Különben meg a te példád a végtelen osztva egy számmal példát hozza fel. Végtelen osztva bármennyivel az ugyanúgy végtelenül végtelen marad.
Be kellen fejezni a mellébeszélést végre. Elhangzott egy állítás: "a törvényeink tele vannak hibával"
Kérek EGYETLEN PÉLDÁT, hogy melyik tudományos törvény hibás. Utána kérem a bizonyítékot. A félreértések elkerülése végett megkérem a válaszolókat, hogy valahogyan különítsék el a kérdéses állítást a többi szövegtõl. Például ****állítás**** formában tökéletes, mindenki látja majd, mi az állítás.
Csak olyan példát írjatok, ami tényleg tudományos törvény. Utána jöhet az indoklás, miért hibás.
Természetesen lehet az állítás több mondat is. Lehet például egy bizonyítás, ami tudományos állításokból építkezik, és abszurd eredményre jut.
Az #1439 például ilyen formát céloz meg. Csak nem látszik elkülönítve, hogy mik a tudományos állítások, és mi az ellenérv. Ezt külön kellene látni.
Állítás: egy zárt rendszerbe betáplálunk 100 egységnyi energiát, akkor nem vehetünk ki belõle 130 egységnyi energiát. pedig de
És 1 vizilófiai kérdés: az Univerzum véges kiterjedésû, akkor hogyan fér el benne végtelen sok pont, meg a párhuzamos vonalak a "végtelenben" metszik egymást..
És amit írtam valahol régebben, van 1 kvantum részecske, mely tovább nem darabolható mégis beszélünk végtelen kis és végtelen nagy méretekrõl. A végtelen nem fér bele a véges Univerzumba. Vagy valósan létezik a 4. térdimenzió.
Mindegyik hibás. Mert emberi tapasztalatokkal magyarázza a világot ok okozat feltételezésével, a világban nem okkal történnek a dolgok.
Az alapdimenziók hibásan definiáltak, változó mennyiségeken alapulnak.
"A kísérletek megismételhetõsége a tudományos módszer legfontosabb jellemzõje." Wikipedia
Nem lehet kísérletet megismételni, ehhez idõben kellene tudni utazni és ugyanazt pontosan megcsinálni, e kettõ közül egyik egyik sem kivitelezhetõ.
"A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-od része alatt megtett út hossza."
Ez legalább akkor baromság mintha azt mondanánk, hogy az autó által megtett út 14 perc 56mp alatt.
Milyen autó, kilyen évszakban, milyen úton???
Jó vákumban, persze vákum nincs, mert minden a rendezetlenségre törekszik és a vákum a tökéletes rend, ahol semmi nincs.
Tömeg, definíciója ciklikus, ezért csináltak egy tömböt és az lett az 1kg, nevetséges...
Ez a kedvencem: "A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelõ sugárzás 9 192 631 770 periódusának idõtartama."
Ennyi erõvel azt is mondhattuk volna, hogy az 1 mp a 24 éves ember 1/243 fingási periódusának idõtartama.
Milyen ember, mekkora fingás...
"Az elektromos áram erõsségének mértékegysége az amper. A mértékegység jele: A. Az amper olyan állandó elektromos áramerõsség, amely két egyenes, párhuzamos végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny kör keresztmetszetû és egymástól 1 méter távolságban, vákuumban elhelyezkedõ vezetõben fenntartva, e két vezetõ között méterenként 2·10-7 newton erõt hoz létre."
Erre csak ennyit tudok mondani: Gratulálok.
Ebbe aztán van minden. Végtelen és a korábban definiált baromságok.
"A Celsius hõmérsékleti skála jelenleg a Kelvin-skála által definiált, csak a 0 °C a 273,15 kelvinhez tartozik, mely nagyjából a víz olvadáspontja normálállapotban."
Ez is tetszik nagyjából...
Akinek ezek után bármi állítása van az elõször ezeket gondolja át.
BASIC mondj egy törvényt ami szerinted az ember szubjektív tudatától független és abszolút érvényes minden helyzetben.
De ne azt hogy az egyenes végtelen, mert az egyenes olyan hosszú amekkorára rajzolod...
Az 1 Amper meg volt adva úgy is, h valamely %-os ezüstnitrát oldatból 1 másodperc alatt mennyi ezüstöt tud kivonni...
Egy kicsit offtopik kerdesem van cliohoz. Szerinted clio mi a helyzet az igazsaggal? Ki(k) donti el? Ki(k)nek van igaza?
Na lássuk. Az ÖSSZES EDDIGI hozzászólásból EGYEDÜL a #1446 igyekezett kimondani egy tudományos törvényt. A többi hozzászólásban semmi ilyet nem olvastam. Ott csak definíciókat olvastam. ÁLLÍTÁSOKAT kérek. Nem fogom elmondani, hogy mi az állítás, ha valakinek fogalomzavara van ezügyben, konzultáljon emberekkel, keressen a weben, lexikonokban.
Nézzük az #1446-ot! Az állítás ez volt: "Állítás: egy zárt rendszerbe betáplálunk 100 egységnyi energiát, akkor nem vehetünk ki belõle 130 egységnyi energiát."
Ezzel az a baj, hogy a TUDOMÁNY EZT NEM ÁLLÍTJA. És egyébként nem igaz, ezzel egyetértek.
Összegezve: eddig egy darab tisztességes válasz érkezett, abban sajnos viszont tárgyi tévedés volt (tudományos állításnak tulajdonít valamit, ami nem az). Tehát nulla darabnál tartunk.
Eddig clio 3 dolgot ismert el olyannak, amire építkezni lehetne: tömeg, energia, darab
(igazán konstruktív:-))
Visszatérve arra, amikor látásról, szaglásról, ízrõl, hallásról azt állította, hogy mind származtatható energiából, és tömegbõl, akkor miért nem elfogadható, ha én mondjuk ugyanezt állítom a látásról? Mert akkor a látásból következtethetõ lenne ugyanígy mindegyikre.
#1461: engem nem az zavar, hogy õ a saját maga által felépített rendszerben mibõl építkezik.
Az zavar, hogy miért mondja, hogy "hibás törvények". Amikor nem mutatott még egyet sem.
Kicsit rendet kellene tenni a fejekben arról, hogy itt két TELJESEN KÜLÖNBÖZÕ dologról megy a vita.
1) "hibás törvények". Ha valaki ezt mondja, akkor kezdje azzal az érvelést, hogy kimondja a tudományos törvényt, és utána érvel, hogy milyen körülmények között nem igaz, ezt hogyan lehet ellenõrizni.
2) "definíciók" problémája. A világ nem objektív létezõ. A fizikai modellek egy lehetséges leírását adják. Ezek létjogosultságát kétségbevonni csak úgy lehet, hogy valaki mutat egy "jobbat". A "jobb" itt praktikusság, leíró erõ, helyesség szempontok alapján bírálható el.
Ne keverjük a kettõt. Tehát, ha valaki az elsõt támadja, írja le az állítást és a cáfolatot. Eddig nulla darab helyes leírás érkezett.
Ha valaki a másodikat támadja, adja meg azt a modellt, ami szerinte jobb.
Segítek egy példával.
A #1451 helyes megfogalmazása így lett volna: "a távolságdefinícióban feltételezzük, hogy a fény vákuumban egyforma sebességgel terjed, különbözõ koordinátarendszerekbõl nézve"
Ezzel az a helyzet, hogy történetesen igaz. Például a forgó Nap széleirõl érkezõ fény (ami fénysebességgel hagyja el a Nap felszínét) hozzánk képest is fénysebességgel mozog.
A fénynél a Doppler jelenség csak a frekvenciaváltozásra terjed ki, a sebességváltozást nem tapasztaljuk. Keresgéljetek "Michaelson" és "interferométer" szavakra a weben.
Ha a definókban hiba van akkor azokra épített törvények helyesnek tûnhetnek.
Elmondom hogyan születnek a törvények: Én is csináltam egyet épp az elõbb :P
Elfogadtam, hogy az 1 centiméter akkora, amekkora vonalzómon látszik.
Fogtam lemértem a csuklóm és a középsõ újjam (kinyújtva) távolságát 18,2 cm adódott. Tudom, hogy 182cm a magasságom.
A képlet tehát adott: Magasságom=Csukló-Középsõújj távolsága * 10
Várom a mérési eredményeiteket... :)
Az objektív világot mindenki szubjektíven érzékeli ugyanolyannak.
Más irányból megközelítve, te azt mondod, hogy a világ nem objektív, mégis objektív törvényekkel akarod leírni? Nem érzed az ellentmondást az írásaidban?
Szubjektívet objektívvel leírni, modellezni és hiba nélkül?
Te kiválasztasz egy törvényt ide beírod és én megmondom neked mi a hiba enne...
Szerintem a természeti törvények leírása arról szól, hogy azonos körülmények között a dolgok azonosan viselkednek. Ezzel még nincs is gond, ha sikerülne steril körülményeket létrehozni. Aki azt mondja, hogy nem lehet ilyen körülményeket létrehozni és még példát is hoz rá, hogy egy-egy kísérletnél mi maszatolhat közbe, az tisztában van azzal, hogy miben áll a modell és a valóság eltérése amivel számolni kell.
#1468: már hogyan lenne egyforma, természetesen nem az! Milyen butaságokat beszélsz!
Azt viszont igaz, hogy egyforma sebességgel mennek minden általunk közvetlenül mért és közvetve megfigyelt jelenségekben. Így helyes az a feltevés, hogy mindig egyforma. Ellenpélda nem ismert.
Légyszi mérjétek le a csuklótok és a középsõ újjaitok távolságát és írjátok mellé milyen magasak vagytok. cm vagy mmben praktikus.
#1473: ha apróbb hibák vannak benne, azokat segítek kijavítani. Célom az, hogy rámutassak a tévedésekre. Lásd a fénysebességes példát.
Akkor mi a gond? Hiszen ezt mindenki tudja. Basic ugyanezt írta, ha jól emlékszem.
#1479: még mindig nem írtál konkrét példákat. Csak a levegõbe beszélsz, locsogsz-fecsegsz magasröptûnek tûnõ, de valójában rendkívül földhözragadt logikával. Ez abból látszik, hogy még mindig nem izzadtál ki EGYETLEN PÉLDÁT SEM a becsmérlõ állításaid alátámasztására. Csak a levegõben vagdalkozol, de még nem találtál.
#1469 - "Szerintem a természeti törvények leírása arról szól, hogy azonos körülmények között a dolgok azonosan viselkednek. Ezzel még nincs is gond, ha sikerülne steril körülményeket létrehozni. Aki azt mondja, hogy nem lehet ilyen körülményeket létrehozni és még példát is hoz rá, hogy egy-egy kísérletnél mi maszatolhat közbe, az tisztában van azzal, hogy miben áll a modell és a valóság eltérése amivel számolni kell."
Ezzel egyet értesz? Állítólag te írtad... ugyan ezt.
Én úgy érzem tisztában vagyok a modell és a valóság eltérésével, amit a modell hibájának tartok.
Emlékeztetõük: lemértétek a csuklótok és a középsõ újjatok távolságát? egy számpárt kérek a fenti távolság és a magasságotok.
#1482: miután alátámasztottad, vagy visszavontad a "hibás definíciókról" vagy "hibás törvényekrõl" szóló állításaidat.
Várjuk vagy az aláítámasztást, vagy annak beismerését, hogy tévedtél.
#1484: majd válaszolok, miután rendberaktuk ezt a "hibás-definíció" és "hibás-törvény" kérdést.
Ha eltérés van, és megállapítottuk az eltérés mibenlétét, akkor a modell akár bõvíthetõ, pontosítható, ezzel kiküszöbölhetõ az eltérés. Amit írtál, hogy a méréseink korlátozottak -pedig azt fogja eredményezni, hogy egy pontosság után nem mérhetõ a modell és a vizsgált dolog közti különbség, egybevágnak.
Pedig a válaszod arra a kérdésre döntõ a vitánkban.
Ha a válaszod igen akkor nincs mirõl vitázni. Ha nem a válaszod akkor, már más sem érti mit mondasz.
Sz4bolcsnak is az jött le, mint nekem.
"Szerintem a természeti törvények leírása arról szól, hogy azonos körülmények között a dolgok azonosan viselkednek. Ezzel még nincs is gond, ha sikerülne steril körülményeket létrehozni. Aki azt mondja, hogy nem lehet ilyen körülményeket létrehozni és még példát is hoz rá, hogy egy-egy kísérletnél mi maszatolhat közbe, az tisztában van azzal, hogy miben áll a modell és a valóság eltérése amivel számolni kell."
Ez a lényege az egésznek. Köszönet sz4bolcsnak az összefoglalásért.
#1489: unom azt az átlátszó trükköt, hogy amint közeledünk egy konklúzió felé, rögtön témát váltunk. Így a vita ostoba szócsépléssé fajul.
Világos, hogy azért tereled el mindig a szót, mert nem tudsz példákat felhozni, szavaid üres spekulációk.
Jó lenne, ha tisztáznánk végre a "hibás törvények" és "hibás definíciók" kérdések. EGYETLEN PÉLDÁT kérek.
Az objektív valóságot leíró modelled csak az egyes szinteken értelmezhetõ, a valóságban lévõ diszkontinuitások (tér-idõ-tulajdonságok) miatt szingularitások keletkeznek, amelyet csak többszintes modellekkel tudsz leírni, mivel elismered, hogy végtelen létezik, és az ember véges és szubjektív valóságot érzékel ezért lehetetlen hiba mentesen modellrendszert felállítani.
#1491: ez még mindig csak mellébeszélés. Továbbra is várom a konkrét példát az állításaidra.
Én várom a te példádat, amirõl kíváncsi vagy hol benne a hiba.
Semmilyen hatás nem terjedhet gyorsabban a vákuumbeli fénysebességnél.
Ez azt jelenti, hogy 299 792 458 m-t lehet csak elmozdulni 1 mp alatt. Ezzel azt is állíjuk, hogy a mozgás kotlátozott és nincsen folytonosság az idõben.
Ehhez jön, hogy a fény mozgási energiája végtelen Einstein relativitása szerint.
#1498: Tudomásunk szerint valóban nem terjedhet gyorsabban kölcsönhatás mint a vákuumbeli fénysebesség. Ellenpéldát nem tudok.
#1499: A mozgás sebessége valóban korlátozott. Azt nem állítja a tudomány, hogy nincsen folytonosság az idõben. Ez nem következik az elõzõekbõl.
#1500: Errõl szó sincs. Ez egyáltalán nem következik a relativitáselméletbõl. Ilyet a tudomány nem állít.
Az alábbiak azt állítják, hogy a fénynek végtelen kinetikai energiája van vákuumban!!!
Ez ellent mondás, mert ha a vákuumban nincsen semmi, akkor végtelen energiája van a fénynek, viszont ha már benne van más anyag a fény mozgásának útjában, akkor véges a fény mozgási energiája... Hogyan lehet az..., hogy a fény végtelen energiából lead végeset és a végtelenbõl véges érték lesz.
Tudomásom szerint a fény vákuumban fénysebességgel mozog... És ha fénysebességgel mozog valami akkor végtelen a mozgási energiája.
Látom, ráértek :D
"Legyen R azon halmazok halmaza, amelyek nem tartalmazzák saját magukat:
A Cantor-féle halmazelméletben R jóldefiniált halmaznak tekinthetõ. A paradoxon lényegére rávilágító kérdés: eleme-e R önmagának?
Tegyük fel, hogy igen. Ekkor R nyilvánvalóan nem olyan halmaz, ami nem tartalmazza saját magát, tehát definíció szerint nem eleme R-nek, azaz önmagának, más szóval , ellentmondásra jutottunk.
Tegyük fel, hogy nem. Ekkor R nyilvánvalóan olyan halmaz, ami nem tartalmazza saját magát, tehát definíció szerint eleme R-nek, azaz önmagának, más szóval , ismét ellentmondásra jutottunk. Látható, hogy mindkét lehetséges feltételezés ellentmondásra vezet."
Rengeteg paradoxon van még. Viszont teljesen nyilvánvaló számomra, hogy nehéz egy olyan rendszerben hibát megmutatni, ami logikusan felépített.
"Tegyük fel, hogy a laktanya katonai borbélya a szolgálati szabályzatnak megfelelõen csak azokat a katonákat beretválja, akik maguk nem beretválkoznak, de nem beretválhatja azokat, akik maguk borotválkoznak. Kérdés: magát megberetválhatja-e? Ha megberetválja magát, akkor olyan katonának számít, aki maga borotválja magát, ergo a szolgálati szabályzat megtiltja, hogy megborotválkozzon. Ha ennek megfelelõen, nem borotválkozik, akkor a szolgálati szabályzat értelmében, olyan katonának számít, akit borotválnia kell. Bármit is tesz tehát: akár megborotválja magát, akár nem, vét a szolgálati szabályzat ellen."
Bocs, hogy a wikipediát használom, nem szokásom... De dolgoznom, kell mellette 5 elég konkrét projekten.
#1503: Nem, ezt nem állítja a tudomány. A fénynek jól meghatározott energiája és impulzusa van: http://hu.wikipedia.org/wiki/Foton
"A relativitáselmélet szerint egy test mozgási energiája tart a végtelenhez, ahogy a sebessége a fénysebesség fele közeledik."
#1506: a matematikai paradoxonoknak mi közük van az egész témához?
Ezek sem tudományos törvények, sem nem fizikai vagy matematikai definíciók.
Egyébként ezek többnyire olyan állítások, amelyek nem igazak és nem is hamisak. Ezzel nincs gond.
Ennél tovább is lehet menni. Vannak olyan állítások, amelyek eldönthetetlenek egy rendszerben, tehát nem lehet bizonyítani az axiómákból, hogy igazak-e vagy sem. Olyanok is vannak, amikrõl nem lehet bizonyítani, hogy eldönthetetlenek-e. Sõt olyanok is, amirõl az elõbbit nem lehet eldönteni. És ez folytatható.
Ahogyan az egyik tanárunk fogalmazott: a szemléletünkön van itt egy lyuk, amit nem tudunk betömni.
Az #1508 állításod önmagában igaz. Viszont a képlet nem alkalmazható fénysebességgel haladó testre! Ez a tudomány álláspontja!
Mit is jelent hogy a "végtelenhez tart"? Ez csupán azt jelenti, hogy akármeddig növelhetem az energiáját és impulzusát egy szem kicsi protonnak, ha elég nagy részecskegyorsítót építek. Ez nem azt jelenti, hogy végtelenre növelhetem, csupán annyit, hogy bármekkora véges értéket is mondanál, elvileg lehet neki nagyobb az energiája. Ez a "végtelenhez tart" nagyon leegyszerûsített (némileg pongyola) meghatározása.
#1510: ez a képlet pedig arról szól, hogy az 1/2mv^2 annál pontosabban leírja a mozgási energiát, minél lassabb a test (a fénysebességhez képest).
A folyamatok és történések az esetek többségében úgy vannak, ahogy elvárjuk, hogy legyen. Viszont vannak olyan ritkán elõforduló események amelyek nem elvárásaink (törvényeink) alapján történnek. Ez azért lehet így mert, a világ objektív és mi látjuk szubjektíven.
#1513: ez megint mellébeszélés. Térjünk vissza inkább a konkrét példákhoz, mert az eddigiek nem igazoltak téged.
Majd holnap erõt gyújtök.
A fény mindenhol más sebességgel mozog, hogyan lehet kijelenteni, hogy a világban fellépõ hatások is max fénysebességgel történhetnek?
Ez azért van így mert gyorsabban törénõ hatásokat nem érzékelhetünk, a mérõmûszerek kijelzõjén az eredményeket is maximum fénysebességgel tudatosíthatjuk.
Ha feltételezzük, hogy az objektív világot csak az emberi érzékszervekkel lehet ismerni, akkor nincs hiba.
#1516: mint mondottam, a fény vákuumban MINDENHOL egyforma SEBESSÉGGEL mozog. És nem csak inerciarendszerben. Erre számos mérés és tapasztalat van. Az összes eddigi mérés, tapasztalat és információ egyetlen ellenpéldával sem szolgál.
A vákuumban mozgó fény már nem vákumban mozog mert õ már benne van.
#1518: Ez megint csak szócséplés. Arra lennék kíváncsi, hogy újat mondtam-e valakinek azzal, hogy a fény vákuumban mindenhonnan nézve ugyanazzal a fénysebességgel megy.
Ez csak akkor igaz ha a fény áll, mozdulatlan. Korábban írtad, hogy a fénysebességgel mozgó dolgok számára másképp telik az idõ.
Tehát nem mozog a fény saját magához képest, és az idõ sem telik számára.