Így jégtelenítik a "zöld" szélerőművek lapátjait. Kell egy helikopter (üzemanyagot éget), és olajégetővel felszerelt teherautó a forró víz előállításához. Szuperzöld.
Ennek a fajlagos beruházái költsége egy atomerőműével kb. azonos. Csak töredék áron termel. Cserébe elfoglal kb. Bp. méretű területet a tengeren. Kíváncsi leszek mekkora élmény lesz szerelgetni ezeket a semmi közepén, mert Ausztriában kb. az erőművek 5-8%-a mindig szét van kapva...
A tulajdonos Ørsted a szélfarm 50%-át eladja az AXA nevű konzorciumnak 3.6 milliárd €-ért és további partnereket keres az energiakiegyenlítéshez. Akkor össz érték kb 7milliárd €, azaz 2800 milliárd forint egy 1300MW-os időjárásfüggő erőműért. Ehhez kell még akár 1300MW más, lehetőleg független erőművi kapacitás ha épp szélcsend van és fent akarják tartani az energiabiztonságot.
A brit partoktól 89 kilométerre telepítették a Hornsea 2 szélfarmot, ami 1,3 GW energiát képes termelni.
GW energia...
1,3 millió háztartás energiaellátását teszi lehetővé. Az ilyen dumával sem tudok mit kezdeni. Load factor és beépített teljesítmény.
Az árát nem merték leírni... Gondolom kibukna mennyire eszementen drága. A karbantartására is kíváncsi leszek majd. 450 km2-en terül el... Ez Bp területének kb. 80%-a...
Fordulat: a kormány zöld utat ad a szélenergiának "Magyarország 2023 végéig 8 gigawattra növelné a napenergiakapacitását, és utalás történt arra vonatkozóan, hogy a szélenergia-szektorba irányuló befektetések zöld utat kaphatnak."
"Szélenergia-szennyezés: Mexikóban a turbinaolaj beszivárog a földbe Rézszínű kenőanyag szivárog a mexikói Oaxacai Juchitan város szélturbináiból 2017. április 20-án, csütörtökön. Szélturbinákat telepítettek Mexikó déli partjainak egy sávjába, hogy tisztábbá tegyék az ország energiaiparát, de most kiömlik belőlük az olaj. . Fotós: Yael Martinez/Bloomberg a Getty Images segítségével"
"Olajszivárgás egy szélturbina torony mentén a Sierra de El Perdónban (a Gurelur – az igazi ökológusok navorrai egyesülete) jóvoltából"
"Leaking oil from each wind turbine causing fire in Califirnia and arsons."
Azért megnézném, hogy egy ipari méretben elöállitani képes szélerőmü ilyen megoldssal , hogy emelkedne fel, és hogy tartja egyhelyben vagy csak hogy ovja meg, hogy ne zuhanjon vissza ha eláll a szél vagy mit csinál ha el kell vágni a vezetéket és pár km-el odébb ráesik egy falura. Gondolom többet is akarna egy területre tenni, hogy védi , hogy ne akarjanak össze?
A másik posztnál, meg csak anynit addnék, hozzá, hogy Magyaroszágon, drága kormányunk 2010 óta nem enged szélerőmüvet épitettni, de ha a meglévőket fejlesztené akkor máris duplázhatná vagy triplázhatná a teljesitményuket. Tudniillik 174 szélturbina van jelenleg aminek az össz teljesitménye 330MW a legnagyobbak 3MW teljesitményuek a legkisebbek 250KW. ha csak ezeket kiváltanák a jelenlegi helyukon nagyobb teljesítményűre , nem kell a cikkben leirtakra, de ha már egy 5MW-osakat tesz helyettük akkor is Már 1GW -ot meghalado teljesitmény lenne. Arrol nem is beszélve, ha ujra olyan szabályozást hoznának ami lehetővé tenné ezeknek az ujboli telepitéssét. A mostani szabályozás 12kmes védősávot ir elo a településektől, Nem tudom, hogy mi az ami ennyire veszélyes egy széléturbinán, hogy a lakott területre ennyire veszélyes, de egy atomerőmüvet simán lehet épiteni 4kmre egy várostol és 10kmes körzetben 5 másikhoz. agyrém.
Ez mindegyiknél ottvan, ezért mókás megújjulónak tekinteni a szél és nap energiára, valóban, az "üzemanyag" (nap) elég tartós, ám a létesítmény már nem annyira, ami jellemzően rövidebb élettartamű, mint a hőerőművek, mert kint van a környezetben, nem egy zárt létesítményben. És bizony az mind termeli a hulladékot. A szél etéren kimondottan rossz, hiszen hatalmas lapátok mellett az alapok és a torony is ott van, ami tetemes, főleg egy tengeri példánynál, és ott az élettartam mégrövidebb a sós víz áldásos tevékenysége miatt.
Ordító faszság. Nem érezte azt a cikk írása közben, hogy számokkal is bizonyítani kellene, hogy miért környezet barátabb a szélenergia...
N+1 szélerőmű paramétere ismert. Névleges teljesítmény, load factor, tömeg és ebből az, hogy kWh áram termelésre mennyi tömeg jut. Ha az ember elkezdni számolni, hogy mondjuk az igen gyakran vett lózunggal, hogy Paks vs. "zöld" erőművek (ami több szempontból is buta összevetés, de legyen ez), akkor "picit" képed csak el azon, hogy mennyire nem zöldek ezek az erőművek.
Ahhoz, hogy Paks I-gyel azonos mennyiségű áramot termeljen egy szélerőmű park a kisalföldi adottságokkal kb. 8000 MW szélkapacitás kéne (0,25 load factor mellett)*. Az áram random termelésén lépjünk át elegánsan...
*A teljes németországi erőmű park load factora eddig 0,2 alatt volt kicsivel, 2019 extrém szeles volt és egyre több tengeri farm van, ami felfelé húzza az átlagot. A telepített teljesítményt bontva adják meg, a termelést már nem ezért forrás akkorról, amikor még nem volt, csak szárazföldi szélkerék.
A ma divatos 2MW-os szélkerékből 4000 darab kéne. Egyetlen lapát tömege attól függően, hogy mekkora szélsebességre méretezik úgy 6-10 tonna is lehet. Három lapátosak a szélkerekek.
Ez akkor átlagos értékkel számolva 7.5*4000*3 = 90 ezer tonna hulladék. Amit elásnak. És akkor még nem esett szó a szélkerekek beton alapjáról és magáról a 100+ méter magas oszlopról is, ami szintén nem kis tömeg.
A lapátok a tapasztalatok szerint 20 évet sem bírnak ki a szélerőművek. https://wattsupwiththat.com/2018/12/29/wind-farm-turbines-wear-sooner-than-expected-says-study/
Egy atomerőmű tervezési élettartama ma 60 év és 100 évig kiterjeszthetőnek tűnik. A 2. generációs PWR reaktorokat 25-30 évre méretezték és annyira túltolták, hogy a jelek szerint 40-50 évet gond nélkül elmennek. Tehát a fenti tömeget 50 év alatt úgy minimum 2-szer kell letelepíteni.
Akkor már ott tartunk, hogy 200-300 ezer tonna. Csak a lapátok tömege Hova viszi és ássa el ezt az ember...?
Ez hol "zöld" és környezetbarát? Legfeljebb annak szeretnék egyesek hinni... És akkor még szó sem esett arról, hogy ennek a sok ezer forgógépnek mekkora éves kenőolaj fogyasztása van. Millió forintos nagyságrendű tétel évente. Darabonként.
Ez nettó túlzás, ha egy 2 MW-os szélkerék csak 100-200 kW-on lötyög akkor is bőven felfűti magát. De a kép azért rávilágít bizonyos problémákra... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.12.16. 16:09:53
Az etilénglikol biztosan toxikus, egy féldecitól már elpusztulhatsz. Nem egy botulinumtoxin, az igaz. Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2019.12.16. 12:02:30
A repülőgépeknél a szárnyakra etilén vagy propilén glikolt szoktak asszem. Elvileg nem toxikus a biztonsági adatlapja szerint, de a reptereken a jégtelenítő helye adott és tudtommal (jobb helyeken) gyűjtik a lecsorgó mennyiséget. A szélturbinánál ez lehetetlen...
Ez de jó :( . Mint egy hitvallás, mindenki megtalálja benne, ami az ő igazát bizonyítja.
Mondjuk a németek olyan mélyen vannak ebben benne, hogy nem hiszem, hogy lenne visszaút. Max. akkor, ha egy teljesen más politikai erő kerülne hatalomra.
"A legnagyobb problémát az jelenti, hogy nincsenek statisztikák arra vonatkozóan, hogy a németországi szélkerekek milyen gyakran hibásodnak meg vagy égnek le. " (tippre tudják csak nem publikus)
"Szövetségi Szélenergia Szövetség (BWE) képviselője közölte, hogy szerencsére ilyesmi nagyon ritkán történik. 2005 óta 79 káreseményt regisztráltak"
"A TÜV úgy vélte, hogy évente akár 50 káreset is bekövetkezhet a szélkerekek esetében. "
"kritikus civilszervezetek viszont több mint 160-ra becsülték az évente bekövetkező események számát, "
Nagyon felfelé kerekítettem, hogy látható legyen mennyire kevés a veszteség. Feltettem, hogy hegyen völgyön át kell menni.
"A bázistelepről 150 km-es körzetben kb. 300 litert pöfög el egy tankautó, ami elvisz 30 ezer liter (30m3) benzin/gázolajat." 300liter ? egy ismerősöm kamionos az 35liter/100km-eket emlegetett 40t-val, de az nem most volt azóta lehet még faragtak belőle pár litert.
"így ha teszem azt eladja valaki a dízel járgányát, mert vesz egy ilyen elektromost, " ez nem a legjobb példa, inkább ha vásárlás előtt áll és választania kellene, b.é.m.-ral rendelkező autó és egy nagy aksis elektromos között, akkor jelen pillanatban az elektromos a rosszabb választás, ha a globális co2 nézzük.
Persze jóval összetettebb, mert az autók kötelező szervizei és alkatrész igénye is számít, meg még rengeteg tényező, nem hiába mondja nehéz számokat találni mindenre. Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.06.18. 16:02:37
Én úgy értelmeztem, hogy az előadás témája a globális co2 és a személyautózás összefüggése volt. Na már most ha innen nézed, akkor egy nagy aksis (100kWh) elektromos autó gyártásánál több co keletkezik, mint egy benzinesnél, (140kg CO2/kWh aksinál, a bányászástól amíg beépítik a kocsiba) plusz a használat során az adott ország energiatermelésétől függően, akár pariban lehet a b.é.m. autókkal. Tehát arra problémára, hogy a co2-t a nagy aksis elektromos autóval orvosoljuk egyenlőre nem megoldás.
A teljes átállás sem csökkentené a co2-t, mivel az elektromos autók kiszolgáló infrastruktúra kiépítése is co2 termelne, egy kicsit ördögi körbe kerültünk. Úgy kell lavírozni az autó iparnak, hogy a co2 kibocsájtás már ne növekedjen globálisan. Ezért jó megoldás a kisebb városnál az elektromos vagy kontrollált hibrid egyéni közlekedés, míg a nagyobb városoknál el kell lassan engedni a az egyénit és csak tömeg jöhet szóba.
Tippre lehet ezért nem számolt a b.é.m.-ok üzemanyagára rakodó co2-vel, mivel a nagy aksis elektromos autó már a gyártásnál hátrányból indul, így ha teszem azt eladja valaki a dízel járgányát, mert vesz egy ilyen elektromost, nemhogy csökkenti a globális co2-t hanem növeli.
Alapvetően nem az a kérdés, hogy az elektromos auto, mint közlekedési eszköz szennyezőbb vagy sem, mint a benzines, mert 100% szénerőmű esetében is kevesebb szennyezést termel az elektromos auto. Ám a sötétzöld gondolkodás szerinti elektromos auto nem szennyez hozzáállást kell megfékezni azzal, hogy jelezük, a fosszilis erőművel táplált elektromos auto csak picit jobb mint a benzines, ne gondolja senki, hogy ezzel megoldotta minden CO2 kibocsátási problémáját.
Ráadásul ahogy lentebb is jelezték, mind a szállítás mind a feldolgozás elenyésző szennyezéssel jár a későbbi elégetéshez képest benzin esetében, míg az erlektromos áram esetében az előállítás, nem pedig a felhasználás a fő szennyező.
Erre is csináltam számítást, de csak főbb faktorokat nézzük.
A hálózat szállítási vesztesége a világban 8-15%. Erre jön még rá a töltési veszteség és kinyerési is, ez megy végül ki a motorra és a hajtásláncra.
Ehhez képest a bázistelepekre a szállítási költség távvezetéken kb. 50-70 Ft/tonna. Gázolaj sűrűsége 820 kg/m3, benzin 760 kg/m3. Átlagosan tehát a bázistelepig 0,075 Ft/liter, de ez csak az áram költség, nincs benne a távvezeték ára, karbantartása, de a villanyautónál sem számolják bele ezt. A bázistelepről 150 km-es körzetben kb. 300 litert pöfög el egy tankautó, ami elvisz 30 ezer liter (30m3) benzin/gázolajat.
Tehát döbbenetes, de olcsóbb szállítani ezt, mint az áramot. Jobb a hatásfoka.
Röviden, a szállítási vesztesége kicsi a benzin/gázolajnak is, bőven a 8%-os grid veszteség alatt van.
Volt egy érdekes kérdés azzal kapcsolatban, hogy ha az elektromos autók emissziójánál beleszámolják az elektromos áram termeléséhez szükséges emissziót, akkor a benzinesnél miért nem. Erre nem igazán érkezett válasz.
Nem emlékszem melyik TC videóban volt, de konkrétan említették, hogy az új euro 6d temp szabványt betartó autó bizonyos városok levegőjét nemhogy szennyezi, hanem "tisztább" gáz jön ki a kipufogóján mint amit beszív. De örülök, hogy egy ismert és hiteles ember végre kimondta az igazságot erről a "zöld rémálomról".
És persze ilyenkor kell falra mászni, az elmúlt tíz év ezen támogatásából az egész német elektromos termelést lehetne nukleáris alapra helyezni, és a co2/kwh tizedére esett volna, miközben a fogyasztói áramár is csökkent volna, szemben a zöld program keretében való kétszerezéssel. De nem, az gonozs meg fújorosz (és senki nem tudja miért nem lehet a franciáktól venni ilyenkor a németeknek, ha már nekik nem akarjuk hagyni a saját atomipart) Vagy ha ennyire nem akarnak atomot, töredékéből lehetne modern széntüzelésű erőműveket használni amik harmadával jobb hatásfokot tudnak akár.
Mert a politikust meg lehet kenni, hogy hagyjon jóvá olyan politikát, aminek eredmény évi 25+ mrd EUR "zöld" áram dotáció.... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.17. 14:20:27
Jut eszembe, pár hete futottam bele a hírbe, hogy India 30 GW offshore szélerőmű-kapacitást akar kiépíteni gyakorlatilag a semmiből a következő 10 évben, alapvetően dán technológiával. Adottságaik biztos jobbak.
A fő faktorokat kell megnézni, ha azok rendben vannak, akkor lehet tovább menni. Az, hogy 0.12-0.15-ös load factoros erőművekkel kihoz 0.55 feletti termelési arányt már eleve a "ezt mégis hogyan"? Igen, akkuba tárolással mehetne, de...
... a 400+400 TWh akku kapacitásnak kb. annyi realitása van, mint pizsamában a Holdon sétálni.
A német nap + szél beépített meghaladta a csúcskapacitást és ezzel nem tudtak még 23%-ot sem elérni anno.
Na ez a reality check...
Innentől fogva hova nézzem a többi rész, ha ez a kettő eleve röhejes? Meg miféle 100% megújuló, ahol vazzeg GÁZerőművekkel balanszolnak? Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.05.13. 22:37:23
Átfutottam. Sokkolódtam. Tőmondatokban, amiket láttam.
Kijelenti, hogy:
Modelling is performed in hourly resolution for 5-year time intervals, from 2015 to 2050, and considers current capacities and ages of power plants, as well as projected increases in future electricity demands
Csak nem látom, hogy ez hogyan teljesül, mert ha nekiállok megnézni a tárolási kapacitásokat, akkor nem jön ki az, hogy hol lesz áram, amikor hetekig nem süt a Nap rendesen és az egész alapja a diagramok szerint a napenergia. Eleve a cím is mulatságos. Gázerőművekkel és gáztározókkal számol. Ez hol 100% megújuló.
Aztán az sem világos, hogy miféle akku kapacitásokat haluzik be és miből. Mert hogyan hozza azt ki, hogy a bepítési aránya a napenergiának közelít a termeléshez? Mitől lesz nagyhirtelen a load factor 0,55 tája ezeknek?
Basszus az egész alapján vagy én nem értem vagy nem értem, hogy kinek a fejét és hogyan akarják átverni. Még, ha eltárolják akkuban a napenergiát, akkor is hogyan lesz az, hogy Európára nézve egy kb. 0,14-es load factorú erőműnél a teljes energia mixben az aránya kb. azonos a beépítettel...?
A 9. oldalon levő diagramok olyanok, hogy már azon fogja az ember a fejét, hogy ezt így mégis hogyan? 400-800 TWh akksi kapacitás? Oszt miből...? Hogyan? Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.05.13. 13:16:22
Results of the optimisation suggest that the levelised cost of electricity could fall from the current 69V/MWh to 56V/MWh
Ezek után van értelme tovább olvasni? Már emlékeim szerint vagy itt vagy másik energetikás topikban ki lett fejtve, hogy a LCOE az mire jó és mire nem.... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.05.13. 11:52:14
Az, hogy egy agyontámogatott valami aránya mire nő, az nem érv a semmire főleg úgy, hogy az áram ára mennyire nő és úgy, hogy a kötelező átvétel miatt, ha leteszed, akkor nőni foga termelés aránya, mert kötelező átvenni. Ezzel szemben, ha építesz egy gázerőművet és olcsóbb nem járatni, mert úgy nagyobb veszteséget termel, akkor az nem működik. Lásd Gönyű.
A változó teljesítmény miatt már a szél+nap éves aránya is csak akkor mehet 30% fölé, ha durván importfüggésben élsz a balanszolással, mert így is előfordul az, hogy ezek termelése meg tudja haladni a csúcsigényt és a rendszerszabályozó kényszerexportált. Ezt látni a németeknél.
És ezzel is a német áram mocskosul szennyező a magyarhoz képes is, nemhogy a svédhez vagy franciához képest. Meg jó drága. És paraziták.
Megkérhetnélek, hogy az propagandával mást fárassz? Vagy, ha a HTKA-s Fade vagy, akkor túl sok kérdésem nincs...
Mindig újabb ötletek érkeznek, de egyik sem foglalkozik a probléma gyökerével. Nincs olyan akku, ami érdemben el tudna tárolni olyan mennyiségű energiát, ami már gazdaságossá tehetné a berendezést. Ez a főprobléma már évek óta.
Ha pedig kábelt kötne rá, akkor több száz méteren olyan veszteség esik rajta, hogy megint baromság lesz az egész. Plusz a hozzátartozó teljesítményelektronika túl drága (és nehéz) lenne. A "többe kerül a leves mint a hús" esete. Amíg nincs akku, addig az egész ipar "egyhelyben toporgás" marad.
Ezt ugye viccnek szándtad. A nap nagy részében akkor a zaj, hogy a gépet gyakorlatilag nem is hallani a főváros legtöbb részén. Szigetszentmiklóson laktam 30 évig és ék-i szél esetén minden gép arra jött be. Gyakorlatilag teljesen hozzá lehetett szokni, az utcán vagy az utca mellett elhaladó autók sokkal hangosabbak. Most a Fehérvári úton lakom. A villamos esete 0 háttérzaj mellett olyan hangos, hogy egyszerűen mosolygok, amkor a repcsik zajterhelése miatt sír valaki. A reptér meg ott van 60 éve...
Nem rossz ötlet, különösen a legelején talán, de hosszútávon én ott is inkább az atomra támaszkodnék, vagy talán a Napra, bár kérdéses, a por mennyire ütne be neki. Nem sok kedvem lenne egy extraterresztriális kolónia delejét rábízni pár légvédelmi ballonra.
Mondjuk egy olyan helyen, ahol van szél, van ember és energiaigény, de bajos a beton és betonvasakat eljuttatni - pl.: Marsra. A gáz mehet folyékony állapotban, a lufi egy hátizsáknyira becsomagolva és kész.
Az oké, hogy a szélsebességtől köbösen függ a kivett teljesítmény, de a lapátkerék-átmérőtől is négyzetesen, ilyen gigalufiba pedig aligha lehet nyolcvan méter hosszú üveg-, és szénszál laminált lapátokat beletuszkolni. :) Én ennek legfeljebb olyan helyen látom racionalitását, ahol az állandó, betonba horgonyzott létesítmény megépítése nem rentábilis vagy problémásan kivitelezhető, energia viszont kell - ilyen hely meg eléggé kevés van. Mondjuk egy antarktiszi ideiglenes kutatóállomást (a lenti képről ugrott be) el tudok képzelni ilyennel, de azt meg teleburítják benzinnel és meg van oldva a fűtés is. Szkeptikus vagyok. Utoljára szerkesztette: PrasCo, 2015.09.12. 11:59:12
Hidrogén olcsóbb ha nem robban fel. :/ Csak a földön nem tudod több száz méterre telepíteni. Fent pedig egyre jobb és állandóbb szelek vannak. Repülést hogy zavarja-e, erre csak azt tudom mondani hogy repülés is zavarja az emberek mindennapjait, azzal hogy Budapest felett 10 percenként alacsonyan elhúz egy utasszállító, nem kicsi zajszennyezést okozva. Szóval repülés azért ne kapjon már mindenben prioritást, alkalmazkodhatna a helyzethez, nehogy ez legyen az akadálya egy szélfarm telepítésének.
A He iszonyatosan drága és korlátos a hozzáférése ezen felül a kábeles lengedezés miatt a teljesítménysűrűsége telepítési szempontból ennek sem sokkal jobb sanszoan, mintha a földra tennéd le, cserébe jóval komplikáltabb, zavarja a radarokat és a repülést... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.08.30. 18:50:55
57 k USD/kW beépített teljesítményre. Ez úgy kb. tízszerese a világ legdrágább atomerőműjének és teljesítmény ténylezője legfeljebb 0.5... Ennél még a szénerőmű is környezetbarátabb...
A konstrukció méretei tiszteletet parancsolóak: magassága 190 méter, súlya 1360 tonna, a három széllapát pedig 82 méter hosszú. Az egész szerkezet egy, Fukushimától mintegy 20 kilométerre a nyílt tengeren elhelyezett, 4500 tonnás platformon áll majd, becslések szerint akár 300 kilométer/órás szélviharnak is képes ellenállni, s csúcsidőszakban körülbelül 7 Megawatt körül lesz a teljesítménye.
Oké:) Mit lehet, illetve fel lehet használni a mosógép villanymotorját a szálkerékhez valamire? Mármint nem a szélkereket hajtani vele:) hanem hogy a villanymotor termeljen áramot! Vagy ilyesmi! Vagy dobjam ki?
"Ha lenne még aprólékos kérdésem megkereshetlek velük? " Tedd fel itt a fórumtopikban, lesz rá ki válaszoljon.
Nagyon szépen köszönöm, hogy írtál és alaposan válaszoltál a feltett kérdéseimre! Neked biztos tök egyértelmûek ezek a dolgok, de nekem nem. Érdekel a dolog! Fõleg, hogy hogyan lehet ilyet csinálni házilag! Írtam, hogy nem vagyok elektro zseni, ezért is kérem ki a véleményeteket, tapasztalataitokat! Ha lenne még aprólékos kérdésem megkereshetlek velük?
"elméletileg minden nap fúj a szél/nincs megállás!!!" Minden nap fúj, csak nem egyenletesen, elegendõ mértékben.
"elméletileg lehetséges házilag készíteni olyan szélerõmûvet/szélkereket" Elméletileg lehetséges, bár...
"családi hát össz energia felhasználását, vagy akár még túl is termel?" ...egy átlagos családi ház TELJES energiaellátását egy házilag készített szélgenerátor nem biztos, hogy fedezni fogja.
"Illetve még azt kérdezném, hogy egy generátornál mik azok az adatok amik azt mutatják meg, hogy milyen a teljesítménye, hogy mennyi energiát képes elõállítani?" Egy generátornál W-ban adják meg, hogy egy adott fordulatszámon mekkora teljesítményt ad le. A megadott fordulatszám alatt kevesebb teljesítményt ad le. Ha ezt az optimális teljesítményt megszorzod az idõvel, megkapod a termelt energiát.
De mivel a szél nem fog egyenletes sebességgel fújni, a generátor fordulatszáma el fog térni a névlegestõl (sajnos nem épp a pozitív irányba), így a leadott teljesítmény is különbözni fog tõle, ebbõl következõleg a megtermelt energia is.
"Kiszedem egy régi buszból, vagy teherautóból?" A gépjármúvek generátora magas fordulatszámra van tervezve, a szél meg alacsony sebességû, tehát áttétel ildomos a generátor és a szélkerék közé.
"Az elég egy családi házhoz?" Itt ajánlom a szerkesztõ megjegyzését elolvasni.
Sziasztok! Kicsit behalt az oldal, de megpróbálkozom a kérdésemmel, hátha lesz, aki válaszol!
Egyáltalán nem értek a szélenergiához, fõleg nem a villamos energiához (nem az én területem), de mégis az lenne a kérdésem, hogy elméletileg lehetséges házilag készíteni olyan szélerõmûvet/szélkereket (elméletileg minden nap fúj a szél/nincs megállás!!!), ami teljes mértékig ellátja egy családi hát össz energia felhasználását, vagy akár még túl is termel? És most itt értem azt, hogy megy a TV, a hûtõ a fagyasztó a számítógép, stb...stb... Vagy ha nem is a teljes házét, akkor X-ed részét.
Illetve még azt kérdezném, hogy egy generátornál mik azok az adatok amik azt mutatják meg, hogy milyen a teljesítménye, hogy mennyi energiát képes elõállítani? És amúgy egy házi szélkerékhez milyen generátor jó? Kiszedem egy régi buszból, vagy teherautóból? Az elég egy családi házhoz? Vagy ipari/nagyobb teljesítményû kellene?