Nem hinném, hogy ez a gomba sugárzással táplálkozik. Ha ehhez elég energia lenne abban a sugárzásban, akkor még itt is belehalnánk. Inkább arról lehet szó, hogy olyan jól alkalmazkodott az erõs háttérsugárzáshoz, hogy mostanra már igényli is. Ez megszokott jelenség minden extrém környezeti feltétel esetén.
akkor most én is:ogame.org 28-uni.regeljetek,kressetek rá a TheMine szövetsége az alliance menüben és írjsatok egy kérvényt,hogy be akartok lépni a szövetségbe. Egyébként ez egy online ûrstratégia sry for off
Azért hoztam fel az interferenciát, mert a de Broglie hullámhosszt akkor használjuk, ha a részecskék hullámjelenségeit akarjuk kimutatni. Ilyen esetben semmi köze nincs a sugárzás romboló hatásához, az általa okozott dózishoz, és ez alapján nem lehet összehasonlítani egy gamma fotonnal. És eleve sem a dózist sem az egyenérték-dózist nem a frekvenciából mérjük, hanem az átadott energiából, amibe még bõven beleszól az abszorpciós együttható is.
Tudom, h nem EM hullám, ezt még én tisztáztam a a második postban. Én csak szemléltetni akartam, hogy ahogy az EM hullámoknak is van hullámhosszuk és frekvenciájuk, úgy a béta sugárzásnak(elektronoknak) is van. Azt nem értem h az interferenciát miért kevered bele. Minden mozgó m tömegû testnek (legyen az részecske vagy kvantum) van frekvenciája, hullámhossza. Szóval az hogy "A béta sugárzásnak nincsen hullámhossza." nem igaz semmiképpen sem.
Ok, értem mit akartál írni, de maga a folyamat (a fotoszintézis) nem energiatermelõ. Az hogy az egyes részlépésekben mi történik más kéréds. A felhasználható ATP a növényekben az állatokban a gombákban is általában a mitokondriumokban állítódik elõ. Azért írtam, amit írtam, mert úgy láttam, hogy itt elég sokan úgy képzelik el a dolgot, hogy jön a sugárzás, a (növény vagy gomba itt) meg felveszi az energiát és akkor neki jó. Ha ezzel akárkit megbántottam volna akkor elnézést kérek. A melaninos dologban viszont teljesen igazad van, azt valóban elírtam.
"A béta sugárzásnak nincsen hullámhossza.":D Ezt nem tudom honnan szedted... Minden m tömegû v sebességû testhez hozzárendelhetõ egy hullámhossz (de Broglie-féle hullámhossz). (A fényhez is és a minden más nyugalmi tömeggel nem rendelkezõ kvantumhoz is.)
Helló! Ha valaki szerti az onlyne stratégiai játékokat az regisztráljon itt: http://www.travian.hu/?uc=hu1_16506 Nekem tetszik! Sztem megéri!
Ráadásul a melanin gátolja a D-Vitamin termelõdését
Talán Hohn Daviesnak van egy Ötödik csoda címû könyve.Abban leírja,hogy a pánspermia-elméletet(az élet a Földre az ûrbõl érkezett)alátámasztandó vírusokat és baktériumokat teszteltek,hogy meddig bírják olyan közegben ,minta mi az ûrben van.A mozaikvírus nyert,a vírusok 99% százaléka túlélta az alap sugárzás többezerszeresét.
és bocs ha túlreagáltam, csak xarul esik ha leszólják az embert,hiszen idén érettségizem bioszból emeltszinten ráadásul angolul, és eddigis szín 5üs voltam biokémiából, de már értem "És persze akinek nem inge..."
\o/ én ennyit írtam:"A fotoszintézisnél az energia /ATP/ elõállításához csak fény és víz kell."
Te:"A fény szakaszban keletkezõ ATP a sötét szakaszban elhasználódik "
Keletkezik ATP? Keletkezik. Az más kérdés,hogy el is használódik!...
Pont azért nem keletkezik. A fény szakaszban keletkezõ ATP a sötét szakaszban elhasználódik a szén-dioxid fixálására.(Meg a Rubisco enzim összerakására) Olyan nincsen, hogy a növény fogja magát, és azt mondja, hogy hoppá ebbõl az ATPbõl inkább mégse szenet fixálok hanem elteszem késõbbre, jól jön az még... A gombára én is azt mondtam, hogy szaprotóf, nem tudom miért írtad le nekem mégegyszer. Nem állt szándékomban leszólni senkit, de ha valaki ilyeneket ír "A fotoszintézisnél az energia /ATP/ elõállításához csak fény és víz kell." az még egy középiskolai biológiadolgozaton is megbukik. Szvsz ha valamihez nem értek akkor nem szólok hozzá. És persze akinek nem inge...
A növényekben a fotoszintézis fény szakaszában keletkezik az ATP, amikoris a H20 szétbomlik oxigénre és protonokra.A membránban a II. pigmenterendszerrõl, megflelõ energiájú fény jelenlétében egy elektron leugrik és a citokrómok elvezetik az I. pigmentrendszerhez, ahol a bejövõ elekron ledobja az I pigmentrendszer Mg+ elektronját, így az a membrán másik felére kerül és potenciált hoz létre.Ennek hatására a vízbõl származó protonok (H+) átáramlanek egy membránfehérjén ami a mi esetünkben egy ATP szintetáz és a proton áramlás ATP szintézist indukál.A beáramló protonok egyesülnek az elektronnal és H atomot hoznak létre amit majd a NAD molekulák elszálítanak a fontoszintézis sötét reakció részéhez, a kálvin ciklushoz.
Cukor egyáltalán nem kell, az jön majd létre a CO2+ATP+NADH-ból. Mitokondrium szintén nem kell, az az aeorb sejtlégzés.
Néhányan vegyék már elõ a középiskolás biológiakönyvet! Súlyosan nagy baromságok hangzanak el errefelé. 1.:A fotoszintézis NEM energiatermelõ folyamat. NEM keletkezik közben ATP sem. Az ATP elõállítása (ami még mindig nem energiatermelõ hanem energiaigényes folyamat!) a növényekben éppúgy mint nálunk a mitokondriumokban történik. Az energiát az ATP elbomlása biztosítja majd. A fotoszintézis a növény testét felépítõ és a növénynek energiaraktárul szolgáló széhidrátok alapját állítja elõ. (A glülózt) A különlegessége csak az, hogy ehhez az energiát nem más élõlényeg makromolekuláinak elbontása biztosítja, hanem a nap. 2.:Senki nem írta, hogy a gomba autotróf lenne, szvsz nem is lehet az. Valószínûleg egyszerûen az egyes lebontó enzimeinek a beindításához szükséges energiát nyeri a sugárzásból, hogy aztán kényelmesen csemegézhessen valami korhadákon. (Kb. ugyanezt csinálja mondjuk egy gyík amikor kifekszik a napra melegedni) 3.:"És erre mi is képesek lennénk-e?" Már azok vagyunk, nem hülyeségbõl van a bõrünkben a melanin. A cikkíró/kérdésfeltevõ hallott már a D vitaminról?
Jó de a sejtek az ATP->ADP oxidációnál nem használják el a foszfort, csak a kémiai kötési energiát nyerik ki belõle, ahogy én tudom. Meg a fotoszintézis amúgy is cukrot állít elõ nem?
"A fotoszintézisnél az energia /ATP/ elõállításához csak fény és víz kell."
Honnan van ez a totális kémiai analfabétizmus? A fényben és a vízben hol a rossebbe van foszfor? Mert az Adenozin-trifoszfát az foszfort tartalmaz.A semmibõl pedig nem lesz semmi.
Arra gondoltam, hogy az élet kialakulásánál milyen szerepet játszott, illetve hogy azáltal, hogy hibákat okoz osztódáskor ez az evolúció egyik mozgatórugója.
Túlzott mértékû fogyasztása természetesen káros lehet az egészségre. :D
Lehet hogy igazad van, de eddig én az ilyesmi sugárzásnál csak néhány fajt halottam amik obban bírják(csótány, stb) de arról nem hogy ezzel táplálkozna. A sugárzás azért eléggé káros a sejtekre nézve ha jól tudom.
"A fotoszintézisnél az energia /ATP/ elõállításához csak fény és víz kell."
és cukor, és mitokondrium, ahol mûködik az egész és foszfor molekulák.. adenozin-trifoszfát, már ha belegondolunk hogy milyen molekula lehet, több kell neki fénynél és víznél..
"Milyen érdekes hogy az amirõl azt hittük minden élet kioltója, az valójában néhány természetes élõlénynek tápanyag." Miért lenne minden élet kioltója? Inkább az élet forrása.
Az alfát meg a bétát esetleg, de a gammát meg a neutront nem.
Milyen érdekes hogy az amirõl azt hittük minden élet kioltója, az valójában néhány természetes élõlénynek tápanyag. Azt hittem hogy ilyen csak akkor lessz ha mi emberek kitalálunk valami ilyesmit genetikailag. Érdekes a természet.
Az a furcsa, hogy erre csak most jöttek rá. Már az elsõ atomkisérleteknél is jól megfigyelhetõek voltak igen gyorsan növõ gombák. :D
Ilyen gombával kellene bevonni Cseronbilt és nem betonnal. Ez megenné a sugárzást, nem "csak" bent tartaná... :D
AE
Ennél már csak az lenne az érdekesebb, ha a rákot a folyamatosan búrjánzó anyagot,mint 'örök éltetõ' elemet tudná az emberi szervezet növekedésre és fejlõdésre használni, miközben az ehhez szükséges energiát, az említett gombafajhoz hasonlóan, sugárzásból nyerné.Hmm?
Mármint ami számunkra halálos annak a 250-szeresét :)
Függetlenül attól, hogy a gombának árt-e a sugárzás, vagy éppen használ, a szervezetébe szerintem be fognak épülni radioaktív izotópok. Nem biztos, hogy ilyen gombát szeretnék kajálni...
És hát ugye mint azt mások is írták a gombák szerves anyagokkal táplálkoznak. Nem képesek szervetlen anyagból szerves anyagot elõállítani. Érdekes módon a forrásban mégis csak a növekedés felgyorsulásáról beszéltek. Szó sem volt arról, hogy a gombák hirtelen áttértek volna egy teljesen újfajta anyagcserére, és CO2-t vonnának ki a levegõbõl, pedig ez igazán könnyen mérhetõ lenne.
A forrásul szolgáló hír mindenesetre rögtön az emberiség energiaproblémáinak megoldását hirdeti. És kimeríthetetlen energiaforrásként szolgál majd az ûrhajósok és ûrtelepesek számaára...
Ez biztos, hogy nem olyan cucc, mint az olajfaló volt abban a cseh "dokumentumfilmben"?
Tetszik, upgrade-nek elmenne :D
Vírusok, bacik, de még a növények is sokkal ellenállóbbak az embernél. De még a rovarok is valamennyivel.
Igen, de épp hogy ionokat hoz létre. A gomba energiafelfogó anyaga meg gondolom valami olyan, ami hogyha ionizálódik, akkor tud vele mit kezdeni a szövet.
De jól megy a gombának, hagy falatozzon a csemegébõl:D Csernobil elõtt be kellett volna mindent úgymond "temetni" vele, hátha kisebb dózist kaptak volna, de kétlem:) Mindenesetre már megtörtént, és szerencsétlen dolog...
UI: Valahogy érzem, hogy hülyeséget írtam! De köztudott, hogy az emberi hülyeség határtalan, inkább már világegyetem szintet ölt:)
"Mióta káros valaminek a frekvenciája?" Hát, ahogy haladunk egyre lejebb a hullámhosszban (ahogy nõ a frekvencia) úgy lesz egy fotonnak nagyobb energiája. Ezáltal igencsak károsnak tekinthetõ pl a 10nm alatti röntgen tartomány :) Az alfának ugyan nincs, de a kozmikus sugárzásnak már van frekvenciája 10^22 Hz, és az szintén nagytömegû nukleonokból áll, amik fénysebesség közeli sebességgel haladnak (innen a nagy energia). A fotonnak, mivel nincs nyugalmi tömege, csakis a frekvenciája adhat nagyobb energiát.
agyatlan hülye példa lesz de aszem ide ezkell: :) fent van már a tetõn a napelem. Termeli az áramot. Nem nemépít semmit csak termeli az energiát.
bakterium csinált magának sugárzáselemet. termeli vele az energiát. ami hozzásegíti, hogy a környezetében lévõ co2/h2o segitségével építse a testét. :)
semmi ellentétes nemátok
"sugárzásból viszont energiát nyernek ki, mellyel saját növekedésüket segítik elõ" nem fényböl nyerik az energiát hanem a leirt modon. és evvel saját növekedésüket segítik elõ. vagy van?
Mióta káros valaminek a frekvenciája? béta sugárzás azért káros, mert ionizál, mert elektronok alkotják. Nem frekvenciák miatt.
Egyébként az alfa sugárzást is részecskék alkotják, mégpedig hélium atommagok, a gamma sugárzást meg gamma kvantumok (olyanok mint a fénykvantumok, csak sokkal nagyobb energiával).
"sugárzásból viszont energiát nyernek ki, mellyel saját növekedésüket segítik elõ"
Ha valami táplálkozik az a szervezetét felépítõ anyagokat vesz magához. A sugárzás nem ilyen.Energiával nem lehet szervezetet építeni. Csak elõsegíteni lehet. Miéert van a cikkben egymással teljesen ellentétes állítás?
Ez érdekes. Én meg arra lennék kíváncsi, hogy ha egy 6,5MeV-os alfával sugárzó polóniumot raknánk oda, akkor azt is ennyire kedvelné? Vagy a 'jóból is megárt a sok' érvényes inkább. Azért ne essünk túlzásba, az ûrben lévõ többszázezer MeV-os nagytömegü részecskék záporát semmi nem élheti túl. Túlságosan roncsoló. Szinkrotron Ebbe szórjanak gombákat :)
Nem tévedtél vonna sokat, ugyan is létezik olyan baktérium faj, amely 10000x nagyobb dózist visel el, mint az ember.
Nem is lenne rossz kitenyészteni ilyen bacikat. Bekened magad valami szmötyivel azt már védettebb is vagy a sugárzás ellen mintha tonna ólmot öntenének rád :)
Egyébként minden bizonnyal az ionizáló sugárzást használják fel, én legalábbis azt tudnám elképzelni. Ionokkal már bármit lehet kezdeni, azokat a szervezet képes feldolgozni, aztán gyárt belõle ATP-t, vagy amit akar, biológiában annyira nem vagyok otthon. :)
Ja, csak egy gamma foton inkább magfotoeffektust hoz létre, mintsem hagyományos fotoeffektust.
NEm vagyok ám hülye, de a fotoszintézis az nem pusztán csak a fénnyel megy, kell víz, meg még sokegyéb más is. Ez a baktérium elvileg a vékuumban is képes energiához jutni... Ja és ahogy más is leírta, egészen más a hullámhossz...
ez nem is rossz. kíváncsi lennék, hogy mekkora sugárzást visel el egy ilyen gomba, hogy mekkora dózis az, ami egészséges neki. a cézium különösen veszélyes, ezért igen hasznos lenne ebbõl a gombából kitenyészteni egy cézium faló nagy valamit.
A fotoszintézis és ez között annyi a különbség h a látható fény frekvenciája nagyságrendekkel kisebb mind a béta sugárzásé. Ennélfogva a béta-sugárzás sokkal károsabb tud lenni.
A béta-sugárzást elektronok alkotják. Különben az h "sugárzás" az igen tág fogalom; lehet részecske is de elektromágneses hullám is (pl. gamma, röntgen).
Informatika és tudomány
