#1018: Felteszek egy egyszerû kérdést. Próbáld meg megválaszolni törtek nélkül: van három almám. Szétosztom négy gyerek között. Mennyi alma jut egynek?
Nem csak azt nem tudjuk, de még sok minden mást sem...
Hiba hiba hátán. Lehet használni, de hibásan. Ezért nincsen egy tökéletesen mûködõ tárgy sem, amit az ember készít. A természet már régebbb óta figyeli a törvényeket, de így is halnak ki fajok még a természet is hibázik.
#1014: NINCS ILYEN legkisebb egység a távolságnál és az idõnél. A tömbegnél, töltésnél pedig nem tudjuk, hogy van-e.
Ezért butaság, amit mondasz.
Ezért is kértem, hogy mutass fel egy hosszúságegységet, ami szerinted jó. Nem tudsz, mert nincs ilyen. Azért nem mutattál fel még mindig egyet.
#1013: nem ismerem el, hiszen az, hogy az alapdefiníció szerinti mennyiséget nem tudjuk pontosan mérni, attól még a definíció jó. Azt hiszem félreértetted a definíció célját. A definíció lehetõvé teszi, hogy a jelenlegi méréstechnika pontosságának megfelelõ egységeket elõállítsunk.
Ha a jövõben a méréstechnika javul, vagy nagyobb lesz a pontossági igény, akkor pontosabb egységek elõ fogunk tudni állítani, UGYANAZZAL A DEFINÍCIÓVAL, és tulajdonképpen UGYANAZT az egységet fogjuk megkapni, csak pontosabban.
Tehát valami olyanhoz rögzítettük a mértékegységeinket, amit a jelenlegi pontossági korlátok, és a tapasztalatok alapján jósolt jövõbeli elérhetõ pontossági korlátok mellett is állandó lesz.
A cél nem az, hogy pontosan megmérjük a fénysebességet. A cél az, hogy adjunk egy mértékegységet, ami mindenki számára egyforma.
Igen és milyen jó hogy az elektron -1 töltésû, legalább lehetnek 2/3 1/2 töltésûek is. Rohadt jó nem, nem látod benne a hibát?
Errõl van szó, éppen ezért hibásak a törvények, nem érted? Te korlátolt gondolkodású diplomázó, erre nem fogsz diplomát kapni az tuti, ott arra kiváncsiak hogyan látod át, amit eddig tanultál. És nem arra, hogyan nem.
Melyik karon tanítanak?
Amíg nem ismerünk mindent, addig hibásak a mindent leíró törvények.
Na MOST voltál nagy barom, mert még az atomokat sem ismerted el egyforma nagynak!! Tehát, ha a legkisebb egységet neveznéd egységnek akkor TE is pontatlan lennél, mert nincs két egyforma!! Gratulálok...
Melleseleg, mi az hogy legkisebb? Akkora méretben nem méehtõ méretek vannak igazán. Te tényleg idióta vagy szégyen, hogy a BME már ilyeneknek is ad diplomát.
Ha a világot az ismereteink alapján alkotó legkisebb egységet nevezzük egységnyi tulajdonságúnak, akkor nincsn szükség törtekre és negatív számokra. Ha ezt nem látod be akkor sajnálom, jobb meggyözõerõm nincs.
Talán azért nem mondtam, mert nincs tudomásom olyan dologról, ami idõben állandó hosszúságú. Nem tud megváltozni ahossza.
Ez a fórum arról szól, hogy Hamis törvények... én elmondtam szerintem mik a hibák. Az, hogy ennyit hozzászóltam, a ti értetlenségetek miatt volt.
Te is elmondtad, hogy a méréseket hibahatárrok megadásával végezzük, bizonyos %-ban hibázunk, akkor miért nem ismered el, hogy hibásak az alapdefiníciók?
Érdekes például, hogy ha bevezetjük a komplex számokat, akkor a passzív lineáris hálózatokat remekül lehet velük számolni. Például a soros rezgõkört, amit a gimiben egy teljes tanórán át vezettünk le, azt fejben végig lehet velük számolni. Legalább is én végig tudom.
Ilyen passzív lineáris hálózattal modellezhetõek egyébként hõmérsékleti vagy akusztikus rendszerek.
Ezek után én szeretettel gondolok a komplex számokra, bár elismerem, hogy ha az erdõben 2+5i darab fát kellene elültetnem, bizony nehezen menne.
Megpróbálom összegezni, hogy clio1616v megközelítésével mi is a problémám.
Megint a régi lemez: a világunk olyan, amilyen, vannak benne egyszerû dolgok, de vannak benne bonyolultak, azaz számunkra bonyolultak. Nem tartom reális elvárásnak, hogy mindent egyszerûen írjunk le. Az jogos elvárás, hogy a LEHETÕ legegyszerûbben írjuk le. Ezért várok konkrét alternatívákat, amikor valaki nemtetszését nyilvánítja egy adott rendszerrel szemben. Általában kiderül, hogy az a bizonyos egyszerûbb, jobb alternatíva nem létezik.
És még mindig várjuk a te híres hosszúságegységedet, amivel mindent meg tudsz mérni, egész számok segítségével. Eddig még nem kaptunk definíciót.
Írj egy olyan egyenletet amit csak a - elõjellel lehet leírni, bármit... az hogy egy szám elõtt ott van egy - jel az nem azt jelenti hogy az negatív. - Ez a jel azt jelenti hogy egy nagyobb számból ki lehet vonni a jel mögött állót, mert kisebb. Egy iggen egyszerû logikai mûveletrõl van szó.
#1003: NEKED lehet hogy a '-' jel csak a kivonást jelenti, de elõjelként is használható. A #999 levezetésemben kizárólag összeadást és szorzást használtam, minden mínusz jelet tekints negatív elõjelnek. Magukat az x,y értékeket pedig pozitív számoknak.
Azt próbáltam megmutatni, hogy a pozitív egészeken elfogadott azonosságok, és a negatív számok egy egyszerû, összeadáson alapuló definíciójából egyértelmûen következnek a szorzat elõjelére vonatkozó összefüggések.
Márpedig az remek követelmény, hogy mûködjenek az azonosságok ugyanúgy a negatív számokra, mint a pozitívokra.
"A kezem nem 1 egész, hanem több részbõl áll csak vannak részei amik szabad szemmel nem láthatóak. Sejtek atomok... Így azt kell mondani, hogy a kezem 2*10·19 sejtbõl áll és mégtöbb atomból ebbõl kell kivonni azokat a sejteket amelyek roncsolódtak a robbanás következtében és már nem tartoznak a kezedhez (viszont nem tûnnek el!!!)."
Nos jó, erre csak annyit lehet mondani, hogy meghajlok érveid súlya alatt.:) Eleve botorság volt hozzászólnom, franc se fog veled szenvedni.
Sajnállak. És egyben szégyentelinek tartom, hogy az egyetem, amelyen végeztem, neked is adott egy diplomát.:/
A két elemi mûvelet ami a valóságban mûködik az az összeadás és a kivonás. Az hogy te és mások ezt hogyan bonyolítják az mindegy, de nincs értelme, ha lehet egyszerûbben is.
Példa mindjárt a te levezetésed - negatív számok nélkül: x - x = 0 (x - x ) * y = 0 x * y - x * y = 0 tehát x * y = x * y Nincs semmiféle negatív szám!
Ugyanezt kapod mégegyszer: x - x = 0 (x - x ) * y = 0 x * y - x * y = 0
Tehát x*y = x*y
Ennyire egyszerû.
Logikailag nem léteznek negatív számok. A - jelet csak kivonásra lehet használni és csakis akkor ha x1-x2 esetén x1>x2. Nem lehet kisebbõl kivonni nagyobbat.
Egy mákszembe nem tudsz akkorát harapni, mint egy almába. Két literes kólából nem tudsz 3-liter kiönteni. Ez vonatkozik anyagra, energiára mindenre...
Megint ott a hiba hogy az alapmûveleteket hibásan felhasználva egy -1es szorzóoperátorral vezeted le a kivonást, amikor az volt elõbb.
#998: pontosabban azért jó a matematika, mert minimális feltételezésekkel próbál minél több következtetésre jutni. Ahogy megmutattam, a szorzat elõjelének alakulása nem definíció, hanem következménye más, alapvetõbb összefüggéseknek.
A matematikai módszerek azért jók, mert ha a valóságban találunk egy olyan rendszert, ami megfelel valamelyik matematikai konstrukció feltételhalmazának, akkor a sok-sok matematikia következtetést és tételt szintén alkalmazhatjuk rá a gyakorlatban.
#985: ha alapvetõ matematikai ismereteid hiányoznak, kérdezz nyugodtan.
A negatív számok az ÖSSZEADÁSBÓL és KIVONÁSBÓL származtathatóak. Egyik egyszerû DEFINÍCIÓ: -x az a szám, amihez x-et adva nullát kapunk.
Ha figyelembe vesszük a szorzás disztributív tulajdonságát a pozitív egészeken, tehát a*(b+c) = a*b + a*c, és szeretnénk ezt megõrizni a negatív számokon, akkor adódik a szorzat elõjelére az eredmény:
-x + x = 0 (-x + x ) * y = 0 -x * y + x * y = 0 tehát -x * y = - (x * y) a negatív számok fenti definíciója szerint.
Ezt felhasználva: -x + x = 0 (-x + x ) * -y = 0 -x * -y + x * -y = 0 -x * -y + -(x*y) = 0 Tehát -x * -y = x*y
És??? A matek absztrakció, matematikai modellekhez kell!!!
#983: továbbra sem árultad el, hogy mivel mérnéd például a hosszúságot. Pedig már egy hete is kérdeztem. Mekkora lenne ez konkrétan? Kérek egy definíciót.
Hogy nem lehet egyenlõ részre osztani semmit. Csak és kizárólag elméletben.
Mûködik... heh mondj egy olyan dolgot, ami jól mûködik. Hibátlanul úgy ahogy te szeretnéd.
A szorzás egy operátor, ami az összeadásból származtatható. Elméleti dologról van szó...
Ha van teljesen egyforma 2 vagy több valami létezõ valami, arra lehet azt mondani, hogy ebbõl a valamibõl 2szer vagy többször annyi létezik.
Ha jobban belegondolunk nincs 2 egyforma dolog(anyag vagy bármi) a világon. "Kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba." Nálam sokkal okosabbak is megmondták.
Idõutazónak kellene lenned, hogy ezt megtedd.
A + meg a - szerintem inkabb csak ket allapot. Egy feher, egy fekete, egy felso, vagy egy also. Ha mar a letezessel kellene osszevetni akkor a minuszra ugy kene mondani forditottan letezik. Jaj es apropo jut eszembe, biztos tudjatok, ha a reszecskeket 2*mo nyugalmi tomegre gyorsitjuk es utkoztetjuk a relativitas elve szerint keletkezik egy teljesen ellentetes tulajdonsagu reszecske (is)...az antireszecske, szoval ez veheto egy negativ valami-nek mint pelda Nem?
Mert jók és MÛKÖDNEK! Ezen mit nem lehet felfogni? De most komolyan, miért nem matematikusokkal és egyéb emberekkel levelezel? Hamar rájönnél, hogy te élsz tévedésben. A törtekkel meg mi a bajod??
És mihez képest fordítva? Ezért mondtam, hogy nincs semmi értelme a negatív számoknak.
Mégvalami, ha lenne -25m hosszúságom és azt hozzá akarnám toldani 100m-es egyenesemhez, akkor attól függõen, hogy mit hova illesztek lesz hosszabb, rövidebb vagy ugyanakkora, mint volt az egyenesem.
+*+=+ ez azt jelenti hogy ha valami van valamennyiszer akkor valamennyi van összesen is.
-*+=- ez olyat jelent, hogy ha valami nincs ráadásul jobban nincs mintha nem lenne csak simán, akkor ha ez valamennyiszer lenne akkor nem lenne még annyiszor sem.
-*-=+ na ez a legjobb :P ha valami nincsen és ráadásul nagyon nincsen, akkor ha semennyiszer venném sõt még annyiszor sem akkor, annyiszor többször mégis létezik. :S
Tehát a nem létezõvel ha valaki nem veszi egyszer sem sõt, akkor lesz belõle a nagy valami! Fsza
Barátnõm nincs jelenleg, jogsim sincs és a szüleim nem tolnak semmit a seggem alá. Egyéb kérdés?
Dolgozatam már pár helyen nyáron és suli mellett is, hát megvan a véleményem a hazi minkáltatókról. Fejetlenség és 0 ész rengeteg helyen. A BME eddig ezalól úgy-ahogy kivétel.
Szerintem simán a logikából ered. Ha fordítva veszek akármit(pozitiv) akkor az fordított lesz(negativ) [-*+=-] Ha a fordítottat fordítva veszem az elõre(rendesen) lesz [ -*-=+ ]
Megkerestem neten a logikai Ekvivalencia mûveletnek felel meg.
Amíg a szülõk tartanak el és a verdát, amit vezetsz nem a te számládról tankolod és szervizelteted addig nincs rálátásod, mi hogyan mûködik a világban. A bnõd meg csak ront a helyzeten :P mert az éleslátásodat tereli el - bár ez néha nem is baj.
Na figyelj papa, most is csak azért tudok hozzászólogatni, mert a terminjeim megengedik. Osztrákoknál melózok és nem sok idõm van a modern tudomány kidolgozására, a megfelelõ hierarhiai pozicióm sincsen meg hozzá. Elég ha azt látom, hogy amit tanultam és amit tapasztalok az nem teljesen ugyanaz.
Majd rájössz ha lesz állásod, hogy ott is lehetne mit javítani, hamár átlátod a munkahelyi körülményeket.
Azért is jöttem ki melózni, mert itt kisebb a fejetlenség, és nagyobb a bevétel.
Valamit nem értek viszont hogyan jöttek ezek az eredmények
-*-=+ -*+=-
Mi ennek a logikai valóságos alapja. Hol lehet ilyet tapasztalni, hogy ha egy negatív mennyiségû valami negatívszor létezik, akkor az pozitív mennyiségû összesen???
Nem ötletet akarunk, hanem kész modellt!
Ez kb. olyan, mint amikor megkérdezik:
- Mik az ötletei a világ jobbá tételére? - Ingyen gyógyszer, ingyen oktatás, tuszta víz.
#977: kevered az elméleti definíciót a gyakorlati méréstechnikával. A gyakorlatban egy adott pontosságot követelünk meg mindig. A szükséges pontossággal a mérés elvégezhetõ. Persze minél nagyobb a pontossági követelmény, annál drágább lesz a mérés.
Azt senki sem mondta, hogy könnyû nagy pontosságot elérni. A definíciók csak azt garantálják, hogy ha Greenwich-ben vagy USA-ban építenek atomórákat, akkor azok ugyanúgy fognak járni (az órák saját pontossági korlátain belül).
#975: "hogy a méter megléte nélkül tud egy õsember olyan gépet (sugárzási periódusszámláló)konstruálni, ami ezt kiméri neked"
Látod, hogy vannak atomórák, meg pontos tolómérõk, mikrométerek. Valahogyan ezek létrejöttek, pedig az ókorban biztosan nem léteztek még.
Vajon honnan jöttek ezek, az ufók hozták? Vagy mégis lehet csinálni egy pontos eszközt, pontatlanabb eszközök felhasználásával?
Pontosan a mértékegység feltalálása elõtt az emberek számára nem mozgott a fény, pláne nem tudták milyen sebességgel.
A világ az amit érzékelsz belõle ezt ne felejtsd el.
Csak a tisztánlátás miatt: A fény sebessége vákuumban... vákuum nincsen! a fény mindenhol más sebességgel halad, így 1 métert folyamatosan változó sebességgel tesz meg, ezt hogyan méred akkor?
A kivonás amirõl én beszéltem elkerülte a figyelmedet. Tudomásom szerint kronológiailag elõször összeadtak és kivontak az emberek, és csak azután jött a szorzás és osztás, mint származtatott operátorok.
A negatív számokat -1el való szorzással kapjuk meg a pozitívakból.
A kivonást úgy lehet leírni, mint a -1el megszorzott szám hozzáadását.
x-y = x+(-1*y) A fenti negatív 1es teljesen felesleges okoskodás, amikor a kivonás már létezik.
Töltések összegzése tehát:
Q = (Q1+Q2)-(Q3+Q4), feltétel, hogy (Q1+Q2)>(Q3+Q4)
Hangsúlyozom, a negatív számok nem szükségesek. Felesleges bonyolítása az életnek, ami amúgy sem egyszerû.
Lehet velük számolni, csak hibás eredményt adnak. A kettõt ugyanis egymásból eredeztették.
A legnagyobb hiba ott van, hogy melyiket adod meg elõbb.
Ha az idõre azt mondod, hogy legyen "A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelõ sugárzás 9 192 631 770 periódusának idõtartama." a probléma az, hogy nem hiszem, hogy a méter megléte nélkül tud egy õsember olyan gépet (sugárzási periódusszámláló)konstruálni, ami ezt kiméri neked.
Ha össze is tákolsz valamit, az nem fogja pontosan mérni, az amúgy is változó cézium energiaszintjeit.
A kezem nem 1 egész, hanem több részbõl áll csak vannak részei amik szabad szemmel nem láthatóak. Sejtek atomok... Így azt kell mondani, hogy a kezem 2*10·19 sejtbõl áll és mégtöbb atomból ebbõl kell kivonni azokat a sejteket amelyek roncsolódtak a robbanás következtében és már nem tartoznak a kezedhez (viszont nem tûnnek el!!!).
Mondhatod, hogy a kezed 1/2,473856783849573... részét levitte a baleset, de semmi értelme, ha azt mondod hogy a fele kezedet vitte le akkor csak közelítesz.
#969: "Ez a fénysebességes dolog meg. Addig nincs a fénysebesség amíg nem definiáltad mekkora egy méter."
Mit gondolsz, addig nem mozgott a fény, amíg fel nem találták a métert? Vagy az ókoriak tök sötétben éltek, mert nem volt méterük, így nem volt fénysebesség? A fénysebesség az a sebesség, amivel a fény megy. Annyival megy akkor is, ha egyáltalán nem definiálsz métert, csak a fán ülve vakarózol.
A méter pedig annyi, amennyit a fény vákuumban 1/299,792,458 másodperc alatt megtesz.
#968: látom te sem az vagy, akinek mondod magad. Ha elõjeles számokat használunk, akkor a töltések összeadhatók. Nézd meg az egész számok összeadási szabályait: pontosan úgy viselkednek, ahogyan a töltések összegzõdnek. Tehát a negatív számok itt jól használhatóak.
Továbbra sem kaptunk tõled alternatív modellt. Tehát mégegyszer: SZABÁLYT kérek arra, hogyan írod le az eredõ töltést. Nem példákat, mellébeszélést. SZABÁLYT, negatív számok nélkül.
Az én szabályom negatív számokkal: Q = Q1 + Q2 + Q3 + Q4 (ha például négy töltést összegzek).
Sem a méter sem a másodperc nem jelentenek többet annál, mint amire megalkották õket: egységes mértékegység, amivel bárki tud számolni. Lehetne három arasszal és két vízcsepp között eltelt idõvel is jellemezni a fénysebességet, csak qrvára semmi értelme nem lenne.
"Namégegyszer... ha valami létezik a világban ahhoz csak egész számot és csak pozitív számot lehet rendelni (legyen az mennyiség, távolság akármi)."
Tfh. a laborban egy rosszul sikerült kísérlet (elszámoltál vmit, hiszen nem ismered el sem a negatív, sem a tört számok létét) könyök alatt leviszi a fél kezed. Ezek után hány kezed lesz? Egy? Kettõ? Másfél?
Ez a fénysebességes dolog meg. Addig nincs a fénysebesség amíg nem definiáltad mekkora egy méter, viszont ahhoz kell egy sebesség amibõl tudsz számolni az idõrõl nem is beszélve. Tele van hibával és ellentmondással, amit írtál.
A wikipedia jó dolog...
DE. Hogyan méred a fény sebességét, amíg nincs meg a méterrudad? Avagy hogyan mérsz sebességet? amíg nem tudsz távolságot mérni, mivel elmondtam, hogy távolságméréshez végtelen gyorsan kellene mérned, hogy idõben ne változzon a mért hosszúságod?
Na gyerekek mégegyszer: két fajta töltés van, egyszer sem írtam, hogy nem... ezek egymást közömbösítik feltéve ha úgy helyezkednek el egymáshoz képest.
A töltéseket nem összeadni kell hanem kivonni a nagyobból a kisebbet, ezért mondtam, hogy nem lehet a kisebb mennyiségbõl kivonni a nagyobbat ALAPTÖVÉNY nem vonhatsz ki 3-ból 5-öt, mert ez lehetetlen.
Ilyen nincs: ezt hol tanították? q = q1 + q2 + q3 + q4
Ha kivonást végzel akkor mindíg a nagyobból tudsz csak kivonni.
Az hogy éppen a protont vették pozitívnak az a subjektív döntés miatt volt.
Ha nem tudod elõjel nélkül milyen irányú az erõ az a te bajod.
Barátom, te tényleg nem értem hogyan kaphattál diplomát. Ez erõhöz IRÁNY is tartozik cimbora!! GIMNÁZIUMI tananyag vagy elsõéves mechanika!! Ehhez kell a + - def., hogy az átlános vektoros írmásód mûködjön. Ja, és nem ilyen speciális esetekkel gyere, MINDENT általános törvényekben fogalmazz meg, mert UNIVERZÁLISNAK kell lenni annak amit bevezetsz! ALAPTÖRVÉNY!!
Látom még nem érted, ezért szájbarágósan mondom el. A fény sebessége: 299,792,458 m/s. Ez a méter DEFINÍCIÓJÁBÓL adódik, a méter pont akkora, hogy a fény sebessége ennyi lengyen. Ezt emészd egy picit, amíg leesik. Itt egy link.
http://en.wikipedia.org/wiki/Lightspeed
A rezonanciát megkeresem úgy, hogy mérem az áthaladó hullám intenzitását, és szélsõértékhelyet keresek.
"Honnan tudnád a doboz méreteit amikor random csináltad?" Hát ELÕRE NEM TUDOM, hanem pont ez az, ami kijön a végén. Mondjuk kijön, hogy a doboznak 0.352444332566 méter hosszúnak kell lennie, különben nem annyi lenne a rezonancia frekvencia, mint amit mértem.
2 méter távolsában egységnyi töltések között ható erõ.
F=k*(Qelektron*Qproton)/r·2
A k az egy állandó 9*10·9 Nm·2/C·2 mindegy nem fontos...
1C a elektron töltése és 1C a protoné
r·2 az meg 4 lesz.
Kijön ez 225*10·11 N.
Bocs, hogy csak ilyen egyszerûen írtam le.
Végig arról papolsz, hogy negatív számok rosszak. A ponztív és negatív elnevezés sem tetszik. HOGYAN, MILYEN matekkal számolod ki két elektromosan MÁS töltésû test között éberõ erõt???
Amíg erre nem mutatsz valamit, addig magas ívbõl...
"Lehetett volna kék töltés az elektroné és zöld a protoné."
Bazd már meg, HOGY a bús picsába számolsz ezzel?? Hogy az istenbe kaphat egy olyan, mint te diplomát? Hol kaptál? Ezeken a "gondokon" amiket említesz egy általános iskolás túlteszi magát. Fura, még egyetlen Nobel-díjasnak és matematikunsak sem akadt gonjda a negtív számokkal, CSAK neked! Szóval okosabb lennél náluk is???
Nem találok szavakat ostobaságodra. Még a legelemibb dolgokat sem lehet negatív számok és nulla nélkül megtenni erre már több, mint 1500 (!) éve rájöttek. Te ennyivel vagy lemaradva...
#955: a fikázásokon kívül még nem hallottunk egyetlen épkézláb leírását sem az elektron és proton töltésének.
Arról hiába beszélsz, hogy három fából nem vághatunk ki ötöt, mert azt mindenki tudja. Az is igaz, hogy számos gyakorlati esetben a negatív számok használata szükségtelen, ezt jól példázza az, hogy a negatív számok jóval késõbb születtek meg, mint a pozitív egészek. De mi van a töltésekkel?
Egyébként régebben a nullával szemben is hasonló ellenérzések voltak. A nullát tudtommal az arabok találták fel. Szerintem szabadalmat kellene kapniuk a nullára, és követelhetnék a szoftverjövedelmek felét, hiszen a szoftverek félig nullákból, és félig egyesekbõl állnak :)) A nullát is utálod, vagy az még rendben van?
#953: leírom újra. Csinász egy fém téglatestet, vagy kockát, valamilyen méretût, találomra. Megkeresed, hogy milyen frekvenciájú elektromágneses hullámokra rezonál. A frekvenciát tudod mérni, mert idõegységed van. A méter definíciójának felhasználásával, a rezonáns hullám frekvenciájának ismeretében, és felhasználva a fény sebességét (ami DEFINÍCIÓ szerint adott méter másodpercenként) kiszámolható a doboz mérete. Ha a doboz mérete ismert, akkor annak segítségével egy méterrudat is készíthetsz. Nem állítom, hogy ez így praktikus, de PÉLDÁUL így is meg lehet csinálni.
Mondj egy olyan dolgot amihez negatív értéket IS!!! tudsz rendelni.
A protonok és az elektronok töltéssel rendelkeznek.
Ami nem rendelkezik töltéssel annak nulla a töltése(bár ilyen dolog tudomásom szerint nincs a valóságban).
Aminek pedig nemhogy nincs de mégjobban nincs az lehet negatív töltésû, ezek benn léteznek az agyadban a gondolataidban és még hozzád hasonlóan sok más emberében. Ez hiba de sajnos így tanítják.
Az elektron negatív töltésének megnevezése a hibás, ahogy már elmondtam a kutya szó kifejezzõbb lenne. De én csak annyit mondanék az elektron töltésére nemes egyszerûséggel, hogy elektromos töltés.
Mégegyszer mondom, nem lehet három dologból négyet elvenni. Nem fogjátok fel? Ellentmond a tapasztalatnak. Ha 5 fa van az erdõben akkor nem tudsz kivágni -3at.
Távolságot nem tudsz mérni, egyidõben, mert idõ kell ahhoz hogy mérni tudj. Ez olyan felfoghatatlan?
Végtelen sebességgel nem tudsz mérni, mert nincs végtelen :P
Ha meg idõben eltérõ dolgokat vizsgálsz az már nem ugyanannak a hossza, mert változik idõben és eltérõ mértékben.
Ezt szeretném ha látnád, hogy az idõre nem vagy befolyással, nem lehet ahogy korábban mondtad "megfagyasztani, megállítani". Ilyen egyszerû, ehhez nem kell képzettség, ezt még egy iskolázatlan ember is megérti. De lehet, hogy gyorsabban...
Amúgy lehet hogy sokat tanultál és ez a probléma az egyszerû dolgokat nem látod meg.
A negatív számokról: hogyan írnád le a proton és az elektron töltését? Mit mondanál arra, hogy milyen a két részecske töltésének viszonya?
#950: valóban, van még mit tanulnod. Bár nem tudom, hogyan voltál képes szert tenni egy diplomára, ha a mértékegységek kitûzésének alapelveit ilyen nehezen fogod fel.
Távolságot például elõállíthatsz úgy is, hogy adott frekvenciájú elektromágneses hullámot készítesz (az idõ alapegység felhasználásával), aminek leméred a hullámhosszát.
Nem kell közvetlenül vonalzóval mérni. Elég egy rezonátor üreg, aminek megméred a rezonancia frekvenciáját (vákuumban, elektromágneses hullámra) és ebbõl számolható a mérete, így rögtön van egy jól meghatározott méretû tárgyad, amit referenciaként használhatsz.
Az, hogy a képzettséged és a felkészültséged alapján nem tudsz megoldani egy problémát, az még nem jelenti azt, hogy megoldhatatlan.
Én már 3 éve túlvagyok a diplomán és 3 éve dolgozok is mégis tanulok még, neked sem kellene abbahagyni, pláne!!! hogy most már tudod hogyan és mit kell és akarsz tanulni.
Igen kijelentem, hogy hibás. Mivel nem csak tanultam, de használom is ezért szereintem, jogosan jelentem ki, hogy ha valami hibás. A fikázást, meg kritikának mondanám. Nem fogtam kezet számmal de számokat tudok rendelni dolgokhoz, mennyiségekhez és ez a valóság.
És a nullát és a nem egész számokat nem tudom hozzárendelni valós létezõ dolgokhoz.
Te mit tekintesz nullának ami a valóságban létezik? Pláne negatív számokat...