graffitisek felmásznak átfújják aztán egész más oldal jön be :)
tudom h nagyobb az adatsûrûsége meg izé.. de a www.docomo.jp/3dugrabugra éppígy egyedi lenne és a zember is tudná nagyjából mi a fene lehet az. A hozzátartozó adatokat, (többet mint 3byte ;)) pedig leolvasná a netrõl. Nna mind1, nekem így is tetszett a videón :)
"azt én se értem, mér pont ez a krixkrax, persze ez optimális az optikának :), de natúr embernek nem mond semmit."
Ezt hasznalja az intel is a processzorok jelolesere. Sokkal nagyobb az adatsurusege mint a hagyomanyos szovege. A legkisebb font 4x6-os, tehat 24 bit (amibol csak kb. 48 erteket lehet kihozni ami nem egeszen 1 byte) mig a 24 biten nyersen 3 byte-ot lehet tarolni. A 3 keret a sarkokban a 3d-s pozicio pontos meghatarozasahoz kell, bar eleg lenne 7x7 helyett 2x2-es meretu is, de a jelenlegi japan szabvany ekkorat ir elo. A nyugati valtozatok hatekonyabbak.
Szamitogeppel olvashato betuk eddig is voltak. Az elorelepes az adatsuruseg es a leolvasasi sebesseg novelese, mint az 1d vonalkod volt az irott szoveggel szemben. Egyebkent 17 eve letezik a megoldas, japanban mar 1999 ota szabvany. Elonye a nyugati megoldasokkal szemben, hogy az azsiai karaktereket is kepes tarolni, mig a nyugatiak tobbnyire csak ascii-t kezelenek.
A krisz krassz négyzetek a 3D-s pozíció és orientáció meghatározáshoz kell, mivel a reklám egy valós idõben generált 3D-s képként jelenik meg, mintha a plakátból nõne ki, kicsit nehéz elmagyarázni hogy hogyan, inkább nézzétek meg:
Mostmár csak azt nem értem, hogy mértnem inkább karakterfelismerõ szoftverek "olvasnak" el egy valós karaktrsort (pl. web- vagy wapcímet) tehát olyat amit a jóeszû ember, aki esetleg meg akarja jegyezni megjegyezheti. Mert ugye egy ilyen 2d-s vonalkódot is meglehet, de jóval egyszerûb valami ilyesmit: hamburgerosszetetel.mekdonaldsz.hu . Esetleg lehetnének szabványosított karakterek erre a célra, hogy ne kelljen a proginak 9millió betûtípusból válogatni, mert az java-n még valószínûleg egy darabig kib@szott lassú lesz egy átlagos telcsinek.
Elrond te nem érted mirõl beszélek, pont az a lényeg hogy élõ emberek között zajlik minden. Az augmented reality, a valós világ digitális 3D tartalommal való feltöltése, az emberek teljes húsvér valójukban vannak ebben jelen, nem bepötyögött karakterek vagy testelen hang formájában ahogy most, az AR az emberek közvetlen interakciós lehetõségeit bõvítik ki, nem olyan mint a zene ami csak a te füledbe szól, nem olyan mint a oprendszer desktopja, amit egynél több ember egyszerre nagyon nem használhat, és így inkább elszeparálja a felhasználókat. Az AR-ben ott van az a technológiai ergonómiai lehetõség, ami az eddigi interfészekben nem nagyon volt meg, hogy közvetlen szociális közegben összehozhatja az embereket, és az emberek többsége pont erre fogja használni, mert igényünk van rá, egyszerûen azért mert emberek vagyunk, közösségi élményekre vágyunk, és egy jó AR játék pont ilyen lesz ... ez nem olyan, mint multiplayer játékok, amiket ma ismerünk, ahol arctalan srácok gyakják egymást éjszakákon át
Szóvel digitálisan ûzheted. Ezek szerint párt is digitálisan választasz? Az udvarlás és a többi is csak digitális lesz? Ha találkozól egy hús vér nõvel már nem tudsz vele mit kezdeni, gõzõd sincs mit jelent egy nõt "becserkészni", szeretni és boldoggá tenni testileg és lelkileg, ebben a nagy büdös digitális mobiltechnológizált világban. Gondoskodnak róla hogy el felejtsék az emberek milyen az amikor egy élõ emberrel állsz kapcsolatban.
az informatika kiáramlik a szabad levegõre és végre szabad mozgást enged nekünk, felállhatunk a végre a gép elõl digitális sportokat ûzhetünk az utcán akár vadidegenekkel is, megizzadunk jól szórakozunk új embereket ismerhetünk mint kocsmában a csocsóasztalnál ... ez nem negatív utópia
az Augmeted Reality gondolata nem új, csak azt igen kevesen vizinálták, hogy az AR lehet az az új humán interface, ami végül leválthatja a GUI-ket, és egy merõben új kooperatv mobil informatikába fog torkolani a dolog mindenféle kiber beépítsek nélkül ... a hangsúly a kooperatívon van mert az AR ebben veri szénné az asztali informatikát, ez fogja igazán vonzóvá tenni az egészet, mert a digitális tartalom valódi közzöségi élménnyé válhat általa, mivel a tartalom köztünk lesz, és közösen manipulálhatjuk valós idõben úgy hogy közben látjuk is egymás minden kifejezését
"hát be vagyok elõzve"
Mivel ez eloszor a ghost in the shell-ben (gits-sac) jelent meg, meg hagyomanyos vonalkodok formajaban, ezert ez nagyon regi otlet. Ott van az, hogy ha egy megfeleloen bedrotozott ember ranez egy ujsagra vagy hirdetotablara, akkor a szoftvere automatikusan felodja a vonalkodokat es igy az agya latja a mogotte talalhato informaciot is.
Azert ilyeszto latni, hogy a gyakorlatban is megjelent. A japan mernokok is orultek, minden letezo scifijuket meg akarjak csinal, fuggetlenul attol, hogy pozitiv vagy negativ utopia-e.
szvsz ebben rejlik az információs technológia következõ forradalma, az Augmented Reality, már egy éve fanatikusa vagyok a gondolatnak, szakdolgozatom is ebbõl írom ... a szomorú hogy ilyen programot akartam kifejleszteni az utóbbi egy évben, hát be vagyok elõzve
Jópofa, de igazán gyakorlati hasznát nem látom, nem hinném hogy tömegesen elterjedne. Mert például egy mosópor reklámplakát nem gerjeszt bennem olyan vágyat, hogy bõvebben utánajárjak a terméknek, de a hamburger összetétele sem hoz igazán lázba.
Amúgy kb 3-4 éve van ilyen, Shotcode a neve, bárki kipróbálhatja. Van az oldalon saját linket ilyen Shotcode-á alakító alkalmazás, meg sokféle telefonra a kódfelismerõ java okosság is. Néha egy kicsit nehezen ismeri fel a kódot a telefon "kódfejtõ-progija", de el lehet szórakozni vele. Shotcode
Informatika és tudomány
