Nem lobog. A felsõ szélén van egy vizszintes pálca,amely az összegöngyölt zászlót ,miután kivetták a tokjából,lazán kifesziti.A gyûrötséget nem szüntette meg,igy a hullámos zászló nem sima,hanem a domborulatok a lobogás látszatát kelti,a légüres Hold felszinen.
LOL, te egy állóképrõl megállapítod, hogy vmi mozog/lobog.:) Hát gratula.:) A holdraszállásról és úgy általában az ûrkutatástól pedig szerintem 'picit' többet tudok, mint te, szóval a saját érdekedben ne menjünk bele.:) A jövõben inkább nézz utána a dolgoknak, mielõtt a zászlóshoz hasonló módon beégedet magad.
A zászlóhoz szólva: tessék. Mellesleg feltettek a Holdra egy tükröt is, amivel mérhetõ a Föld-Hold távolság (#2). De ez a téma ezerszer le lett rágva. Ajánlom figyelmedbe a Holdra szállás-mi az igazság? címû topikban [NST]Cifu hozzászólásait (õ írja a haditechnikai cikkeket az SG-n, eléggé fel van készülve a témából).
ha veszel egy kis autómodellt, kétfajta van: - aksis elektromos: kb. 5 percig müxik - naftás: kb. 30 percig müxik.
Hallóóóó!!!
"Mert a felvételen lobog a zászló a gyakorlatilag légüres térben..."
Nem lobog, max. addig mozog, amikor a rúd holdtalajba szúrása közben keltett rezgések le nem csillapodnak.
"Ennyi erõvel lehet, hogy ezt a hangot sem az ûrszonda vette fel?"
Senki sem mondta, hogy mikrofonnal vette fel a hangot... Értõ olvasással hogy állsz? Akkor újra: mért adatok audiojelekké alakítva. Szemléltetõ példa az egész....
Egyébként amit elõször mondtak holdraszállásnak, az nem az volt ugye?Mert a felvételen lobog a zászló a gyakorlatilag légüres térben...Ennyi erõvel lehet, hogy ezt a hangot sem az ûrszonda vette fel?
itt egy link egy NASA oldalra, nem ide vág, de most találtam, és félelmetes... Akkor készült mikor a Voyager 1 áthaladt azon a határvonalon ahol megszûnik a napszél dominanciája 100+ AU (nap-föld távolság)...
Audio jelekké alakítva, halgatható.. nagyon brutális.. nekem a hátamon felált a szõr tõle... és ha belegondolsz hogy hol készült... hát hihetetlen...
HAIL THE PROBE ! :D
Kell hozzá némi beütés :D, az átlag halandók általában az ehhez hasonló témákat "értelmetlen idõpocsékolás"-nak bélyegzik, és sokkal "fontosabb" problémákon törik a fejüket.. mint például hogy a lila vagy a piros inget vegye fel holnap reggel, és még kenyeret is kell venni a kisboltban.. :D
Én csak "mûkedvelõ" vagyok. Ha érdekel valakit a téma manapság már ott a rengeteg ismeretterjesztõ csatorna a kábelen. Discoveryn, Spectrumon és hasonlókon elég sok ilyen mûsor megy. No meg az Internet. Mondjuk ezek meglehetõsen bulvárosított verziók, szóval nem szabad õket nagyon komolyan venni, de azért vannak benne jó dolgok is. A csúsztatásokat meg utánna lehet megbízhatóbb forrásokból kipótolni.
L3zl13 meg a többi... Ti ezt tanuljátok, vagy honnan a f*szbol tudtok ilyeneket? ;DD Amugy a videó üt. (meg a hozzászólások is) :D
A szócikk alapján továbbra is az akkréciós lemez bocsátja ki a sugárzást, nem pedig maga a fekete lyuk. Éppen ezért inaktív fekete lyukak felderítésére nem is alkalmas.
Ûrbe telepítve? Ha jóltudom az egyetlen ilyen próbálkozás kudarcal végzõdött, amikor a hordozórakéta (ha jól emléxem egy proton) hibájából nem állt pályára az eszköz, és valamelyik óceánban kötöttek ki a légkörbe lépés után megmarad darabjai.
Az oroszoknak van mûködõ reaktoruk. Jellemzõen itt is a katonai alkalmazásból lesz ûrtechnika, az ûrbe telepített radarok sok energiát igényelnek, azokhoz fejlesztgetik. Az oroszoknak van egy ilyen rendszere a 60-as évek óta, de hamarosan az amerikaiak is terveznek hasonlót.
Az egyetlen ionhajtómûves szonda a SMART-1 volt, pár éve, de az napelemekkel szerezte az energiát az ionhajtómû müködéséhez, amivel a holdhoz ment. RTG-ket a marson túli szondáknál használtak, a fedélzeti rendszerek eneriaellátásának biztosítására, de a 2-t együtt még nem, az elsõ ilyen lett volna a JIMO, ami nem is RTG-t, hanem normál atomreaktort vitt volna magával, de persze ezt elhalaszották.
Egyébként is a nukleáris meghajtás nem = a nukleáris áramfejlesztéssel. Nukleáris meghajtás az amikor a reaktor közvetlenül hevíti fel a hajtóanyagot, és a ennek tágulása tolja elõre az az ûrhajót. Ionhajtómû nukleáris forrásból szerzett energiával, az nem nukleáris meghajtás, az ion meghajtás.
A felvonót nem az ûrállomásra tervezték, hiszen az nem geostacionárius pályán kering. Tehát a felvonó alsó vége sokszáz kilométeres sebességgel száguldana a felszín felett. Ami pedig a mélyûri napvitorlás megoldást illeti. Gondolom a Cosmos 1 az elsõ lépés lett volna ebbe az irányba. Sajnos a kudarc némileg visszavetette a projectet. Állítólag készül a következõ ilyen kisérleti mûhold, de tervezett idõpont még nincs a fellövésre.
A jövõben nem küldenek a mélyûr felé mûholdakat napvitorlával?Terveztek egyébként valamilyen felvonót az ûrálomásra, lett belõle valami?
Ja, és hogy kipróbálták-e a napvitorlát. Úgy tudom pár mûhold használ napvitorlát, de amennyire tudom ez csak minimális pályakorrekciókra szolgál.
A Cosmos 1 lett volna az elsõ komolyabb felhasználása a napvitorlának, mint elsõdleges meghajtás. A szerepe az lett volna hogy pusztán a napvitorla sagítségével a mûhold feljusson egy magasabb orbitális pályára. Sajnos a rakéta hibája miatt a kisérlet befuccsolt. :(
A forduláshoz szükséges meghajtás minimális lenne. Tulajdonképpen a manõverezõ rakétáknak megfelelõ. Sõt talán még az is elhagyható, hiszen elég volna a napvitorla egyik felét összébb húzni, amitõl máris forgatónyomaték lépne fel, amivel szépen meg lehetne fordítani az ûrhajót.
Nem ismer valaki 1 oldalt (wikipédián kívül), ami részecskefizikával,ûrkutatással vagy rakétahajtómûkkel foglalkozik(,leírás is, nem csak hír)?(Ha lehet akkor magyar nyelvû legyen.)
A fekete lyukak párolgása (Hawking sugárzás) egyátalán nem számottevõ csillagászati mércével, épp ezért nem is tudják mérni azt. Ha tudnák, akkor ez egyértelmûen bizonyítaná a fekete lyuk elmélet helyességét.
A beléjük hulló anyag felhevülése és ebbõl kifolyólag erõteljes sugárzása pedig pontosan az ami. A fekete lyuk idézi elõ, de nem maga a fekete lyuk sugároz, vagy bocsát ki energiát. Szigorúan véve az akréciós lemez és a jetek sem részei a feket lyuknak.
Igen igazad van, erre nem gondoltam.De akkor itt is kéne egy kis foszilis vagy valami mással menõ hajtómû amivel megfordulna.A kötélzet eléggé bonyolult, mert hatalmas a felület és könnyen összeakadhat.Kipróbálták már a valóságban a napvitorlát?És ha odaérne a célponthoz, akkor pedig elengedné a napvitorlát és rakétahajtómûvel száll le?
Ha másik naprendszerbe mennek, akkor miért lenne gond a fékezés? Hiszen kb félúttol már nagyobb lenne a célpont naprendszer napjának fénynyomása, mint a saját napunkké.
Csak meg kell fordulni, hogy a kabin ezután a vitorla elõtt haladjon, és ne mögötte.
Pedig bizony elméletileg kibocsájtanak! A párkeltéssel az eseményhorizont közelében keletkezõ részecskék egyik fele eltávozik, a másik fele meg visszahull, így a fekete lyukak kvantummechanikai okok miatt folyamatosan párolognak, a kisebbek meg egyenesen ellforrnak.
A beléjük hulló anyag is olyan hõmérsékletre hevül, még az eseményhorizont átlépése elött, hogy olyan energia szörnyeket tudnak létrehozni, mint a kvazárok, gammakitörések.
Persze ez csak elmélet, mert ugye feketelyukat senki nem látott, csak ezeket a kitöréseket, és adódott, hogy egymással magyarázzák õket.
Bár egy szinten szerintem is igaz az amire te is gondolsz, hogy az amit mi térnek nevezünk, az nem olyan szabadon hajlítható, hogy pl fekete lyukakat hozzunk létre, mert már elötte felhasad!!!;)
Meg a Majmok bolygója is így kezdõdik, hogy a csákó valami napvitorlással nyomul és közben olvas valami feljegyzést, aztán kiderül hogy õ is majom!;)))
Nukleáris energia + ion hajtómû. A hajtóanyag tömege a töredéke a kémiainak.
Kémiai rakéta egyszer használatos, felgyorsítja a szondát, aztán annyi. A régi szondák ezért voltak annyira kötöttek, ha elszámolták a pályájukat, semmi esély nem volt a késõbbi manõverezésre. A max. amire maradt energia, az a stabilizáció, a pörgés megakadályozása, de volt olyan szonda, ami emiatt veszett el.
Az ion hajtómûvel folyamatosan lehet gyorsítani a szondát/ûrhajót, van lehetõség manõverezésre. A problémája az, hogy nincs elég energiája egy felszállásra egy bolygóról. De összességében 2 nagyságrenddel több energiája van, mint a kémiai meghajtásnak.
Én nem tudok róla, hogy a fekete lyukak olyan nagy mennyiségû energiát bocsátanának ki. Sõt tudtommal pont az ellenkezõje igaz rájuk.
Az pedig igaz, hogy senki nem látott még fekete lyukat, és hogy jelenleg még nem sikerül egyértelmûen bizonyítani a létezésüket. Ezzel együtt nem véletlenül ez az elmélet az általánosan elfogadott a megfigyelt jelenségekre. És tulajdonképpen bármi más is lenne mondjuk egy galaxis középpontjában fekete lyuk helyett, azt tudjuk, hogy nem hétköznapi normál állapotú anyagról van szó, tehát legalább ugyanakkora furcsaság lenne, és ugyanúgy anomáliákat produkálna.
Na mindegy. A fekete lyuk csak egy példa volt, mint az egyik legismertebb anomáliákal gyakran összefüggésbe hozott jelenség. Azt akartam vele példázni, hogy valamit akkor is tudunk tudatosan, sõt akár még megbízhatóan is használni, ha nem értjük mûködésének pontos tudományos hátterét.
Bár mostanában ez gyakran fordítva történik, de ne feledjük, hogy a tudományban általában a gyakorlatban tapasztaltakat kielemezve értjük meg a dolgok mûködését.
Ha nem a Naprendszeren belül menne, hanem ki belõle, akkor tisztességesen felgyorsulhatna, mert nagyon sokáig érné fény.Szerintem azért akkora vitorla nem kéne. Nagyon vékony lenne, mert a fény nagyon kicsi nyomást gyakorol rá. Egyébként hogyan fékezne?Mert amirõl én hallottam, az 1 hatalmas vitorla volt ami egy apró "ûrkabin elé volt fogva". Én egyébként asszem valamilyen sci-fi novellában olvastam róla, ami egy ilyen napvitorlával hajtott ûrhajó Föld-Hold versenyrõl szólt(,talán Arthur C. Clarke írta).
Én a messzebbi út alatt a narendszernél messzebbi utakra gondoltam, ahonnan nem nagyon jönnek vissza az ûrszondák/ûrhajók( pl ha letelepülni mennének másik naprendszerbe az emberek).
és ha még jobban megfigyelem, feltûnik, h más bolygókon ill. holdakon való fellelhetésrõl beszélnek, ahol valószinûleg nem földi eredetû metán található
Na jó, de mi is az energia koncentráció? Részecskék nem szimmetrikus (egy pólusban történõ) elrendezõdése.
Valójában van egy halom részecskémk, amik viszonylagos nagyobb közelségük miatt sokkal gyakrabban lépnek olyan kölcsönhatásba, ami normál energia/anyag sûrûség mellett kisebb valószínûséggel történik meg. Ennyi.
Ezek közül a reakciók közül értelem szerûen az általunk nem ismertek is gyakrabban lezajlanak, és ez anomáliát mutat. De ettõl még mindíg semmit nem tudunk ezekrõl!!!
Fekete lyukat meg még senki nem látott, csak olyan nagytömegû objektumokat, amelyek minden általunk ismert jelenséget meghaladó intenzitással bocsájtanak ki részecskéket/energiát! Szal az ilyen fekete lyukakra épülõ hiperhajtómûvek, meg idõgépek elméletileg is éppen hogy léteznek. Az utolsó szó ebben a tárgykörben még messze nincs kimondva. A fekete lyukakat (ha vannak ilyenek) körülvevõ tér ráadásul semennyire nem rendezett (entrópia) és hasznosítható. Stephen Hawking szerint ugyan egy összetett rendszer be és ki tud jönni a lukból és megõrzi pl rendezettségének mértékét, de a konkrét infó tartalma meg fog változik.
Pl Mr Bush beesik a feket lukba és kijön egy majom. Végül is nem lényeges változás, minõségi szempontból, de az identitása azért megváltozna.
Ingyenes ûrszimulátor 100% valósághû fizikával, szép grafikával, rengeteg kiegészítõvel...
Szerintem inkább te "gondókogyá", mielõtt valaki véleményét "lehugyagyuzod"
Amit írtál még a hidegháború alatt is csak ritkán történt meg. Manapság meg ha valaki feltaláûl valami újat az az elsõ dolga hogy publikálja és szabadalmaztatja, és megpróbálja eladni!00 A nemzetközi szabadalom biztosítja hogy más nem csinálhat pénzt belõle, csak aki feltalálta.
A hidegháborúnak vége, most már a pénz az úr. pénz meg az új cuccokból van. Senki nem fog ülni egy találmányon, mert akkor azt kockáztatja, hogy valaki más is feltalálja és elõbb szabadalmaztatja mint õ, és akkor a seggét törölheti a találmányával...
Én is birom az ilyen összeesküvés elméleteket, de van amelyik elgondolkodtat.
Elég furcsán venné ki magát ha aszondanák, hogy mostan nem köll fejleszteni ez jó és nem kell a jobb. Ez elég átlátszó lenne, hogy van valami más technológia, ami jobb, mint a mostani. Amugy elégsok összeesküvéselmélet kamu.
Ez mondjuk eléggé hugyagyu hozzáállás a tied. Na gondolkozzunk. Én feltalálok egy olyan cuccot, amivel a 100-szor gyorsabb az ürutazás. Biztos az lesz az 1. dógom, hogy nagydobra verem, és ezzel elönyhöz juttatom az ellenlábasaimat is. Én ettö kezdve tuti azon leszek, hogy meg se tuggyák, hogy én micsinálok, legjobb ha azt hiszik, hogy fagylaltot mérek. Az a célom, hogy mindenáron fenntartsam a stratégiai elönyömet, másokkal szemben és ez valamilyen szinten játékelmélet is. Meg még ragozhatnám. Csóka feltalál egy zsír cuccot, aminek én nem örülnék, mer veszélyes rám nézve, és az én hajtómüvemmel tudná a terveit megvalósítani. Még mit nem, ezek a technologiák, csak közös érdekeknél találkoznak. Ha én elárulom nembiztos hogy a legujabb, de egy titkos technologiát, akkor azé parázhatok, hogy a kinaiak, idiaiak, amcsik miko rendelkeznek ilyennel, és agyö elöny. És amig a többi gyik nemtudja, hogy nemcsak fagylaltmérés a fö profilom, addig nincs gáz. Gondolkodjá gyerek, mielött megmondod a frankót.
Eddig semmilyen szonda nem használt nukleáris meghajtást, az RTG meg nem meghajtás, hanem nukleáris alapú áramfejlesztõ. A 60-as években kísérleteztek nukláris ramjet hajtómûvet ballisztikus rakétáknak, de mivel erõsen fejlõdtek a hagyományos rakéták, és amiatt a nagy hátrány miatt, hogy a rakéta gyengén sugárzó kondencsíkot húzott maga után, elvetették a tervet. Mostanában kezdték kutatni, újra ûrhajókban való felhasználásra. De ez sem olyan sokkal hatékonyabb tömeg/ tolóerõ arányban mint a hagyományos meghajtások. A bussard ramjet ígéretesnek tûnik, hiszen az az ûrbõl szedi össze az üzemanyagát, de kell neki egy kis kezdõsebesség, meg egy jópár négyzetkm felületû elfogóernyõ...
Imádom az ilyen összeesküvés elméleteket. Kár, hogy pont te hoztad fel az ellenérvet. A katonai technikákat. A katonaság miért használja még mindig ezeket az elavult technológiákat, ha van helyette jobb? Mellesleg gazdaságilag sincs semmi értelme. Olyan helyeken ahol folyamatos, és egymásra épülõ a fejlõdés, és rendszeresen vannak generációváltások (pl processzorgyártás) van értelme késleltetni egy kicsit a piacra dobást, hogy az elõzõ generációnak legyen ideje behozni a fejlesztési költségeket. De egy ilyennél? Mi értelme volna továbbra is milliárdokat pumpálni olyan technológiák fejlesztésébe (lásd cikk) amelyek már rég elavultak? Sosem fognak ebbõl annyi nyereséget kitermelni, hogy megérje emiatt késleltetni jobb technológiákat.
Ha megfigyeled földi jármûvekrõl volt szó. A földön pedig az elsõszámû metánforrás szerintem a földgáz. Az meg fosszilis energiaforrás ugyanúgy, mint a kõolaj.
Sok ilyen anomáliának a mesterséges elõállításához pusztán csak nagy mennyiségû energiára, illetve annak manipulációjára volna szükség a jelenlegi elméletek szerint. Pl ha feltételezzük, hogy egy fekete lyuk segítségével lehetséges a fénynél gyorsabb utazás. Akkor, bár nem tudjuk mindez pontosan hogyan történik, de azt tudjuk, hogy a fekete lyuk micsoda, és hogyan jöhet létre. És ha rendelkeznék elegendõ energiával (és persze azt kezelni is tudnánk) akkor létre is tudnánk hozni egy fekete lyukat.
A baj, hogy ezek az elméleti "eszközök" az egyenletek alapján néha olyan energiaforrást igényelnek, mint pl egy csillag vagy akár egy galaxis teljes energiakibocsátása.
Mán várom, hogy mikor találják fel az antigravitácios motort "véletlenül". Ez kb az után lesz, hogy egy zsírosabb meghajtást feltaláltak. Ez megy a katonia technikák szintjén is. Ami mán elavult és van helyette jobb, az mehet az autogyártásba, elektrotechnikába stb.
A disznópörkölös duma jogos is meg hatásos is. Mellesleg cool video.
A térgörbítés meg lehetséges, csak ki*aszott sok energia kell hozzá ha A-bol B-be akarunk menni. A térgörbületröl meg annyit még, hogy minden test eltorzitja a teret saját maga körül, a fény is eltorzitja a tert, amiben halad. Ezt Einstein pappa is megaszonta, meghogy a test tömege felcserélhetö a benne rejlö energiával E=m*(c négyzet).
A bolygóközi utazásokhoz mai tudásunk szerint csak a nukleáris meghajtás jöhet szóba. A kémiai meghajtás legfeljebb az elsõ fokozat lehet.
Egyébként az utóbbi idõben küldött bolygóközi szondák többsége nukleáris meghajtást alkalmazott...
A gond a hajtóanyag tömegével van. A gyorsítás során a hajtóanyagot is gyorsítani kell, ezért a cél az, hogy minél kisebb legyen a hajtóanyag tömege.
Én sokkal nagyobb kérdésnek érzem a hogyant! A sok energia önmagában még nem elég, az is lehet hogy valójában nem kellene olyan sok.
Mert ugye létre kéne hozni egy 4 fizikai dimenzióval rendelkezõ testet, vagy jelenséget. Létezik ilyen akármilyen pici mértékben megismételhetõ tudományos kísérletekkel is ellenõrizhetõ módon?
Nem az anomáliákat akarom megkérdõjelezni, de egy ilyen utazáshoz az anomália nem elég, mivel az azért az ami, mert hogy az ismereteinktõl eltérõ, nem hatékonyan reprodukálható jelenség.
Nem annyira agyament ötlet. Csak a 2 vs 3 dimenziós megfigyeléseket ültették át 3 vs több dimenzióba. Azt persze még nem tudjuk, hogy lehetséges-e, azt meg fõleg nem, hogy lesz-e valaha elegendõ energiánk a megvalósításához, de maga az elgondolás logikus.
Hát igen, ha a teret, mint az anyag lehetséges kvantummechanikai állapotainak összességét értelmezzük, ebbe beleértve, a még nem ismert állapotokat (sötét anyag/sötét energia) akkor még jó pár évinyi okosodás áll elöttünk, hogy ezt manipulálni tudjuk.
Én sem vagyok nagy híve a napvitorlának, meg általában a low cost megoldásoknak. Ezekrõl általában kiderül, hogy mégsem olyan olcsók, amellett, hogy igazából arra nem jók, amire kitalálták õket. Pl ûrsikló, vagy ezek az "odamegyünk a Marsra 'sztán kitûzzük az amcsi zászlót és visszagyüvünk és mi vagyunk a janik 50 évig" féle tervek.
Begyorsít, elmegy a Marshoz, ott teker egy kört bezárja a vitorlát és pont a megfelelõ írányban jön a Föld felé vissza, fékezéshez meg kinyitja megint a napvitorlát.
Csak gondolom ehhez vagy 100 négyzetkilóméteres vitorla kéne, hogy rendesen mûködjön is.;(
Épp azért írtam a sugárhajtású vadászgép hajtómûvét, mert az méretben összehasonlítható. Ugyanakkor meg nem hiszem, hogy 1000-es méretbeli különbség lenne az SST boostereihez képest.
Informatika és tudomány
Õszíntén szólva nagyon nem érdekel mit gondolsz rólam.
Próbálkozom, de nem vagyok angolból még nagyon jó.
