Hát persze, mert japánban üvegszál terem a földben magától, sõt a lakóházak falából is csak úgy nõ mint a gyom. Nehogy azt hidd hogy japában te bárhol tudsz lakossági FTTx netszolgáltatáshoz jutni. Az inkább a nagyvárosok sûrûn lakott részeinek privilégiuma és közel sincs mindenhol. Ahol pedig már van ott az elmúlt évek alatt építették ki vagy majd fogják, azt az üvegszálat ami elér egészen az elõfizetõ otthonáig egyenként kell kihúzni a lakóingatlanokig. És az nem olcsó és nem is megy 2 nap alatt országos méretekben.
Az NTT(az ottani inkubens, nagyrészt állami tulajdon) 2004-ben indított egy nagy fejlesztési programot 5 trilliárd jen értékben, ez úgy 7750 milliárd forint, cirka egy egész éves magyar költségvetésnyi összeg. Annak a célja az hogy 30 millió háztartásban tegye elérhetõvé az FTTx elérést 2010-ig. Ez a 30 millió háztartás elsõsorban a nagyvárosokat jelenti, a japán háztartásoknak úgy a felében teremtve meg a lehetõséget hogy elõ lehessen fizetni ilyen típusú netelérésre.
A lakosság másik feléhez FTTx-et kiépíteni sokkal több idõ és mégtöbb pénz, mert a ritkábban lakott területek üzleti megtérülése kedvezõtlenebb, a kivitelezés is idõ és munka igényesebb. Ha valaha lesz ennek a projectnek folytatása az 2020 elõtt aligha fejezõdik be és minimum ugyanannyiba fog kerülni, de inkább többe.
A gerinchálózati részeken a telecom szolgáltatók a 2000-es évek elõtti nagy .com lufi elõtt igen sok optikát lefektettek, az amcsi nagyvárosokban ott is sok dark fiber pihen a földben. Viszont ahhoz optika access elérési hálózatot is ki kell alakítani, ha szimmetrikus 100 Mbps-et akarnak az elõfizetõknél. Pl. amcsiban a Verizon ezt is teszi, õk is 2004-ben indították a saját FIOS projectjüket és 2010 év végéig 18 millió háztartásban akarják megteremteni az FTTx technológia elérhetõségét. Ez nekik is jelenlegi 36 millió háztartást lefedõ piacuk fele és persze õk is a sûrûn lakott nagyvárosokra koncentrálnak. És az USA-ban van vagy 110-120 millió háztartás.
A japán fejlesztéseknél jellemzõen nem húzzák be az optikai végpontot egészen az elõfizetõ otthonáig. A nagyvárosi tömbházas területeken csak a háztömbig jön be optikán a gigabit ethernet. A háztömbön belül ezt osztják le pl. MDU-san VDSL-lel a régi telefon kábelen vagy ha van lehetõség UTP újrakábelezéssel akkor egy ethernet switch is megteszi. Dedikált optikai aktív ethernet infrastruktúrát kialakítani sokkal drágább lenne és ott is a költségek optimális minimalizálására törekednek. Japánban az igen nagy sûrûségû légkábelezés is gyakori, ami szintén egy költséghatékony módszer mind földet ásni és alépítményeket kialakítani. Viszont elég csúnya is az eget eltakaró sûrû szövégû kábelrengeteg az utcák fölött.
"A példa kedvéért az Egyesült Államokban egy 45/45 Mbites elérés 400 000 ezer forint, a felvilágosult Tokióban viszont egy 100/100 Mbites dark fiber (sötét, kihasználatlan üvegszál) elérés 1-2 ezer forint."
Ez csak annyit tesz, hogy az usa-ban nincs folos kapacitas ha elofizetsz akkor allnak neki fejleszteni, viszont japanban ha kell bedugnak neked egy hasznalaton kivuli uvegszalat es mar kesz is. Az arkulonbseg abbol adodik, hogy egyszerre lefektetni nagy kapacitast hosszutavon sokkal olcsobb, mint toldozgatni a meglevot.
"Vajon az ipv6-hoz is megint mobiltelefont kell cserélnünk?"
Nem, a jelenlegi telefonok ipv4-es cimtartomanya benne van az ipv6-osban is, tehat ha ma van internet a telefonodon (szamitogepeden), akkor holnap is lesz, amig fizetsz erte. Az ipv6 alapvetoen csak annyi, hogy 32 bitrol 128 bitre noveltek az ip cimek meretet. Tehat 255.255.255.255 helyett 65535:65535:65535:65535:65535:65535:65535:65535 lesz a cim max erteke.
Azt is kell nézni, hogy a politika kapott laptopokat, infó eszközöket, de valsz nagyrésze a politikusoknak ugynúgy használja a laptopját mint egy otthoni gépet. Nem ezeken dolgoznak, nem ezzel csinálják a munkát, és így nehéz informatikáról képet alkotni. Volt egy kezdeményezés hogy mindegyik kapjon laptopot. Ez jó is lett volna, de mint láthatjuk nagyon sokat használhatják((((. Szerencsére vannak fiatalok a politikában akik már használják. Mivel az idõssek nem igazán értik, és szeretik használni az IT újdonságait, ezért ne is várd el hogy ezek érteni fognak hozzá. Apám is mûszaki beállítottságú, és szereti is az új kütyüket, mégsem ért a géphez. Nem azon nõttek fel, tehát nekik mást jelent!
"Az nem derült ki, hogy Magyarországon miért nem volt kíváncsi rá senki, pedig van fiatal, internetszolgáltatónál nevelkedett miniszterünk is, de lehetséges, hogy azért, mert annyira fejlett ország vagyunk, hogy nekünk már nincs is szükségünk tanácsokra (sic!)."
Ez egy politikai megjegyzés a cikkben, tehát a hozzászólásom nem volt OFF. Nem csak informatikáról van itt szó, hanem üzleti/parlamenti politikáról is. Kicsit sarkosan fogalmaztam, de leírtam a lényeget. Mondj valakit, akit nem dühít ez a helyzet. És ott vannak az orrunk elõtt a felelõsök. Itt nem lehet a politikai korrektségre hivatkozni, meg kell nevezni õket. Olvasd el amit írtam, nem álltam neki reklámozni valakit helyettük, csak rámutattam, hogy õk tehetnek róla, és kész.
Jól gondolod ezzel volt problémám. A cikk az említi, hogy pillanatokon (közeli jövõben?) belül itt lesznek/vannak azok a készülékek, amik külön egyedi ip címeken kapcsolódnak és ebbe beleérti a digitális képkeretet és a hûtõt is... szerintem De az elõbb említett eszközök nem jelentenek akkora nagy problémát hiszen, ha nincs ip akkor natolva (kis bohóckodással) csatlakoznak az internethez, míg a mobil cuccoknál ez már nehezebb megoldani (3G, PDA, VoIP telefon (mondjuk a 3G nem egy eszköz, de mindegy)). Nem egy kategória a kettõ Amit te írtál és a cikk is írja szerintem nem elképzelhetõ a közeli jövõben, aztán majd meglátjuk...
Nekem viszont már régóta az ADSL-ek túlzott aszimmetriája szúrja a szememet, amit a cikk is megír. Nagy levelek és adatok áttöltésénél igen csak kellene az upload. Maximálisan 3/8 -os aszimmetriát engedélyeznék. Tehát 1 Mbps download-hoz legalább 384 kbps upload járna.
Én úgy emlékszek, hogy a digitális képkeretrõl nem a hálózati címek elfogyása kapcsán volt szó. De egyébként egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy akár annak is legyen saját IP címe, amikor gyakorlatilag elfogyhatatlan a címek száma, nem kell velük spórolni. Szerintem egyébként inkább õ az kettõtök közül, aki jobban képben van a trendekkel, és az új technológiákkal: az IPv6 idején már nem úgy lesz, hogy egy IP címet kapsz, ami a routeré, és az kioszt helyi címeket a különbözõ eszközöknek, majd NAT-tolja azokat, hanem mindenki kapni fog egy jó nagy tartományt (mondjuk egy 8 vagy 16 biteset), és a router minden eszközödnek rendes IP-címet ad abból a tartományból, és így azok is közvetlenül elérhetõek lesznek, nem kell NAT-tal bohóckodni. Ha nem ezzel volt problémád, akkor viszont nem tudom mi az, amit kifogásoltál az idézett szövegben.
kb 1 hónapja nemtudok webes felületen emailt olvasni, bejelentkezek ok, emailre kattintok és betölt egy üres oldalt (opre, firefox, és IE alatt sem müxik, sütik is törölve voltak)... Azóta ha fontos dolgot kapok tunderbirden keresztûl olvasom.
Tényleg jó a gmail...
"Bittorrent rendszert említeni...amiért az egyébként zseniális rendszert megbélyegezték és mocskolják folyamatosan. " Csak a jogvédõ szervezetek és néhány politikus fikázza, mert ez egy könnyen felhozható támadási pont, de a probléma gyökere nem itt van, csak ezt õk nem veszik észre. A többség meg isteníti és ez a lényeg, az hogy pár hülye gyerek mit gondol róla, az már senkit sem érdekel...
"..a nagyszülõk nemsokára WiFi-s digitális képkeretet nézegetve követik majd az unokák cseperedését. A hûtõ megnézi ..." Nem tudom, hogy az arc hallot-e már a wifi routerrõl (meg ilyesmik) , ja az õ idejébe csak kábelek voltak? Ennek a mondatrésznek semmi értelme, ott ahol az ip címek elfogyásáról beszélnek, mert az otthoni helyhez kötött készülékek kurvára nem fognak közvetlenül az internethez kapcsolódni. Nem tudom, hogy a cikkíró hibája ez, vagy az öreg már egy kicsit szenilis …
"A felhasználók gyakorolhatnak nyomást a szolgáltatókra.." Hát a mai átlag felhasználókat látva, akik csak msn-re 'használják' az internetet (legalább jól néz ki a statisztikákban, hogy milyen sokan 'használják') , arra jó a Foslány fosDSL is …
jobb hogy a politikusainkkal nem találkozott, úgy sem lett volna sok értelme, csak idõpocsékolás
"teljesen jó a G-mail " freemail rulez
A 2000 dollár egy T3-as vonalért szerintem erõsen alulbecsült. Még a nagyon nyomott úrú T3-as ajánlat is inkább valahol 4000 dollár körül kezdõdik, de felmehet akár 16 ezerig is.
"a felvilágosult Tokióban viszont egy 100/100 Mbites dark fiber (sötét, kihasználatlan üvegszál) elérés 1-2 ezer forint."
Hát persze, most akkor 100 Mbps vagy dark fiber? Tessék má eldönteni mert ez így hülyeség a köbön. Ezek után a leírt árat végképp nem is érdemes véleményezni, gondolom hasonló okosság alapján születhette.
Remek hozzáállás, gondolom te ott voltál az elõadáson...Vagy csak hobbiból politizálsz egy informatikai fórumon?
Személy szerint én sem, de arra amire én egy levelezõklienst használok (mily meglepõ: levelezésre) teljesen jó a G-mail.
Az tetszik még a Google-ban hogy belevágnak olyan fejlesztésekbe, amik rendkívül tetszetõsek és innovatívak, de nem igazán várható tõlük busás bevétel, mint például a Google Earth.
személy szerint én nemtudok már 5 megánál se többet normálisan feltölteni gmailre.. de bizt nálam van a hiba :S
Persze, hogy tokeletes a GMail, mert nincsen benne semmi felesleges csicsa, hanem szolid, jol hasznalhato kezelofelulete van. A tobb gigas tarhely meg az eperszem a habtejszin tetejen.
Az a bizonyos fiatal miniszterünk, idõsebb miniszterelnökünkkel együtt, és az egész társaság a KISZ-ben nevelõdött, és ott ilyen "burzsoá imperialista kapitalistákról" nem tanítottak...
Miután apuciék orosz barátai kivonultak, szegényeknek maguktól kellett megtanulni, hogy lehet érvényesülni a nagybetûs életben, még szerencse hogy kaptak kezdésnek némi zsebpénzt az államkasszából. Így is csak annyit tanultak meg, hogyan kell ország pénzét lenyúlni, a legbonyolultabb elektronika náluk otthon a bunkofon, meg a házimoziszett, informatikáról azt sem tudják, eszik-e vagy isszák.
Na de komolyan, valaki még csodálkozik, hogy ebbõl a kontár bandából senki sem tolta oda a képét az elõadásra? Magyarország tele van sokezer olyan fiatallal, aki mit nem adna azért, hogy legalább öt percet beszélgethessen az "építõvel". Ezek meg ott vannak a lehetõségek gyûrûjében, és annyira igénytelenek, hogy észre sem veszik, hogy Mr. XX. Század elõadást tart a szomszédban.
Gmail -el én is egyet értek! Én is rühelltem a webmailt! Mindig levelezõ progikat használtam, de a Gmail egyszerûen tökéletes! Google tevékenysége tényleg tetszetõs... próbálnak mindig olyat alkotni ami jó és megfelel a célközönségnek és nincs tele mindenféle felesleges faszsággal... Amúgy jó lett a cikk!
A G-mailben tökéletesen egyetértek veled, én kifejezetten rühelltem a webfelületes levelezõket, de a G-mail nagyon el van találva.
attol tartok hogy az ilyen hozzaallasu emberekbol tul keves van es inkabb lesz ervenyes az a modell ami az eddig megjelent iparagakban kialakult. "Az van ami van, lehet hogy jobbra is futja de az nincs mert akkor nem keresnenk ennyit." Nekem a google tevekenyseg nagyon tetszik, sok felhasznalo oromere olyan dolgokat csinal amik hasznalhatok. En, a mezei felhasznalo, nem akarom azzal elotlteni az ertekes szabadidomet hogy mindenfele programokat probajak ki hogy melyik a megfelelo. Legyen egy, mukodjon. nem ez a cel ebben az iparban? Komolyan eddig a gmail a 6-7 edik levelcimem, es ameddig letezik gmail addig ez lesz mert minden benne van ami kell. Nincsenek olyan felesleges dolgok amiket amugy sem hasznalnek. Es azthiszem hogy az emberek tobbsege igy van ezzel. Raadasul a cegnek is jobban megeri mert ezzel csinalja a legnagyobb ingyenreklamot. Gmailrol is "utcan" hallottam mig a fasszopo jahuu meg autluk szarsag jon magatol. es egy gany szar. Meg a nagyfater se talalja benne a leveleit aki nemigazan folytat nagy kommunikaciot neten. na mindegy, ez mar szemelyes a lenyeg sztem az hogy legyen verseny es a felhasznalo ne alul legyen hanem felul ( :D ) Ne birka legyen aki raszorul a szarra es megveszi hanem az akit meg kell gyozni, le kell nyugozni hogy az enyemet hasznalja. A nyakamat teszem ra hogy ha lenullazodna az oprendszerek szama akkor senki nem valasztana vindozt. vagy a vindozt csinalnak meg normalisan ...
Informatika és tudomány
