Sziasztok! Szerintem ami ócsó' oszt jó + könnyû súlyra + van mélységélesség: 300D::ha felhõs ég: iso100 ha borús iso400 ehhez 1/400-ad idõ elõválasztás sigma 70-300/f4-5,6-al max rekeszzel dolgozva 55-58mm átalakítógyûrû+TCON-17 1,7x-el elõtétlencse. Itt vannak teszt képek, amiket rossz idõjárási körülmények között kattintottam: http://www.freeweb.hu/takrisz/Link/sigma70-300apo/teszt.htm
"sot a gyakorlat azt mutatja, hogy ha masbol nem, hat a telebol erdemes megvenni a nagy fenyerejut. " Igen, leszamitva a szandekoltan kis melysegelesseget, pontosan errol van szo!
Na szoval: sigma 75-200/2,8-3,5 (de lehet, h meg ez sem az, fene emlekszik mar), ezen kivul megint kulon akartam irni, hogy nagy telek. Be is fejezem, mert tenyleg nem ertek hozza. Amugy meg errol nem igazan lehet irni, probalgatni kell. Draga jatek.
Halkan jegyzem csak meg, hogy altalaban azok szoktak kiabrandulni a nagy fenyereju telekbol, akik kiprobaljak a sigmakat. :D Mondjuk a sigma 80-200/3,5-4,5 meg olyan jo volt, hogy tenyleg alatamasztja amirol a cikk szol (de tegyuk hozza, hogy a legtobb nagy gyartonal -nincs olyan sok- maig sincs ennek alternativaja kepminosegben, csak a nagytelek). Tehat nem kell felni, ugyelnek ra a tervezok, hogy a kis fenyereju lotyogjon egy kicsit, kozeput meg ne legyen. Olyan sincs mar, mint a Nikkor 28-85/3,5-4,5. Biztos veletlenul...
Ez a kistele-nagytele dolog jopofa, bar ha mar digitalisrol beszelunk, at is szamolhatnad, mert tobbnyire masfelszeres szorzoval szamolunk. Vagy irj inkabb kepszoget, mit tudom en. Mindegy. Amugy felhivnam a figyelmed arra is, hogy nem nagytelet, hanem nagy telet irtam, de ez is szorszalhasogatas. A cikk mindossze azert megteveszto kicsit, mert a legtobb gyarto a nagy fenyereju teleit jobb minosegure csinalja (felhasznalt anyagok, kivitelezes), mint a kozepes (ez manapsag eleg ritka, talan a Pentax es Olympus inkabb gyart ilyet) vagy a kis fenyereju objektiveknel (szinte egybemosodott az amator kategoriaval). Ezert megis csak jobb eredmenyt lehet elerni egy nagy fenyereju televel, sot a gyakorlat azt mutatja, hogy ha masbol nem, hat a telebol erdemes megvenni a nagy fenyerejut.
A tema szerteagazo es konnyu eltevedni benne, de szerintem a cikk sem segitett tul sokat.
A nagy atmeroju objektiv alapvetoen tenyleg a nagy fenygyujto kepesseg miatt jo, DE TEVES csak erre egyszerusiteni a dolgot, foleg, ha TELEobjektivrol van szo. Ehhez azt kell megerteni, hogy milyen problema lehet egy nagy atmeroju objektivvel, eltekintve a trivialitasoktol (durvan kobosen magasabb ar es suly, nehezebb hordozhatosag, rogzithetoseg). Ehhez azt kell tudni, hogy hogyan (minek a fuggvenyeben) alakulnak a fotozas szempontjabol fontos egyes fizikai mennyisegek:
1.) NAGYITAS: Ezt ugye az objektiv (effektiv) fokusztavolsaga hatarozza meg. Fontos tudni, hogy a tenyleges felbontokepesseg mas dolog, vagyis a nagyitas lehet nagy, mikozben a felbontas egyaltalan nem.
2.) (SZOG)FELBONTAS: Az optikara, de az egesz rendszerre (pl. CCD-t, CMOS-t, emulziot is beleertve) is ertelmezhetoen azt fejezi ki, hogy mi a legkisebb felbonthato szogtavolsag. Pusztan az objektivet tekintve, ha nem lennenek optikai aberraciok, akkor az objektiv ATMEROJE(!) hatarozna meg (diffrakcio reven), megpedig ugy, hogy az atmerovel aranyosan javulna(!), es kb. 13 cm-es atmero mellett lenne 1 szogmasodperc korul.
3.) Sajnos azonban vannak aberraciok is, pl. kromatikus, szferikus, asztigmatizmus, koma, stb. Ezek kozos jellemzoje, hogy meredeken CSOKKENNEK, ahogy csokkentjuk az objektiv atmerojet a fokusztavolsaghoz kepest. Tehat a blendezessel akkor es azert javithatunk a lekepezesen, ha egyebkent az optika komoly aberraciokkal terhelt (vagyis nem tul jo minosegu), es ezek az aberraciok jelentik a sulyosabb korlatot a felbontasra nezve, nem pedig az objektiv tul kicsi atmeroje.
4.) Objektiv fajtankent/csaladonkent valtozik, hogy milyen F szamnal (fenyeronel, fokusz/atmero) valnak kisebbe az aberraciok, mint az adott atmerohoz tartozo diffrakcio limitalt felbontas. Kozonseges akromatikus rendszereknel altalaban ugy minimum F10-F11 koruli aranyra van szukseg, vagyis a fokusztavolsagnak az atmero bo 10-szeresenek kell lennie, hogy ne az aberraciok hataroljak be a felbontast. Ezert ha ennel kisebb az arany (nagyobb az atmero), akkor a diffrakcio miatt hiaba lenne jobb a felbontas, az aberraciok lerontjak. Ha pedig tulbuzgok vagyunk, es meg kisebbre blendezzuk az atmerot, az abarreciok ugyan meg kisebbek lesznek, de hiaba, mert a diffrakcio fogja lerontani a felbontast. Egyszoval, akromatikus objektivnel a felbontas szempontjabol az optimum F10-es fenyero korul van. Az un. APO (apokromatikus) objektivek korrigaltak a masodlagos szini hibara is (es egyebekre), ezert kb. F5-os fenyerotol mar a diffrakcio hatarozza meg a felbontast, nem az aberraciok. Maszoval, ugyanolyan felbontas mellett rovidebb lehet a rendszer (kisebb formalis nagyitassal), vagy azonos nagyitas (fokusz) mellett dupla akkora lehet az objektiv atmeroje, ami osszesen 4-szer annyi begyujtott fenyt eredmenyez, ez viszont 1/4 akkora expozicios idot is lehetove tesz.
5.) Kulonleges APO objektivek F4 korul is lehetnek diffrakcio hataroltak (de ez mar igen draga). Ha ez megvalosul, akkor tovabbi fenyt nyerunk vele, illetve rovidebb szerelest (kisebb meretet).
6.) A nagy atmero, pontosabban a nagy fenyero (kicsi F szam) csokkenti a melysegelesseget. Ez lehet jo is, meg rossz is, attol fuggoen, hogy mire vagyunk kivancsiak. Ha a teleobjektivet tavoli dolog fenykepezesere hasznaljuk (mint jellemzoen), akkor a melysegelesseg csokkenese nem jelentos.
Mindezeket figyelembe veve, ha egy nagy objektiv apokromatikus a legnagyobb nyilasa mellett, akkor feltetelezhetjuk rola, hogy ott mar diffrakcio hatarolt, es eppen ezert ott produkalja a legjobb felbontasat, vagyis felbontasi szempontbol kisebbre blendezni ertelmetlen.
A nagyobb fenyero persze jol johet meg nemileg a felbontas rovasara is, es szerintem ezert csinalnak olyan objektiveket is, amelyek tudjak ugyan az F2.8-as fenyerot, de csak F4-tol, vagy F5.6-tol apokromatikusak.
Kistele 135mm-ig közepes 300mm-ig és azontúli gyújtótávolság a nagytele. Ezek mindegyike lehet közepes és nagyfényerejû is. Egy 350mm-es tele attól nem lesz nagyobb hogy a fényereje 2,8-as mert a tele térfogata és súlya nem optikai jellemzõ, márpedig az a mérvadó.
Nem arrol van szo, hogy mekkora gyujtotavolsagra van szukseg, hanem hogy mekkora fenyerore. A nagy tele nem azt jelenti, h 400mm, hanem h 2,8/400. Ettol fuggetlenul jo a Forma1-es hasonlatod.
Hát nem vagy fotoguru az biztos mert még csak véletlenül se érintetted a lényeget. 1000 cm3-is autóval nem lehet Forma 1-ben semmit elérni. Van olyan fototéma rengeteg amit 400 mm alatt nem érdemes csinálni mert légyszar lesz belõle vagy még az sem.
Olyan ez mint a foci, lehet róla írni meg beszélni is, de úgyis csak a kép számít. Kis farokkal is lehet szép gyereket csinálni, de a nagyra jobban felfigyelnek (gondolom ez a cikkíró fõ problémája :)). Nem kell ennyit morcogni ilyen komolytalan témán.
Nagytelékrõl van szó, úgy 300mm felett. Mikor látsz ott 1.4-es fényerejû objektívet? A 400/2.8-as a legfényerõsebb, a többi mind gyengébb, még a milliós értékû darabok is, mint pl. a 600/4. Ami törvényszerû, hiszen a maximálisan elérhetõ fényerõ az objektív gyújtótávolságának és a frontlencse átmérõjének a hányadosa. Lehet számolni, mekkora átmérõt (súlyt, árat) eredményezne ebben a tartományban az 1.4-es fényerõ.
Asszem a cikkírónak személyes sérelmei lehetnek: "Az emberek többnyire csak a tanfolyamokon és klubokban elsütött néhány törvényszerûséget veszik alapul és a megfelelõ képekre bólogatnak, a többit az alkotóval együtt becsmérlik."
...így megis ragadt a természetfotó = nagytele témánál és szó sem esik bõvebben a riportról, sportfotóról, asztrofotóról, esetlegesen a paparazzo-król...
Ez egy dolog :D Ettõl én még mindig nem értem a fenti összefüggést :)))
Blasta: ez mondjuk igaz. De cipeljen 6 kg-os objetívet az, akinek a ló viszi utána :)
ujjabban nagyon jó fotos cikkek vannak itt SGn. grat
De sztem minden obit blendézni érdemes, hogy élesebben képet rajzoljon, ergo: minél nagyobb egy obi---> annál fényerõsebb ----> annál nagyobb esélyem van, hgy blendézéssel megfelelõ lesz a záridõm. Hmm?
Sajnos a fotózás - mint bármilyen más alkotótevékenyéség - megkapta a maga belemagyarázásait az évszázadok során. A cikk ezzel áll szembem, de hozzátenném, hogy a kedves író néha kihagyott egy-egy gondolatot, ami nélkül néhányan nem értenek dolgokat.
Pl:
Blasta |" Egy szép felvételt tönkrevághat, ha azt kell fürkészni, hogy éles-e a szeme. |Az egyértelmû élesség a legjobb. Tehát blendézni célszerû. Akkor hát minek a |nagyobb objektív? " |Csak én nem értem ezt az összefüggést?
Az összefüggés, hogy a nagy obinak általában jó a fényereje, míg egy kisebb, de ugyanakkora nagyítású telének rosszabb. Ez persze blendére van lefordítva, a csúcsok csúcsai az 1.4-es objektívek (amik egyébként 2.8 felett adnak normális képet), míg a "kommersz" a 3.5-4-4.5-5.6-6.3 vonalakon mozognak. (kivéve a tükörobikat, amik 8-as körül is lehetnek.). Minél kisebb a szám, annál elmosottabb lesz a háttér, és itt az összefüggés. A nagy obi egyetlen elõnye a fényerõ.
A nagyításnak és az átmérõnek objektívnél semmi köze egymáshoz. Az objektív átmérõje a fényerõvel van összefüggésben. Az nem úgy megy hogy növelem a gép érzékenységét, mert akkor már este pillanatfelvételt lehetne csinálni.
""Akkor hát minek a nagyobb objektív?" Azért hogy egy madár pld ne légypiszoknak nézzen ki egy felvételen."
A nagyitast lehet novelni az atmero novelese nelkul is, csak a gep fenyerzekenyseget kell novelni. Ennek van egy, a beeso fotonok szama altal meghatarozott optimalis erteke, ahol a jel/zaj viszony idealis.
" Egy szép felvételt tönkrevághat, ha azt kell fürkészni, hogy éles-e a szeme. Az egyértelmû élesség a legjobb. Tehát blendézni célszerû. Akkor hát minek a nagyobb objektív? "
Csak én nem értem ezt az összefüggést?
"Akkor hát minek a nagyobb objektív?"
Azért hogy egy madár pld ne légypiszoknak nézzen ki egy felvételen.
"Mi válthatja ki ezt a mega-mánia hatást?"
Nem lehet azt megérteni hogy bizonyos helyzetekben csak erõs telével lehet kielégítõ képet készíteni? Teniszezõknél egy egy a teniszezõ által bemutatott mozdulatra vagyunk kíváncsiak, nem a lelátóra. Nem lennének felismerhetõ madárképek, csillagászati képek stb.A sportfelvételek 90%-a élvezhetetlen lenne tele nélkül.Milyen felvétel az ahol minden látszik és semmi sem?
Informatika és tudomány
