik azt a bizonyos infot (mar ha van).
Rodostó! Szerintem feküdj neki a gimnáziumi fizika tankönyveknek, mert ezeket neked itt elmagyarázni, szerintem annyira nem fórumtéma. Bár, ráérõs tudománynépszerûsítõk mindig akadnak.
Ez a Vénusz kérdés engem is érdekel, de még nem néztem utána. Annyit tudok, hogy a görögben más szót használtak az állócsillagokra, és mást a bolygó csillagokra, de ennek nem az az oka, hogy tudták volna, hogy bolygók. Az viszont, hogy egyes ókori ábrázolásokon talán nem a Hold szerepel, amikor sarlóalakú égitestet rajzoltak egy nõalak mellé, lehet, hogy õrzi ennek a nyomát. De ez most nekem túl idõigényes elfoglaltság lenne. Azért nem felejtem el. Ami a fénytörést illeti, én a dolog elemi szintjére vagyok kíváncsi. Azt írod, hogy "a hullámok úgy terjednek az átlátszó közegben". Én, bár tapasztalatból tudom, milyen az átlátszó közeg, de elemi szinten nem. Az atomok (elnézést, de az én tudományos szintem tényleg gyenge, ezért csak kérdezek) "között" mi van? Üres tér? Erõtér? Vagyis a vas miért nem átlátszó? Persze tudom: átlátszó, attól függ, milyen elektromágneses hullámmal nézzük. Engem pont ez érdekel, hogy az "atomszerkezet" és a hullámtartományok viszonya hogy "néz ki", anélkül, hogy kíváncsi lennék a dolog matematikájára. Nem csak azért, mert hülye vagyok a matematikához, hanem mert azzal csak a dolog mikéntjét lehet leírni, a tartalmát (vagyis miért pont "ez" van, és nem valami "az") azt nem. Mert arra gyanakszom, az a bámulatosan szabályos jelenség, hogy a fény (is)fókuszálható, valami ilyesmivel függ össze. Ismét elnézést a bárgyúságomért, de olyasmire gondolok, mintha a Periódusos Táblában lehetne még egy rubrika, ami arra vontakozik, hogyan állnak kapcsolatban az atomok az energiahullámokkal. Adott esetben az elektromágneses hullámokkal. (Vagy lehet, hogy az nem is energiahullám, bocs, nem tudom.) (Ez az egész anyag-energia kérdés a korábbi levelezésünkre emlékeztet, de most más szempontból érdekel.) Na most egy egészen bõdületes dolgot fogok kérdezni, nem csak azért, hogy a butaságomat érzékeltessem, hanem mert ezt én nem értem. A Nap átmérõje sok milliószor(?) nagyobb a Földénél. Vagyis minden pontjából (végtelen) érkeznek "párhuzamos fénysugarak" a Föld minden pontjára. Ha nem lenne "optika", mint az anyagi világ egy a tudatunktól független formája (információ-halmaza), az egész égbolton a Napot kéne "látnunk" (nappal). - Persze, ha nem lenne optika, akkor nem is beszélhetnénk látásról.- (Ez a kérdés egyébként azért foglalkoztatott régen, mert milyen jó lenne, ha gyakrabban láthatnánk napfogyatkozást...) Na most, mivel a fényben elképesztõen sok információ van, ahogy arról egyre többet fedeznek fel - és amikrõl én az SG-n értesülök - milyen eszközökkel lehetne ezeket az információkat nem üvegkorszaki (egyfajta kõkorszak) eszközökkel "kinyerni"? Szóval ezért érdekel engem ennek az egésznek az elemi szintje, de nem én akarom megoldani a dolgot, csak szeretném tudni, hogy érdemes-s bedobni a köztudatba. Rajtam ebben a felgyorsult világban ugyanis egyre gyakrabban vesz erõt az az érzés, hogy nagyon elavult világban élünk, percrõl-percre derül ki, hogy amit a csúcsnak tartottunk, csak egy primitív lépcsõfok volt.
Üdv
Mechanikai konstrukciok teren az eleink meglehetosen ugyesek voltak. Szoval bar tenyleg szamit a mechanikai stabilitas, biztosan nem ez volt a gyenge pont. (A Szaturnusz elnyujtott alakja meg egy kezben tartott tavcsovel is erzekelheto, ha a nagyitas egyebkent megfelelo.)
Amugy nem sok ertelme van a nagyitas tulzott hajszolasanak. Mert ugyan a formalis nagyitas novelheto szinte barmeddig, az optika es a legkori viszonyok behataroljak, hogy mekkora lehet a legjobb FELBONTAS. Ez pedig a legkor miatt jo esetben is kb. 1 szogmasodperc, mikozben az emberi szem natur felbontasa kb. 1 szogperc (60 szogmasodperc), ezert nagyjabol 60-szoros nagyitas folott uj reszleteket mar csak akkor vehet eszre egy egyebkent jo szemu ember, ha az eszleles szempontjabol a FENYERO volt a szuk keresztmetszet. Ekkor meg persze az igaz, hogy minel tobb fenyt celszeru begyujteni.
Tovabbra is erdekesnek tartom, hogy akik a Szaturnuszt korulmetelt csillagnak mondtak, mit mondtak a Venuszrol.
A FENYTORESROL: Kozegben (pl. uvegben) megvaltozik (konkretan lecsokken) a feny terjedesi sebessege. Az interferencia reven _EZ_ okozza a feny toreset es masik iranyban a reflexiojat is, ugyanis az elektromagneses hullamok ugy terjednek az atlatszo kozegben, hogy kozben az energia, impulzus, impulzusmomentum, toltes is megmarad.
Hogy kulonbozo kozegek hatarfeluleten hogyan eredmenyez elterulest a kulonbozo nagysagu terjedesi sebesseg, ahhoz kis rajzot kellene kesziteni. Vagy gondolni a kovetkezo hasonlatra: kezenfogva megy egy emberpar, akik kozul az egyik egyszer csak kisebb sebessegre kapcsol. Ezzel akaratlanul is iranyt fog valtani a par. Addig kanyarodnak, amig a sebessegkulonbseg fennall. Ha megszunik a sebessegkulonbseg, akkor megszunik a kanyarodas is, es a legutobb ervenyes iranyban haladnak tovabb.
A toresnel eszlelheto iranyelterules tehat akkor es addig van, amig az interferenciaban resztvevo hullamok kulonbozo sebesseggel haladnak, mert kulonbozo kozegben haladnak. Tehat van egy tores amikor a feny belep a lencsebe, aztan a lencse belsejeben nincs tores, mert minden elemi hullam ujra azonos sebesseggel halad, csak eppen c helyett c/n nagysaguval, aztan a lencsebol valo kilepeskor ujra eloallhat az a helyzet, hogy az elemi hullamok egy resze hamarabb lepp ki (geometriai okokbol), amde ekkor a sebesseguk is ujra megno c-re, kovetkezeskepp megint fellep az elterules, mert mas elemi hullamok meg c/n-nel haladnak.
Lenyegeben egyetertunk, en is valami hasonlora tippelek. Konkretan, ha lencsenek nem uveget, hanem csiszolt dragakoveket hasznaltak, akkor az eleve kizarta a "gyartast", igy viszont csak kevesek jatekszerekent maradhatott meg (egy darabig), amirol a kivulallok nyugodtan gondolhattak azt is, hogy "csupan mese habbal".
"Marad meg az a kerdes, hogy ha egyszer rajottek a tacso keszites titkara, akkor miert maradhatott feledesbe."
Miért, miért? Feledésabe nem csak ez maradt, izé merült, hanem sok más egyéb is. Például, Alexandriai Herón már i.e. I. században készített gõzzel meghajtott forgó gömböt, de az csak játékszer maradt, a gõzgép feltalálására még kb. 1800 évet kellett várni. Ugyanez elmondható sok más egyébrõl is. Az antikyterai szerkezetrõl itt már volt szó, például. Amíg egy találmány csak egy hóbortos tudós idõtöltése, és nincs rá piaci igény, valamint nem épült ki mögé, köré a többi iparág, addig csak mutatványos darab marad, amivel fejedelmi udvarokban, cirkuszban stb. lehet hökkenteni az embereket. Mit gondolsz, ha én idõgépet készítenék roliikával, mi lenne annak a sorsa?
Hiányoltalak is ebbõl a topicból, és köszönöm a hasznos infokat.Mentségemre legyen mondva, Galilei és a távcsõ viszonyában én csak a csillagászati távcsõre gondoltam, gyanúm, hogy a hollandok, mint kereskedõ nép, inkább csak földi dolgokra voltak kíváncsiak (de persze ez elõítélet). Galilei különben is etalon nekem, amióta megtudtam, hogy Archimedes híres fajsúly kísérletét õ értette meg elõször, 1500 évvel az eredeti után. Én már láttam a Szaturnusz gyûrûjét egy nem túl fejlett távcsõvel, és hát a tapasztalatom az volt, hogy ilyen optikai berendezésekkel, megfelelõ mechanika nélkül (csillagkövetés) rendkívül macerás dolog észleléseket végezni. Ráadásul a Szaturnusz sapkájának távcsöves megfigyeléséhez 200-as nagyítás kéne (a bátyám szerint, aki ért a dologhoz, én meg azt is csak ilyen póriasan tudom elõadni, amit õ mond), aminél az objektum követése mechanika nélkül lehetetlen. Úgyhogy az egész kérdést beteszem abba a dobozba, amire az van írva, hogy a "saját hülyeségeim". De azért egy kérdésem van még, ami már nagyon régóta érdekel, és amire félek, hiába tudod a választ, úgyse fogom megérteni. De azért ha tudod, írd meg. Mi történik a fénytöréskor. A két különbözõ közeg felülete "hol van"? Mármint abban a hullámtartományban, ami a látható elektromágneses sugárzásra érvényes. És ha mondjuk levegõ/üveg felületrõl van szó, a töréstõl kezdve a fény "sugár"-ral addig megint "nem történik semmi", amíg ki nem lép a közegbõl?
Üdv K. Laci
Kivetiteses uzemmodban tenyleg keveske, de ha valakiben mar megfogant a gondolat, hogy a kivetitett kepet a tuloldalrol fogja megnezni egy nagyitoval (szemlencsevel), majd eszreveszi, hogy a kepet akkor is latja, ha elhagyja a vetito ernyot (meg jobban is), akkor a fenyero mar eleg lesz!
Pontosabban, a fenyesebb "csillagokra", mint pl. Jupiter, Szaturnusz, Venusz, Mars, illetve Vega, Sirius, stb. egyertelmuen eleg egy alig 1-2 cm atmeroju fenygyujto terulet! Mas kerdes, hogy mig a valodi csillagoknal a csillogason kivul nem eszlelhetunk szerkezetet, az elobb felsorolt bolygoknal igen. Tehat kb. 20-szoros nagyitas folott mar egyertelmuen lathato (foleg Fold kozelben), hogy ezek KITERJEDT egitestek (ha az optika minosege is megfelelo), tovabba pl. hogy a Venusznak a Holdehoz hasonlo fenyvaltozasai vannak. Olyan 4-5 cm objektiv atmero folott a Jupiternek mar a holdjai is latszanak, meg Budapesten is, ha az optika nem tul szinhibas.
Mindenesetre, aki egy ilyen tavcso szeruseggel megfigyelte es latta a Szaturnusz gyurujet, annak tutira MEG KELLETT FIGYELNIE A VENUSZ FENYVALTOZASAIT es a JUPITER KORONGJAT IS. Ezert kivancsi vagyok arra, hogy ahonnan elokerult a Szaturnusz kinezetere vonatkozo info, onnan nem kerult-e elo pl. az Esthajnal csillagra vonatkozoan is valami.
Eppenseggel szinte biztosra veheto, hogy Galilei elott mar mas is csinalt tavcsovet, ugyanis Galilei PONT AZERT kezdett el tavcsovet fabrikalni, mert egy kereskedotol azt hallotta, HOGY EGY HOLLANDUS EMBER, UVEG LENCSEK FELHASZNALASAVAL, TAVOLBA LATASRA ALKALMAS ESZKOZT KESZITETT. Na most ami ezutan kovetkezett, az egy nagyon tanulsagos, mert szerfelett eredmenyes gondolkodasmod Galilei reszereol (ugyanis mar aznap(!!!) eloallitotta hires tavcsovenek elso verziojat!):
Galilei ismerte a homoru es a domboru uveglencseket. Utobbiakat mar regota hasznaltak amolyan szemuveg/nagyito celjara. Tavcsokent hasznalva is nagyitanak egy picit, de homalyos kepet adnak, ezert - gondolta Galilei - a hollandus tavcsove biztosan nem csak 1 db domboru lencsebol all. Ezzel szemben a homoru lencsek altalaban eles kepet adnak, csakhogy nagyitas helyett kicsinyitenek, igy tehat az is ki van zarva, hogy a hollandus tavcsove csak egyetlen homoru lencsebol allhatna. Minimum tehat 2 lencse valamilyen kombinacioja johet szoba, pl. azon az alapon, hogy valahogyan parositani kell a domboru lencse nagyito kepesseget a homoru lencse tiszta kepet ado kepessegevel. Es lon! A domboru objektiv es homoru szemlencse kombinacioja egybol kiadott egy tavcsovet (a rola elnevezett fajtajut). Az eredmeny aztan annyira megtetszett Galileinek, hogy ezt a fajta tavcsovet tokeletesitgette tovabb, es nem jott ra (tudomasom szerint) hogy 2 db domboru lencsevel is lehet tavcsovet szerelni (ezt majd Kepler tette meg).
Ami a hollandus tavcsovet illeti, arrol nem tudjuk, hogy milyen volt, lehetett akar Kepler-fele is, joval Kepler elott (:-). Tovabba a hollandok tipikus kereskedo nepek voltak, tehat a tavcsovet vasarolhatta is mashonnan, akar a meses keletrol.
Technikailag nezve a dolgot, nem borzaszto nehez olyan tavcsovet szerkeszteni, amellyel eszlelheto a Szaturnusz gyuruje. 1-2 cm-es objektiv atmero es 30-40-szeres nagyitas (valamint jo latasi viszonyok) mellett mar eselyes a dolog, bar gyuru helyett inkabb csak ellipszis alaku bolygot latunk.
A kerdes tehat inkabb az, hogy milyen meggondolasbol, milyen gondolatmenet alapjan jutottak volna el korabbi civilizaciok a tavcso megvalositasaig. Erre csak tippjeim vannak, pl. a kovetkezo:
Naporat trivialis dolog alkotni, csinalt is szinte mindig, mindegyik civilizacio. A napfenyt viszont nemcsak valtozatlan formaban lehet kivetiteni, hanem uvegeken/kristalyokn keresztul is. Ezt pl. kulonfele indian kulturak ELOSZERETETTEL VEGEZTEK. Az ilyen fenytoro kozegen keresztul kivetitett napfenyt aztan konnyebb (es erdekesebb) vizsgalni, mint kozvetlenul a Napba nezni, ami ugyebar bajos. Amde a Nap kivetitett kepet is lehet vizsgalni mondjuk egy domboru kristalyon keresztul, amivel gyakorlatilag megerkeztunk a tavcsohoz, ezt mar csak a csillagok fele kell forditani.
Marad meg az a kerdes, hogy ha egyszer rajottek a tacso keszites titkara, akkor miert maradhatott feledesbe.
Tisztelt Ismeretlenek! (Nem akartam alieneket írni, bocs) Egy csiga matematikai tudása alighanem magasan az enyém fölött áll. De ez se engem, se a csigát nem zavarja. Csakhogy a fizikai, fizikokémiai és egyéb dolgokkal még rosszabb a helyzet, de az vigasztal, hogy én vagyok a nagyobb.
Ennyit a bemutatkozásról. Ezt is csak azért írtam le, mert azt gyanítom, hogy ezt a valóban egyedülálló képzõdményt a Szaturnusz holdjainak és/illetve a bolygó forgásának, esetleges tömeg-eloszlás egyenetlenségeinek köszönhetjük. Mindenesetre elképzelhetõ, (ha így van), hogy tartósabb a jelenség 20 évnél.)
Ám mindezekrõl elég keveset tudunk. Csakhogy nem is ez az érdekes. Én már húsz éve röhögök a saját viccemen, ami úgy hangzik, hogy i.e. 2000. körül azért tekintették a Szaturnuszt a zsidó nép "csillagának", mert ez az egyetlen KÖRÜLMETÉLT csillag. Eddig csak nevettem ezen, hiszen úgy gondoltam, hogy a Szaturnusz gyûrûit szabad szemmel nem látta senki. Most azonban kezdek félni. Kicsit túl nagy "véletlen", hogy pont a Szaturnuszon jelenik meg Dávid király jelvényének lényege, még akkor is, ha ezt a holdak és a bolygó kölcsönhatása hozta létre. (A "Dávid csillag" egyszerre tartalmazza azt az információt is, hogy itt egy "hatszögû" csillagról van szó, azért hosszabbították meg a szárakat. Külön érdekesség lenne, ha tudnám, nem fordult-e elõ "véletlenül", hogy X ezer évvel ezelõtt majdnem merõlegesen látszott a Szaturnusz a Földrõl, s mit tesz Isten, pont az északi sarka...)
Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy (hûûû!) istenbizonyítékot találtak. (Egy frászt.) De az, hogy a "hetedik bolyongó csillag" körül ennyi bibliai szimbólum van, óhatatlanul kikényszeríti azt a feltételezést, hogy valaki mégiscsak csinált távcsövet Galilei elõtt. (Hetedik nap=hatszög, ugyanis a hetedik a középpont, hetedik csillag=Szaturnusz, gyûrû=körülmetélés)
Erre a távcsõre van-e valakinek ötlete?
Milõtt azt hinnétek, egy bizonyos német elvtárs vagyok, akinek D-vel kezdõdik, és aenikenre végzõdik a neve: tisztelettel:
Katona László
optikai csalodas
ha kör alakú lenne akkor még talán lehetne is, de egy tökéletes hatszögrõl van szó
olvasgattam a találgatásokat, de nekem van egy ötletem hogy mi lehetett ez. Mi van ha belecsapódott egy meteor, és a szaturnusz bolygót alkotó gáztömeg, így reagált rá? Mert ugye bár a jupiteren, van egy nagy folt, ami egy meteor miatt lehet, állítólag.
Nem ez a hatszög ami érdekes és az sem, hány éve van ott ahol hanem az, hogy a kozmosz a kozmosz része s nincs eleje se vége! Na ezen lehet elmélkedni! :-))
Pentagramma nem ötszög, hanem öt ágú csillag a közepén egy ötszöggel (pentagon), legalább is a DOOM-okban az volt.
Nem lehet hogy egy óriási ki kristályosodott sziráld CO2, CH4, NH3 alkotja.
Lehet, hogy egy hatszögletû gyémántmag van alatta.
Ha valami idegen lét kezenyoma lenne könnyebben el tudnám fogadni, de akkor minek hoznának létre ekkora valamit ami körül így örvénylik a légkör. Fel kellene küldeni az ûrsiklóval Bruce Willist hátha ezt is meg tudja fúrni!
Mindenesetre különös a hatszögletes forma, hiszen a természetben inkább a körforgás, tölcsér és a sprirális alakzatok alakulnak ki folyadékok és gázok örvénylései közben. Ha a patakban a kövek éleit gömbölyûre csiszolja a természet, akkor a Szaturnuszon ez a légköri jelenség miért lehet szögletes, ráadásul szinte szabályosan szögletes? Körülötte viszont érdekes módon kör alakú koncentrikus köröket látok. Vagy csak képzelem?
Lol, egy hatszög.... naés? Én már nem lepõdök meg semmin...
Hú baker ha már eszetek nincs legalább humorotok lenne...
Informatika és tudomány
