Nem értem hogy csak miért most lett az a véleményem hogy ezen a fórumon csak kontárok írnak, és sok a hülyeség. A vélemények gyerekesek, a megláttások amatõrök. Tudom hogy most sokaknak nemtetszik ezekután a képem de így van. Hogy lehet akkora hülyeséget állítani hogy a dolgoknak nincs okozója?? Ezekszerint az autó is ok nélkül megy, meg minden más is.
Mi szerint? Mivel utaltunk arra hogy az autó ok nélkül megy. Az autó nem megy, te mész az autó segítségével.
Értsétek meg amihez az ember szükséges az okkal történik, amihez nem az ok nélkül.
#1362: óvatosabban kell fogalmaznod. Úgy tûnik, a VÁLTOZATLANSÁGNAK nincs oka, tehát az egyenes vonalú egyenletes mozgás fennmarad, mert AHHOZ KELL OK, hogy MEGVÁLTOZZON. Tehát magához a mozgáshoz nem kell ok. A mozgásállapot megváltozásához kell.
Az autónál sem azért kell benzint égetni, hogy állandó sebességgel haladjon az az adott tömeg. Azért kell, hogy legyõzzük a gördülõellenállást, légellenállást, surlódásokat.
Nekem még mindig nem okés, hogy mi által különböztetsz meg valamit, vagy mi által rendeled csoportokba. Egy alma lehet érett, rohadt, kicsi, nagy, bármilyen színû, formájú, anyagú, sõt, még banán ízû is. Vagy másképp gondoltad? Mik azok a tulajdonságok, amik egy almát elválasztanak egy nem almától?
Nekem elég furán hangzik, hogy egy földrengésnek, egy jégesõnek, villámlásnak vagy bármilyen más természeti jelenségnek ne lenne oka, csak mert nem szükséges hozzá az ember. :)
Az ember tud okkal cselekedni, pl azért veszi le a fáról az almát hogy megegye. Ennek feltételei vannak, az ember elég magas legyen hogy elérje, legyen elég ereje leszakítani.. és még nagyon sok.
Én nem különböztetek meg semmit, egy almának nevezünk, olyan gyümölcsöt ami ízben alakban felépítésében színben egy fajba sorolt. A korábbi példámban a darab univerálisságára akartam utalni, és hopgy független a fizikai kémiai tuladjonságoktól.
Renault Clio 16 volt! A gondolkodasod kavart, nem elhatarolt. Kevered az emberi tulajdonsagokat a fizikai valosaggal. "Az autó nem megy, te mész az autó segítségével." Ha ehez is sok magyarazatot kell fuzzek miert hulyeseg akkor inkabb hagyom. Az auto azert megy mert mechanikailag ugy van megepitve, hogy ha benzint eget a kjeletkezo ho altali gazkitagulas mechanikai munkat egeztet ami altal az auto mozogni tud. Qrwara semmi koze sincs az emberhez. Egyetlen mukodesi torvenyt se irt az ember, az adott fizikai torvenyeket felhasznalva epitette meg. Sulyos gondolkodasi hiba(hogy diplomatikusan fejezzem ki) keverni a fizikai, valos dolgokat az emberrel.
"Értsétek meg amihez az ember szükséges az okkal történik, amihez nem az ok nélkül. "
Itt adtam a fenti peldaba egy csomo lanconlat okot, amihez termeszetesen nem kell ember. Kezdtem az auto felepitesetol egeszen a gazok hokitagulasaval vegeztt munkaig. Ok-okozat lancolat amit meg a mai tudomanyunk allasa alapjan lehet folytatni!!!
Tehát az autó ember nélkül is létezne? Érdekes. Az autó ember nélkül nem indul be, nem végez mozgás, sõt nem is konstruálódik.
Az ember okkal tervezte az autót és alkot meg feltételeket, hogy használni tudja.
Már megijedtem, hogy azt állítod, hogy a jelenségek feltételek nélkül jönnek létre, de már látom, hogy te sem gondolod így.
Ezek szerint tehát kijelenthetõ, hogy erõsen függ az érzékszervektõl, és a gondolatoktól is, hogy mit nevezünk almának, tehát a darab is.
Amennyiben úgy érted, hogy bármire rámondható, hogy alma, akkor egyetértek, hogy valóban független fizikai, kémiai tulajdonságaitól. Így aztán a darabszám is erõsen tudati létezõ, nem pedig valami objektív..
A darab nem függ az érzékszervektõl, mibõl következtettél erre?
Bármire azt mondhatod, hogy alma, de bármit nevezhetsz bárminek. Csak a hasonló dolgokat paraktikus azonosnak nevezni, és jelzõkkel megkülönböztetni. De ez nyelvészet, amihez nem vagyok qualifikált.
A tudatosulást és a létezõ nem azonos, a tudatosulást egy szûkebb értelmû létezõ.
Szerintem pedig objektív, vagy neked nem ugyanannyi 1 db mint nekem? Ez nem teljesen világos, mit akarsz kifejezni ezzel a nem objektívvel...
Onnan, hogy ha csak akkor lehet valamibõl darab, ha megkülönbözteted másoktól. Ezeket érzékszervekkel teszed, vagy gondolati úton, de legfõbbképp mindkettõvel mert csupán az érzékszervek még nem különböztetik meg a dolgokat. Feltételezem ugyanazt értjük a db-on, de azt hiszem így van az egyenessel is, úgyhogy ettõl még nem lesz objektív létezõ. Csak arra akartam rávilágítani, hogy a darab is egy tudati létezõ, azt azért elismerem, hogy sokkal alapvetõbb a halmazképzés, mint egy absztraktabb geometria, de mégsem objektív.
De objektív, mert a darabon mindenki ugyanazt érti. Nem különböztzeted meg az almát másképpen, mint én. 1 almát 1 almának látsz, függetlenül a tulajdonságaitól.
Az objektivitásnak nem feltétele, hogy mindenki ugyanazt értse valamin. Különben meg bajban lennél az idõ fogalmával, ha minden áron ragaszkodsz az objektív voltához. Egy almát hogyan láthatnál almának olyan tulajdonságaitól függetlenül, mint pl. forma?
Nem az érzékelés független a tulajdonságoktól, hanem a darab száma.
Ha csak nem szubjektív létezõrõl beszélsz, mint darabszámról, akkor nem vagy képes kizárni a tulajdonságait, mikor erre vagy arra azt mondod hogy darab.
A darab akkor lenne szubjektív, ha függene attól, HOGYAN érzékeled a létét, pedig, nem így van.
A másképp érzékelt dolgok, ettõl független darabszámúak.
Ha a darabszám nem függ tulajdonságoktól, akkor terljes mértékben tudati létezõ. Mint ahogy az egyenes sem függ attól, hogy a valóságban hogy érzékeled az egyenest.
Az egyenest nem lehet érzékelni, nincs tulajdonsága, amivel lehetne. Elképzelni persze el tudod, de korábban ezért mondtam, hogy egyenes nem létezik, mivel csak elképzelni lehet 2 dolog közé, érzékelni nem.
Nem érted... érzékelni kell ahoz, hogy azt tudd mondani, hogy 1 db, de nem függ a darabszám a tulajdonságaitól, illetve nem érzékeled többnek attül még, hogy másképp érzékeled, ugyanazt a dolgot mint én vagy más.
#1371: Szia Mikike! Örülök, hogy végre itt egy normális érdeklõdõ! Clio1616v már teljesen elszállt, olyan dolgokról beszél, aminek semmi köze ehhez a fórumhoz, fülei csukva, szája nyitva.
"okozat megelõzi az okot"?
Én olyat hallottam, ami egy lehetséges modell, hogy vannak részecskék, amik az idõben visszafelé haladnak. Konkrétan a pozitron, ami az elektron antirészecskéje, az magyarázható úgy, hogy egy elektron, ami az idõben visszafelé halad. Kemény, mi?
Azért ne feledjük el, hogy ezek a modellek mind olyan erõlködések, melyek célja, hogy kiterjesszék a kvantummechanikát. A jelenlegi probléma, hogy a relativitás és a kvantummechanika között van egy ûr, amit nem tudunk lefedni, és a kettõt nem tudjuk közös nevezõre hozni egy ideje. Ezért a lehetõ legvadabb modelleket is vizsgálják már a tudósok.
Pont emiatt rendkívül szánalmasak számomra a fizikához csekély mértékben értõ, a kísérleti ereményeket tagadó emberek vad kitalációi. Csak szeretnék azt hinni õk, hogy a tudósok beszûkültek és vaskalaposak. Ellenkezõleg, a legnagyobbak a legfantáziadúsabb emberek közé tartoznak. Csak épp nem tagadják a tényeket.
A fizika jelenlegi állása szerint a három tükrözés együttes alkalmazása nem változtatja meg egy fizikai rendszer mérhetõ tulajdonságait, azaz egy szabad antirészecske matematikailag úgy kezelhetõ, mint egy térben és idõben visszafelé mozgó részecske. Az elektron és antirészecskéje, a pozitron kétfotonos annihilációját úgy írjuk le, mintha egy elektron megjelenne, kibocsátana két fotont, majd térben és idõben kihátrálna a képbõl.
Ezt úgy írod, mint ha a darabnak lenne érzékelhetõ tulajdonsága. Elképzelni persze el tudod, csak hát nem létezik..
Úgy beszélsz az almáról, mint ha az almaság nem függne tulajdonságoktól. Pedig azok tesznek valamit almává, ezek nélkül darab sincs.
Igazából ez is csak egy modell, mint minden más. Mindenesetre érdekes, hogy így is lehet számolni.
Ez csupán annyit jelent, hogy amikor egy pozitront (elektron tömegû, egyszeres pozitív töltésû) részecskét megfigyelnek, akkor arra mondhatjuk, hogy az egy olyan elektron, ami idõben visszafele megy.
Én személy szerint nem vagyok róla meggyõzõdve, hogy ez egyszerûbb modell, mintha minden elõre megy az idõben, és van külön elektron és pozitron is.
#1387: igazából szinte minden elméleti létezõ csupán. Már az, hogy a körülöttünk lévõ világot tárgyakra osztjuk fel, az is csupán a szemléletünkbõl fakadó szubjektív dolog. Te önkényesen meghúzol egy határt, amibe az "alma" és a "darab" már beleesik, az "egyenes" viszont kinnreked. Ez pusztán a te döntésed volt, nem pedig egy szükségszerû választás.
igen, én is így vélem, a tudat teremti meg a világot de van aki tagadja ezt annak ellenére, hogy ugyanezen fogalmak õ sem tudná pontosan definiálni
Én nem osztok fel, semmit, én érzékelem a tárgyakat, az érzékszerveimmel. Nem tudom te/ti mit csináltok.
Én még egyenest nem láttam, de tudtommal az egyenes láthatatlan, mert pontokból áll amelyek végteleül kicsi kiterjedésûek. (ha nem így van egy linket légyszi amit te is elfogadsz :P)
A könyvekben amit említesz vonalak vannak de azok nem egyenesek. A vonal nem egyenes, mert van kiterjedéde a vonal egy téglalap.
#1395: tévedsz, nem érzékeled a tárgyat az érzékszerveiddel. A tárgy már csak a fejedben áll össze.
Nézzünk egy egyszerû példát! Bekötött szemmel öt almát tapintás alapján különválaszthatsz, megszámolhatsz, és elmondhatod, hogy öt tárgy. De valójában a tapintással csak puhább és keményebb érzeteket kapsz. Az agyad pedig az izmokat a kezeden mozgatja. Az izmok mozgása és a tapintás információk feldolgozása során keletkezik egy olyan érzet, hogy "felszín". Majd ebbõl a "zárt felszín". Tárgynak pedig nevezheted azt, amit egy kemény, zárt felszín határól. A víz ebben az értelemben nem tárgy.
Van még egy érdekesség! A tárgyak "folytonosságának" érzete. Az alma, ha elmozdul, alma marad, mert ha eltûnik egyik helyrõl, ezzel egyidõben egy másik helyen jelenik meg. Ez a mozgás. Az almát darabolhatom is, a részek összessége egyenlõ lesz az egésszel.
A kvantummechanikában ez viszont nem igaz! Ebbõl is látszik, hogy a fentiek mind feltételezések! Ezért nehéz szemléletesen befogadni a kvantummechanikát, mert a makrovilágbeli érzékszervi tapasztalataink alapján olyan kép alakul ki bennünk, ami NEM ÁLTALÁNOS!
Egy szemléletes kép alapján (Károlyházi "Igaz varázslat" címû könyvébõl) a kvantummechanikában elõfordul, hogy egymásnak csapsz két tányért, és az ütközésbõl három csésze repül ki! Ezek össztömege ráadásul nagyobb, mint a tányéroké együtt. Pontosan a kvantummechanikában a darab az, ami elég nehezen megfogható dolog, sokkal kevésbbé, mint az egyenes, vagy a hullámok.
Mielõtt felvetnéd, hogy a részecskéket nem látod közvetlenül, leszögezném, hogy az almát sem közvetlenül látod, és a tapintás folyamata is eléggé indirekt. Ehhez képes semmi, ha a részecskék megfigyeléséhez a bonyolult érzékelési láncba egy buborékkamrát beiktatsz.
Ez nem így van.
A tárgyról információ érkezik az érzékszerveidbe. Az információt ingerré alakítják az információt érzékelõ sejtek és átadják az idegsejteknek. Az idegsejtekben már megtörténik az érzet kialakulása, de a valódi érzet csak az összes inger összegzése után alakul ki.
Hogyan tudsz 5 almát megfogni anélkül, hogy látnád?
Nem tudod kijelenteni, hogy 5, mert lehet ugyanazt tapogatod ;)
"De valójában a tapintással csak puhább és keményebb érzeteket kapsz." Én nem csak puhább és keményebbet tudok tapintani, lehet nekem különleges képességeim is vannak?
Mert pl én érzem a kezemmel a meleget, hideget, fájdalmat, nyomást, sõt meg tudom különböztetni a folyadékot a szilárdtól, érzem ha valami viszkózus-ragad és még nagyon sok mindent.
"Az agyad pedig az izmokat a kezeden mozgatja." A kezeden nincsenek izmok, a csontjaidon vannak. A fizikában is az a probléma, hogy felületesen tanultad meg, ne vezess már félre senkit.
Az agyad max ingereket küld az idegsejteken keresztül az izomsejteknek és azok összehúzódnak vagy elernyednek.
Bocs ennyi hülyeségre nem írok választ, majd hétvén. Még van délutánra terminem. De hétvégén igyekszem kijavítani a hibákat amiket írtál, remélve hogy javítom ezzel a világszemléletedet.
Csak még valami, a részecskék megfigyelését segédeszközökkel végezzük, gondolom ezzel még egyetértesz.
Mondok egy példát a segédeszközökre. Készítesz egy távcsövet, hogy láss olyan dolgokat amik messze vannak a tisztánlátáshoz. A lencse kicsit zöldes lett. Erre megállapítod, hogy a megfigyelésed tárgya zöld pólóban van, ráadásul kövér. Ezek a torulások hibák. Hibás következtetést vonsz le.
Ahogy a kvantummechanikában is. És ez már nem elhanyagolható hiba. (Bár szerintem egyik hiba sem az.)
#1398: "A tárgyról információ érkezik az érzékszerveidbe."
Bocs, de már az elsõ mondatod hibás. Feltételezed, hogy ami az érzékszerveid közvetítenek, az valami "tárgyról" jön. Holott a világ nem feltétlenül kell hogy tárgyakból álljon, lehetne egy nagy pocsolya az egész. Hogy így van-e, azt csak utólag, az érzékszervi tapasztalatok alapján lehet eldönteni.
EZ AZTÁN CIKLIKUS HIBA volt a javából.
#1401: nagyon gyenge érv. A szemedben a csarnokvíz is lehet ELVILEG zöldes, veleszületett rendellenesség miatt. Bár nem tudom, hogy pontosan milyen szembetegségek vannak, de biztos vagyok benne, vannak olyanok, amik torzítják a látást.
"Készítesz egy távcsövet, hogy láss olyan dolgokat amik messze vannak a tisztánlátáshoz"
Mi az hogy "tisztánlátás"? Mihez képest tiszta? Tudod, hogy a szem mennyire torz képet ad, és az agy mennyit dolgozik azon, hogy mindenféleképpen kijavítsa?
Hallottál az "optikai csalódásokról"? Mi az igaz, amit a szemünkkel látunk, vagy amit tudunk az agyunkkal, hogy márpedig a szürke pont mégsincs ott a papíron?
Navégre belátod, hogy tele van hibával.
Egyébként fejtetõn látsz mindent ;) jobb ha tõlem tudod ráadásul az agyad kiegészíti egyes nemlátott dolgokat.
Úgyhogy amit megfigyelsz az tele hibával.
Erre utaltam korábban, csak most vált érthetõvé számodra.
A törvények ezekre a tele hibás megfigyelések alapján születtek :O
Jóhogy hibásak!
#1404: talán ha azt akartad mondani, akkor azt is kellett volna mondani, és akkor tudtam volna mire gondolsz, nem kellett volna találgatnom.
Nos, meglepõ módon, pontatlan megfigyelésekbõl pontos eredményre is lehet jutni. Azt hiszem aki járatos a méréstechnikában, annak ezt nem kell magyaráznom.
Csak egy egyszerû példa, amit korábban említettem. Van egy mikrométered, ami a milliméter törtrésze pontossággal mér. Vajon hogyan keletkezett? Az UFO-k hozták? Az ókórban biztosan nem voltak pontos eszközök. Akkor hogyan lehetett volna a rendelkezésre álló pontatlan eszközökkel összerakni egy pontos mikrométert?
Vagy pedig a logikádban van a hiba. A pontatlan megfigyelésekbõl pontos eredményekre lehet jutni.
#1405: és persze továbbra sem kaptunk tõled semmilyen indoklást, illetve választ arra a felvetésre, hogy a határvonal, amit húztál, önkényes. A "darab" semmivel sem jobban indokolható, mint az "egyenes".
Nos, meglepõ módon, pontatlan megfigyelésekbõl pontos eredményre is lehet jutni.
Nem meglepõ, sõt. A vak tyúk is talál szemet. = Véletlenül rá lehet hibázni.
#1404: egyébként vélhetõen többet tudok a látásról, mint te.
A többiek kedvéért is, a szem többek között terhelt azzal a leképezési hibával, amit "kromatikus aberráció" néven ismerünk az optikában. Ez azt jelenti, hogy a színek egymáshoz képest elcsúsznak, a piros összetevõ és a kék összetevõ például különbözõ méretû képet adnak. Ezt az agy nem csak kiküszöböli, de fel is használja tudtommal a távolságbecsléshez.
#1048: Tehát amivel továbbra is adós vagy: választ arra a felvetésre, hogy a határvonal, amit húztál, önkényes. A "darab" semmivel sem jobban indokolható, mint az "egyenes".
Illetve arra, hogy a törvények nem hibásak. Még mindig nem hallottunk INDOKLÁST arra, hogy miért hibásak.
Az érzékszervi problémát kizártuk, legalábbis nem volt érdemi ellenérved. Azt is megvitattuk, hogy az "ideális" esetek hiánya a természetben szintén nem probléma. Az sem probléma, hogy nem végezhetem el a mérést az összes pontban. Van még valami EGYÉB ÉRV?
clio:
A darab nem függ érzékszervektõl - tehát teljes mértékben tudati létezõ. Feltételezed, hogy mert egy tudati létezõ mindkettõnk számára ugyanazt jelenti, már objektív.
"1 almát 1 almának látsz, függetlenül a tulajdonságaitól." - tulajdonságoktól függetlenül nem látszik az alma, csak egy üres szó lenne, így aztán mire használnád a számosságot? Még csak nem is láthatnád az almát, hogy megállapítsd a számosságát.
Azért az elsõ pár mondat visszaolvasva további kifejtésre szorul. :-)
Nem onnan jött az állítás, hogy a darab csupán tudati létezõ, hogy nem függ érzékszervektõl, hanem abból az elképzelésbõl, hogy a "darab" tárgy nélkül megállna önmagában. Ilyen nincs a valóságban, ezért a darab elgondolatszerû. A valóságban akkor mondjuk valamire, hogy darab, mikor meghatározzuk. Egy almát almának látok ez épp azt bizonyítja, hogy a látás szempontjából többek közt a formának nevezett tulajdonságától is függ az almasága.
Érdekes, h éppen Basic kezdi látni a lényeget! A darab és az érzékszervek kapcsolatában: Hogyan is mûködik az érzékelés? Az érzékszervhez benyomás érkezik. Az érzékszerv ezt elektromos impulzussá alakítja. Az elektromos impulzus beérkezik az agynak 1 bizonyos területére. Ettõl a ponttól tovább nem tudjuk mi is történik.. Így mivel közvetlenül sem az agy, sem az öntudat(?) nem érintkezik közvetlenül az anyaggal nem lehetünk biztosak abban, h az anyag egyáltalán létezik.
Létezhet egy univerzális információ-mezõ, melyeben a "megfigyelt" fizikai törvényeknek megfelelõ sebességekkel és távolságokkal terjed az információ az "élõlényeket" alapjában alkotó-folyamatosan-kigondoló-álmodó "lelkek" között. Innét vigyázzatok, mert már OFF!
Továbbgondolva az a "lélek" mely más "felébredt lelkek" tanácsára és útmutatásai alapján képes ráhangolódni erre az információ-mezõre, máris megtapasztalja a "lelkek" összességének létezését..
ON.
hát igen... gondolj :-) Ezért mondtam, hogy tudati létezõ. Elgondolásszerût akartam írni, csak félrepötyögtem. Úgy értem, mint tudati létezõ.
Nagyon is jól mondod, Basic kezdi látni a lényeget.
Az ember számára érzékelhetõ dolgok, léteznek az ember számára.
Amikor elkezdünk olyan eszközöket konstruálni, amelyekkel érzékeink tovább finomíthatóak, elkövetünk hibát azáltal, hogy elõre nem tudható hibát követünk el. Tehát becsapjuk a látásunkat, hallásunkat stb. egyszóval MAGUNKAT.
Basictõl kérdezem: hogyan lehetsz biztos abban, hogy az elektron létezik, ráadásul negatív és vagy ilyen vagy olyan spinû?
Na na... a darab egy tudatos segédeszköz, amely praktikus és univerzális.
Akár egy gondolat is lehet 1 darab gondolat :P Nem kell tárgynak lennie.
Sõt amit látsz tárgy Basic már rávilágított, hogy nem is létezik a tudatunktól függetlenül.
Ami azt jelenti, hogy ami az agyadban van az létezik.
Ha neked az van az agyadban, hogy Basic nem létezik mint ember, hanem csak a számítógépen lévõ programbot, akkor az úgy is van.
Basicnek nincs motorja tehát motorozás élménye számára nem létezik, hacsak másét nem vezette.
Nekem nem létezik furier transzformáció, mert nem tudom hogy mi az, nem is használom, de hallottam róla.
A létezése valaminek Basic szerint, csak az agyunkban van, mint gondolat.
Tehát másszóval, ha nem tudsz az almáról semmit (értem ez alatt, nem hallottál róla semmit, nem láttad sehol, nem érintetted, nem szagoltad), akkor alma nincs.
A fentiek ebben a formában nem igazak, mert azért mert TE nem tapasztaltál még valamit, az csak azt jelenti hogy tapasztalatlan vagy. ÉS A TE SZÁMODRA NEM LÉTEZIK.
Pl.: Tavaly nyáron az Grossglocknernél voltunk, esett a hó, lenn 28 fok volt fenn -5 fok. Ez számomra egy tapasztalat. Viszont ha valaki el kezdi mondani, hogy nyáron 28fokban esik a hó, köröhögöd. Hacsak az eddig megtapasztalt dolgokkal le nem vezeti, hogyan volt ez lehetséges.
Én azt mondom, hogy a tudatunktól függetlenül létezik a világ, és a törvényeket az érzékelhetõ dolgok alapján felállítani, hibás. Most jön Basic és demagógiája, jovabammeg mogyá jobbat. Nem tudok jobbat.
Mullikan vegezte az olajcseppes kiserletet az elemi toltes felderitesere. Rutherford szoraskiserlete ravilagitott az atom alapszerkezetere: egy nehez mag letezese, mely az atom terfogatanak nagyon elenyeszo resze. A toltesek(mi legyen a negativ, mi a pozitiv) leszogezese utan a szorasbol ugyszinten egyertelmuve valik a mag pozitiv toltese, es az elektronburok negativitasa. Az elektron, az atommag, es az osszes Standard Modell altal leirt reszecske LETEZIK, nem filozofia targya.
De az valóban úgy van hogy míg nem világosodsz meg valaminek a létezésérõl, nemlétezik számodra.
A darab egy objektum(halmaz), amit bizonyos kritériumok határoznak meg. A tárgyakról visszaverõdõ fény eljut a szemünkbe, a szemünkben levõ sok sejt ingerlõdik a fényjelekre, a szem összes sejtje által küldött jel feldolgozódik az agy megfelelõ részen, az agy mint neurális háló egy igazoló szekezetet alakít ki a környezetel való összehasonlítás alapján(megtanul(t)unk látni/érteni amit látunk). Fény által közvetítve vagy más által, semmi egzotikus lelkes ízét nem kell bekeverni a képbe, úgy egyszerû ahogy mindannyian tanultuk a suliba is.
Azért szép az élet, mert nem vagyunk egymformák, HumanEmber41st lelket kavar mindenbe, renault clionak meg minden ok nélkül mûködik...izé az ember okozza, ha belecsapna a villám annak se lett volna oka :)p
Légyszi mondd el, honnan tudják a fehérköpenyesek, mi is történik az agyban? Hogyan és hol áll össze minden ingerület? Hol van az "énközpont" ? Hol található a tudat? Ezért mondom, az agy mûködésérõl szinte semmit sem lehet tudni. Ok, ha mondjuk balesetben megsérül az agy némely területe, akkor elveszt a paciens egy bizonyos képességet, pl nem érzi a hideget v a meleget, vagy nem tud többé beszélni stb. De a fenti kérdésekre a választ mikroszkópokkal meg tomográfokkal sosem fogják megtalálni. Az iskolában sajnos csak viszonylag jól mûködõ modelleket tanítanak valóságként, lezárt, kiismert dologként, ( dogma? ) meg sem említve, h aki jól tud kérdezni, esetleg találhat jobbat és pontosabbat is.
A lélek fogalmát pedig nem én találtam ki, és nem én "kavarom" mindenbe, ezt nálam sokkal-sokkal okosabb és inteligensebb emberek véleménye.
#1420: "Nagyon is jól mondod, Basic kezdi látni a lényeget."
Hát én mindig is láttam a lényeget. Azt, hogy a fizika által leírt világ nem objektív létezõ, azt tömören kifejezi, hogy "MODELL". Ebben a szóban van benne mindez. Nekem ez nem újdonság, ha nektek az volt, akkor örömmel látom, hogy újat tanultatok.
#1426: "Az egyenes más ... Nem praktikus ... Nem univerzális"
Az egyenes és a valós számok ugyanolyan építõkockák, mint amilyenek a pozitív egészek vagy a "darab" fogalom a halmazelméletben.
Szívesen hallgatom, hogy szerintetek mi lenne jobb, amibõl szintén fel lehet építeni a geometriát és az abból fakadó tudományokat (pl. építészet). Továbbra is hangsúlyoznom kell: SEMMILYEN KONSTRUKTÍV ÖTLET NEM HANGZOTT EL a részetekrõl.
Lássuk a tudománytörténet egyik tanulságát: a tudomány BÁRMILYEN ALAPVETÕ állítása, modellje megkérdpjelezhetõ. A legnagyobb tudósok eredményei úgy jöttek létre, hogy a legalapvetõbb dolgokat kérdõjelezték meg. Van viszont köztük, és köztetek számos lényeges különbség.
Például õk ALTERNATÍV MAGYARÁZATOT adtak, nem pedig pusztán fikázták az akkor aktuális modelleket.
Ha eddig is láttad a lényeget, akkor miért mondod, hogy nem hibásak a törvények, attól még, hogy nem tudok jobbat mondani, attól még hibásak.
Nem tehetem meg, hogy azzal foglalkozzak, hogy jobbá tegyem a törvényeinket. Reggel 8 tól délután 17ig dolgozok. Amikor nem dolgozok utazok és pihenek.
Ez a fórum azért jött létre, hogy aki esetleg nem tudná a törvényeink tele vannak hibával. Nem azért, hogy Basicfélék elõször azt bizonygassák, hogy nincs tele, utánna azt, hogy jóvan akkor mondjál jobbat. Ez a Magyar emberek veleszületett tulajdonsága, hogy a másikkal kötekedik és nem ismeri el ha nincs igaza.
Végeredményben leszögezhetjük, hogy Modelleket használunk és eltûrjük a hibáikat.
#1433: még mindig nem értettél meg. Pontosan azt mondom, hogy a modellek eltérése a valóságtól nem hiba. Ez miért nem világos?
#1433: vagy szerinted ha egy építész nem számol a relativisztikus hatásokkal, az hiba? Nem, nem az. Õ a számításait egy adott modellel végzi, ami adott pontosságú, illetve a körülményeknek egy jól meghatározott csoportját veszi figyelembe (például a relativisztikus hatásokat nem). A modell akkor LENNE HIBÁS, ha nem felelne meg ezeknek a követelménynek.
Másrészt, vannak olyan dolgok, amik általános érvényûnek TÛNNEK, mint például a fórumban támadott energiamegmaradás. Ezt úgy látjuk, hogy HAJSZÁLPONTOSAN TELJESÜL, nem látunk rá ellenpéldát, és bármilyen pontosan mérünk, a pontosságon belül még mindig teljesül a törvény, és a rá felépített fizika mûködik.
Ezt elfogadjuk mint kiindulást, mert hülyék lennénk az ellenkezõjét feltenni, ugye!
#1433: talán még mindig túl bonyolult nektek. Mégegyszerûbben megfogalmazom.
A tudományos állítások HA X AKKOR Y típusúak. Ezen állítások akkor hamisak, tehát AKKOR HIBÁSAK, hogyha X teljesül, de Y nem. Errõl szó sincs.
A MODELL AZT MONDJA: nekem X-ek a feltételeim, ekkor tudom Y-t garantálni. Akkor hibásak, ha X teljesül, de Y nem. Errõl az esetek többségében szó sincs. Pláne nincs ilyen a klasszikus mechanikában.
#1433: ja, és még valamit. Elismerem hogy tévedtem, ha mutatsz egy HIBÁS tudományos állítást. Olyan hibás állításra gondolok, amirõl BIZONYÍTANI TUDOD, hogy hibás.
A bizonyítás nem kell hogy formális legyen, roppantúl jóhiszemû és rugalmas leszek. A bizonyítás lehet egy ellenpélda, vagy egy következtetési lánc, vagy egyéb értelmes érv.
Az viszont nem bizonyítás, hogy neked nem tetszik valami (például a negatív számok). Az a te egyéni problémád.
Köszönjük, hogy ilyen egyszerûen leírtad.
Amit leírok az a Basic által képviselt mai tudomány szerint: A feltételek: x1, x2... xn szerintem nyugodtan állíthatjuk, hogy n=végtelen. A következmények: y1, y2... ym n=m tehát végtelen.
Minden adott akkor miért nem történnek a dolgok (y-ok) mégsem egyszerre meg? Talán azért mert hibás a x akkor y modellünk.
Egy eseményt amikor érzékelünk, akkor tudatosul bennünk, hogy megtörtént... Visztont amikor elkezdjük vizsgálni, hogy miért történt meg, annak érdekében hogy tudjunk összefüggést keresni és késõbb modellként alkalmazzuk elõrejelzéseinkhez, akkor elkövetjük azt a hibát, hogy már nem tudjuk idõben visszajátszani, mi történt meg a múltban, hogy ez az Y megvalósult. Ez az egyik hiba.
A másik problémám az, hogy lehet olyan feltétele az Yunknak, amely benne van az Xek között, de számunkra érzékelhetetlen.
Így hibás lesz a következtetésünk, mert nem tudjuk belevenni az Xek közé amirõl nem tudunk, tehát nem létezik számunkra.
Én azt állítom, hogy a hosszabb egyenes szakasz több pontból áll, mint a rövidebb.
Ellenpélda, van egy egyenlõ oldalú háromszöged.
Az egyik csúcsából a szemközti oldalára egyeneseket rajzolsz, ekkor a szemközti egyenes oldalát, x pontal elmetszi.
Ha a másik két oldalt megfelezem és összekötöm kapok a felosztott oldallal párhuzamos rövidebb szakaszt, amelyet a kiindulási pontomból húzott egyenesek szintén x pontban metszenek.
Elméletünk(Basic) szerint a oldalfelezõ egyenes szakasz minden egyes pontjába, amely végtelen sok húzható egy egyenes, ezt megtesszük, eztuán ezeket meghosszabbítva szétmetszük a kiindulási pontunkal szemközti egyenest.
Triviális a számomra, hogy bármely 2 közös pontból kiinduló egyenes szöget zár be, és ennek köszönhetõen a szemközti oldalon található még olyan pont, amelybe nem húztunk egyenest a szemközti csúcsból.
Konklúzió nincs végtelen számú pontja egy egyenesnek sem. Még elméletben sem megvalósítható.