Hol van negyed áron északai áram? Nálunk (Bp.) csak néhány százalékkal olcsóbb. A 3x-ra emelkedést honnan szeded? Ha bekövetkezik, az északai nem fog emelkedni?
Mellesleg a légkondinál is kikandikál az emberi bunkóság. Nem az a baj hogy használják hanem összetévesztik a hútõszekrénnyel. Nehogy már egy 24fokos helyiségben ne lehessen létezni.
Honnan veszed ezt a képtelenséget hogy nem lehet korlátozni? Tudod mi történik ha beleng a hálózat? ( Amerikai Kanadai nagy áramszünet) Honnan a fenébõl akarsz csak úgy elõkapni teljesítményt
Nem tudod korlátozni az áramfogyasztást. Légkondit mindenki fog használni, aki ki tudja fizetni a villanyszámlát.
Ha nincs elég erõmû, akkor majd építenek újakat. Egyébként most is építenek egy nagyot valahol Kelet-Magyarországon és terveznek egy második paksot is.
Az inverted hatásfoka 98%, oda-vissza 96%. Napi 5% tárolási veszteség, effektív mondjuk a fele, az még 2,5% veszteség, tehát lesz átlag 93,5% hatásfok. A berendezés mondjuk fél milla. A fogyasztás költségét pedig negyedeli/harmadolja. Nekem mondjuk megtakarít havi 6K-t. Ami 72K/év. 7 év alatt visszahozza az árát.
Ráadásul az áram ára nõni fog még kb. a mai 3-szorosára...
Amúgy az lesz a vége a légkondik esztelen használatának hogy áramkorlátozást léptetnek életbe mert ezt a fogyasztást nem lehet bírni és az erõmûveket karbantartani is kell.
Aha. Szóval egyenirányítod az áramot, majd amikor használod invertálod. Mindkettõvel lesz felesleges veszteséged, összesen vagy 15%, és persze azt a pár milliót amibe a berendezések kerülnek mindenki kivágja a mellényzsebébõl.hát mit mondjak?
Igen. De pl. a szilárd-folyadék átmenet nagyságrendekkel több energiát képes tárolni, csak az ilyen anyagok horror árban vannak ekkora méretnél. Pl a paraffin egyes változatai is megfelelnének a célra.
"A probléma azzal van, hogy hónapokig nem lehet tárolni a hõt."
Csak méret kérdése, illetve a veszteségek leszorítása sem mellékes, de lehetséges - minimális veszteségek mellett.
Azért, mert szükség van tartalékra is. A fogyasztásod ugyanis nem egyenletes. A lakossági fogyasztás legnagyobb része este 6-12 közt van. Akkor pedig már nem nagyon süt a nap. ;-)))
Mivel nem nyereséges, ezért aztán senki sem alkalmazza... Legfeljebb a civilizációtól elzárt távoli részeken, ami Magyarországon nem nagyon van...
A technológia mindenesetre rohamléptékben fejlõdik, a szuperkondenzátorokat végtelenszer fel lehet tölteni és le lehet meríteni, az élettartamuk nagyon hosszú. Hátrányuk, hogy napi 5% töltést veszítenek és az, hogy drágák.
De mivel elektronika van bennük, ezért sorozatgyártás esetén talán-talán olcsóbbak lehetnek és ha az áruk leesik pl. a mai akku árakra, akkor rögtön megéri majd házi napcellás energiatermelõ rendszereket telepíteni.
Ha a tároló ára lemenne egy elviselhetõ szintre, akkor megérné éjszakai (nem csúcsidõs) áramot venni negyedáron, eltárolni és felhasználni csúcsidõben. Ezt meg lehetne valósítani ott is, ahol nincs napcella elhelyezésére mód, pl. egy társasházi lakásban. A villanyszámlát ez is negyedelné...
Kicsit elszámoltad magad. Ugyan miért kéne az egész napi fogyasztásotokat az akksiknak fedezniük? Az akksik csak éjszakára kellenek, amikor a napelemek nem termelnek áramot. :D Tehát kb fele kapacitás elég. Kivéve perzse, ha csak esténként vagytok otthon. És igen. A teljesen önellátó elektromos rendszert elég nehéz nyereségesre kihozni.
A víz NAGYON jó hõtároló, a fajhõje jobb az összes szilárd anyagénál, és a sûrûsége is egészen nagy a folyadékok között (de azért nem egy higany). Ehhez hozzájön, hogy korlátlanul rendelkezésre áll, a sós víz mégjöbb hõtároló, ami még korlátlanabbul rendelkezésre áll. A probléma azzal van, hogy hónapokig nem lehet tárolni a hõt.
"az autó akkumulátorok fõ funkciója, rövid ideig bazinagy áram leadása. Nyilván fõként az olcsóság miatt."
Azért ad le rövid ideig nagy áramot mert az indítómotor is úgy van tekercselve hogy nagy erõt tudjon kifejteni a motor megforgatásához.
Az ólomaksik 100-tól max. 700 újratöltést bírnak ki. Mindezt max. 40%-os lemerülésig. Ha jobban lemerítik õket, akkor még ennél is sokkal kevesebbet. Az autóaksik közül az úgynevezett zselés aksik 500 újratöltést bírnak ki.
Az autóban egyébként jellemzõen soha nem merül le az aksi, mert normál esetben a kocsi tölti. Ezért bírja évekig.
Mindenesetre kis számolás: Nekünk a havi áramszámla 8K Ft, ami 200 KWh fogyasztás havonta. Ez napi 6,7 KWh fogyasztás.
Egy 12V-os 200Ah-s zselés aksi 2,4KWh teljsítményt tud elraktározni, amibõl max. 60%-ot tud leadni, ami 1,4 KWh. Ilyen aksiból kellene nekünk tehát 5db. Az ára egynek 60K ft. Az öt aksi ára 300K Ft. 16,6 hónapot (500 nap) bírnak ki az aksik, tehát 1 havi költségük: 300K/16,6 = 18K Ft. (Mégegyszer, a villanyszámla most 8K Ft/hó...)
Tehát csak az aksi költsége havi 10K-vel lenne több, mint az áram díja.
Érdekes módon mégis az autó akkumulátorok fõ funkciója, rövid ideig bazinagy áram leadása. Nyilván fõként az olcsóság miatt.
Ráadásul a nagy áramerõsséghez a nagy felület is szükséges, ami finom lamelláket jelent. Teljes lemerülés/feltöltés ciklusoknál ez a lamellaszerkezet megy tönkre gyorsabban. Ezért van állítólag, hogy a nem ilyen nagy áramerõsségre szánt ólmos akksik lamaellaszerkezete más.
Esetleg víz mint energiatároló 'eszköz' nem lehetne megoldás? Igaz hogy csak hõenergiát lehet benne tárolni, bár nem a legjobb hõtároló anyag - de valószínûleg a legolcsóbb, illetve nem nagyon mobilizálható, de pl. egy családi ház energiaigényét el lehetne raktározni, nyárról télire...
Napkollektorok esetén a hatásfok sokkal magasabb, mintha napcellákkal lenne kivitelezve a dolog, egy családi ház esetében (megfelelõ méretû hõtároló alkalmazásával) már a jelenlegi energiaárak (meg a méregdrágán árusított 'solar' cuccok) mellett is belátható idõn belül megtérülhet a beruházás(ha csak a fûtést tekintjük). Ha a begyûjtött hõenergiát vmi úton-módon át lehetne alakítani elektromos energiává, akkor az sok 'új' felhasználási területet nyújtana.
Fedezhetné a ház elektromos áramra való éhségét (+télen a fûtést), talán még egy elektromos autó energiaigényét is. Csak hát a víz helyigénye, az igen gázos, többezer m^3 lenne. Viszont a föld alatt nemigen foglalná a hasznos helyet... Illetve nagyvárosokban nehézkes lenne a kivitelezése a dolognak :(.
Nem. Képes leadni nagy áramokat, mert a kénsavas oldat belsõ ellenállási kicsi. De ha nagy árammal mentetik, akkor az ólom-oxid kristályok nem fognak jól megtapadni a cella falán, és ezért leesnek(a rázkódás még segít neki). Így csökken a kapacitása.
"Tehát 3 havonta lehet az egészet kidobni. Ráadásul nem kicsit környezetszennyezõ is." Igen. Olyan akksik kellenek, amelyek nem hirtelen nagymennyiségû áram leadására, hanem tartósságra vannak tervezve, viszont a környzetszennyezéssel nem értek egyet, hiszen az ólmos-savas akksikat elég jó hatásfokkal újrahasznosítják.
Ez nem igaz, az ólomakksik elég jól bírják, a nagy áramsûrûségeket nem szeretik, ha csak kis áramerõsséggel használják, akkor nagyon sokáig elmegy. Egy autó önindítója mondjuk elég keményen meghúzza, és még így is elmegy évekig.
Ez igaz, de a normál autó akkumlátor csak 100 töltés-lemerülés ciklust bír ki. Tehát 3 havonta lehet az egészet kidobni. Ráadásul nem kicsit környezetszennyezõ is.
Vannak speciális aksik is, amik 700 töltés - lemerülés ciklust bírnak. De azok persze jóval drágábbak is és azok is csak 2 évet bírnak...
Szuperkondenzátorok nem feltétlenül a legjobb választás erre. Ilyen felhasználásnál úgysincs semmi szükség a gyors feltöltõdésre, és az akkumlátorok még mindig sokkal több áramot képesek tárolni azonos méretet tekintve.
Pontosan ezen egyszer már elgondolkoztam. Létre kellene hozni egy olyan rendszert, ami szuperkondenzátorokba tárolja el a napenergiát, amit a háztetõn elhelyezett napcellák mûködtetnek.
Sajnos, amikor megnéztem a szuperkondenzátorok árát, akkor gyorsan leereszkedtem a földre. ;-)))
Nem a napcella a drága, az bõven megfizethetõ. (Bár milliós nagyságrendû egy átlag családi háznál...) A szuperkondenzátor ára nem megfizethetõ. Talán majd egyszer az lesz.
Nekem meg a kis házi rendszerekkel van bajom. Tiszta energiapazarlás. Sokkal rosszabb a hatásfoka. Azt meg elvárnák az emberek, hogy fizessenek nekik a viszatáplált áramért, miközben az elektromos szolgáltató örül, ha nem terheli túl a hálózatát a sok irányítatlan házierõmû, akik akkor nyomatják vissza az áramot amikor nem kéne, és akkor nem termelnek semmit amikor szükség lenne rá.
Vedd ehhez hozzá a hálózatot, a vezetékeket, transzformátorokat, az afrikai politikai instabilitást. Akkor már egyszerûbb, ha itt Európában használjuk ki azt a napfényt, ami rendelkezésre áll (nem is olyan kevés. Majd holnap-holnapután igazat adtok nekem!!).
Én egyébként zsigerileg irtózom az ilyen központi elosztó rendszerekrõl, amelyekre Kadhafi rászalad a terepjárójával, és tropára vágja. Legyen csak itt, a háztetõn, Európában. Ennek csak egy feltétele van: le kell vinni a napelemek piszkosuzl drága árát.
Azért nem számolhatsz 40-el, mert 1) mennyibe kerülnek azok? egyébként amirõl én tudok az 29%, de ez nagyon drága, ilyet az ûreszközökön használnak 2) nem süt éjjel a nap
A nagynyomású sokkal nagyobb tartályt igényel. Egy német adón volt egy "mindentudás egyeteme" stílusú adás, ahol konkrét ipari megvalósítást írtak le, pontos adatokkal. Nekik jött ki a 20%. Elméletben lehet, hogy kevesebb, de a gyakorlat 20%.
Egyébként a 20% nem annyira rossz, a belsõ égésû motorok és csak 40-50%-os hatásfokúak és az direkt.
Szóval akkor a föld teljes energiaszükséglete 144K km2 sivatag 8%-os kihasználásával megoldható lenne. Ennek talán 25%-a az EU, ami 36K km2 sivatag. Ha nem 8%-al, hanem egy modern 40%-ossal számolunk, akkor pedig 7,2K km2 terület kellene.
Ami nem annyira sok, fõleg, ha figyelembe vesszük, hogy összesen 9065K km2 terület van a Szaharában...
Ha a cikkben lévõ dologról beszélsz, akkor annyiban lesz vége ezzel a környezetszennyezésnek, hogy ilyen üzemanyag elégésekor csak olyan CO2 keletkezik, amelyet elõtte a növények kivontak a levegõbõl. Tehát nem juttatsz plusz CO2-t a légkörbe. Feltéve persze, hogy az üzemenyagot nem úgy állítod elõ, hogy szép sorjában kivágod az egész õserdõt, és benzint csinálsz belõle.
nem tudom, ki hogyan van vele, de ezzel meg a kornyezetszennyezesnek eppenseggel nem lesz vege, sot!
Én ezt nagyon jól tudom, viszont a folyékony levegõt elég könnyen el lehet forralni egy hõcserélõn a környezet hõjével és akkor már fel tudod használni, mert ha már közel külsõ hõmérsékletre hozod, akkor már nagy lesz neki a nyomása. Persze nem mondom, hogy ezt könnyû megvalósítani.(valami pulsejet-szerû megoldás kéne, hogy ne tudjon visszamenni a forrásban lévõ levegõ a tartályba)
Én nem belekötöttem hanem azt mondtam nem lehetséges. Teljesen érthetetlen számomra hogy a TV-ben többször lehetett látni termoszt folyékony levegõvel amit ha kinyitottak nem tört elõ belõle a levegõ ugyanis a folyékony levegõ nagyon a kritikus hõmérséklet alatt van ezért nincs nyomása. Roppant félreértés hogy 200 Bar nyomással cseppfolyósították ezért ez a nyomás ott meg van. A levegõt csak hûtve lehet cseppfolyósítani, mert már szobahõmérsékleten rég átlépte a kritikus hõmérsékletet ezért csak nyomással nem lehet cseppfolyósítani. Egy termosz hogy bírna 200 Bart?
Nem érted, hogy létezik sûrített levegõvel hajtott autó? Én olvastam róla, mint avideót is láttam volna a YouTube-on és belinkeltem a másik kocsizós topikba.
Nem kell cseppfolyósítani, megmondtam, van más módszer is, és van ahol elég a nagynyomású is, ha x-et és y-t kihagyom, akkor is 31% körüli, amit leírtál.
Állandó homokviharok LOL. Szvsz technológiaileg lazán megoldható, hogy egy szépen elõrejelezhetõ homokvihat idején a panel összecsukódjon, vagy más hasonló módon védve legyen. Egyébként szerinted az egész Szahara homoksivatag? Kösivatagban pedig nem olyan gyakori a homokvihar.
Váltóáramra alakítás vesztesége? Kit érdekel? Csak az a kérdés mennyi egyenáramot tudsz elõállítani, és mennyiért. Ha elég sokat és elég olcsón, akkor megérheti akár 1%-os hatásfokkal is átalakítani.
És ugyanez igaz a Hidrogén "hatásfokára" is. Ha korlátlan mennyiségben tudunk elõállítani. Ne adj isten esetleg a bontáshoz szükséges hõ ingyen van, vagy az áram valahol nagyon olcsó (Pl megújuló forrásokból szinte korlátlan mennyiségben elõállíható), akkor az is meg fogja érni. Mert a világ másik pontján utánna már jó hatásfokkal felhasználható.
Ez nem igaz! Most nincs idõm utánaszámolni, de mások már megtették és Magyarország teljes energiaigényét néhány 10km2 fedezné. Ráadásul a mai legmodernebb napcellák már 40%-os!!! hatásfokúak.
Szóval akkor házi feladatként: Hány nm2 terület kell a sivatagból egy 5MW-os névleges, 3MW valós teljesítmémyû szélturbina kiváltásához, ha az átlagos napsütés 14 óra/nap a sivatagban?
Igen, ha teljesen elfogy a kõolaj és a földgáz, akkor v. teljesen zártpályássá alakítjuk át a közúti forgalmat, v. mi gyártunk valamilyen szénhidrogén alapú üzemanyagot szénbõl (esetleg CO2-bõl) és vízbõl (hidrogénbõl)
Már a mai energetikai ipar is van olyan színvonalon, hogy képes lenne egy "végtelen" energiaforrás birtokában teljesen nélkülözni a szénhidrogéneket. Csak ez a "végtelen" energiaforrás hiányzik. Ami lehet pl. a fúziós erõmû, majd ha egyszer mûködik.
Ahhoz, hogy az EU-t ellásd árammal szvsz. néhány 100 km2-t kellene lefedni napelemekkel (10km * 10km = 100 km2) Ekkora felület már jól megköti a szálló homokot, fõleg, ha megfelelõ homokcsapdákat is építenek két napcella tábla közé. A felületet sem tudja nagyon összekarcolni a homok, ha pl. extra kemény üvegbõl van. De létezik már ipari méretben gyémánt bevonat is (néhány atom mélységû), amit egyáltalán nem tud összekarcolni a homok...
Az DC-AC átalakítás hatásfokát pontosan nem ismerem, de szvsz. jobb, mint 95%. Régen, amikor a Magyar hálózat nem a Nyugat-Európaihoz volt szinkronizálva, csak úgy tudtunk venni áramot Nyugatról, ha elõször átalakítottuk egyenárammá, utána pedig vissza váltóárammá. Ez két átalakítás, ha túl rossz lenne a hatásfoka, nem érte volna meg...
"...Az autókba nagyon valószínûleg a mi életünkben üzemanyag fog kerülni, ami lehet benzin v. dízel, esetleg biodízel v. ethanol v. gáz..."
kihagytad a metanolt. A metanoltol sokat varnak, mivel eloallithato a hidrogen bol es szen-oxidokbol. Ezzel zarva lenne a CO2-kor, amely egyebkent csak a biouzemanyagok eseten zarul, de meglehetosen lassan. A hidrogennel sokkal jobb energiahordozo, ugy energiasuruseget mint szallitasi/kezelesi koltsegeit es veszelyesseget nezve. A hidrogenhez hasonloan felhasznalhato direkt metanol cellakban, elektromos aram eloallitasara, bar egyelore meg nem tul jo hatasfokkal. Nem beszelve arrol hogy a jelenlegi uzemanyag-infrastrukturan ccsak nagyon keveset kellene valtoztatni
Persze csak azt felejted el hogy a szaharában az állandó homokviharok miatt a napelemek felülete rövid idõn belül összekarcolódna és a hatásfoka meredeken romlana, állandóan lehetne cserélni õket. A váltakozó áramra alakítás vesztesége hol a fenében van? Az a legtöbb!!Miért kell hasraütve "adatokat" közölni?
A teljes szállítási, transformálási és lopási veszteség 7-8% a teljes elektromos hálózatban (az erõmûtõl a konnektorig...) Bármi máshoz viszonyítva, k*rvajó hatásfok...
Pedig a lopási veszteség nem szigorúan a fizika törvényei miatt kelettkezik...
A hidrogén hatásfoka kb. így jön ki: 50% hasznos, amikor a hidrogént legyárják, x%, amikor cseppfolyósítják, y%, amikor szállítják és tárolják, 70%, amikor eletromos árammá alakítják, 90%, amikor az elektromos áram meghajtja a kocsit. Összesen 20%-os hatásfok.
"Már Edison is észrevette hogy az egyenáram szállításával nagy gondok vannak rövid távra is, nemhogy messzire." Sõt nem sokkal utánna azt is észrevette valaki, hogy az egyenáram átalakítható váltóárammá...
Csak nem egyenárammal akarod európát ellátni? Már Edison is észrevette hogy az egyenáram szállításával nagy gondok vannak rövid távra is, nemhogy messzire.
Tavasszal elültetik a növényt majd õsszel learatják kivonják az olajat finomítják jó sok energiabefektetéssel és tavaszig lehet tököt vakarni. Kurva gazdaságos. És élelmiszert hol termelünk?
Megint tudok fogalmazni úgy látszik :D Szóval vízbõl hõ segítségével, és a kõolaj finomításához pedig nem kell sok energia, ahhoz képest amennyit hordoz.
Hidrogén elõállítható hõbõl (1200 és 400 C-os bemenet) 50% körüli hatásfokkal vízbõl, üzemanyagcellában felhasználva pedig 70 vagy akár 80% is lehet a felhasználási hatásfoka. Így a kombinált hatásfok 35-40%, ami eléri a belsõ égésû motorokét. Ráadásul a kõolajat is finomítani kell, ami szintén energiaigényes, bár azt elég jó hatásfokkal csinálják.
Jónak tûnõ megoldás még a sivatagi területek, pl. Szahara naperõmûvel való betelepítése. Csak egy per pillanat még drágább, valamint a Szahara egy bizonytalan terület. Ha németek laknák, akkor már réges-rég hatalmas naperõmûvek lennének benne, amik ellátnák az EU energiaszükségletének nagyobbik részét...
A biouzemanyagokkal az a legnagyobb baj, hogy korlatozott mennyisegben allnak rendelkezesre. A foldi biomassza fotoszintetizalasi hatasfokat atlagosan 1%-ra becsulik, tehat sok van ugyan, de nem eleg gyorsan termelodik ujra (globalisan nezve jobb napelemet hasznalni, nagyobb hatasfoku). Ez nagyon behatarolja a hektaronkent termelheheto maximalis biomasszatomeget. A mennyisegi limit megertesehez ossze kell vetni a vilag eves koulajfogyasztasat az eves biouzemanyag-kapacitassal, akkor nyilvanvalova valik, hogy oriasi teruleteket kellene "energia-novenyek" termesztesere forditani. Ezzel csak az a gond, hogy nem all rendelkezesre eleg terulet, mivel egy reszet lakjuk, egy reszet taplalkozasi celokra hasznaljuk egy bizonyos reszet pedig mar a mezogazdasag szamara hasznalhatalanna tettuk. A problman lehet segiteni valamilyen mertekben, a kovetkezokeppen:
1. olyan novenyeket termesztunk amelyek nagyon nagy hektaronkenti termest produkalnak. Ebbe az iranyba halad a celluloz-bioetanol illetve az alga-biodizel kutatas, t.i. a cellulozt gyorsabban lehet termeszteni mint pl. cukrokat, illetve az algak gyorsan nonek mivel a tapoldatban elnek
2. kiterjeszteni a rendelkezesre allo teruletet - lasd pl. algakkal partvideki meleg tengereket is fel lehet hasznalni, illetve a foldre merolegesen elhelyezett uvegcsovekben is tudnak noni
3. javitani a biomassza biouzemanyagga valo atalakitasi hatasfokat, errol szol a fenti cikk
Néhány tény: - A hidrogén nem energiaforrás, hanem energiahordozó. A hatásfoka pedig borzalmas: 20%-os. Ennél a belsõ égésû motor kétszer jobb hatásfokú... - Az eletromos autó legnagyobb problémája a megfelelõ akku. A mai akukkal néhány kilométer, talán néhány 10 km-enként meg kellene állni tölteni v. akkut cserélni. Kínában a városi buszok így mûködnek: Minden megállóban feltöltik õket. Persze ezek speciális akkumlátorok, úgynevezett szuperkondenzátorok, amiket szinte végtelenszer újra lehet tölteni kapacításvesztés nélkül és az utántöltési idõ pár másodperc. Napi 5%-ot vesztenek az energiából, de ez eléggé elhanyagolható, mivel úgyis állandóan újratöltik õket. - Az autókba nagyon valószínûleg a mi életünkben üzemanyag fog kerülni, ami lehet benzin v. dízel, esetleg biodízel v. ethanol v. gáz. De hidrogén tömegesen csak ott, ahol "ingyen" van az elektromos energia, pl. Ízland.
Egyebkent nem tudom mit gorlcsolnek ennyit az alternativakon. Fredi es Beniben volt mar egy teljesen kornyezetbarat megoldas. :)
Mi van fáj az igazság.Érvelj magad melet ha tudsz bár ahogy elnézem te pont abba a pazarló tarsadalomba tartozol aki azt hiszi hogy ha nagy auto van a segge alatt több ribanc nézi meg.Állitom te sem vezetél még 100.000km.Majd akkor oszd az észt ha már le vezetél 250.000km baleset és koccanás nélkül mint én.
Senki nem mondta, hogy nem jó a biodízel, de az csak növényi olajokból állítható elõ, ami a növénynek csak igen kis részét teszi ki, a növény többi része erre a célra nem használható. Így a termelési kapacitás eléggé korlátozott.
Ja Irorszagban 2008 elejen kezdi meg 'gyartani' egy ceg a biodizelt novenyekbol meg allati hulladekbol.....
A biodizel miert nem jo vajon...? Novenyekbol nagyon egyszeruen eloallithato a kocsikat sem kell atepiteni szamottevoen es a kornyezetnek is jo....
Wikipédia ír mágneses csapágyazásról, az sima elektromágnesekkel megy: http://en.wikipedia.org/wiki/Magnetic_bearing Én azért nem mondanám a tömeget elsõnek, mert a tömeggel csak arányosan nõ a tárolt energia, ha a _fajlagos_ energiát akarjuk növelni, akkor meg mindenképp a fordulatszámot kell növelni, meg azzal amúgy is négyzetesen arányos a tárolt energia. Kompozit anyag alatt elsõsorban szénszálas dolgokra gondolok. És azért jó, mert ezeknek nagy a szakítószilárdságuk, ami itt kritikus. A fémek nagy sebességen a centrifugális erõ miatt egyszerûen elfolynak, és egy kis deformáció ilyen sebességen elég durva következményekhez vezethet: a kiemelkedõ részre egyre nagyobb centrifugális erõ hat!
Ami azt illeti nem. Csak hosszú ideig lebeg. Amíg a mágneses tere által gerjesztett örvényáram mágneses tere taszítja. Végül persze elõbb-utóbb hozzáér a felületéhez. A lendkerék energiatárolásakor a tömeg számít elsõsorban. Azért szokták acélból készíteni, mert ez a fém olcsó, és nagy mennyiségben áll, rendelkezésre. Az ismert elemek közül az iridium lenne a legjobb lendkerék-anyag(kb. 22 a fajsúlya! az acélé ált. 7.), de az nagyon ritka, és drága.
Kompozit anyag. Hát ha ólmot rétegezel mondjuk urán238-al akkor tényleg jobb.
Igen, igen a legjobb amikor trícium egyesül deutériummal.Itt az energia 80% a neutron viszi el, ami a lítium burokba belerepül és lítiummal egyesülve 1 trícium és 1 He4 lesz.
1, az olaj a világ legnagyobb üzlete... 2, mire elfogy az olaj, addigra lesz alternatív megoldás... 3, az USA aki veszi más olaját, a sajátját meg tartalékolja... 4, azon nem csodálkoznék, ha épp az olajcégek jönnének ki majd alternatív megoldással, fejlesztésre van pénzük bõven... 5, azon ábrándozni, hogy ha elfogy az olaj, mindenki annyit megy majd mint egy vasutas, azt szerintem felejtsétek el, nem csodálkoznék, hogyha a pl a vízzel hajtott auto esetén a 1liter víz lenne kb 250Ft /1€
Minden hétre jut valami új alternatív energianyerési módszer.
Szupravezetõ felett elég egy mágneses tartalmú anyag. A kompozit anyagokra meg azért van szükség, hogy nagyobb fordulatszámokat el tudjanak érni. Pont ezért nem értek egyet azzal, hogy a tömeg a lényeg. Nem! A fordulatszám a lényeg. Az elv persze, hogy ugyanaz, de nagyon nem mindegy, hogy 20000 rpm vagy 40000 rpm, vagy több. Nem kell feltétlen egyébként szupravezetõ, sima elektromágnesekkel is el lehet érni lebegtetést, az igaz.
A lendkeréken nem nagyon van mit fejleszteni. Már eléggé ismerjük a benne tárolható energiának a jellemzõit.
"nem sokat fejlõdött? Akkoriban talán szupravezetõk felett lebegtették õket és kompozit anyagokból készültek? "
A szupravezetõ anyag felett csak egy mágnes tud lebegni, a kompozit anyag meg csak akkor jó, ha súlyt kell megtakarítani.
A lendkerék esetében pedig a minél nagyobb tömeg a kívánatos. Ár-teljesítmény szempontból szokták acélból készíteni, mert az viszonylag olcsó, de minél nagyobb fajsúlyú anyagból készül, annál több energiát tud tárolni, természetesen azonos méretben.
Informatika és tudomány
