Nézd, én indítottam egy topikot (Kulturák és a tengerszint), ami halkan (mint egy bánatos hal- kan) szinte rögtön bekrepált. A elsõ diagram rajta a tengerszint változás volt. Ássad ki a feledésbõl, és vizsgáld meg! Szépen ipróbáltam indítani. Mert nem mindig csak szeretném diktálni az észt, néha szeretnék társalogni csupán. De itt az se megy.
Az a térkép is rajta van a topikon. Hol voltál, amikor még létezett a topik?
A hûtõközeget (nem a primer kõrbõl) nem használják valahol a világban fûtésre? Ha nem is 100%ban, de mellékágból elvezetve nagyobb lakóparkoknak. Mondjuk Bp-t kíváncsi vagyok mennyire örülne egy a.e-nek pl Csepelen?
Atomerõmûnél nem hallottam még errõl. A franciáknál lehet, hogy van ilyen, mert kisebb blokkjaik is vannak.
A Kelenföldi Erõmû állít elõ fûtési melegvizet, lényegében csak ezért létezhet még az erõmû. Viszont annak nagyságrendje Paks hulladékhõjéhez képes semmi. Azért azt sem szabad elfelejteni, hogy hiába dob ki Paks MW-ra sok hõt, azt nem 100 fokos víz formájáan teszi. Hiába 1000 MW-os a teljesítmény, ha ezt irtózatos tömegárammal és baromi kis delta T-vel csinálja...
Nem, nem atomreaktor. Csak megemlítettem, hogy ott állítanak elõ fûtési célokra...
Egyébkét az az erõmû is dob ki hõt a Dunába bõven. 5 fokkal melegebb vizet lehet csak a Dunába enedni. Kelenföldnél ez olyan 6000 tonna / óra víz, pedig az 100 MW-os nagyságrendû erõmû. Akkor képzeld el Paksot, hogy mennyi vizet áramoltat át, mert ott is 5 fok a korlát...
A BME-n van kutató reaktor és mintha lenne még egy kutatóintézetben. (SZTAKI?)
idézet a topic bannerbõl: "Szélturbina, a régi szélmalmok modernkori változata, a megújuló energiák meghatározó szereplõje"
Általában Hungaryban alig fúj a szél, ha meg igen akkor annyira, hogy le kell kapcsolni a szélerõmûveket nehogy károsodjanak. Akkor inkább geotermikus energia. vagy atomenergia és levegõkazános fûtés.
A levegõkazános fûtés abból az áramból táplálkozik, amelynek elõállításához Paks 5K dt-vel a Dunába folyónyi melegvizet bocsát ki, Visontán meg a Heller tornyok a levegõbe engedik a hõt. Ezt a veszteséghõt varázsolja vissza a levegõkazán, néha még azt sem. A gázmotoros áramtermelésnél viszont hasznosul ennek a hõnek jelentõs része a távfûtésben. Vagyis ami az egyik helyen fölösleg, az máshol hiány. Valahogy csak össze lehetne ezt hangolni... Csak azért írom ezt, mert egy olyan szlogen, hogy "levegõkazán", kissé megtévesztõnek tartok. A hõszivattyú persze jó dolog, de csak ha jóval több energiát takarít meg, mint amit igényel.
Levegõkazánnal egyedi fûtésû házak fûtése is megoldható. Erõmûvek hulladékhõjének távfûtési rendszerekbe történõ táplálásával csak lakóparkot, közintézmények fûtése oldható meg. Geotermikus erõmû is lehet minden ökörhugyozásnál, de az áramot szállítani olcsóbb, mint erõmûveket építeni és minden családi házba bevezetni.
Csak most irtam le, hogy az az áram, amit a levegõ kazán használ, ritka kivétellel 30-35% hatásfokkal készül az atomerõmûvekben, és más hõerõmûvekben is. Akkor a szállitási veszteségekrõl még nem beszéltünk. A levegõ kazán: hõszivattyú. Mondd azt, mert olyan van hõbázison is. Az sokkal hatékonyabb, mint a villamos kompresszoros, mert összességében kevesebb primer energiát fogyaszt. Csak kinek az érdeke, hogy olcsó legyen?
Az sem teljesen igaz, hogy csak lakóparkok építhetõk. Tekercselhetõ mûanyagcsõvel falufûtési rendszerek is kialakíthatók, Ausztriában is vannak. Valahogy Magyarországon terjed legjobban az egyedi gázfûtés, mi vesszük a legtöbb gázt. Most pedig a gázt már erõmûben szeretnénk égetni, hogy a hõt kidobhassuk, és bonyolult módon hõszivattyúval visszanyerjük? Oké, ez is lehet koncepció. Nekem, nekünk mindegy, vagy nem? Volt itt már, fa, szén, villany, olajkáélyha, távfûtés, egyedi fûtés, gázfûtés, és lesz még minden más is. Érdekes, hogy az ember, aki pedig olyan okos, miért leginkább csak anyagcserét használ? Villannyal neki is könnyebb lenne....
Nem rajtam múlik Magyarország energetikája. Ha rászánom magam levegõkazánom lesz. 5,2 misi most (de ebben már a az aktív hûtés kiegészítés (nem csak a passzív), kollektoros meleg víz készítés és 8-12 órás folyamatos mûködést lehetõvé tévõ aksi is lesz.) Szélerõmûvet nem akarok pedig áll itt kihasználatlanul egy generátor.
A hõszivattyú szerintem is jó dolog. Sajnálom viszont, hogy senkit nem érdekel az adszorpciós, és abszorpciós változat, amelyek már 60-80 (leginább 90-200 oC fûtõközeggel mûködtethetõk). Persze nem csoda, van oka.
Mert jelenleg csak a villamos lobbi nyomul, a gázszektor és a megujuló sunyítanak valamiért e tekintetben. Talán több gáz szeretnének eladni? Igaz, baromi drága még, de azért, mert sehol nincs igazi sorozat- igény. Dumálunk a környezetszennyezésrõl, vizet prédikálunk, bort iszunk.
Azért ebben a topikban illene arról is beszélni...
Sziasztok! Kicsit behalt az oldal, de megpróbálkozom a kérdésemmel, hátha lesz, aki válaszol!
Egyáltalán nem értek a szélenergiához, fõleg nem a villamos energiához (nem az én területem), de mégis az lenne a kérdésem, hogy elméletileg lehetséges házilag készíteni olyan szélerõmûvet/szélkereket (elméletileg minden nap fúj a szél/nincs megállás!!!), ami teljes mértékig ellátja egy családi hát össz energia felhasználását, vagy akár még túl is termel? És most itt értem azt, hogy megy a TV, a hûtõ a fagyasztó a számítógép, stb...stb... Vagy ha nem is a teljes házét, akkor X-ed részét.
Illetve még azt kérdezném, hogy egy generátornál mik azok az adatok amik azt mutatják meg, hogy milyen a teljesítménye, hogy mennyi energiát képes elõállítani? És amúgy egy házi szélkerékhez milyen generátor jó? Kiszedem egy régi buszból, vagy teherautóból? Az elég egy családi házhoz? Vagy ipari/nagyobb teljesítményû kellene?
Elõre is köszönöm a válaszokat!
"elméletileg minden nap fúj a szél/nincs megállás!!!" Minden nap fúj, csak nem egyenletesen, elegendõ mértékben.
"elméletileg lehetséges házilag készíteni olyan szélerõmûvet/szélkereket" Elméletileg lehetséges, bár...
"családi hát össz energia felhasználását, vagy akár még túl is termel?" ...egy átlagos családi ház TELJES energiaellátását egy házilag készített szélgenerátor nem biztos, hogy fedezni fogja.
"Illetve még azt kérdezném, hogy egy generátornál mik azok az adatok amik azt mutatják meg, hogy milyen a teljesítménye, hogy mennyi energiát képes elõállítani?" Egy generátornál W-ban adják meg, hogy egy adott fordulatszámon mekkora teljesítményt ad le. A megadott fordulatszám alatt kevesebb teljesítményt ad le. Ha ezt az optimális teljesítményt megszorzod az idõvel, megkapod a termelt energiát.
De mivel a szél nem fog egyenletes sebességgel fújni, a generátor fordulatszáma el fog térni a névlegestõl (sajnos nem épp a pozitív irányba), így a leadott teljesítmény is különbözni fog tõle, ebbõl következõleg a megtermelt energia is.
"Kiszedem egy régi buszból, vagy teherautóból?" A gépjármúvek generátora magas fordulatszámra van tervezve, a szél meg alacsony sebességû, tehát áttétel ildomos a generátor és a szélkerék közé.
"Az elég egy családi házhoz?" Itt ajánlom a szerkesztõ megjegyzését elolvasni.
Nagyon szépen köszönöm, hogy írtál és alaposan válaszoltál a feltett kérdéseimre! Neked biztos tök egyértelmûek ezek a dolgok, de nekem nem. Érdekel a dolog! Fõleg, hogy hogyan lehet ilyet csinálni házilag! Írtam, hogy nem vagyok elektro zseni, ezért is kérem ki a véleményeteket, tapasztalataitokat! Ha lenne még aprólékos kérdésem megkereshetlek velük?
"Ha lenne még aprólékos kérdésem megkereshetlek velük? " Tedd fel itt a fórumtopikban, lesz rá ki válaszoljon.
Oké:) Mit lehet, illetve fel lehet használni a mosógép villanymotorját a szálkerékhez valamire? Mármint nem a szélkereket hajtani vele:) hanem hogy a villanymotor termeljen áramot! Vagy ilyesmi! Vagy dobjam ki?
A konstrukció méretei tiszteletet parancsolóak: magassága 190 méter, súlya 1360 tonna, a három széllapát pedig 82 méter hosszú. Az egész szerkezet egy, Fukushimától mintegy 20 kilométerre a nyílt tengeren elhelyezett, 4500 tonnás platformon áll majd, becslések szerint akár 300 kilométer/órás szélviharnak is képes ellenállni, s csúcsidőszakban körülbelül 7 Megawatt körül lesz a teljesítménye.
Az árát nem írták oda. Mert kiderülne, hogy olyan fajlagos teljesítménye van, hogy körberöhögi bármi...
57 k USD/kW beépített teljesítményre. Ez úgy kb. tízszerese a világ legdrágább atomerőműjének és teljesítmény ténylezője legfeljebb 0.5... Ennél még a szénerőmű is környezetbarátabb...
A He iszonyatosan drága és korlátos a hozzáférése ezen felül a kábeles lengedezés miatt a teljesítménysűrűsége telepítési szempontból ennek sem sokkal jobb sanszoan, mintha a földra tennéd le, cserébe jóval komplikáltabb, zavarja a radarokat és a repülést... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.08.30. 18:50:55
Hidrogén olcsóbb ha nem robban fel. :/ Csak a földön nem tudod több száz méterre telepíteni. Fent pedig egyre jobb és állandóbb szelek vannak. Repülést hogy zavarja-e, erre csak azt tudom mondani hogy repülés is zavarja az emberek mindennapjait, azzal hogy Budapest felett 10 percenként alacsonyan elhúz egy utasszállító, nem kicsi zajszennyezést okozva. Szóval repülés azért ne kapjon már mindenben prioritást, alkalmazkodhatna a helyzethez, nehogy ez legyen az akadálya egy szélfarm telepítésének.
Az oké, hogy a szélsebességtől köbösen függ a kivett teljesítmény, de a lapátkerék-átmérőtől is négyzetesen, ilyen gigalufiba pedig aligha lehet nyolcvan méter hosszú üveg-, és szénszál laminált lapátokat beletuszkolni. :) Én ennek legfeljebb olyan helyen látom racionalitását, ahol az állandó, betonba horgonyzott létesítmény megépítése nem rentábilis vagy problémásan kivitelezhető, energia viszont kell - ilyen hely meg eléggé kevés van. Mondjuk egy antarktiszi ideiglenes kutatóállomást (a lenti képről ugrott be) el tudok képzelni ilyennel, de azt meg teleburítják benzinnel és meg van oldva a fűtés is. Szkeptikus vagyok. Utoljára szerkesztette: PrasCo, 2015.09.12. 11:59:12
Mondjuk egy olyan helyen, ahol van szél, van ember és energiaigény, de bajos a beton és betonvasakat eljuttatni - pl.: Marsra. A gáz mehet folyékony állapotban, a lufi egy hátizsáknyira becsomagolva és kész.
Nem rossz ötlet, különösen a legelején talán, de hosszútávon én ott is inkább az atomra támaszkodnék, vagy talán a Napra, bár kérdéses, a por mennyire ütne be neki. Nem sok kedvem lenne egy extraterresztriális kolónia delejét rábízni pár légvédelmi ballonra.
Ezt ugye viccnek szándtad. A nap nagy részében akkor a zaj, hogy a gépet gyakorlatilag nem is hallani a főváros legtöbb részén. Szigetszentmiklóson laktam 30 évig és ék-i szél esetén minden gép arra jött be. Gyakorlatilag teljesen hozzá lehetett szokni, az utcán vagy az utca mellett elhaladó autók sokkal hangosabbak. Most a Fehérvári úton lakom. A villamos esete 0 háttérzaj mellett olyan hangos, hogy egyszerűen mosolygok, amkor a repcsik zajterhelése miatt sír valaki. A reptér meg ott van 60 éve...
Mindig újabb ötletek érkeznek, de egyik sem foglalkozik a probléma gyökerével. Nincs olyan akku, ami érdemben el tudna tárolni olyan mennyiségű energiát, ami már gazdaságossá tehetné a berendezést. Ez a főprobléma már évek óta.
Ha pedig kábelt kötne rá, akkor több száz méteren olyan veszteség esik rajta, hogy megint baromság lesz az egész. Plusz a hozzátartozó teljesítményelektronika túl drága (és nehéz) lenne. A "többe kerül a leves mint a hús" esete. Amíg nincs akku, addig az egész ipar "egyhelyben toporgás" marad.
Az, hogy egy agyontámogatott valami aránya mire nő, az nem érv a semmire főleg úgy, hogy az áram ára mennyire nő és úgy, hogy a kötelező átvétel miatt, ha leteszed, akkor nőni foga termelés aránya, mert kötelező átvenni. Ezzel szemben, ha építesz egy gázerőművet és olcsóbb nem járatni, mert úgy nagyobb veszteséget termel, akkor az nem működik. Lásd Gönyű.
A változó teljesítmény miatt már a szél+nap éves aránya is csak akkor mehet 30% fölé, ha durván importfüggésben élsz a balanszolással, mert így is előfordul az, hogy ezek termelése meg tudja haladni a csúcsigényt és a rendszerszabályozó kényszerexportált. Ezt látni a németeknél.
És ezzel is a német áram mocskosul szennyező a magyarhoz képes is, nemhogy a svédhez vagy franciához képest. Meg jó drága. És paraziták.
Megkérhetnélek, hogy az propagandával mást fárassz? Vagy, ha a HTKA-s Fade vagy, akkor túl sok kérdésem nincs...
Results of the optimisation suggest that the levelised cost of electricity could fall from the current 69V/MWh to 56V/MWh
Ezek után van értelme tovább olvasni? Már emlékeim szerint vagy itt vagy másik energetikás topikban ki lett fejtve, hogy a LCOE az mire jó és mire nem.... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.05.13. 11:52:14
Átfutottam. Sokkolódtam. Tőmondatokban, amiket láttam.
Kijelenti, hogy:
Modelling is performed in hourly resolution for 5-year time intervals, from 2015 to 2050, and considers current capacities and ages of power plants, as well as projected increases in future electricity demands
Csak nem látom, hogy ez hogyan teljesül, mert ha nekiállok megnézni a tárolási kapacitásokat, akkor nem jön ki az, hogy hol lesz áram, amikor hetekig nem süt a Nap rendesen és az egész alapja a diagramok szerint a napenergia. Eleve a cím is mulatságos. Gázerőművekkel és gáztározókkal számol. Ez hol 100% megújuló.
Aztán az sem világos, hogy miféle akku kapacitásokat haluzik be és miből. Mert hogyan hozza azt ki, hogy a bepítési aránya a napenergiának közelít a termeléshez? Mitől lesz nagyhirtelen a load factor 0,55 tája ezeknek?
Basszus az egész alapján vagy én nem értem vagy nem értem, hogy kinek a fejét és hogyan akarják átverni. Még, ha eltárolják akkuban a napenergiát, akkor is hogyan lesz az, hogy Európára nézve egy kb. 0,14-es load factorú erőműnél a teljes energia mixben az aránya kb. azonos a beépítettel...?
A 9. oldalon levő diagramok olyanok, hogy már azon fogja az ember a fejét, hogy ezt így mégis hogyan? 400-800 TWh akksi kapacitás? Oszt miből...? Hogyan? Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.05.13. 13:16:22
A fő faktorokat kell megnézni, ha azok rendben vannak, akkor lehet tovább menni. Az, hogy 0.12-0.15-ös load factoros erőművekkel kihoz 0.55 feletti termelési arányt már eleve a "ezt mégis hogyan"? Igen, akkuba tárolással mehetne, de...
... a 400+400 TWh akku kapacitásnak kb. annyi realitása van, mint pizsamában a Holdon sétálni.
A német nap + szél beépített meghaladta a csúcskapacitást és ezzel nem tudtak még 23%-ot sem elérni anno.
Na ez a reality check...
Innentől fogva hova nézzem a többi rész, ha ez a kettő eleve röhejes? Meg miféle 100% megújuló, ahol vazzeg GÁZerőművekkel balanszolnak? Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.05.13. 22:37:23
Jut eszembe, pár hete futottam bele a hírbe, hogy India 30 GW offshore szélerőmű-kapacitást akar kiépíteni gyakorlatilag a semmiből a következő 10 évben, alapvetően dán technológiával. Adottságaik biztos jobbak.
Mert a politikust meg lehet kenni, hogy hagyjon jóvá olyan politikát, aminek eredmény évi 25+ mrd EUR "zöld" áram dotáció.... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.17. 14:20:27
És persze ilyenkor kell falra mászni, az elmúlt tíz év ezen támogatásából az egész német elektromos termelést lehetne nukleáris alapra helyezni, és a co2/kwh tizedére esett volna, miközben a fogyasztói áramár is csökkent volna, szemben a zöld program keretében való kétszerezéssel. De nem, az gonozs meg fújorosz (és senki nem tudja miért nem lehet a franciáktól venni ilyenkor a németeknek, ha már nekik nem akarjuk hagyni a saját atomipart) Vagy ha ennyire nem akarnak atomot, töredékéből lehetne modern széntüzelésű erőműveket használni amik harmadával jobb hatásfokot tudnak akár.
Nem emlékszem melyik TC videóban volt, de konkrétan említették, hogy az új euro 6d temp szabványt betartó autó bizonyos városok levegőjét nemhogy szennyezi, hanem "tisztább" gáz jön ki a kipufogóján mint amit beszív. De örülök, hogy egy ismert és hiteles ember végre kimondta az igazságot erről a "zöld rémálomról".
Volt egy érdekes kérdés azzal kapcsolatban, hogy ha az elektromos autók emissziójánál beleszámolják az elektromos áram termeléséhez szükséges emissziót, akkor a benzinesnél miért nem. Erre nem igazán érkezett válasz.
Erre is csináltam számítást, de csak főbb faktorokat nézzük.
A hálózat szállítási vesztesége a világban 8-15%. Erre jön még rá a töltési veszteség és kinyerési is, ez megy végül ki a motorra és a hajtásláncra.
Ehhez képest a bázistelepekre a szállítási költség távvezetéken kb. 50-70 Ft/tonna. Gázolaj sűrűsége 820 kg/m3, benzin 760 kg/m3. Átlagosan tehát a bázistelepig 0,075 Ft/liter, de ez csak az áram költség, nincs benne a távvezeték ára, karbantartása, de a villanyautónál sem számolják bele ezt. A bázistelepről 150 km-es körzetben kb. 300 litert pöfög el egy tankautó, ami elvisz 30 ezer liter (30m3) benzin/gázolajat.
Tehát döbbenetes, de olcsóbb szállítani ezt, mint az áramot. Jobb a hatásfoka.
Röviden, a szállítási vesztesége kicsi a benzin/gázolajnak is, bőven a 8%-os grid veszteség alatt van.
Alapvetően nem az a kérdés, hogy az elektromos auto, mint közlekedési eszköz szennyezőbb vagy sem, mint a benzines, mert 100% szénerőmű esetében is kevesebb szennyezést termel az elektromos auto. Ám a sötétzöld gondolkodás szerinti elektromos auto nem szennyez hozzáállást kell megfékezni azzal, hogy jelezük, a fosszilis erőművel táplált elektromos auto csak picit jobb mint a benzines, ne gondolja senki, hogy ezzel megoldotta minden CO2 kibocsátási problémáját.
Ráadásul ahogy lentebb is jelezték, mind a szállítás mind a feldolgozás elenyésző szennyezéssel jár a későbbi elégetéshez képest benzin esetében, míg az erlektromos áram esetében az előállítás, nem pedig a felhasználás a fő szennyező.
Én úgy értelmeztem, hogy az előadás témája a globális co2 és a személyautózás összefüggése volt. Na már most ha innen nézed, akkor egy nagy aksis (100kWh) elektromos autó gyártásánál több co keletkezik, mint egy benzinesnél, (140kg CO2/kWh aksinál, a bányászástól amíg beépítik a kocsiba) plusz a használat során az adott ország energiatermelésétől függően, akár pariban lehet a b.é.m. autókkal. Tehát arra problémára, hogy a co2-t a nagy aksis elektromos autóval orvosoljuk egyenlőre nem megoldás.
A teljes átállás sem csökkentené a co2-t, mivel az elektromos autók kiszolgáló infrastruktúra kiépítése is co2 termelne, egy kicsit ördögi körbe kerültünk. Úgy kell lavírozni az autó iparnak, hogy a co2 kibocsájtás már ne növekedjen globálisan. Ezért jó megoldás a kisebb városnál az elektromos vagy kontrollált hibrid egyéni közlekedés, míg a nagyobb városoknál el kell lassan engedni a az egyénit és csak tömeg jöhet szóba.
Tippre lehet ezért nem számolt a b.é.m.-ok üzemanyagára rakodó co2-vel, mivel a nagy aksis elektromos autó már a gyártásnál hátrányból indul, így ha teszem azt eladja valaki a dízel járgányát, mert vesz egy ilyen elektromost, nemhogy csökkenti a globális co2-t hanem növeli.
"így ha teszem azt eladja valaki a dízel járgányát, mert vesz egy ilyen elektromost, " ez nem a legjobb példa, inkább ha vásárlás előtt áll és választania kellene, b.é.m.-ral rendelkező autó és egy nagy aksis elektromos között, akkor jelen pillanatban az elektromos a rosszabb választás, ha a globális co2 nézzük.
Persze jóval összetettebb, mert az autók kötelező szervizei és alkatrész igénye is számít, meg még rengeteg tényező, nem hiába mondja nehéz számokat találni mindenre. Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.06.18. 16:02:37
"A bázistelepről 150 km-es körzetben kb. 300 litert pöfög el egy tankautó, ami elvisz 30 ezer liter (30m3) benzin/gázolajat." 300liter ? egy ismerősöm kamionos az 35liter/100km-eket emlegetett 40t-val, de az nem most volt azóta lehet még faragtak belőle pár litert.
"A legnagyobb problémát az jelenti, hogy nincsenek statisztikák arra vonatkozóan, hogy a németországi szélkerekek milyen gyakran hibásodnak meg vagy égnek le. " (tippre tudják csak nem publikus)
"Szövetségi Szélenergia Szövetség (BWE) képviselője közölte, hogy szerencsére ilyesmi nagyon ritkán történik. 2005 óta 79 káreseményt regisztráltak"
"A TÜV úgy vélte, hogy évente akár 50 káreset is bekövetkezhet a szélkerekek esetében. "
"kritikus civilszervezetek viszont több mint 160-ra becsülték az évente bekövetkező események számát, "
Ez de jó :( . Mint egy hitvallás, mindenki megtalálja benne, ami az ő igazát bizonyítja.
Mondjuk a németek olyan mélyen vannak ebben benne, hogy nem hiszem, hogy lenne visszaút. Max. akkor, ha egy teljesen más politikai erő kerülne hatalomra.
A repülőgépeknél a szárnyakra etilén vagy propilén glikolt szoktak asszem. Elvileg nem toxikus a biztonsági adatlapja szerint, de a reptereken a jégtelenítő helye adott és tudtommal (jobb helyeken) gyűjtik a lecsorgó mennyiséget. A szélturbinánál ez lehetetlen...
Az etilénglikol biztosan toxikus, egy féldecitól már elpusztulhatsz. Nem egy botulinumtoxin, az igaz. Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2019.12.16. 12:02:30
Ez nettó túlzás, ha egy 2 MW-os szélkerék csak 100-200 kW-on lötyög akkor is bőven felfűti magát. De a kép azért rávilágít bizonyos problémákra... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.12.16. 16:09:53