mindenesetre átjártam a BME-re órát hallgatni, mert mûvtöri szakon alig van építészet, engem az érdekel, és tök jó volt az egész, meg akikkel találkoztam azok is jó fejek voltak. Az egyetlen gondom az volt, hogy viszonylag sok ideológiailag kiépített elvet építettek magukba, amirõl egyébként nem tehettek, mert nincs képzettségük reflektálni az ideológiákra. Szóval vélhetõen fogom magamat és végighallgatom az éptöröket is. Csak nem tudom, hogy hogyan csináljam, mert rajzos feladatok is kapcsolódnak hozzá.
nem is azért tetszett meg, mert annyira kirobbanó lenne, akkor mást linkeltem volna, akár ettõl az irodáltól, hanem a letisztult koncepció, szinte már szoborszerû tömegalakítás.
nem is arra gondoltam, hogy tananyag éptörön, hanem esetleg valami "szemléletadó" órán. Igaziból az érdekelne, hogy honnan hallottál róla. Mert nekem jó átlagosnak tûnik. Vagyis nem rossz, de nem is annyira kirobbanó
Ilyen épületeket a gyorsan fejlõdõ nagyvárosokban szoktak építeni, ahol több a pénz mint az idõ, amit tervezésre lehet költeni. Amerikában ugyanezt 70 emelettel magasabbra csinálták volna, más kontinenseken, ahol még figyelnek a kultúrára pedig láthatnánk valami kultúrjegyet. Én Európára tippelek, fejlõdõ ország. Ha meg nem, akkor bocsi. :)
igen, tudod, az a nagyon érdekes hogy a négy egymás mellé sorolt alak négy nõalak, és aligha lehetne más, mert ilyen módon egymás mellé sorolt alakok ilyen típusú helyeken általában megszemélyesítések, a megszemélyesítések meg általában nõalakok. Ebben az esetben antik istenek az alakok, de megszemélyesítésként vannak jelen, attól meg idegen a férfi ábrázolás. (legalábbis ebben a korszakban és ebben a típusban)
amíg megfejtõdik a rejtély a két nõ alak körül, addig vmi kortárs:
?? kép? :)
a két nõalakot jól írtam (pontosabban még nem bíráltam felül magamat), de négy nõalak van, így ha kivonod belõle a kettõt, akkor pont kettõ marad, amiket nem tudtam, pedig tudnom kellene biztos, legalábbis bizonyos nézetek szerint. De az az igazság, hogy meglehetõs intellektuális nyitottságot kíván tõlem az is, hogy egyáltalán érdekeljenek az ominózus nõalakok, ami ama bizonyos nézet szerint nem megengedhetõ. Azért próbálkoztam az ikonográfiával, hogy hátha kiadja az apropót, amiért a cucc állítva lett.
csak mert azt gondoltam, hogy ha már a diadalív kompozíciójáról meg a Belgiumban esetleg fellelhetõ osztrák ikonográfiai programról eszmefuttatok, akkor az magában foglalja azt a dolgot, hogy rájöttem, hogy mi ez az épület.
pedig nem is hasonlít :P A Brandenburgi kapu tényleg 18. századi, ez meg kései hirtorizmus Az egymás mellé sorolt oszlopokból áll nincs rajta mellékalak stb. Azért a harsonás puttókat továbbra is osztrák hatásnak tartom, és mûködhet is mert Belgium a 18. században tényleg a Habsburgokhoz tartozott... Gondolom teremtettek egy osztrákos hagyományt az állami reprezentációban. Én egyébként azt gondoltam, hogy ez egy épület díszes oromzata vagy rizalit akrotérionja, pedig tényleg rohadtul diadalívkompozíciós :S Szóval asszem ezért, meg a két nõalakért jogosan bántalmazható lennék a megfelelõ helyeken :)
jó ez egy kicsit gonosz volt, mikor megláttam az eredti épületet, nekem is a branderburgi kapu ugrott be, de nem az
hát nemtom... Ez egy quadriga. Én csak egyet ismerek, ami a Brandenburgi kapu tetején áll, de ez nem az. Van alul egy Minerva meg egy Victoria. A másik két alakot nem ismerem fel. :( A keskeny harsonás puttók, és a császári korona, meg a 18. századi kivitel alapján Bécset mondanám, de az oroszlános címer nem vág össze. Ezért valami délnémet hercegség fõvárosát mondanám, vagy valamit a Monarchiából
Viszont én most már ezt a csíkos rondaságot megmondom. Berlin, Friedrichstrasse-Jägerstrasse-Gendermark-Taubenstrasse-tömb. Friedrichstrasse Passagen a neve és a Galeries Lafayette melletti épület, amit dávid berakott az elõzõ feladványban. Sõt azon a képen, amit elõször beraktam még látszik is a Galeries Lafayette mellette. :( Akkor most tegyen valaki, hogy kiheverjük ezt a dolgot :)
Jubilee Church Roma, Richerd Meier. Ha erre gondolsz
helló!
most én keresek egy épületet, aminek a nevére nem emléxem, és képem sincs róla:D
a szóban forgó kortárs remekmû egy olyan templom, ami a Sidney operaházra hajaz kinézetben. Youtube videó is van róla, ahogy lemodellezték s forgátja körbe, közben a napszakok váltakozna. Konkérten ezt a videót keresem, de már a névvel is elõre lennék.
Aki tud segíteni, annak örökhála:)
Huuu el is fejtettem a kocekát
tessék, ez a belseje. Ha nem érdekel senkit, akkor megmondom, aztán mehetünk tovább.
az épület, amit ki kéne találni németországban van és a giccses külsõ ellenére jegyzett épület (bár szerintem inkább az iroda miatt)
http://kephost.hu/share-D7A0_4B98E1EF.html nem engedi, csak így :(
az nem ízléses kiegészítés, hanem rejtõzködõ szar. De legalább rejtõzködik. És annyit még tegyünk hozzá, hogy nem a futurista épületek a legszarabbak amiket építeni lehet :) Budapest legrondább épülete a
ha a király utcához közeli grand hotelra gondolsz, akkor nem értelek, mert az végülis régi, csak két üvegizét raktak az épületek közé, és nekem nem is tetszik, mert üti a kovácsolt vas kerítést. Bár valószínûleg ez volt a lehetõ legjobb cucc. Találjátok már ki a képet, mert akkor haladunk és legközelebb ha én jövök berakok valami jó futuristát :)
Ismerek olyan helyeket, ahol rájöttek arra, hogy utólag modern bejáratot építeni egy régi épület mellé mindenképpen xar, és nem próbálták ideologizálni. Helyette inkább nem a fõhomlokzat mellé építették, hanem 2 utcával arébb, hogyha már úgyis föld alatt lesz minden, teljesen tök mindegy, hogy a föld alól mégis hol megyek be az épületbe. És így megmarad a régi bejárat képe is.
Nekem semmi bajom az új dolgokkal. Nekem az új xarokkal van gondom, amiket mindenféle ideológiával felvértezve megpróbálnak benyomni valahova, ahol semmi keresnivalója ahelyett, hogy gondolkodnának. Az újat is lehet esztétikusan, ízlésesen kivitelezni. A Corinthia Grand Hotel például pont ennek a tanúja a Körúton.
Ez a kocka viszont egyáltalán nem az. Ráadásul teljesen felesleges is. Ha már úgyis föld alatt, elképzelni nem tudom, hogy miért kellett a felszínre egy kocka. Minden lehetne a föld alatt. Viszont annak örülök, hogy legalább bevallották a cikkben is, hogy azért van ez a ronda építészeti ürülék a sarkon, mert nem volt idõ a 8 vonal helyett többet húzni a rajzvászonra.
különben van egy tanárom, aki valahogy jóban van a Peter Eisemannal és dumált vele az Afragolai pályaudvar pályázata kapcsán, amit végül Zaha Hadid nyert és Eisemann a pályázáskor valahogy a Christo velato leplére hivatkozva magyarázta a beadott mûvét ami így egy narratív épületnek volt beállítva, de amikor ezzel a tanárommal beszélt, akkor meg arról szövegelt, hogy jól elcseszte azt a tervet és csak utólag találta ki hozzá a dumát és hogy fogalma sincs, hogy milyet kellett volna tervezni. Na most ehhez hasonlót éreztem én is a BME-n, meg építészfórumokon a neten. Az építész alapvetõen eléggé támpont nélkül próbálkozok és nem tudja, hogy mi fog belõle kisülni, és ezek a kulturális konnotációk csak a marketinghez kellenek utólaqgosan csináltak és elég izzadságszagúak. Szóval,a "cizellált eklektikát" szerintem nem kell annyira lenézni, mint amennyire a BME-n nyomják.
Ez az autóforgalom-dolog necces a hõsök terén, mert alatta van a földalatti minden irányba fõútvonal vezet és én nem szeretem az aluljárót mert csúnya a fala, a le-meg felhajtó részeknek. Meg rossz a felületet megtörni ilyen mélyedésekkel. A térnek alapvetõen inkább a sivárság a problémája és nem biztos, hogy a kocsik.
más tervezési feladatnál is elõjött, egy téren nagyot lehetne dobni, ha az autós forgalmat kibasznák a picsába. Így az épületek közti tér egyesülne, nem szabdalná semmi.
a föld alatti szintekkel nincs gondom. A eredeti terv ugyebár egy üvegkocka volt. Ez a kõizé nem jó, mert a tér panorámájába belelóg de nem különül el, mint objektum. Olyan mint egy kukatároló. Az üveg kicsit arra jó, mint a növények. Lehet vele oldani a szigort. Abból van a téren. De szerintem nem lenne kötelezõ semmilyen felszíni bódét építeni. Egyébként bõvítési lehetõség a szépmû átszervezése. Egyrészt a mûcsarnokot tovább lehetne kötöztetni, (az elsõ mûcsarnok a hõsök tere építése elõtt az Andrássyn volt, a mai Képzõ, meg a bábszínház épületében) másrészt a szépmût gyûjteményileg kicsit átvizsgálni. Kivenni a múmiákat, stb. mert az nem "szépmûvészet" Kiterjeszkedni a mûcsarnokra. A hõsök tere több szintessé bõvítése a két épületet egyaránt érintse (ha szükség van rá) és képezzünk belõle múzeumi negyedet, mint ami Berlinben is éppen folyik a Museuminselen. (ott például egy föld alatti sétálóutcát építenek) A teret és a múzeumokat egyben kell kezelni és akkor a lépcsõ a lépcsõben sem kéne. Csinálni valamit a térrel, hogy ne kegyen ennyire barátságtalan.
egy ilyesféle épületet mégis hogyan kellene bõvíteni? mert ez volt a tervpályázat célja. Számos helyen alkalmazzák/ták hogy az épület elõtti, alatti teret bõvítették, a legkevésbé hozzányúlva a történelmi homlokzathoz.
A bejárat kocka meg lehetõ legjobban elbújik a sarokban, épp annyira feltûnõ, amennyire lenni kell. Üveg sztem rosszabb választás, mert a téres semmi sincs üvegbõl, totál tájidegen lenne. Nekem egyedül a lépcsõbe épített lépcsõ szúr szemet, de tudom, h kompromisszumokat nem lehet elkerülni.
A kompromisszumok a tervezés velejárói. Hol itt, hol ott kell más terület kontójára elvenni, hozzáadni, hogy a lehetõ legjobb eredményt kapjuk. Ebben az esetben, a használhatóság, a funkció miatt kellett a fõlépcsõ megbontani.
nem "cirádás eklektika a fasza", hanem a hõsök tere egy egész komplex egység. (azért elég közepes, de nem annyira rossz) Mondjuk én visszatenném fákat, meg a szökõkutat amik a húszas évekig megvoltak. Hanem nem kell mindenhova a Louvre ötletét másolni, mert nem mindenhol jön be. Ha meg kompromisszumot kell kötni akkor meg már megette a fene az egészet. Az a kõlófasz bunkerlejáró zavarni fogja a teret, jobban, mintha üvegbõl lenne. Egyébként a növényzet egy remek dolog, mert minden szart megszelídít. Szóval ne építs, ültess :) A építészeti nyitottság nevében nincs kedvetek inkább a feladvánnyal foglalkozni? (dávid nézz át az "ismerd fel a képrõl a várost" topikba. Fasza cirádás "orientalizáló" "neoeklektikus" "névtelen építészet" van éppen)
micsoda? nem azért, h Karácson Tamást védjem, mert tanít:); de nála jobban nem hinném, h bárki más megtudná csinálni az országban.
ha megfigyeled a szituációt, ebben az esetben rengeteg kompromisszumot kell kötni, s az emberek úgy 90% egyáltalán nem befogadó az új dolgokkal kapcsolatban. Cirádás eklektika a fasza, többi mehet a sunyiba.
ja, különben galeries lafayette. vagy valami hasonló.
õ a nagy berlines. Van neki most a könyve, amit szerkesztett és szerintem van benne a friedrichstrasséról egy cikk. Szerintem tök jó elõadásokat tart, de csak kis csoportban.