"A katonai vezetõk - legalábbis egyelõre - nem avatkoznak bele a blogírásba, de arra azért vigyáznak, hogy a katonák ne írjanak le bizalmas információkat küldetésükrõl vagy a haderõk állapotáról."
Na meg arról, hogy a háborúban agyonlõtt, megégetett, megcsonkitott emberek civilet, ellenállók, tudatlan amerikai katonák, mániákus gyilkosok, szadisták... a skála széles.
Szerintem nem propaganda, bár biztos, hogy ha engedély nélkül irsz blogot, akkor megbüntetnek, ha olyant irsz, ami nem tetszik valamelyik felettesnek vagy spiclinek, akkor megbüntetnek.
Én is hajlok rá, hogy egyszerû propagandának tekintsem az ilyen háborús blogokat. Amellett pedig ezknek a háborúknak az igazi hátterét nem hiszem hogy az egyszerû közkatonák - vagy akár a tiszti kar blogírói - ismernék, így ezek erõsen szubjektív látásmódot takarnak, amit belülrõl a nagy egész ismerete nélkül mutatnak meg. Persze biztos hasznos ez is, de attól még amerika egy rohadt agresszor, hogy a katonái jó gyerekek.
biztos ilyen is van, de a zöm pont ellenkezõleg, ez abból látszik igazán, hogy a hadsereg kénytelen volt nagyon kemény szabályokat hozni, hogy mit lehet nyilvánosságra hozni és mit nem. Nagyon kemény a cenzúra, manapság már a _kommenteket_! is el kell olvastatni egy felettes tiszttel.
Nem teljesen értem, miért hiszik az emberek azt, hogy sokan azért vannak rossz véleménnyel például az iraki eseményekrõl, mert "nem ismerik emberként az ott harcoló katonákat".
Nem akarok érzéketlennek tûnni, de ha rühellem a McDonald's kaját, akkor az sem fogja megváltoztatni az ízlésemet, ha a pénztárosként dolgozó 18 éves fruska blogot ír a munkájáról.
Ki lett adva utasításba, hogy írjanak blogot. Egyszerû propaganda..